Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1903-12-13 / 50. szám

(2) 1903. Deczember 13. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE, 50. szám Kevés változtatással keresztül ment tehát a költségvetés, a melyet bizony augusztus helyett elég késön tárgyaltunk le. Megnyugtathatjuk a közönséget, hogy ha hozzá vesszük a 70000 koronás építkezési, már jóváhagyott, felhatalma­zást, akkor elég sok szép újítás és alkotás ta­lálható benne.*Ha a tanács ezt betartja, a jövő évnek képe sokkal kedvezőbb, eredménye sok­kal üdvösebb lesz a város polgárságára nézve mint a milyen ez az esztendő volt A gyűlés lefolyása a következő : Elnök: Gellert Endre polgármester. Jegyző: Égly Mihály főjegyző. Polgármester hitelesitökül Marosfy Dezsőt, Szász Józsefet és Glavitzky Károlyt kéri fel. 1. Alispán a választás alá nem eső érték képvi­selők névsorát, melyet lapunk 40-ik számában közöl­tünk, tudomásul vétel után visszaküldi. A közgyűlés ezt a tényt tudomásul veszi. 2. Vida Aladár eltávozása következtében egy iskolaszéki tagsági hely megüresedvén, annak választás utján való betöltését a képviselet a jövő közgyűlés napirendjére tűzi ki. 3. A városi fürészmalom bérletére vonatkozólag a tanács jelenti, hogy a decz. 7-én megtartott árverés eredményes volt, a mennyiben két zárt ajánlat érkezett, az egyik Farkas Lipót nagybányai lakosé, aki 1800 korona évi bért s a rönkökért a hirdetményben kitett árakat ígérte meg. A másik ajánlat Salamon Márton és neje kovási lakosoké, akik 3020 koronát és a tő- árakat ígérik meg. E tárgynál nagy vita keletkezett az illetők hitel- képességéről, az újabb feltételekről stb. miközben a közgyűlés színe elé Farkas Lipóttól utóajánlat érke­zett, aki 3100 koronát Ígért évenként a fűrészért. Az utóajánlatot senki sem pártolta, mivel a közgyűlés már régebbi idő óta nem szokott ezekre reflektálni. Tessék, kinek-kinek Ígéretét az árverés alkalmával megtenni. A vita most leginkább a körül forgott, hogy bizonyos mennyiségű bükkfa rönköt legyen köteles bérlő a vá­rostól átvenni, nehogy a fűrészt más helyről vásárolt tölgyfa feldolgozására használja, s a város pedig a saját termelésű bükkfa rönkjeit fel ne dolgoztathassa. Ezek után az lett a határozat, hogy Salamon Már­tonnak és nejének mint többet ígérőnek oda adták a bérletet, de azzal a toldalék feltétellel, hogy kö­teles bérlő 3000 m3 bükkfa rönköt a várostól át­venni, mig a város nem köteles neki csak annyit adni, a mennyit az évi termelés megenged. 4 A sertés konda legeltetési jogra nézve a ta­nács a következő árverési feltételeket javasolja : A jog január 1-től, deczember 1-ig lesz bérbeadandó. Kiki­áltási ár 150 korona. Bérlő tartozik a bér összeget a jóváhagyás napjától számítva 3 nap alatt befizetni. A kondát csak a kijelölt területen legeltetheti s a kije­lölt utakon hajthatja. Bérlő tartozik apa állatok tartá­sáról kellő‘számban gondoskodni, s az ezek részére szükséges tenyész igazolványokat beszerezni. Ha be­tiltatnék is a legeltetés, a bérlő visszatérítésre nem számíthat. A legeltetés dija darabonként 3 korona 40 fillérnél nagyobb nem lehet. A kondából elveszett sertésekért bérlő kártérítéssel tartozik. Képviselet e feltételeket elfogadja s a további teendőkkel a tanácsot bízza meg, 5. A községi iskola alatt levő II. sz. pincze bérbe­adására nézve a tanács beterjeszti a föltételeket. Ki­kiáltási ár 40 korona. A pincze csak bor elraktáro­zásra használható, kimérés a helyiségben nem eszkö­zölhető, Közgyűlés a feltételeket elfogadja és megál­lapítja. 6. Tersánszky Viktor és neje alsófernezelyi lako­sok parlagföld eladása iránt való kérelmét tárgyalni a képviselők csekély száma miatt ezúttal sem lehetett s igy a jövő gyűlés napirendjére tűzték ki. — Fiuk! Tüzet a pipámba! Nosza felugrál erre mindannyia. De leggyor­sabb volt egy Balogh nevű szalontai gyerek, (van ott a fajtábóí elég most is, tessék válogatni benne) nem sokat gondolkozott ez s nem kapkodott fühöz- fához, hanem a tenyerét gyorsan alámentette az izzó szénnnk s felemelve belőle egy jó adagot, ka­tonás léptekkel ment a főherczegig s szalutált a balkezével: — Tessék válogatni belőle, herczegi fenség! — De biz nem válogatok én fiam; felelt ne­vetve a főherczeg, hanem ha már ide fáradtál vele, tegyél egyet belőle a pipámba. Mikor ez is megtörtént, a 'főherczeg megvere­gette a legény vállát s belenyúlt a zsebébe s ki­markolt abból olvasatlanul egy rakás pénzt Volt abba — ki arany, ki ezüst —- jócskán s azt oda nyomta a legény összeégett kezébe. — Derék űu vagy! Látszik, hogy magyar vagy! S azzal tova vágtatott gyors paripáján. A legény hat hétig ült e kis tréfáért a spi- tálban. Lényegtelen, de tanulságos és jellemző törté­net mind a kettő. Válasz azon kérdésre, mibe kerül az obstrukczió ? Először is kerül, az országgyűlési képviselők azon részének, óriási fáradságba, a kik abban részt 7. A községi közmunka összeírására kiküldött bi­zottság beterjeszti az 1904 évre szól közmunka költ­ségelőirányzatát. A közgyűlés az előirányzatot 8599 korona be­vétellel, ugyanannyi kiadással jóváhagyta egy kettős fogat napszám árát négy koronában, egy egyes fogat napszám árát két koronában, egy kézi napszám árát egy koronában állapítja meg. 8. Ezután következett az 1903. évi költségelői­rányzat, melyhez többen hozzá szólották s a melynek tárgyalása majdnem f2 2 óráig tartott. A számvevő 710G83 K 48 f bevétellel, 729781 71 f kiadással s 19098 K 23 f hiánnyal terjesztette be a költségvetést. A képviselet körülpelül a következő módo­sításokat eszközölte : A bevétel 3 tételénél Szabó Adolf indítványára a Laposerdö eladási áránának felvett összegéből nem 270, hanem 340 ezer korona töke után járó kamat illesztetik be vagyis 13.600 K. A bevétel 32 téte­lénél Révész János indítványára a közgyűlés utasítja a tanácsot, hogy miután az b% iskolai pótadó az előirányzatban fölvétetett, mihelyt ezen pötadó fel­sőbb jóváhagyást nyer, a tanács intézkedjék azon­nal a tandíj fizetés megszüntetése iránt. A kiadás 21 tételénél a közgyűlés idevonat­kozó határozatának száma a jegyzet rovatban kitün­tetendő. A kiadás 26 tételénél Rónay Géza közgyám fizetését 400 koronáról 800 koronára emelik. A kiadások 39 tételénél gimnázium helyett főgimnázium helyesbítendő. A kiadás 80-ik tételénél a közgyűlés elfogadja a gazd. és pénzügyi bizottság javaslatát s a felsőbá­nya—nagybányai vasútra megszavavazott 20000 K egy évi részletét a költségvetésbe beilleszti e tétel alat^: s ez összeget 60055 koronáról 61085 koronára emeli föl. A kiadás 90 tételénél Maticska Jenő festő nö­vendéknek 240 koiona évi segélyt szavaznak meg. Ugyané tételnél Nagy Sándor iparművészeti szobrász növendék részére 100 korona segélyt elő irányoztak. Ugyancsak a kiadás 90 ik tételénél Stoll Béla indítványára, miután Thorma János aradi vértanuk ez. ké­pének Nagybánya város részére leendő megszerzé­sére országos gyűjtés fog indíttatni, a közgyűlés első adományul 200 koronát szavazott meg. Miután a képviselet a Laposerdő: vételárból 16400 koronát a bevétel 3, a. . beillesztett igy az előirányzat 699,883 K 48 f bevétellel és 699.781 K 71 f kiadással vagyis 101 K 77 f felesleggel- megái lapittatott. Az igy megállapított előirányzatot jóváhagyás végett föherjesztik a szatmármegyei törvényhatósághoz. Heti krónika. Nem voltunk túl sokan, de elegen ahoz, hogy az első lépést megtegyük. Megalakítottuk a Teleki Kört. Egy két lap ugyan azt mondta, hogy Teleki inkább ezredes volt, s nem annyira iró, tehát vá­lasszunk más nevet, de mi bizony megmaradtunk az ő neve mellett, az a ki az irodalomnak és művészet­nek oly igazi mecaenása volt egész életében, a kinek irálya csak úgy duzzadt a magyar zamat ősi nedű­jétől s a ki a magyarságért szóval, tettel és vérrel egyaránt áldozott, annak neve dicsőséggel lehel a mi programmunk. Emelkedett érzésekkel, őszinte magyar lelke­sedéssel jöttünk haza vasárnap . . Szerdán ugyanabban a teremben közgyűlés volt, városi közgyűlés. A jövő év költségvetését tárgyalták. A hangulat nem tragikus, inkább kellemesen derült. Feledhetlen jelenet, mikor a városatyák össze­olvasták a nyomtatványt, vagy mikor egyik szónok gégebajról panaszkodott és ő volt a leglármásabb, vettek : és elég bátrak voltak, megértetni a hata­lommal, hogy mindennek határa van. Másodszor: sohasem lehet azt elég pénzzel meg váltani, ha egy nemzetnek tagjait véradó czimen, olyan arányban követelik, a mely a nemzet lét­számának legkevésbé felel meg. Harmadszor: Vájjon Bartal, a ki az obstruk- czióról tesz kérdést, helyesnek és jogosnak tartja-e, hogy a magyar nemzet bárminő törvényjavaslatot behunyt szemmel fogadjon el és hogy ezen javaslat obstrukczió nélkül törvénynyé vallott volna : az bizo­nyos. Nos hát nem érdemeíte-e meg az időt, fárad­ságot és pénzt a mibe került ? Továbbá: hivatkozik Bartal arra: hogy az obstrukczió alatt egy törvényt sem hoztak, nem akarok politizálni, mert e lap nincsen arra beren­dezve, hanem egyszerűen kérdem ? nem volt idő, ■ az obstrukczió előtt meghozni a czikkiró ur által jelzett törvényeket ? Azt is írja a czikk panaszos soraiban, hogy i azóta nem jöttek külföldiek Nagybányára bányákat vásárolni, amióta az obstrukczió tartott: nem bizony! I nem is fognak jönni egy hamar, mert. a kapnikbá- nyai Róta Anna elég volt exámentnek. Amint írja czikkiró ur, a külföld visszaküldi a magyar értékpapírokat is, hát ha igazságosak aka­runk maradni, jobb szerettem volna, ha soha ki sem viszik, maradt volna nekünk, úgy is a mi terhűnk az: Igaz ám! de ezzel is nyomást akart reánk, úgy Ausztria, mint a külföld gyakorolni. ‘persze senki sem akarta elhinni, az is szinte hihe- tetleuül hangzott, hogy a főjegyző lenge termeté­vel (ipsissima verba) miként üldözte a tüzfecskendő hasmetszőjét, záradékul tekintettel a szezonra, disz­nóölésekről is zokszó esett, miként járt egyik tűz­oltó ezen családi ünnepélyekre s mint lett szomorú históriája az ő lemondásának a hurkának és kolbász­nak miatta. Olyan unikumok voltak ezek, a mikből leg- fellebb kettő van ezen a világon, A közgyűlésről derült pillanatokat egész hé­ten át tudtunk idézni s részemről mint krónikás nem bánnám, ha minden héten tárgyalnák a költ­ségvetést. Éppen erről vitatkoztunk tegnap a körben, • midőn kedves vendég érkezett. Somkuton járt az iparkamarai titkár, egyet gondolt s benézett Nagy­bányára. Llevenyében többen összegyűltek a tiszte­letére s volt irodalmi, politikai, dallos és poharas estély, melyet legkedvesebb emlékeink közzé fo­gunk sorozni. Ám azért a színészetnek sincs baja, jut oda is közönség minden este, Thália hódiló erejének alig ud ellenáliani Nagybánya, mely Lendvayt szülte. Megelevenülnek a világot jelentő deszkák, taps, zene és kaczagás tölti be a terem levegőjét, a jó közön­ség nemes jóindulata előtt meghajlik . _______ a krónikás. Kü lönfélék. Lapunk a karácsoni ünnepek alkalmá­ból, mivel karácson ezúttal péntekre esik, e hó 24-én külön ünnepi számot fog kiadni. Felhívjuk erre a t. olvasó közönség és a hirdetők figyelmét A Teleki-kör múlt vasárnap megalakult. Szép számú előkelő közönség gyűlt egybe a tanácsterembe. Teleki Géza volt belügyminiszter sürgönyileg men­tette ki távolmaradását, üdvözölte a kört s belépését tudatta. Zemplény Árpád, Robelly Thaisz Fanny, Wagner Károlyné, Révay Károly szintén bejelentették, lapunk szerkesztője utján, hogy a rendes tagok közzé belépnek. A gyűlés Halmay Jószefet korelnökké, Jeney Gyulát körjegyzővé választotta. Megállapította a Te­leki kör szükségességét, annak czélját, kimondotta hogy a rendes tagdíj 4 K, alapitó tagok dija 100 K s a gyűjtő iveket még a napokban kibocsátja. Végül alapszabály-készítő bizottságot választott, melynek tagjai Teleki Géza, Révész János, Égly Mihály, dr Vass Gyula. A mint az alapszabály-tervezet elkészül, a közgyűlés a választásokat megejti s kimondja a végleges megalakulást. A nöegylet újabb diadala. A budapesti Sándor utczai volt országházban, mint a napilapokból értesül­hettek t. olvasóink nagyszerű háziipari kiállítás van a tüdőbetegek szanatóriuma javára. Sok szépet lehet itt látni, a fővárosiak nem győzik eléggé dicsérni a ma­gyar házi-ipar nagyszerű haladását. Ám még a csinos tárgyak között is nagyon kitűntek a nagybányai nöegy­let készítményei. A B. H. ezeket írja róluk: »Nagyon sok szép dolgot nem vagyunk kénytelenek többé kül­földön vásárolni, sót igen sok dolgot már exportálunk is. Ilyen pl a Robelly Thaisz Fanny úrnőnek, a nagy­bányai nöegyesület elnökének vezetése alatt álló há­ziipari osztály finom sásfonásai, pohár-táleza, fürdő tasak, fürdő papucs, különféle czéít szolgáló sokféle kosárka stb., melyeket Berlinben, Párisban japáni ké­szítmény gyanánt árusítanak és a melyekből Angliába igen nagy a kivitel.« Nevezett lap nem elégszik meg az egyszeri elismeréssel, hanem még egyszer fölemlíti »a nagybányai nöegyesület remek sásfonatu kosarait« és nem győzi eléggé dicsérni. A debreczeni kereske­delmi és iparkamara a télen 2000 korona segélyt szándékozik adni a nőegyleti háziipari osztályának-, hogy a szegényeknek még fokozottabb mértékben ad­jon keresetet. Említi Bartal ur, hogy az obstrukczió folytán a magyar gazdák sokat károsodtak és a hasznot kü­lönösen a szerbek tették zsebre, Itt ezen kérdésnél el fog a komolyság, hát ezen vám egyezségnek is talán a kisebbség volt az oka? midőn törvénynyé lett. így nem fogjuk megérteni egymást soha na­gyon elfogult és egyoldalú bírálat az ilyen, nem is vezet czélhoz ez senkit. Ami az olaszborvám klauzulát illeti, megcsinál­hatták volna véglegesen, még az obstrukczió előtt az olasz országgal kötendő vámszerződést, de ná­lunk, mindig van, és volt idő mindenre elég, nem sietős nekünk semmi, ráérünk 1 ez a jelszó! Végül czikiró ur felkiált! még pedig ezen sza­vakkal: már most csak az volna érdekes dolog, ha : más valaki meg kimutatná mindazokat a hasznokat a miket eddig hozott és még hozni fog az obs- trukezió ? Hát én bátor leszek figyelmét visszaterelni a katonai létszám felemelését ezélzó törvényjavaslat benyújtására: Mit gondol, hogy ha ezen javaslat törvénnyé emelkedhetett volna, legyen szives után számítani, mi külömbség lett volna csak pénzben, eltekintve vérben, és nemzetgazdászati szempontból ítélve. Azon említett javaslat meggátlásával áldást hozott az obstrukczió a magyar nemzetnek. Szeremsy József.

Next

/
Thumbnails
Contents