Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1903-11-01 / 44. szám
NGYBÄNYA ÉS VIDÉKE. 44. szám. Nagyobb alluviális térhez tartozik még a f. Sán- dorfalu — Szakállasdombói, mely lenyúlik az oláhkékesi diluviumhoz. Keskeny hosszú aluviális völgyek vagy pataki árterek az Illoba-illobahandali, a miszbányai, Lápos- bánya, borpataki, Ravaszpatak — f.-fernezelyi, kisbá- nyai és a K.-Monostor — Dióshalom — kapniki. Felsőbánya és Giródtótfalu közt a diluvium és aluvium kőzetei a pontusi üledékhez csatlakoznak ; földes agyagos (nem képlékény) márga kíséretében Nyárfás keleti szélein, márgás concretiókkal (gyér suc- cineákkal) Lápos és Miszbánya közti gerinczek meredek oldalain, többnyire durva homok és kavics felett, melyben trachyt hömpölyök gyakoriak. Mind a két képződmény együttes rétegzését többnyire a televényes föld, sárga homokos agyag és a mélyebb kavicsréteg képezi. A völgyek fenekét, alacsony partokat boritó aluviál üledék (iszapos homok, ködara. kavics, márgás görély, agyagos réteg) közbezárja a jelenkor szerves maradványait A diluviál képződmény fent említett helyein kívül más elég számos pontokon is észlelhető, de kisebb településekben. így pl. a Plop. Czeheibétöl a Kapnik- felé vezető völgy baloldalán iszapos darás törmelékkel nagyobb hömpölyökben, agyagos föld, homok, an- desit-kavics és nyirok keverékével a kapniki Magúra déli oldalán, a Sujor és hámori patak között, a V. Petruzzi pataktól keletnek vonuló emelkedéseken, a ravaszpataki keleti elödombon, a fernezelyi vülgyol- dalban, hol helyenként az andesitet, más pontokon pedig az andesitbrecciát borítva, vasas agyagot tartalmaz. A partoldalok diluv-üledéke többnyire sárga agyagból, szürke homok és ködara törmelék és kavicsos andesit-görkövekből áll; a kisbányai völgy keleti oldalán homokkő hömpölyökkel, zöldköves conglamerát- tal és fekete pala töredékeivel van boritva. Mélyebb diluviális kavics telepek a víz áthatlan rétegek felett kitűnő vízgyűjtők és mint ilyenek számos pontban jó forrás vizet adnak. Diluviális sárga agyag úgy a durvább kavicsban mint e felett települve vagy földes laza vagy szívó - sabb, kövér sárgás-vörös és rozsda veres változatban szerepel; tisztasági és minőségi foka szerint felhasználható tapasztásra, vályogvetésre, tégla- és cserépedé- nyek gyártására. A Nyires keleti oldalán ásott agyag sárga és kékes-szürke; elég jól gyúrható, képlékeny és szívós, megfelel mindenféle cserépedény készítésére, de magában a mázat nem adja ki tisztán. A nagy nyiresi agyag homoktartalmu sárgás vagy szürkés szinü, az előbbinél tűzállóbb, de kevésbbé képlékeny, nem reped, a máz rajta fel nem szívódik, csekélyebb szívósságánál fogva csak kisebb fajta edényekre alkalmas. Az alluviális agyag (sárga, laza, gyakran vasas, sőt jó képlékeny és kaolinos minőségben is) csak kisebb üledékes pontokra szorítkozik Ilyenek pl. a kapniki Mihályvölgy, Lettes patak, Sestina dél-keleti tája, a Sujori völgy mlesniczai része, trahit vagy andesit- marával, Zavaros pataka, kis fenyvesi, firizai, Picoru Koncz, Rotundi, ikonyi erdős részek a Picoru dialui mélyedések, a láposbányai és a fernezelyi völgy számos tája, Miszbánya délnyugati lejtői. A Mihályvölgy törmelékes agyag'oarnavaskö üledéke szórványos pontokban agyaggal boritva jön elő, breccia- és konglomerátszerü töredék részeit a távolabbi trachyttörmelékből eredő vasoldat kiválása mint kctöszer tartja össze. Az alluviális porond, agyagos iszap, kavics- és a földestörmelékes üledék és agyag jó talajt alkot, másrészt pedig alkalmas építő anyagot szolgáltat. A homok előjövetele többnyire kevésbé szabad 1 mint kötött állapotban a porondos agyagos kavicsré(2) 1903. November 1. melyik a megnyugtatóbb f a habozás csillogó szavakból kiépített philozophiája, avagy a keresztény hit egyszerű positiv kinyilatkoztatása. Az a megállapodást kétségekkel kutatja, ez két szóban megoldja lelki válságunkat. A szép, a nagy el nem vész, ezt Ígéri az örök életben az üdvözítő, akinek vigasztalását arasznyi létünk tangernyi sok keserve közt áldó fohásszal esengve várjuk. Hiszünk a hit ígéretében, hiszünk a jövőben, hogy ne legyen szivünknek fájdalmas a múlt és a jelen elviselhetetlen. Ha megérintené minden ember szivét november 2-án a vallásos kegyelet megtisztító gyászának- egyetlen dobbanása, akkor nem volna kegyetlen önző ember a világon, akkor nem volna egy is, aki vét a szeretet szent parancsa ellen. Akkor az emberek lelkét körülfonná a türelem glóriája, múlna perez a másik perez után csupa egyforma munkás szeretetben, állandó fenkölt nagy érzések között, amelyek megépítik a szívben a boldog egyensúlyozott élet szeretett hajlékát. Bánatnak sok, boldogságnak rövid e földi élet. Rövid látszólag és igazságtalan. Ámde ez igazságtalanság ellen csak az lázadhat tel, akinek látókörét a múlandóság kellemes, de zsibbasztó, ephemer, puhaságain, kábult fárasztó örömein túl, az öntudat sejtelme, akarata magasabb állandó jövő lét iránt nem tájékoztatja. Nem tudjuk miért élünk, de azt sem tudjuk, hogy miért kell meghalnunk. A physiologia azt mondja: az élet oxidatio s Így a halál nem egyéb, mint az oxidatio meg szünése, de hogy ez oxidatio milymódu, miért szűnik meg bizonyos esetekben, ez az a kérdés, amelyre a természet tegzetekre, kisebb területen a vólgymélyedésekre (Kis- bánya, Kapniktól délre eső meredek partokban) és viztorlódási helyekre szorítkozik; anyagához legnagyobbrészt quarz — de olykor a földpát — csillám és andesit-szemcsék is járulnak. A quarz-homok tűzálló, a sárgahomok öntési mintázásokra, cementhez elegyrésznek s a t. használható. Nem gyakori a finomszemii tiszta fehér homok, miiyen például a felsőbányái Somoshegy keleti aljában. Rozsálynak kisbányai keleti oldalán kisebb szórványokban található. Kitűnő anyag többféle ipari czélra s igen keresett a fazék és cserépedény gyártásához, mert geléttel keverten igen szép és tartós mázat ád. Heti krónika. A szüret az utolsókat nyögi. A sajtók még pgyet- J egyet fordulnak, aztán éles búcsú recsegéssel befejezik hivatásukat egy évre, hogy átadják szerepüket a korcsolvásoknak. Alig mult el a szüret, néhol még tart az aszalás, sa színészek már is előre vetik árnyékukat, pedig nekik nagy árnyékuk szokott lenni. Ketten is versengenek a bányai évadért, mert a hegy gavallérosan viselte magát. Sose hittem, hogy a szilvával még a művészet is összefüggésben van. Apropos: Művészet! A héten nagy halottja volt az országnak. Legjelesebb szobrászunk kezéből hullott ki a véső. Fadrusz János maga is szobor volt, hatalma-, erőteljes plasztikus szobor, de nem volt hideg, miként a szobrok valamennyije, sőt meleg kedélyű, kedves, közlékeny, finom ember. A zilahi Wesselényi ünnepélyen ismerkedtem meg vele, beszéltünk bányai művészetről, hun-seytha | betűkről, Tuhutum emlékről egy hétre valót s addig- addig ígérte a művész, hogy eljő a mi városunkba, a mig végre az örök városba költözött s halhatatlan műveitől elbúcsúzva maga is halhatatlanná lett. Nagy veszteség e sok bajjal sújtott hazára. Oly kevés itt a jelesek száma, hogy nullákkal is pótoljuk néha, hogy sok legyen. Gyászhir mellett örömhír is érkezett Budapestről, van már kormányunk, van miniszterelnökünk, nem árva az ország. E két hir hatása alatt állott az egész hét s éppen azért ellentétes érzelmek között mozgott. Különben elmúltak a régi jó idők, mikor igy betakarítás után a czigányasszony jóslata szerint, egész sereg kérő állott a házhoz, levelet kapott az ember, vendége érkezeit. Ma a kérők kimentek a divatból, szüret után nincsenek esküvők, levelet kapunk ezeret, de nincs, bennük köszönet, vendég is érkezik, de hol czipész, hol szabó kontóval, sőt maga a kártya vetések költői világa is megszűnt, mert a czigányt tolonczolják a csendőrök tovább — tovább. Csak egyhen nem változott a magyar, hogy a boros kancsó fenekére szeret pislogatni igy október végén, ez igy is volt, igy is lesz, a mig csak krónikás a krónikás. Különfélék. Személyi hir. De Pott Adolf helybeli segédlelkész e hó 28-án Nagybányáról véglegesen Gráczba távozott s lapunk utján is búcsút mond jóbarátainak és ismerőseinek. A reformatio emlékünnepére nézve az ág. h. ev. egyház egyetemes gyűlése 1902-ben elrendelte, hogy ezután okt. 31-én, mint a reformáczió emléknapján az összes prot. iskolai növendékekkel külön istentisztelet tartandó. Révész János lelkész ezt az istentiszteletet a főgimnázium, polgári, elemi iskolák növendékeivel ma d. e. 9 órakor tartotta meg s az igazgatók az illetékes miniszter ide vonatkozó orszátudományok mai állapotja szerint választ nem kaphatunk. Hitünk és vallásunk azt hirdeti: »porból lettél, porrá leszel.« Lényünk keletkezésének és megszűntének e felülbirálhatatlan historicuma többet mond, mint a modern természettudományi ismeretlenség szegényes elméletei. Mi szüksége is lehet azonban természettudományi elméletekre annak, aki az élet tartalmát, eredet és vég szempontját ól, teljesen a keresztény hit meggyőző jegyében birtokplja. Ami szép és nagy az emberben az, amit léleknek neveznek, fenn fog maradni, eljő majd érte az óriáshajó, elviszi a végtelenbe, testünk pedig porrá lesz és ezzel vége. Ezért, ha láttok valakit koszorúval karján bejárni most a temetőbe, ha láttok valakit, aki sirhantot díszít könnyező szemekkel »ne sajnáljátok öt.« O neki már van talizmánja. Az a szeretet, mely az élőket az elhunytakhoz fűzi, áthidalja véges életünket a végtelennel. Azok a sóhajok, a melyek a gyászoló keblét dagasztják, azok a könynyek. amiket a hant felett elsír, azokkal váltja meg magának könyüvé a halált. Egy-egy eltemetett reménye a szeretetnek, egy-egy elhantoít bálvány legbiztosabb záloga annak, hogy lelkünk e semmi létből könnyen megy át majd a megfoghatatlanul és boldognak hitt örökös élet végtelenségébe. Gyászban bűbájos, megmérhetetlenül nagy, elenyész- hetetlenül szép estéje az emlékezetnek, hintsd szét mécseid sugarából a keresztény hit meggyőző hatalmát és légy minden időkben megszentelt napja fenkölt estéje, a lélek életének.! gos rendelete alapján, az ev. vallásu gyermekeknek szünetet adtak. Per a vármegye ellen. Gróf Károlyi Lajos pert indított a vármegye ellen, 2000 kát. hold lápi földjének elégése miatt, mert szerinte a lápon épülőfélben levő törvényhatósági utón a gaz és zsombék égetése miatt keletkezett a tűz. Egyelőre csak elő- leges bírói szemlét és tanúkihallgatást kért a felperes. A szatmári kir. törvényszék azt elrendelte. A tárgyalás f. hó 29-én lesz Bőrvelyben. — A gróf szakértőül Péchy Lászlót nevezte meg, az alispán pedig szakértőül felkérte Domahidy István doma- hidi birtokost. A bíróság szakértője Sporzon Pál debreceni gazdasági tanintézeti tanár. Szobrot Kiss Ernőnek. Vettük a következő felhívást: A magyar szabadságharcz »tizenhárom« hőse élni fog »mindörökké, mig az eszme ki nem hal a földön« . . . s hogy éljen, hogy az eszme fen- maradjon, helyes hogy együtt és egyenként örökítessenek meg emlékeik. Mindnek van már emléke, csak a mienknek nincs! Annak, kit elsőben ítélnek el, kit kétszer ölnek meg ... Mi is megépítjük szobrát itt, a hol élt, a honnan kiindult ama hősi útra, mely a magyar Golgotához vezetett, itt, a hol a dicső fegyvertények vannak nevéhez fűzve ! Itt építjük meg Nagybecskerek város közterén, hirdetőjéül a magyar hegemóniának, a hős vitézségnek, a lángoló honszeretetnek s a népek szabadságáért való lelkesedésnek Itt építjük meg, mindenki, a ki látja, okuljon tanuljon, lelkesedjen s ha kell, rettegjen tőle! . . , Ennek a szobornak megépítéséhez magunk szegények vagyunk ! A magyar haza lelkes polgáraihoz fordulunk azért, hogy „bármily csekély adományukkal járuljanak hozzá. O nemcsak a mienk, az egész hazáé volt! Az a lángoló honszerelem az egész hazának, a haza minden fiának szólt . . . hozzátok fordulunk különösen magyar hölgyek, hozzátok, kiknek szent köteles- ségtek a hazaszeretet ápolása . . . hozzátok, kiknek van érző szivetek is, lelkesedni tudó véretek is, bírjátok a szó hatalmát s van erélyetek akarni . . . Segítsetek nekünk! Szépanyáink a perlaszi hires hőst babérkoszorúval övezték . . ., mi utódok emeljünk neki szobrot! Egy hős szobra, melynek filléreit honleányok gyűjtik... ÍMagyar nők segítsetek 1 törekvésünk elérésében bennünket, adományával támogasson, ezen gyűjtő-ivet ismerősei körében terjessze. Kérjük a hazafias sajtót, vegye szintén kezébe az ügyet, közölje felhívásunkat s vállalják el az áldozati fillérek gyűjtését és nyugtázását. Kérjük hazánk ifjúságát, buz- duljon fel a nagy hős emlékéért a magasztos eszmeért s jöjjön segélyünkre. A begyült pénzt kérjük postautalványon alantirott pénztárnok nevére, mig a gyűjtő-ivet a »Kiss Ernő szobor-bizottság« czimére Nagybecskerekre még azon esetben is visszaküldeni, ha a gyűjtés eredménytelen maradt. A gyűjtő-ivek beküldésének határideje 1904. évi január hó 15. Nágybecskereken, 1903. évi julius hó 5-én Dr. Del- limanics Lajosné főispánná, mint a szobor-bizottság elnöke. Hegedűs János állami anyakönyvi felügyelő, mint a szobor-bizottság titkára. Steinitzer Géza bank- igazgató, mint a szobor-bizottság péztárnoka. A nemes czélra küldött adományok közvetítésére szívesen vállalkozunk. Szerk. A n.-bányai ev. ref. egyházmegyei tanitótest. okt. 22-én tartotta évi rendes közgyűlését, mely gyűlésen a tagok igen szép számban voltak jelen. Érdeklődők sem hiányzottak. A gyűlést Sinka Lajos elnök érdekes beszéddel nyitotta meg, rámutatván a jó tanító kötelességeire, végkövetkeztetésében kimondja, hogy egy jó, lelkes kötelességtudó tanító semmiből is teremt, egy lanyha, közönyös és tudatlan pedig csak rombol és pusztítást hagy maga után. Felmutatja, mit kíván a tanítótól, és méltán a társadalom, a haza, az egyház int, hogy kötelességeinket teljesítsük. Az elnöki megnyitó után következtek az előadók Szerelmi Robinzonád. (Rögtönzés.) Bár mehetnénk egy elhagyott szigetre, Hol boldogan élhetnénk, kettecskén: Nem nézne ottan senki a szemedbe, Csupán a nap, a hold, meg én ! A hegy, a völgy, hol ember sose járt még, A mienk volna, drága kedvesem! A szent magány, amelyre lelkünk várt rég, Körülölelne édesen. Az ezeréves erdők suttognának S dalolna fönn a víg madárserg. Távol maradna tölünk minden bánat És begyógyulna miden seb. Minden úgy volna, mint egy szép igézet: Ezer virág, rajtuk ezer kis méh, A mely napestig hordaná a mézet Gyönyörű házikónk felé. Ott ülnél az ölemben csöndes estve, Midőn beszélni kezd a falevél, Midőn az égbolt biborszinre festve És lágyan gyönge szellő kél. S ha éjjel a füvek, fák és virágok Terjesztenék felénk illatukat, Felejtenők a távoli világot, Mely boldogságot sosem ad. Ott van az élet, hol az emberektől Ezer meg ezer mérföld választ el, S hol hűségünkre ragyogó szemekből Halhatatlan hűség felel. Bár mehetnénk egy magányos szigetre S élhetnénk ott a természet ölén : Nem nézne senki, senki a szemedbe, Csupán a nap, a hold, meg én ! Bujdosy Miksa.
