Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1903-03-08 / 10. szám
Nagybánya, 1903. Márc/ius 8. — 10. szám. XXIX. évfolyam ff NAGYBÁNYA ES YILEKE TARSAPALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ZMIEOrTIEILjIEILsriIE^ IMI X2ST ID IE2 IST Előfizetési árak:-. Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 20-ik szám alá — küldendők. a .. N.yilttér soronként 20 fill. Ünnepeljünk Jövő vasárnap márcz. 15-ike lesz. Magyar embernek felesleges sokat Írni róla, mit jelent ez a nap. Tavaszi fuvalom, életadó őserő, áldott szent szabadság, ti rólatok beszél, titeket dicsőit e pontján az időnek minden fűszál, minden virág, minden gondolat! Ünnepeljünk! Emlékezetünk zarándokoljon el az ősök sirlakához, ékesilsük diszkoszoruval a nyugvó porokat, tiszteletünk, hálánk keresse fél az élőket, azoknak ritkult sorait, kik e csodás korból a gondviselés által köztünk még meghagyattak. Zugjuk bele a kor kalmár forgatagába, a szabadság fenkölt eszméit. Hulljon le az álarcz, némuljon el az önérdek, a romlott kor kincs kereső zsivaja. Legyen a hazaszeretet úrrá a végetlen rónán és égbenyuló bérczeken, nyugattól, keletig, Kárpátoktól Adriáig. Pirossal nem jegyzik e számot a naptárban. de piros betűkkel írták azt fel apáink 1818. dicső történetébe, piros betűkkel, saját vérükkel. Ünnepet nem rendel a hatalom, az irányadó előirás, de ünnepé tette a magyar nép megújuló lelkesedése, fohásza, könnyűje. Mennél messzebb estünk ez ismert ünnep megszületésétől, annál nagyobb szükségünk van megünneplésére, mert az eszménytől évről-évre, annál jobban és jobban távolodunk. Rangot, hivatalt, jutalmat nem ád senkinek e nap, sőt a mi van azt is elveszi, hirdetvén a: egyenlőség igaz tanát ifjúnak, vénnek, magyarnak és a velünk egy hazában lakó testvér népeknek egyaránt, ám azért, sőt épp azért boruljunk le fensége előtt, mert egyenlőségben van az igazság, miként a halálban. Ünnepeljünk! Tegyük emlékezetessé újra! Ünnepeljünk, hazánk múltjához, nemzetünk dicsőségéhez, városunk hírnevéhez méltóan. Ó ha a szabadság, testvériség, egyenlőség, ez a valódi polgári szt. háromság szent szelleme megihleti a népet, nem fog vegyülni ünneplésünkbe félreértés, hamis hang, gyűlölet, visszavonás. Ünnepeljünk örömben, egyetértésbe i, sze- retetben! EUfeáSA/. ifjúsági kör következő falragaszokon adja tud- tul'ja lakosságnak a nagy nap jeienlőségét: y ^Polgártársak! Testvéreink! Minden szent és nagy eszme eget keres és földet hódit. Szabadság te szent és nagy eszme légy üdvözölve! Lehelletedre fölenged a fagy, fel szabadul béklyóiból az anyatermészet, bilincséi összetörve dobja le magáról a szolgaságot. A bilincs zörrenését tova zengi a szabadság márcziusi szellője, bejárja a délibábos rónát, hó koszoruzta ormokat és a szabadság dalát zengve, szivünkbe lopja magát, meggyujtja az emlékezet szövétnekét. Emlékezzünk ! A magyar nemzet történetének legragyogóbb napján 1848. Márczius 15-én nem csak a természet mozdult meg, megdobbant a nemzet szive is. A szabadság fenséges eszméje lerázta a zsarnoki hatalom nyűgöző lánczait életre, tettre hivta a nemzetet. A nemzet talpra állt és követelte jogait. Őseink lelkes önfeláldozásában az Eszme győzőit. Szabadság, Egyenlőség, Testvériség jutalmul a miénk. Polgártársak! Testvéreink! Mi törpe utódok nem volnánk méltók a magyar névre, ha ünneplésünkkel nem mutatnánk be az emlékezet hálaáldozatál a szabad hazáért küzdött félisteneknek. Ünnepeljünk! legyen ünneplésünk a következő: Délelőtt. D. e. 8l/ä órakor az izraelitáknál, 9 órakor a ref. templomban a két protestáns egyház együttes istentisztelete, ugyancsak 9 órakor istentisztelet a gör. katholikusoknál, 10 órakor a r. kalh. plébánia templomban, 11 órakor a főgymnásium önképző körének diszgyülése. Ünnepelnek a felekezetek hálaadó istentiszteleteket tartva templomaikban. Délután. Az ifjúsági kör, a polgári kör és a dalegyesület közreműködésével a következő ünnepélyt rendezi 1. Márczius 15-én d. u. 4 órakor indulás a polgári köbből- .a bányász zenekar hangjai mellett a Főtérre, holYnialegyesiilet az ünnepélyt a himnuszszal megnyitja. 2. Talpra magyar. Szavalja Farkas Jenő. 3. Tavasz elmúlt, előadja a dalegyesület. 4. Alkalmi beszéd, tartja Szabó Miklós. 5. Talpra magyar, énekli a dalegyesület. Este. 6 órakor a polgári kör az ifjúsági kör közreműködésével a következő ünnepélyt rendezi: 1. Himnusz. Előadja a dalegyesület. 2- Alkálin költemény. !Irta és szavalja Jeney Gyula. 3 Talpra magyar. Előadja a dalegyesület 4. Ünnepi beszéd. Tartja Szabó István. 5. Szózat. Előadja a dalegyesület.. Társas vacsora. Emlékezzünk! Ünnepeljünk! forrjon össze e nagy napon érzésben, tettben, gondolatban minden honfi szív. hogy a szabad hazában e szabad nemzet örökké boldog legyen !! A nagybányai ifjúsági kör. Városi közgyűlés. — Márcz. 3-án. — A képviselő testületet Gellert Endre polgármester 4-ikére gyülésr hivla össze, melyen azonban maga nem elnökölhetett, mivel Nagykárolyban az állandó választmány ülésén kellett részt vennie. Torday Imre vezette tehát a gyűlést, s igyekezett azt a nála már megszokott tevékenységgel gyorsan letárgyaltatni, a jelen volt kis számú képviselők • azonban nem voliak vele egy nézetben s minden apró kérdésnél hosszasabban időzt k, igy sikerült délig elhúzni a gyűlést. Az egész gyűlésben főleg egyet sajnálunk s ez az, hogy a Hid-utczának pormentes burkolattal való ki kövezését álmatag egykedvűséggel levették a napirendről. Valóban szomorú dolog az, hogy a hol oly pompás andezit kövünk van, ott főulczáinkat nem tudják koczka kővel burkolni, hanem a kavicsnak egyvelges parányáit. kell szívnunk magunkba ez egészséges vidéken, hol a hegyek tetején, elhiszem nagyszerű jó levegő van, de állati hulladékkal fertőzött főterünkön s országúitól poros főulczá- inkon csak sűrített leve:ő jut a lakosságnak. A szí. János völgyének megrendszabályo- zása már igen szép dolog. Ezért dicséret iíleti Sloll Bélát és a tanácsot, alig várjuk, hogy megélvezhessük az uj utat. A többi tárgyak számszerű dolgok, melyek felett csak azért lehetett vitákat rögtönözni, mivel más fogasabb kérdés nem akadt. Gazdáinkat nem mulaszthatjuk el ismételve figyelmeztetni a hernyóirtásra. Ez iránt Szabó Adolf szólalt fel a gyűlés végén s az elnök kijelentette, hogy a város szigorúan ellenőriztetni és büntetni fogja a hanyag gazdákat. Annyi sok hernyó mutatkozik, hogy a mi kis termés lehetne, mind leeszi, ha a gazdák nem szedetik. A gyűlés lefolyása a következő volt: Elnök: Torday Imre h. polgármester. Jegyző: Égly Mihály főjegyző. Hitelesítők: Bálint Imre, Szabó Adolf, Kupás Mihálv. Hitelesítés ideje márcz. 16. d. e. 11 óríntő'r. 1. Napirend elölt Virág Lajos képviselő szóvá tette azt az állapotot, hogy a községi iskolába 3/4 8-ig be nem eresztik a gyermekeket s azok a hidegben kint dideregnek és csoportosulnak az utczán, melyen élénk kocsi közlekedés is van s a ho’, a patak is veszélyezteti őket. Erre vonatkozólag intézkedést kér. Torday Imre h. polgármester válaszában elmondja, hogy már Révész János iskolaszéki tag is felszólalt e tárgyban s az iskolaszék intézkedett a gyermekekre nézve kétségkívül veszedelmes állapot megszüntetése iránt, mire a választ tudomásul veszik. 2. Ugyancsak Virág Lajos az iránt tesz kérdést, hogy a nagyszálló állapotának, és kezelésének ellenőrzésére kiküldött bizottság mit csinált eddig? Ö úgymond minden gyűlésen fel fog szólani, ha ott a rendet nem ellenőrizik. Elnök kifejti, hogy eddig az építkezés korszaka tartott, annak a bizottságnak pedig tulajdonképp csak most fog kezdődni a működése, az építkezés befejeztével s ő azt mielőbb össze is fogja hívni. 3. A belügyminiszter jóváhagyta a közgyűlés azon intézkedéséi, hogy az árvapénztár tartalékalapjából 20 vagyontalan árva segélyeztessék fejenként 72 72 koronával vagyis összesen 440 koronával. Mivel több képviselő felszólalt az iránt, hogy az árvák nem egyenlően segélyeztelek, s hogv ez közgyűlési határozaton alapulna, az ügyet a számvevőnek adták ki az árvák névsorának összeállítása és a segélyösszegnek megállapítása végett. 4 A belügyminiszter nem hagyta jóvá a város azon határozatát, hogy a közgyám fizetése a tartalék alapból 800 koronával emeltessék, mivel ez az 1877. XX. t. ez. és az 1901. XXL t. ez. 5 §-ával ellenkezik. Tudomásul szolgál. 5. Lapunkban már régebben ismertettük, hogy a vármegye a Főtértől a fürdőig vezető törvényhatósági útvonalnak a város kezelésébe való átengedését megtagadta, mivel e cziinen oly csekély összeget adhatna vissza a városnak, a melyből az utat pormentes anyaggal burkolni és fenntartani lehetetlenség volna. A képviselet egyszerűen napirendre tért e dolog felett és mi tovább fogjuk nyelni a port, pedig ha áldozatuk árán is jó lenne már egyszer a kövezés ezen kérdését a többi főutezákra nézve is megoldani. 6. Az 1902 évi gyámpénztári számadást 47661.06 bevétellel és 47244.58 Kiadással elfogadja. A tartalék- alap 41.335 K 27 f. Itt az a különös helyzet áll fenn hogy a vármegyei szabályrendelet szerint Marosfy Dezsőnek kell a számadásokat felülvizsgálni, holott ő a felelős számadó is. Egyelőre ezen segíteni nem lehetett. A számadások a belügyminiszterhez terjesztettek föl azon reményben, hogy valamelyik tisztviselőt sikerül a jövőben Marosffy D. helyeit felelős számadónak alkalmazni 7 A sertés kondatartási jogért Incze László 241 kor. bérösszeget Ígért, valamivel kevesebbet, mint az elmúlt évben. Mivel az árverési feltételeket a köz jyülés állapította meg, a képviselet hosszabb vita után hagyta jóvá az Incze ajánlatát. 8. Stoll Béla indítványára erdei legelők kihasi- tása iránt Bálint Imre adta meg a választ, hogy ilyen legelők tényleg vannak, s a képviselet csak az! kívánta, hogy ez szélesebb körben közhírré tétessék. 9. Másik indítványa Stoll Bélának épület fák raktáron tartása iránt, a szakvélemény szerint annyiban teljesíthető, hogy tölgyfát tartanak raktáron állandóan, bükkfát azonban csak előleges bejelentés mellett szállítanak, mivel a bükkfa raktározásra nem alkalmas. 10. Harmadik indítványa Stoll Bélának a szt. János pataki kőbányához vezető ut ismét általános érdeklődéssel találkozott, mindenki helyesli azt, hogy ez az ut mielőbb épillessék ki úgy a kőbánya, mint az erdészet érdekében s a tanácsnak erre vonatkozó javaslatát egyhangúlag fogadták el. Az ut mintegy 4000 koronába fog kerülni s egyike lesz Nagybánya legszebb kiránduló vonalának. 11. Heinrich Vilmos bányatulajdonos lakhatási engedélyét a képviselet szívesen megadta. 12. Gitta Jusztint és Slesinger Mártont 100 —100 koronáért vette fel a közgyűlés a törzs lakók közzé bár mi nem helyeseljük, hogy éppen az iparosokat és kereskedőket, terheli meg nagyobb díjjal, holott oly
