Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1903-12-27 / 53. szám

Nagybánya, 1903.

Deczember 27.

53. szám.

XXIX. évfolyam.

NAGYBANYA ES YIDEKE

TÁRSADALMI HETILAP

A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE ■

IíEGTBLEITIK: lv£IiT3EEISr

Előfizetési áralc •. Egész évre 8 Kor. Fél évre í Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20fill.-m

Szerlcesztősóg és kiadóhivatal Eelsőbányai-utrcza 20. az

Nagybánya, 1903. decz. 27-én.

Lapunk e számmal befejezte a XXIX. évfolyamot s jan. 3-án a XXX-ikat kezdi meg, Jubiláns szám ez, a mely megérdemli, bogy kissé gondolkozóba essünk, mikor kimondjuk, vagy leírjuk.

Öndicsekvés nélkül mondhatjuk, hogy egy lap, mely 30 éven át szolgálta a magyar közművelődést, megérett a bizalomra és a közszeretetnek arra a mértékére, amelyben a Nagybánya és Vidéke mindig részesült.

Ezt állítani valóban nem öndicsekvés, mert hiszen a szó ideális értelmében véve a Nagybánya és Vidéke nem a miénk, hanem a nagykő - zönségé, a ki megalapította, fenntartja s nem csak anyagilag, de szellemileg is állandóan támogatja.

Lapunk alapítása óta nemesen versenyzett a többi vidéki lapokkal s nem egyszer volt alkalmunk hallani a véleményt, hogy ezek között már évekkel ezelőtt is kiváló helyet foglrlt el

Múltúnk bizonyság és kezesség jövő ma- magunktartása mellett. A küszöbön levő újév alkalmából tehát valami különös vezérelvek hangoztatását szinte feleslegesnek tartjuk.

Sajnálattal emlékezünk meg róla, hogy ez évben lapunk Molnár Mihály elvesztésével, nehéz próbákon ment keresztül, azonban a viszonyok változása daczára is igyekeztünk pontosan, érdekes és értékes szellemi tartalommal megjelentetni lapunkat s — amiben Nánásy István nyomdájának sokat köszönhetünk — úgy az előfizetőknek, mint a hirdettetőknek minden tekintetben eleget tettünk.

Ez leszen czélunk a jövőben is. A harmincz éves öreg lap, az ő régi jó kipróbált fegyvereivel fog harczolni nemesen, elfogultság, gyülölség személyeskedés nélkül s szabad legyen reménylenünk, hogy elvbarátainkat, munkatársainkat, olvasóinkat ezután is ott találjuk a régi gárdában.

A helyi elismert munkásokon kivül, legújabban Bánky Ernő, Bujdossy Miksa, Kornay István, Kendy Gyula, Londesz Elek, Zempléni Árpád fővárosi Írókat és költőket, továbbá Ham- vay Sándor, Révay Károly, Szávay. Gyula vidéki jeles írókat és költőket sikerült szellemi

! munká?Ií?rk közzé megnyernünk s meg vagyunk győződve felőle, hogy ez i körülmény nagyban hozzájárni a »Nagybánya és Vidéke* színvonalának emeléséhez.

Mindazáltal nagy ig retekkel, terjedelmes számokkal, sok rendkívüli kiadással, sok melléklettel em biztatjuk t. előfizetőinket, igyek- ! szünk a régi nyomon haladni, mert lapunk következetes magatartása Lette azt, hogy mint szellemi tényező a ,.Nagybánya és Vidéké“ eny- nyire megizmosodott.

Előfizetési árak :

Egész évre .... 8 K — f

Fél évre . , . 4 K — f

Negyedévre . , . . 2 K — f

Egyes szám ára , —• K 20 f

r • K„NAGYBÁNYA és VIDÉKE“

sze:kesztősége és kiadóhivatala.

Az elmúlt -év krónikája.

Jan. 1. Az ifjúsági kör uj elnöke Uarácsek Vilmos, kit .deczembei* 31-őn választottak meg.

Jan. 3. J Ifi. Husovszky József meghalt.

Jan. 6. -A polgári-kör vizkereszti estélye.

Jan. 7, Micsey F. György színtársulatának bucsu- előadása.

Jan.. 10 Az iparos ifjúság tánczmulatsága.

Jan. 15. Korcsolyaidény kezdete, j

Jan, 18. Lukács Férencz müve a »Magyar pénzügy« megjelent.

Jan. 18. Bay Károlyt Felsőbánya kapitányává nevezték ki. 9

Jan. 18, Polgári-köri. '-.özgyülés.

Jan. 21, Jégünnepély.

Jan. 25. A vallás- és közokt. miniszter Németh József tanárt Szolnokra helyezte át.

Jan. 25. A Gazdasági-egyesület közgyűlése.

Jan. 31. Kath. legényegylet mulatsága.

Febr. 1. Ág. ev. egyház tombola-estélye.

Febr. 6. A dalárda bohóczestélye.

Febr. 8. Részvénytakarékpénztár közgyűlése.

Febr. 12-én megjelent a Nagybánya 1-ső száma.

Febr. 14. ref. egyház batyubálja.

Febr. 15. Komjáthy Gyula helyére Szentpétery Ferencz bírót nevezte ki a király.

Febr. 17. t Zseránszky Józsefné.

Febr. 21. Bányászati osztálygyülés.

Febr. 22. Meszlényi Gyula püspöknek Ő fel- : sége a v. b. t. t. czimet és rangot adományozta.

Febr. 22 Városi takarékpénztári gyűlés.

Febr, 24. Nőegyleti kalikó-estély.

Márcz. 1. Zsuffa Gyula helyére a miniszter Patkó József tanárt nevezte ki

Márcz. 1. A muzeum-egyesület közgyűlése.

Márcz. 5. Felsőbánya az uj vasútra 90 ezer koronát szavazott meg.

Márcz- 8. iparos ifjak közgyűlése.

Márcz. 14, Kereskedelmi bank gyűlése.

Márcz. 15. Megünneplése a templomokban és a főtéren.

Márcz 15. Stoll Béla felsőbányái tisztiügyész- szé választatik.

Márcz. 15. Megjelent a nőegylet 41-ik jelentése.

Márcz. 27. A Kereszthegy oldalában 3 hold területen tűz ütött ki.

Apr. 1 --3. Az Uránia tudományos színház elő- j adásai.

Apr. 2. Nagybányai ref. egyházmegye gyűlése.

Apr. 4 én t özv, Ember Jakabné Thuránszky Mária.

Apr. 5. Tüntető népgyülés a katonai javaslatok

ellen,

Apr. U, t Kapusinszky János.

Apr. 13. Dalestély.

Apr. 14-én Prihradny Kálmán mérnök eskü- j vője Stoll Edittel.

Apr. 14-én Gidófalvi Elemér helyére Árkosy Mihály csendőrhadnagyot nevezték ki.

Apr. 22. Csüdör Ferencz városi pénztárnok j esküvője Veres Jolánnal.

Máj. 1. A vidéken a kataszteri munkálatok megkezdődnek

Máj. 1. A Nagybánya és Vidéke Révész János tulajdonába megy át.

Máj 3. A ipartestület részére a város átadja az iparügyeket

U. a. Kilián Béla felsőbányái gyógyszerész esküvője Csordán Irénnel.

Máj. 3 A kereszthegyi bánya névünnepe.

U. a. Nagy Gusztáv volt veresvizi bányanagy síremlékének leleplezése.

Máj. 7. Első ligeti térzene ez évben.

Máj. 9. A polgári leányiskola szinielőadása. (A tél tündére.)

Máj. 14—19. írásbeli érettségi vizsgálatok.

Máj. 16. A Varieté cirkusz megkezdte előadásait.

U. a. A veresvizi kincstári bánya a motoros kocsikat használatba vette.

Máj. 16 Éjjel tűz a Porondos-utczán Klein Salamon házában

Máj. 19. t Strasser Ede.

Máj. 31. Ifjúsági köri tánczvigalom.

Máj. 21. A dési főgimnázium 20 növendéke kirándult Nagybányára.

Máj. 24. Nagy Jégeső Nagybányán.

U. a. t Dr Koller János főgimnáziumi tanár Aradon.

Máj. 25. t Özv. Takács Józsefné.

Jun. 1. Dalestély.

A „NAGYBANYA ÉS VIDÉKE" TÁRCZÁJA. , Öreg honvéd olvasója.

Hófehér haj, könyes szemek Mint hajdan, már nem fényiének,

Sugár bennük titkán villan,

De villám az, — a mi villan.

Gyakran nézem, hosszan nézem Kiveszem bujából részem . . .

De az öreg hogyha meglát,

Arrébb tolja a lóczájál.

Hol nem látják, oda tolja,

Hogy a világ meg ne szólja;

Hogy mini gyermek a dolmányon Gombol olvas lélen-nyáron.

Gombol olvas lélen-nyáron:

Kellő . . három . . tizenhárom . .

Annál tovább nem folytatja . . Dolmányának nincs több gombja.

Ez neki az olvasója . . .

Drágábbra agy sincsen módja!

Ezt pörgeti lélen-nyáron :

Keltő, három, tizenhárom

_____ Pálmai/ József

Em

lékezzünk . . . németekről.

— Irta: BKNCSIK JÁNOS. —

A lepergő esztendőt vastag fekete betűkkel kell ráírni hazánk ujabbkori történetének lapjaira: annyi veszleséget, keserűséget alig okozott egyik-másik háború, mint a már 1 éven át folyó jogi küzdelem a némettel, ki újból kimutatta fogafehérét, mint 300 év óta már annyiszor, sőt annyira nekibátorodolt immár, hogy a mi szenlesitelt törvényeinket, melyekre mi szent áhítat tál gondolunk és hivatkozunk, semmibe se veszi immár, ő előtte nem létezik Magyarország, neki csak az egységes Ausztria kell és annak Szentsége lobogója a fekete-sárga, — no meg a nemke vésbé szentséges hymnusuk — a Gotterhalte.

Röviden szólva: 365 napon át bőséges alkalmunk volt meggyőződni arról, hogy a jóságos sógor most is oly igaz, őszinte irántunk, mint 200 év előtt, i mikor az ősz Szelepcsényi esztergomi prímás e!át- kozla saját két karját, amiért föltett ék a jámbor és ! istenfélő I. Lipót fejére sz. Islván koronáját. Ez a kegyes, törvényes király volt ugyan is az, ki először dobta félre Magyarország alkotmányát, s irtatta, akasztatta, nyakazlalta a magyart, akár fő-fő ur volt az, mint Zrínyi, Frangepán, Nádasdi slb. sok martir, akár csak szegény protestáns pap vagy kántor, mint a szegény gályarabok, hát még akik Kassa, Eperjes, Pozsony körül elvérzettek hitükért és magyar voltukért!

Mindezt s a mi tömérdek törvényszegés végbe ment ezóta napjainkig, eszünkbe hozta, mélyebben bevéste a lefolyt némelduló esztendő — 1903, vagyis igazán jól mondták kurucz apáink már 180 év előtt:

Ne higyj magyar a németnek,

Akármivel hiteget!

Ád ugyan ád hitlevelet,

Mint a kerek köpenyeged,

Pecsétet is üttet rája,

Mint a holdnak karimája:

Még sincs abba’ semmi virtus Verje meg a Jézus Krisztus!

Nem csoda ilyen német iskola leczkéi után. ha Magyarországon a derék four csak úgy mint a derék közember, nem valami lángoló szerelemmel lángol azért aki és ami német.

Ezt hirdeti ezer és ezer kis esemény, történet, adoma, mi erre arra megesett velünk.

Ilyen a büszke, hajladozni nem szokott egri érsek, gróf Eszterházy Károly esete II. Józseffel, a kalapos királylyal, mikor ugyan is az érsek neszét vette, hogy Dobó István dicső várát is el akarja szó- ratni a német, -z.élhordalta ő, az érsek, de köveiből a hatalmas egri lycéumot építette. Mikor József császár Egerben járt, megdicsérte érte az érseket s azt mondotta: Jó lesz — kaszárnyának!

— Meghiszem azt — válaszolt a kurucz főpap

— de nem kelten adtuk ám hozzá a pénzt, má’ csak megtartom magamnak.

No ha az érsek európai műveltséggel birt, de

— németül nem tudott semmit, se ő, se a jeles káptalan tagjai, noha a latin nyelvet úgy beszélték, akár M. Tullius, Cicero Jöttek azonban Bécsből egyre- másra a német rendeletek, paksaméták s ezt el kellett intézni valamiképen. Nézzétek át a schómatis- must, — parancsolta az érsek, majd csak akad tán egy emberem, ki érti ezt az istenadta nyelvet. Csakugyan mindjárt az elején ott pompázik a szép név:

»Bleyzeffer«, valamelyik kis eldugott palócz faluban ott felejtett ember volt a szerencsétlen áldó-