Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1903-03-08 / 10. szám
5 korai felugrása, ebből kifolyólag a kelleténél hosszabb karók alkalmazása, (igaz, hogy ezen, ha nem is kifogástalanul a tővek elhúzásával némileg segítettek magukon,) a tőkék korai megvénülése, ezzel kapcsolatosan a folytonos döntéssel való pótlás miatt, a tőkék őszi metszése, ebből kiindulva, a tavaszi korai fakadás s a tavaszi fagyok s majd nyáron át a jég verések miatt. A szőlő takarásával is folyton haboztak, ha eltakarták is baj, ha fenn hagyták az is baj, mivel legtöbb esetben jobban telelt a szőlő takaratlanul, de ez kényelmesebb és az ő szemüvegükön nézve gazdaságosabbnak is látszott, az őszi 'takarást lassan el is hagyták. A mig a régi időkben egy-egy bajt csak könnyen kihevertünk, most a költséges telepítési módozatok mellett csak egy csapás is az egész vagyonát kinek- kinek tönkre teszi. Nem lehet többé Szinyérváralja, Nagybánya és Nagysomkut járása környékén szőlőt birók előtt közömbös, hogy miért is kell épen ő nekik, oly gyakran érezniök az idők mostohaságát, miért kell épen ő nekik a legtöbbet szenvedniük még akkor is, midőn ugyan olyan viszonyok mellett más gazdák, vagy csak igen csekély, vagy egyáltalán semmi kárt sem szenvedtek. Hogy Szatmár megyében épen e három járás az, hol a szőlőbirtokosoknak még nyugodt álmuk sem lehet? Az oka igen rövid, mint már említettem is semmi más, mint a rossz metszési rendszer. Ezek előre bocsátása után közeledek soraim kitűzött czéljához a szőlőmetszéséhez, ha megfigyeljük a szőlőnek az emberi kéz beavatkozása nélküli úgynevezett természetes növését, azt látjuk, hogy a szőlő mint kúszó növény, mondhatjuk kúszó cserje, egész éven át folyton növekedik, tavasztól késő őszbeáltáig, ekkor is csak a hideg vet véget növekedésének. így van ez eredeti hazájában Ázsiában, hol vadon növekedve a fára kúszik fel, tél folyamán a hajtás éretlen felső része le fagy és a felső szemek hajtanak csak ki, alul kopasz marad, mint mondjuk felkopaszodik. Hazájában meleg égöv alatt a felső hajtások termést hoznak be is érlelik, azt nálunk azonban, ha vadon engednénk növekedésében, felkuszna, hozna pár
