Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1903-04-05 / 14. szám
(2) 1903 április 5. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 14. szám. »Papolczy Károly szatmárhegyi lelkésznek 50 éves lelkészi jubileámára, a nagybányai ev. ref. egyház közönsége. 1903.« A jubiláns lelkész szívből jövő őszinte szavakkal köszönte meg a kitüntető figyelmet s áldást mondott az egész gyülekezetre, a városra és az egyházmegyére. Majdnem délig tartott az emlékezetes ünnepség, amikor aztán a városháza tanácstermében kezdetét vette az egyházmegyei gyűlés Degenfeld Sándor gróf főgondnok és Bencsik István főesperes ikerelnöklete alatt. Főesperes imája után a képviselőket vették számba, összegyűjtötték a meghívó leveleket s megállapították a gyűlés megalakulását. E napon fél 2 óráig mindössze 8 tárgyat lehetett elintézni. Az egyházmegye 10 évre újonnan megalakult, az egyes egyházak szavazatai szerint: gróf Degenfeld Sándor főgondnok lett egyhangúlag, Főesperes Bencsik István 32 szavazattal 5 ellen. Tanácsbirák egyházi részről: Balog István, Széli György, Molnár Lajos, Sátor Dávid, Soltész János. Világi részről: Böszörményi Zsigmond, Helmeczy József, Tóth Mór, Csaba Adorján, Dezső Kálmán. Főjegyzők : Szabó József, Tor- day Imre. Aljegyzők Magos Ferencz, Szilágyi Tihamér. Közpénztárnok Nagy Lajos. Jegyzőkönyv hitelesitőkül kiküldötték Sátor Dávid, Soltész János, Balog, Helmeczy, Tóth Móricz ta- nácsbirákat. A még esküt nem tett tisztviselők letették az esküt s a szavazatot nem adott egyházakat 4—4 korona rendbírságra Ítélték. Majd megalakították a különböző bizottságokat. Tanügyi, időszaki, gyámintézefi stb. s az esperes jelentést tett ai egyházmegyében történt változásokról. Szomorúan tapasztaltuk itt, hogy 5 egyház pap nélkül van. Sárközre pályázatot hirdettek eredménytelenül. Az idők jele ez. A csütörtöki nap utolsó tárgya volt Kiss Bertalan szatmári egyházmegyei főjegyző levele, mely kifejezéseinél és a benne foglalt leleplezéseknél fogva további eljárás tárgyát fogja képezni. Délután bizottsági gyűléseket tartottak, s 2 órakor sikerült közös ebéd volt a kis teremben Komzsik vendéglőjében. Pénteken reggel 8 órakor a segély kérvényeket bírálták el. Állami segélyt kapnak N,-Köles, T.-Berek, Homok, Adorján, Méhtelek egyházak. Szenlgyörgyi Zsigmond, Hajdú Albert, Balog Károly, Meleg Albert, Tóth Dániel lelkészek. Kádár János, Hajdú Ambrus, Farkas Kálmán, Katona Zoltán, Szikszay Albert tanítók. És pedig nem azért nem kapnak többen, mintha folyamodókban szűkölködnék az egyházmegye, de meri többnek már nem telik. A zsinatra készített tervezet felett másfélórás vita folyt. Itt igen sok érdekes eszme merült föl. Az egyház nevéről, az úrvacsora kiszolgáltatásáról, a segédlelkészek állásáról, nagy egyházak szavazata, papok házassága stb. Ezekről részletesen tudósítani nekünk majdnem lehetetlenség, röviden csak annyit jegyzünk meg, hogy a nagybányai egyházmegye a ehierachicus áramlatok ellensége s szabadelvű szellem ben fogja fel az egyház lényeges kérdéseit. A Prot. irodalmi társaságot pártolásra ajánlja az egyházmegye saját kebelében s a >Magyar szó« politikai napilapnak 2 részvényt szavazott meg. A könyvtár, a pénztár rendben van és gyarapodik. A szatmárhegyi egyházat a káplántartás kérelmével a fenntartó Szatmár városához utasították. Érdekes volt a nagykolcsi egyház ügye. Itt a tanítók minden gyermektől 1 frlot és 1 csirkét kaptak eddig, mivel azonban a csirke hol nagyobb, hol kisebb volt. hol 2 hetes, hol 2 hónapos, a tanítók inkább 40 fillért kértek helyette, mert az mindig egyforma. Az engedélyt meg is kapták a 40 fillérek szedésére s igy a csirkék ósdi világa ezzel végleg megszűnt. Több apróbb jelentőségű tárgy után a tanáé bi- rói^kar ült össze s közigazgatási bírósági ás fegyelmi ügyeket intézett el. Péntek délután az egyházmegyei képviselők többnyire sietve haza utaztak, mivel nagy hét előtt állanak s igy újabb és nagyobb lelki munka vár reájuk. Pályázat (ipari munkások jutalmazására.) A kereskedelmi m. kir. miniszter ur a kereskedelmi és iparkamarák javaslatára elhatározta, hogy az ipari munkások kiváló szorgalmának, buzgalmának és magaviseletének jutalmazására 100 koronás állami jutalomdijakat rendszeresít s a debreczeni kamara területere évenkint 5 ily jutalomdij eladományozását engedélyezi. A jutalmazandó munkások mindegyike a jutalom- dijon kívül a jutalmazás tényét és indokait tartalmazó okmányt kap. A jutalomra való igény előfeltételei a következők: 1. Magyar állampolgárság. 2. Tényleges ipari munkában való állandó alkalmaztatás (kapus, kocsis, gyári iroda szolga és más ily természetű szolgálatot teljesítő a jutalomra igényt nem tarthat.) 3. Legalább 15 évi megszakítás nélküli működés az ipari munka körében (Tanonczévek beszámíthatók évadhoz kötött ipari munkában alkalmazottaknál a teljesen betöltött évadok teljes évekkel egyenértékűeknek tekintetnek.) 4. A rendes munkabér vagy munkakereset évi összege a bejelentés évében 2000 koronát meg nem haladhat. Minden feltételek teljesítése hiteles okiratokkal, esetleg a munkakönyvvel vagy annak hiteles másolatával bizonyita dók. Ugyanazon munkás a szóban lévő jutalomban csak egyszer részesülhet. Ezen feltételek alapján a debreczeni kereskedelmi és iparkamara pályázatot ir ki a kerületében működő ipari munkások közül 5-nek megjutalmazására. A jutalmazások iránt való előterjesztéseket a fentirt feltételeket igazoló okmányok csatolásával a munkaadók tartoznak alkalmazott munkásaikra vonatkozólag junius hó végéig a debreczeni »Kereskedelmi és Iparkamarához« benyújtani s a jutalmazások érdemében a kamara jelölése alapján a kereskedelmi miniszter ur fog dönteni. A pályázatban egyaránt részt vehetnek kisipari és gyári munkások. Debreczen, 1903. márczius 24. A kerületi kereskedelmi és iparkamara nevében : Szabó Kálmán 8. k., Szávay Gyula 8. k., elnök. titkár. Heti krónika. Ha a köztudat helyesen állítja, akkor vasárnap kezdődik a hét, s ha vasárnap kezdődik, akkor nagy tűzzel köszöntött be. A Kereszthegy mellett, a Fadgyas és a Koncs oldalán, mint a vándordarvak V betűje, olyan alak képződött tüzből. A lángnyelvek sürven nyaldosták egymást, délután 4 órától kezdve terjedni kezdett a bősz elem s legerősebb volt mindig a völgyben odafent úgy látszik a hegyen útját állották. A járó-kelők egész csapata rajként vonult ki a felsőbányái utczán s éjfélig is elgyönyörködött a szörnyű látványban. És hallottunk százféle megjegyzést, melyek között legérdekesebb volt mégis ez : — Lám milyen boldog a vápos, hogy ég az erdeje. Az én erdőm nem éghet le, mert nincsen. Valószinüleg »társaságista« (értsd soeialista) volt a lékelt koponyájú, kinek agyában ily agyrémek foganzzanak meg. Jött azután április elseje, hasztalan kísértettem meg az embereket félrevezetni, hogy a nyaralók épülnek, hogy az Eckstein-féle házat lebontották, hogy a felsőbányái vonat már fütyöl, a téglaégetőt befedték, a toronyórát megigazították, az utczákat fellocsolták, hogy a kincstár a csatornázást a városnak ajándékba megcsinálta: senki sem akarta elhinni, a XX. században mindenki annyira tájékozott, hogy április elseje egészen lejárta magát. Az »Urániának« már sokan hittek s 3 előadását szép közönség látogatta. Tetszett az »Angol élet« meg az »Utazás a föld körüli, a »Hadsereg« már nem annyira, de hogy is mer minket valaki lelkesíteni a mi tulajdon katonaságunk mellett, mikor mi tiltakozni akarunk. Igenis kérem, akár hihető, akár hihetetlen, de mégis igaz, hogy holnap délelőtt egész Nagybánya egy eleven tiltakozás lesz, (kivéve, a kik nem lesznek azok) részemről is úszom az árral s az uj törvényt legfellebb akkor tudnám megszavazni, ha egy dsidás ezredet mindjárt ide helyeznének. Mivel azonban Bányán nincs se baka, se huszár, se tüzér, se vadász, nekünk nem fuj a trombitás, azért egész helyén való a ti'takozás. tehát éppen úgy, mint más, holnap gyülekezik a krónikás. Különfélék. A beállott uj évnegyed alkalmából évnegyedes előfizetőinket az előfizetések szives megújítására kérjük Kinevezés, ö felsége a király Pethő Lajost kir. erdőfelügyelővé nevezte ki s a miniszter őt a debreczeni erdőfelügyelőség vezetésével bízta meg. A városunkban is előnyösen ismert kiváló tisztviselőnek előléptetése általános örömet kelt. Tiltakozó népgyiilés. Nagybánya város válaszló polgársága holnap, április 5-én délelőtt 11 órakor a főtéren tartja a katonai javaslatok ellen tiltakozó népgyülését. A rendező-bizottság tegnap ülést tartott s azon a napirend s az előterjesztendő határozali javaslatra nézve megállapodásra jutott. Hírlik, hogy Bay Lajos is jelen lesz a népgyülésen, ha egészségi állapota megengedi. Gyülekezés 3/4 11 órakor a Lendvay téren. Nagybánya művelt polgársága kellő biztosíték arra nézve, hogy az egész népgyülés a város jó nevéhez méltóan, kom >lyan és a nép fenséghez illő méltósággal fog lefolyni. Mai tudomásunk szerint Szerencsy Józsefet elnökké, Égly Mihályt jegyzővé fogják választani. Az ügyet tárgyaló szónokíalot Szabó Miklós fogja lartani. iablonovszky József min. tanácsos, a rovartani állomás felügyelője, a napokban városuokban időzött s a gyümölcsösöket megtekintette, hol a hernyószedésért a gazdákat megdicsérte, fájdalom azonban a púpos-szú nagy mérvű jelenlétét is megállapította. Vármegyei rendkívüli közgyűlés lesz április hó 7-én. E gyűlésen többek között Felsőbánya város kölcsön vételi ügyét is tárgyalni fogják. Ipari kiállítás. Szokol Ziza a szalma fonás országos szaktanitónőjo április hó 15-én délelőtt 9 órakor Kun-Szent-Mártonban szalma fonó kiállítást fog rendezni. Nyilvános köszönet. Mindazok, kik feledhetetlen édesanyánk végtisztességtételének szomorú alkalmából részvétüknek oly impozáns kifejezése által bánatunkat enyhíteni kegyesek voltak, fogadják hálás köszönetün- ket. A Jamnik család nevében: J imnik Viktor. Horgospatakon márczius hó 30-án reggel elhalt Halfaludy Elekné, Buzeskó Katalin postamesternő. Április 1-én temették nagy részvét mellett. Követésre méltó példa. Riesenbach Gyula és Samu helybeli kereskedők nevöket belügyminiszteri engedéllyel »Rezső«-re magyarosították. Gyászhir. Lapunk zártakor értesülünk, hogy özv. Nyirő Sándorné édes anyja, özv. Ember Jakabné született Thuránszky Mária elhalt 68 éves korában. Temetése holnap, délelőtt 11 órakor lesz róm. kath. szertartás szerint. Az ág. ev. egyház templomépitési alapja, mely 1897 ben 4413 f. 06 kr. volt, folytonosan szaporittat- ván, 1902. év végén már 13253 K. 78 fillért tett ki. A múlt 1902-ik évben összesen 628 K. 48 fillérrel szaporodott Az egyház legutóbb tartott közgyűlésén a febr. l-én tartott estély összes női és férfi rendezőinek jegyzőkönyvileg hálás köszönetét szavazott. Dalestély. A nagybányai dalegyesület ápril. hó 13-án husvét másodnapján a Kaszinó Egylet helyiségében tartja az I-ső tagdijilletményes dalestélyét a következe műsorral: 1. Dalünnepen. Irta: Them Károly. 2. Kuruczbordal Káldy Gyulától. 3. Léni meg a három Béni humoros magán kar. Szerzé Szentir >.ay Elemér. 4. Farsangi magyar népdalegyveleg Dr. Horváth Ákostól. Megizmosodott dalegyesületünket ajánljuk a müveit közönség szives pártfogásába. Kodolányi Antal, a földhitelintézet kiküldöttje e héten járt Felsőbányán s megbecsülvén a város birtokait, ezekben a kieszközlendő 120000 korona kölcsönre nézve háromszoros biztosítékot talált. A hökhurut járvány megszűntével a vármegye alispánja múlt hó 25-iki távirati rendeletével az óvó- dákat megnyitótta Felsőbányán. Gyászhir. Egy 26 év előtt elhalt derék kincstári tisztviselőnek özvegye, Jamnik Viktor helybeli főpénztári tisztnek édes anyja halt. el a napokban Felsőbányán : öt<\ Jamnik Andrdsné. A boldogult visszavonult életet élt, családja volt mindene, hol boldogan érezte magát s életczélját, kötelességeit feltalálta. Minden fájdalom nélkül hirtelen, mint a villám, ragadta őt el a halál szivszélhüdés által. Temetése általános részvét mellett csütörtökön ment végbe Felsőbányán Nyugodjék békében! A család gyászlapja igy h ingzik: Mély fájdalomtól megtörve tudatjuk, a rokonság nevében is, szeretett édesanyánknak, illetve nagyanyánknak uéh. Jamnik András volt bányamérnök özvegyének szül. Linkes Máriának folyó év márczius hó 31-én, reggel 5 órakor, életének 74-ik, özvegységének 26-ik éveben, szivszélhüdésben történt gyászos elhunytát. Boldogult kedves halottunknak tetemét április hó 2-án, délután 4 órakor témetjük r. kath. szertartás szerint. Az engesztelő szentmise-áldozat ápr. 2-án, d. e. 8 órakor le: z a felsőbányái róm kath. templomban. Felsőbányán, 1903. márczius 31 én. Jamnik Viktor, Jamnik Róza, Jamnik Mária gvermekei. Jamnik Vik- torné Szokol Mária menye. Jamnik Margit, Jamnik Etelka, Jamnik István unokái. Béke hamvaira! Időjárásunk: A lefolyt márczius megérdemli, hogy külön megemlékezünk róla, mert noha 25 éve múlt, hogy Nagybányán folynak a hiv. pontos időjárási észleletek ily rendkívüli márczius nem található az »Időjárási évkönyvekben« Első feltűnő jelenség volt a gyönyörű, meleg, verőfényes nap-nip után, aztán a folytonos hőemelkedés, mely fokozatosan tártott l-tői utolsóig napi 10—13c közép meleggel sőt a legnagyobb a 19c fokot és meghaladta árnyékban, mig ellenkezőleg fagy soha sem volt, sőt még csak 0-ra sem szállott soha a hőmérő higanya. Lett is a havi közép hőinérsék -}■ 7'5c 4 cels. helyett. — Második rendkivüliség volt a tartós szárazság; egész három hónapon át csak kétszer veit kis permetező eső, mely mind össze lm/m csapadékot adott 30 napon át, holott a havi átlag szerint leg; lább is 80m/m csapadéknak kelleti volna esnie; soha sem volt 35m/m-nél kevesebb csapadék, de igen is esett 95-ben 209m/m márczius hónapban. S ez idén mindössze lm/m! Hópelyhet egyetlen-egyet se láttunk se egy szem jeget, avagy darát, köd is csak 3 reggel mutatkozott rövid időre aztán ragyogott a derült nap, mint akár szeptemberben. 16-án gyenge földrengést észlellek nálunk, 31-én délután volt az első égdörgés rá megeredt az eső s szakadt bőven egész éjjel s másnap is, api. 2-ra hóesés volt mi arra látszik mutatni, hogy április megakar felelni bolondos nevének. Beküldetett. Igen tisztelt Szerkesztő ur! Már több ízben alkalmatlankodtunk e tárgyban becses lapját igénybe venni, de megbocsát, mert minden szavunk a pusztában kiáltozóé. íme még 1902. évi november hó 15-én 4702. számú városi hatósági végzéssel többen értesítve lettünk, hogy a város közvetlen közepén levő postaréti-tó le lesz csapolva, ez, mindez ideig ténnyé nem lett, pedig ezen malaria féle betegségei idéző posványos tó igen sok embert veszélyeztet. Mivel a főorvos ur van hivatva legelsőbben elhárítani a veszélyt e várostól szakavatott működésével, tehát az igen tisztelt városi főorvos urat most kérjük, hogy e tárgyban segítségünkre lenni kegyeskedjék. Többen
