Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1903-11-15 / 46. szám
(2) 1903. November 15. 46. szám »Jelzések Nagybánya környékén:« Liget—Borkút .................................... Li get—Vascsatorna........................... Li get—Morgó—Őzike cs.................. Liget—Szarkarét................................ Liget—hármastölgyes Kopasz. Liget—Dinamit—Petőfi tanya. . . Liget—Szűzkő. Liget—Fürdő—Petőfi—Kopasz Pokoltorok -- Romana V. Szegedi—Kopasz. . . . Sz. János -}- hegyi körút Békató—Portöröi körút T'ernezely—Fekete pt. Izvora. Izvora—Rozsályra, . . . , Fernezely—Kálvária—Rozsály Feketepatak—Kőbánya . . Kőbánya — Sztúri völgy Kőbánya—Verespatak. (Rosza.) Kopasz—Bartos p. Borpatak. Jósikapatak—Borpatak ......................7 » Rem etei Vörösmalom Kővár romjai. 10 » Összesen vagy 159 km. Ezen felül két kultwrtábla a ligetben Nagybányára és vidékére szóló adatokkal, melynek a nyári kirándulók jó hasznát vették. Örömmel jelezte ugyanis az elnöki jelentés, hogy a nyaralás, turistika folytonos emelkedésben van vidékünkön is; évről évre visszatér a legtöbb távoli vendég, hozva magával uj látogatókat, kik aztán nem bírnak egyhamar megválni a Gutin remek vidékétől Ez idén már Nagybányán is lakásszükségről panaszkodtak az idegenek, a Foghagymás-fürdöt 500 nál több beteg használta, a gyümölcs szállításról csak annyit, hogy magáról a Nagybányai állomásról többet lódítottak el 500 vaggon gyümölcsnél. — A német országi, sőt a világhírű Londoni turista egyesület keresve keresi a sikerült tájképeket a Gutin vidékéről a Guttin egyesület utján. Tehát messze jár immár jó hírünk, nevünk, törekedjünk azt becsben, emelkedésben fentartani. —• As elnöki előterjesztés minden pontját örömmel vette a közgyűlés s a tisztikarnak jegyzőkönyvi elismerést szavazott meg tevékenységéért-, s ezzel a legjobb benyomások közt oszlott szét; de 12 órakor újból találkoztak mintegv 25-en a nagyszáló termében a barátságos áldomásnál, hol tovább főzték — fűzték jövő évi munkaterveit a Guttin egyesületnek. Koszoruzza siker nemes fáradozásukat! Bujdosó Irén. Heti krónika. wem art nena a nagy Baouonoa — Budapestre — is fölfáradni, legalább az ember meggyőződik róla, hogy mégis csak jobb itthon. Kétség kivül sok szépet láttam. Az eskütéri hidat, hatalmas, merész egy ivével, Gellért szobrát a pózos nagy aranykereszttel és egy rakás zazarkő- vel, Anonymust a Gloriosissimi Belae Regis Nótáriust csodálatos és titokzatos barátcsuhájában a történelmi csarnok előtt, Ligety műtermét Tündér Ilona remek plasztikus szobrával, (melyet ligetünk számára nem is késtünk Grünwald Bélával elkérni) a király színházat esik módjára elevenkedő Zsázsájával, az uj országházat Tisza Pistával és társaival, a tárlatot Thorma J. sok felől dicsért képével, és Grünwald Béla nagy vásznát, melyet a mai Nemzet leges-legelső helyen említ föl. Mindezek budapesti újdonságok, de a lármásan zsongó utczák ideges zaja után oly jól esik a vidéki csend. Itt nem történik semmi különös, még az ér- dekfeszitő hírre, hogy uj választás lesz, arra sem jön ki sodrából senki, jobban érdekli a vidéki embert, hogy hó van a kereszthegyen, kissé megfagyott a föld, meg hogy országos vásár lesz hétfőn. A piaczon bikaviadalt rendeznek, egy szegény vágómarha szabadulni próbált, nosza körül veszi ötven ember sátoros rudakkal s olyan futkározást, vadászatot rögtönöz, hogy szinte megborzad a gyönyörűségtől még a rendőrség is. Győztes a közönség s a marhát társzekeren viszik tovább. íme a vidéki élet költészete és szabadsága. De Torday már leérkezett, zsebében a városi csendőrségi szervezettel, vége lesz itt is nemsokára a szabadságnak s kivész az utczai romantika. Jön az erős kéz. A fővárosban, ha kigyul a millió ragyogó lámpa, akkor kezdődik az igazi élet, nálunk vidéken azon kezdjük, hogy ki sem gyűl a lámpa, ha a kalendárium azt tiltja s igy nem is kezdődhetik az élet, ám a két élet közül az elsőséget mégis csak a vidékinek adja a krónikás. Különfélék. Személyi hir. Révay Károly, lapunk munkatársa nehány napi tartózkodásra városunkba érkezett. A R. K. egyház köréből. De Pott Adolf s. lelkész helyére a püspök Kertész Pál végzett theológust nevezte ki. Doktorrá avatás. Dominusz Ede ügyvédjelöltet e hó 14-én szombaton déli 12 órakor a Kolozsvári Ferenc/. József tudomány egyetemen doktorrá avatták. Változás a tanár karban. Vida Aladár igazgató, kinek búcsú estéje ma lesz a kaszinóban, holnap véglegesen Budapestre távozik, Lukácsy György mathesis tanár ma ideérkezett, hogy egy évi szabadság után, ismét megkezdje rendes tanári működését, Kmoschek Elek és Király Géza Zomb'orba, illetve Szolnokra távoztak. Gurnesevits Lajos rendes tanárt saját kérelmére a minisztérium ismét visszahelyezte Nagybányára. Eljegyzés, dr. Pálfy Mór budapesti kir. geológus a napokban váltott jegyet Szmik Margittal, Szmik Gábor s,-újhelyi főerdész leányával. Uj Ügyvéd, dr. Vass Gyula ügyvéd Nagybányán megtelepedett s irodáját itt a Magyar-utczában megnyitotta. Dr Vass Gyula pár év óta nagybányai lakos volt, mint joggyakornok s igy társadalmi köreink- í nek általánosan szeretett és tisztelt alakja. Esküvők. Ruszinjak Antal kassai kataszteri mérnök f. hó 10-én d. u. 2 órakor tartotta esküvőjét Károly Imre helybeli telekkönyvezető leányával: Margittal. A menyasszony részéről mint tanú jelen volt Thurzó Ferencz ny. levéltárnok, a vőlegény részéről Ruszin- ják Antal fehérgyarmati iparos, mint a vőlegény nagybátyja. — Ember Péter felsőbányái kincstári pénztáros folyó hó lü-én tartotta esküvőjét Felsőbányán Toma- sovszky Endre ny. bányaiskolai tanár leányával: Vilmával. Művészet. Ferenczy Károly festőművész női festőiskolája Budapesten a Rottenbiller utczában a napokban megnyílt. Erzsébet ünnepélyt rendeznek folyó hó 19-én a helybeli összes tanintézetek, boldogult királyasszonyunk emlékére. Komócsy József költőnek — a kit városunkban és vidékén is közelebbről ismertek, mert hiszen Felsőbányához rokoni kötelék fűzte, — Zala György által készített jól sikerült mellszobrot állított a Petőfi társaság közadakozásból. A szobor leleplezése alkalmával Herczeg Ferencz beszédet mondott, Zempléni /i.rpád pedig ez alkalomra irt költeményét elszavalta. Zempléni költeményét mai számunk tárcza rovatában veszik olvasóink. Gyönyörű turistái előadást tartott Sziegmeth Károly. a Kel. Kárpátegyesület buzgó lelkes elnöke f. hó 10-én este a bányász- és koh. egyesületi estélyen a pénzverő tanácstermében. Érdekes felolvasás menetében falra vetett 200 képben mutatta be a magas Tátra legszebb hegyeit, völgyeit, tavait, vizeséseit, végül vagy 50 képben a mi Gutin-Rozsály vidékünk szépségeit, a nagyközönség folyton fokozódó érdeklődése mellett, melynek nagy része csak most látta, mily- pompás helyekben bővelkedő ez a mi szép vidékünk, s mennyit vesztenek mindazok, kik kicsinyéivé föl sem veszik a természet pazar szépségeit, melyekhez oly olcsón eljuthatnak az üdvös turistikai sétáknak révén. A kárpátegyesület guttinvidéki osztálya f. hó 8-án tartotta meg közgyűlését Felsőbányán Szabó Adolf elnöklete alatt, Siegmeth Károly m. o. k. e. ügyvivő alelnöke jelenlétében. A közgyűlésen számosán voltak jelen Felsőbányáról, Nagybányáról és Kapnikról. A közgyűlés örvendetes tudomásul és köszönettel vette Bencsik János alelnök jelentését a Nagybánya környékén kirándulási helyek és útirányok általa foganatosított megjelöléséről. Megállapodás történt a jövő évben Felsőbánya környékén leendő intézkedésekre nézve, nevezetesen elhatározták az utak jó karban tartását és a régi utjelzések megújítását. A gyűlés után társas ebéd volt a Korona vendéglőben, melyen 15-en vettek részt. A felsőbánya—nagybányai vasút engedményese e napokban tudatta, hogy egy mérnököt és egy segédmérnököt küldtek ki a vasúti irány végleges megállapítására, hogy ezáltal a kisajátítási ügy is véglegesen megoldható legyen. Egyúttal felkérte a hatóságot a jelző karók megvédésére. Vidékünk magassági jegyeinek összegyűjtését hatá- j rozta el a helybeli bányász- és kohász-egyesület és az ezeret megközelítő érdekes adatokat külön füzetben bocsátja tagjainak rendelkezésére még pedig lehető rövid idő alatt. Remélhető, hogy az érdekes gyűjtemény könyvárusi utón is kapható leend, mert hisz ennek nemcsak a bányász, erdész, mérnök veszi hasznát, i de a turisták is és minden természetbarát, ki üdülést, szórakozást keres a szép természet ölén, s kivált ily nagy területen, mely Láposbányától Borpatakon-Rozsá- j lyon át Kapnikig lépten-nyomon kínálja kimeríthetetlen szépségeit. Zárlat feloldás. A száj és körömfájás miatt városunk területére elrendelt marha zárlatot feloldották s igy a 16-iki országos vásár akadálytalanul megtartható lesz. Köszönet nyilvánítás. Toronyóránk költségeinek fedezése czéljából közelebb tartott tánczmulatság alkalmával felülfizettek, illetve jegyeiket megváltották: Guthan Józsefné 2 K, Veress Albert 2 K, tisztelendő Papp Sándor 2 K, Filep Gábor 2 K, Rád János 2 K, Recsán György 2 K, Kovács János 2 K, Guttman j Sámuel 1 K, id, Szilvási Józsefné 2 K, Rusiczky Ferencz 1 K, Lázár Bertalan 1 K, Bányai Józsefné 4 K, Kardos György 40 fillért, kiknek szives adományaikért e helyen mond köszönetét a misztótfalusi ev. ref. egyház nevében : az elöljáróság. Visszaélés hamis postautalványnyal. A tatai, úgyszintén a soproni 1. kir. posta- és rávirda hivatal múlt hó 30-án, illetve folyó hó 4-én egy-egy postautalvány hamisítványt foglalt le, melyekre nézve a vizsgálat azt derítette ki, hogy azokat mindkét helyen egy uriasan öltözött, 30 év körüli barnás szőke bajuszu, barna loden ruházatú és kalapos egyén követett el akképen visszaélést, hogy a lefoglalást megelőző napon az estéli órákban egy kereskedőnél megjelent s ott azon czimen, hogy a posta- és távirda hivatal már be van zárva, az utalványon kitett összegre illetve annak egy részére pedig az ugyanazon kereskedőnél teendő bevásárlás czéljából sürgősen szüksége van, kérte, hogy az összeg neki részben készpénzben kifizettessék, részben pedig áruval egyenlitessék ki. A kérelmet az érdekelt kereskedők mindkét helyen teljesítették s miután az utalványok hamisítványnak bizonyultak, az egyik kereskedő 35 koronával, a másik pedig 24 koronával károNAGYBANYA ES VIDÉKÉ. 7 km. 2 » 7 » 4 » 8 » 7 » 2 > 7 » 5 » 7 » 6 » 10 » 25 » 6 » 8 » 5 » 10 » 8 » 8 . Régi harcZj uj kiadásban. A már-már egy év óta folyó kemény küzdelem, melyet nemzetünk alkotmányáért, szentesített 67-iki törvényeiért viv és kitudná megmondani, még meddig —, számos megjegyzésre, furcsa állításokra adott okot mindenfelé, kivált ott a Lajthán túl, hol a jó sógorok egészen fel vannak bőszülve a magyarok hálátlansága, megbízhatatlansága fölött. Hálátlanoknak mondanak bennünket, mikor Íme ennyi jóságért, ennyi adományért, melyet 67- j ben az ő jóvoltukból nyertünk, — még csak az öszbadsereget, öszbirodalmat sem akarjuk elfogadni és szolgálni császári hűséggel, hanem mindegyre csak konstituciót, nemzeti törvényeket, koronázást stb. emlegetünk ; megbízhatatlan nép vagyunk az ő szemükben, kik örökké csak konspirálunk, Rákóczi- ünnepeket tartunk, Kossuth-szobrot emlegetünk, pedig lojális néphez illőleg tiszteletben tarthattuk volna a szép Henczi-szobrot, mely ws-Budavár legmagasabb fokán hirdette országnak-világnak: milyen a jó közös katonák vitézsége, kik életüket és vérüket adták a császárért és az öszmonarchiáért. . . így megy ez évek hosszú sora óta, millió meg millió német lap viszi világgá; már eljutott veszett hírünk Amerika túlsó széléig, Kaliforniába is. Ép a napokban olvastam egy ott megtelepült és fölgazdagodott magyar levelét a lapokban, hogy — azt mondja — látszik már a 48—49 kezdete a Duna mentén, eladja mindenét, siet haza sokadmagával — ütni az osztrákokat. Én Istenem, mi vagyunk a hálátlan, mi a megbízhatatlanok, már 300 év óta. Zrínyi, Nádasdy, Wesselényi is az volt, Tököli Imre és Rákóczi Ferencz is, kik a segélyért esengő, vérig gyötört, kifosztott magyar népnek segítségére siettek, s annak alkotmányát újból és újból megerősíteni siettek. Meg ugye a »Moriámur pro regina Nostra Mária Theresia«. . . is a megbízhatatlanságnak, hálátlanságnak a bizonyítása, hogy megvédtük a földönfutó királynét kisded fiával Józseffel, ki aztán hálásabb lett irántunk — —, elkobozta alkotmányunkat, nyelvünket — 40 év múlva. * * * E gondolatok szállongnak lelkem előtt ma, midőn hallom Bécs felől a magyar hálátlanságot, és megbízhatatlanságot emlegettetni és az óhajtást, hogy ideje volna már e féket (láncot) nem tűrő ázsiai csordát valami erős kézzel lecsendesiteni. Fiatal múzeumunk sárga rongyos papírjait forgatva, rendezve, kezembe akadt'két foltos, már-már rongyosodni kezdő lap, kikezdte őket a doh, a szuh, a sok állásban, rejtegetésben, sötétségben. Veszedelmes írások voltak, jól el kellett őket rejteni, mert, ha meglátja valaki, még Kufsteinba, Jósef- stadtba, Olmützbe kerülhet értük a tulajdonos, vagy az olvasó, — csász. osztrák vezető intézetbe, lojalitást és odaadást tanulni porkolábok, poroszlók előadása után. Még most nem működik se az erős kéz, se a kém, meg a besúgó, elém terítem a 2 tisztes írást s nézem idő rendben: Az idősebb igy kezdi: Schőnbrun-Ausztriában május 15-én 1809. (Tehát bécsi fecske. Lássuk, hoz-e tavaszt 1) Fordítok, nézem a csász aláírást, (csakugyan császár, de Na poleon. Nézem lejebb: »A császár meghagyásából — Sándor tábornagy, Neuchateli herczeg.« Nem épen rossz, gondolom magamban, lássuk, mit hagy meg a diadalmas császár, ki a leghatalmasabb és legfelségesebb bécsi udvart kiszállásolta a szop Szépkutból és most ő kormányoz onnan le . .. Dalmáczia legdélibb csúcsáig. »Magyarok ! Az osztrák császár, ki a velem kötött békét megszegte, s a jótéteményekről, melyekkel őt, mint Győző 1805-ben oly nagylelkűen elhalmoztam, mindezekről — megfeledkezett. . . stb.« Tehát ez az a hires proklamáció, melyet a dicső I. Napoleon Bécsből kibocsátott a magyarokhoz, melyben szépen, ügyesen, de hűségesen el számlálja a méltatlanságokat, törvénysértéseket, me" lyeket a szegény magyarokon elkövetett Ausztria" századokon át. (Tehát nem minket vádol hálátlansággal.) Aztán folytatja: »Nem kérek tőletek semmi egyebet, csak egyes-egyedül azt, hogy benneteket mint derék, független nemzetet láthassalak. A ti egyesülésiek Austriával benneteket a szerencsétlenségbe vitt, a ti véretek messze eső vidékeken patakzott az Osztrákház büszkeségéért, s mindaz a becses, a drága, mivel hazátok bírt, egészen áldozatul esett az osztrák-német tartományoknak. — A ti Hazátok képezte az Osztrák császárság leggyönyörűbb részét és hazátok mégis csak mint valami letiport tartomány, úgy kezeltetett, s előttetek ismeretlen elvek szerint önkényileg kormányoztatok. Nektek pedig megvannak a ti nemzeti szokásaitok, megvan a ti nemzeti nyelvelek, és jogosan dicsekedhettek a ti régi, dicső származástokkal. Te-
