Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1903-10-25 / 43. szám

(2) 1903. Október 25. nyai több évszázados gyümölcstermelés reputatióját támadja meg. Ugyanis a »Nagybánya« legutóbbi száma téves informácziók alapján a »Vásárhelyi Gy« czimü czikk- ben ezeket mondja : »lehetetlen elismeréssel és hálá­val meg nem emlékezni egy férfiúról, a ki a szó nemesebb értelmében vett nagybányai gyümölcsé- szetet megteremtette s hosszú évekre terjedő műkö­dése alatt irányította és fejlesztette.« Továbbá az 1885-iki pesti nemzetközi kiállításra vonatkozólag azt Írja »legjobb nevű gazdáink alig 2—3 fajminöségü almával szerepeltek, mig a szatmári kiállításon együtt szerepelt Amerika, Sveicz, Francziaország (?) Belgium, legszebb és legnemesebb gyümölcsfaja.« Mindkét állítás egyszerűen mondva a legnagyobb valótlanság, mert először is a nagybányai gyümülcsé- szetet megteremtették 200 év előtt a helybeli Jezsui­ták, a kik mindenféle hires jó faj almákat, u. m. hoz­mán, Kormos fajok (Renett) Calwill, Sóvári s. a t. termeltek és elterjesztettek. így tehát — régi hagyo­mány szerint a nagybányai gyümölcstermelést 1700 elején a jezsuiták (és nem Vásárhelyi) teremtették és lendítették fel és a múlt század közepén tovább fej­lesztették azt jeles elődeink, u. m. Bercsey Lajos, Szakmári főinspector, Molcsányi Mihály, Harácsek Jó' zsef, Csausz Bogdán és János, Szász Ferencz s t. a, akik a legnagyobb áldozattal külföldről hozatták be a legfinomabb nemesgyümölcs oltványokat és jó példá­jukat követvén jómódú derék polgáraink a 60-as és 70-es években (tehát jóval a Vásárhelyi működése előtt) széles mederbe terelték a mind nagyobb hírnévnek örvendő nagybányai gyümölcstermelést. Tisztelet illeti tehát elhunyt jeles elődeink emlékét, a kik nemcsak a gyümölcstermelés fejlesz­tésével — hanem a közügyek terén is halhatatlan érdemeket szereztek. A mi az 1885-iki budapesti nemzetközi kiállí­tást illeti, a mellékelt kiállítási katalógns 79 és 100 lapjának bizonysága szerint részt vett abban a nagybányai gazdasági egyleten kivül mintegy 80 kiállító, a kik közül sokan lettek állami érmekkel és díszoklevelekkel kitüntetve. Különösen kitűnt Beregszászi Samu 14 faj alma és körtével, Husov- szki 8 faj almával. Molcsányi Gábor 30 faj alma 5 faj körte. Robelly Lajos 12 faj alma, 4 faj kör­tével, Takáts Lajos 6 faj alma, 2 faj körte, birs, lasponya, dió és gesztenyével s a t. Schönherr An­tal külön csoportban 30 faj alma és 22 faj körté­vel. Ez a hiteles névsor és számadat fényes czáfo- lat: ezen kiállításon a Vásárhelyi Gyula neve nem fordul elő. Ennyit az igazság érdekében, azzal a meg­jegyzéssel, hogy a ki alaposan akarna foglalkozni a nagybányai gyümölcstermelés kezdetének és fejlesz­tésének történetével — természetesen megbízható kutforrások és documentnmok alapján az igen ér­dekes és hálás dolgot cselekedne; mindenesetre jutna ott szerep a Vásárheyi elismert tevékenysé­gének is, a ki bizonnyal szerényen hárítja el ma­gáról az idegen toliakkal való felékitést. Beküldetett. Eddig a beküldő levele, melyet minden hozzáadás nél­kül közlöttünk, magunk részéről mind a két czikkre nézve csak annyit kívánunk még megjegyezni, hogy több százéves gesztenyefáink, a Nagy Lajos-féle szőlő, bor szabadalom, a hi­res nagybányai szilva, papirhéju dió stb. igen régi dolgok. Továbbá azt, hogy Bereczky Máté éppen Vásárhelyi Gyulához levelet irt, ha jól emlékezünk 1893-ban s kérdezte tőle »Nem tudná-é neki megírni, honnan vette nevét és származását az úgynevezett iskolabeli körte, mert annyit tudnak ugyan róla a gyümölcsészek, hogy Magyarországon legelőször Nagybányán tűnt fel, de elnevezésének az okát és körülményeit is szeret­nék tudni.« Gergely Károly erre történelmi adatok alapján megírta az iskolabeli körte eredetét (Lásd Nagybánya és Vidéke 1893. 52. sz.) A nagybányai református egyház-vidék inventáriumá­ban, egy régi kapcsos könyvben található a következő eredeti följegyzés: »1589-ben nagybányai akadémikus oskola-mester Ujfdvi Imreh, Baranyából, Szilvás-Újfaluból való, midőn a nagybányai oskola tanítására az akadémiáról meghivódott, a Rhenus mel­Egy hadnagy nejével deszkaszálon úszva A vizen lebegtek : de ki lettek huzva. Más. Mivelhogy a sors összehozta mink üdvözli tégedet barátja Fink. Vagy: Szomorgányos hangászattal zug a szentély, kolompolnak, Fénymázgányolt hullatartaszt emeltyüznek gyászifjonczok Hullatartasz üregében hosznyafekvó bájlényeg, Központi nő dobbantyuját egy csalódás ölé meg. Eláll-eláll zúgja a tömeg, a melynek különben minden tagja nagy előszeretettel beszél olyan dol­gokról, a mikhez nem ért, s használ oly kifejezése­ket, a melyek után hiába kutat a nyájas olvasó a világ bármely lexikonjában. Maga Truby is nagy hatással szokta alkalmazni a plebirisztikus szót. Egyszer négyszemközt megkérdeztem tőle hogy mit jelent a plebirisztikus szó? Nem tudom én, mondja ő. Hát akkor hogy merészled használni? Annak története van. Halljuk ! Van nekem egy nagybátyám, egy előkelő ál­lamférfim Volt idő, a mikor összes vágyai abban csúcsosodtak ki, hogy a képviselőtestület közgyűlé­sében egy beszédet mondhasson el. Igen jó alkalmid kínálkozott erre a körjegyzői fizetésemelés kérdése, a mely kérdésben az egész kupaktanács a fizetés- emelés mellett volt, csak a bácsi ellenezte azt. Gyö­NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. lékéről sokféle ottani való gyümölcsfa ágakat hozott magával, a mely küzül egy körtvély nemét a nagybányai iskola udva­rán (Ma dr. Harácsek Imre lakása) egy vad csemetébe beolt­ván, oskolai körtvélynek nevezett és nz onnan sokfelé elterje- dett Szatmár vármegyében és egyebütt azon nevezet alatt.« A mi jó öreg tudós Gergely Károlyunk jó voltából íme kimutatható, hogy a gyümölcs nemesítés sok századdal visszn- nyulik Nagybánya múltjába. A mig tehát egyrészt készséggel elismerjük, hogy a jó fajok tenyésztése körül újabban Vásár­helyi Gyulának is van érdeme, másrészt a gazdag, tevékeny múltnak igen nagy hálával kell adóznunk a nagybányai gyü- mölcsészet megteremtéséért. Szerk. Heti krónika. »Csalódj is, mert csalódni kell«, azt mondja minden emlék-könyvnek a legszebb lapja. Csalódunk mi is: szegény gazdák. A szüret gyengébben üt ki, mint a hogy reményiettük. A ki 100 hektolitert várt, annak van 40-e, a ki 15 öt gondolt, annak j számára termett 5 hektoliter. Nem eresztős a szőlő, bár a must édesebb, mint máskor. Senki se csalódott azonban annyira, mint jó magam. Ezer négyzet ölön 6 kézi kosár szőlőm ter­mett. Éppen igy vannak kedves szomszédaim is. Mi ennek az oka? hiszen mi is négyszer kapál- | tatunk, trágyáztattunk, metszünk, nyitunk,'tisztogatunk j stb. még a permetezést se hagyjuk el? Hát nálunk a kohófüsl szüretel le. Abból az óriási fernezelvi ké­ményből egyenesen a Koncsra ömlik a füst' alko­nyaikor, ott aztán mogorván szétterül, gomolyog és tánczol, kénezi, ólmozza a növényzetet, télen kihozza a fák rügyeit s mikor elszáll á füst, akkor szépen lefagynak. Nyáron összeaszalja a szemet, mire az lehull hasznavehetetlenül, leperzseli a leve­leket s elszárad lassacskán minden növény. így kerül a sor egyik birtok után a másikra. A szüretem azért jól sikerült. Van valami kedé­lyes abban, mikor az ember kohófüstben szüretel. A vendégek mintha csupa Istenek és Isten-asszonyok volnának, kik a hegy oldalán felhőben jelennek meg s hol eltűnnek, hol ismét láthatók. Az ivást pedig kohófüstben határozottan jobban bírja az ember. Biztos forrásból értesültem, hogy a magas kincs­tár is sajnál minket, de ha sajnál, akkor vigye el a kohófüstjét innen, mert elvagyunk határozva, hogy jövőre esténkint viharágyuval fogjuk elkergetni a kénfeihőket és nem lehetetlen, hogy oly emberek : birtokára megy, a kik még jobban tudnak jajgatni. A tavalyi bor szégyenben marad. A savanyú­ságban ez a legnagyobb rekordot érte el, jó lesz bankettekre és bálokra, vagy eczetes ugorkára sa- vanyitónak. Az uj bor előreláthatólag annál kedve­sebb barátunk lesz s kitűnő disznótorokra és népes bálokra enged következtetni. Az azonban -’alószinü, hogy az uj kormány egészségére nem _ fog ebből a borból inni, hanem addig több és bővebb szüretet ér még el a krónikás. Különfélék. Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter dr. Fiiley László szegedi kerületi tisztorvost, a m.-szigeti erdő- igazgatóság kerületébe, Rahóra ideigl. minőségű kincs­tári erdészeti orvossá nevezte ki. Deák Ferencz ünnep Alsófernezelyen. Szombaton e hó 17-én a fernezelyi kincssári iskola is megtar- í tóttá a Deák ünnepélyt és pedig a kohó-hivatal tiszti- és altiszti-karának, valamint a gör. kath. iskola tanu­lóinak és vezető lelkészük és tanítójuk s több szülő jelenlétében. — Az ünnepély igen szépen sikerült, mely sii<er az alsókohói tanító fáradhatatlan érdeme. - Az ünnepély d. e. 10 órakor szt. mise előzte meg, mely után a/ iskolaszék elnöke lendületes szavakban ecse­telte a mai ünnep jelentőségét, ezen elnöki megnyitó után az alsókohói tanulók a Hymnust énekelték, me­lyet a közönség allva hallgatott. Ének után Szegedi györü beszédet mondott. Remekül ecsetelte a pes- tisbacillusok terjedésének az amerikai czukorvám emelkedésére vonatkozó félreismerhetetlen hatását, majd az angol pénzpiacznak a diszázió következté­ben zátonyra jutott helyzetét tárta föl. Mind haszta­lan; zajos ellentmondásokkal találkozott, de mikor azt vágta ki, hogy ő szavazatával azért nem sank- czionálhatja a fizetésemelést; mert ez plebirisztikus: a javaslat rögtön megbukott. Még most sem tudom mit jelent a pleberiszti- kus szó. Én sem. Hát akkor okos ember létedre miért beszélsz bolondokat? Miért, miért? Azt magam sem tudom, az azon­ban bizonyos, hogy bombaként hat. Látod, nagy­bátyám, a ki azóta a képviselőházban ül, a múltkor dühösen akart obstruálni; de a mikor a kormány rámutatott a blebirisztikus szituáczióra: a beszédre jelentkezők közül azonnal töröltette magát. íme ilyen kaliberű emberekből áll az asztal- társaság, a melyről még azt kell elárulnom, hogy betétjeivel hasztalan ostromolja a pénzintézeteket; egyik sem fogadja el azokat. A mikor az emberek jól kibeszélték magukat, s miután a kávéház ablakai gondosan befüggönyöz- tettek és a gyanús gibiczek a kártyapénztől lőtávolba helyeztettek el, kezdetét veszi a filkó, a mely éjfél után zenés czvikké fajul. Ha Truby nyer, secessiós különféleségü edé­43. szám. János V. o. tanuló szavalta Minke B. >A haza böl­cse« ez. költeményét, oly lelkesen, hogy a jelenlevők teljes megelégedését nyerte ki. Majd Halmi János ta­nító lépett az emelvényre és a gyermekek felfogásá­hoz mérten oktatva, méltatta a »haza bölcse« érde­meit, elmondván annak élettörténetét és különösen I hangsúlyozta hazaszeretetét úgy, hogy abból nemcsak ; a kicsinyek, de mi nagyok is sokat tanulhattunk, kü - Ionosén midőn tanítványait a hazaszeretetre oktatá, sok jelenlevőnek a lelkesedés tüze ragyogott szemé­ben. — Sok ilyen tanítót adjon az Isten a nemzeti­ségi vidéken, akkor ne féltsük a hazát! Ezután Papp Etel oláh kis leány, IV. o. t., szavalta el Móra I. »Deák Ferencz« ez. költeményét igen szépen. Végül az ünnepélyt a Szózat zárta be, melyet szintén az alsókohói iskola tanulói igen szabatosan énekeltek és a közönség állva hallgatta végig. KomÓCSy József síremlékének leleplesése okt. 29. délután lesz. A beszédet Herczeg Ferencz tartja, al­kalmi költeményt Zempléni Árpád irta s maga szavalja el az ünnepélyen. Az építő-ipari téli tanfolyam a budapesti m. kir. állami felső épitö-ipariskolában (Budapest VII. kér. Csömöri-utcza 74. sz.) november 3-án nyílik meg, a beiratás október 20-tól 28-ig tart. A tanfolyam négy téli félévre terjed; a végbizonyítvány három évi utó­lagos gyakorlat mellett jogot ad a kömives, a kő­faragó vagy az ácsmesterség önálló üzésére. Szükséges iratok : 1. keresztlevél, 2. A végzett iskolai osztályok­ról szóló bizonyítványok, 3. Iparhatóságilag hitelesített bizonyítvány legalább egy évi gyakorlatról, 4. Másod­szori himlőoltásról szóló s 5. erkölcsi bizonyítvány. Egy évfolyamon összesen 28 koronát kell fizetni. Bányaszerencsétlenség. Moldován Andás érc­szállító munkás ember a Kalazanczi bányában, okt. 21. szerdán délután, szállítás közben a kocsiról lezuhant és pedig oly szerencsétlenül, hogy koponyatörést _szen- vedett s azonnal meghalt. Véletlen szerencsétlenség vagy gondatlanság volt-e az oka a halálnak, azt a vizsgálat fogja kideríteni. Gyászhir. Néh. Ketney Mihály volt városi taná­csos özvegye szül. Gleviszky Mária elhalt e hó 22-én 72 éves korában. Temetése október 24-én délelőtt 11 órakor ment végbe róm. kath. szertartás szerint. Béke poraira ! A szüret eddigi eredményét nem áll módunkban közölni. Annyit tudunk, hogy igen kevés must érkezett a városba, kevés termett a hegyen, az idén azonban mivel nem állítják meg a szekereket a hídnál s nem jegyzi senki a beérkező hordókat, mint máskor, hanem a gazdákra van bízva a bejelentés, természetesen biz­tosat maga a fogyasztási kezelöség sem mondhat. Valószínűleg házanként fog kelleni összeírni az uj bor mennyiségét. A kir. csendörség, mint jeleztük, nemsokára át­fogja venni a közbiztonsági szolgálatot városunkban. Ma bizottsági ülés volt e tárgyban, felolvasták Hód­mezővásárhely szerződését az állammal s oly rendkívüli előnyösnek találták, hogy a viszonyoknak a helyszí­nén való tanulmányozására Torday Imrét és Stoll Bélát kérték fel és küldték ki Hm.-Vásárhelyre, akik rövid idő alatt tehát odautaznak. Tífusz eset Kőbányatelepen. Kopestyuk Ilonnak 16 éves leánya tegnap, okt.- 23-án Köbányatelepen (Blidáron) tífuszban megbetegedett. Az igen súlyos esetet dr. Kádár kezelő ervos a hatóságnál azon­nal bejelentette, Köbányatelep tudvalevőleg Nagybá­nyához tartozik, s a tífuszt mi mindig onnan a ferne­zelyi völgy felső részeiből szoktuk kapni, amennyiben a viz azt lehozza ide. Fölhívjuk tehát a városi főorvos figyelmét ez esetre s kérjük, hogy a fertőtlenítésre és a beteg kezelésére nézve tegyen szigorú intézkedése­ket, mert csakis igy lehet megakadályozni azt, hogy Nagybánya ez idén meglegyen kiméivé a szörnyű betegségtől. Azon gazdák, kik a szatmári kiállításon érmet nyertek s azt elkészíttetni óhajtják, szíveskedjenek a nyékből issza a társaság az »elite sec «-et s ha veszt, kévét iszik és árával adós marad, de azért jókedv honol a körben még akkor is, ha Sugár az egész lózungot elkártyázza; mert titkos csatornákon visz- szafolyik a kincs. így megy a játék két óráig, a mikor feltűnnek a szuronyos bácsik, (az éjjeli őrök) a kikkel ha vég­zett a kompánia, reggelig együtt marad. Ez az idő a legváltozatosabban telik el. Addig játszik ki-ki, mig csak egy krajezárja van, sőt néha tovább is, tudni illik >hozom«-ra ját­szik, a mely eljárás nagyon komplikált, annyit ho­zott a múltkor is a társaság minden tagja egymás­nak s a fizető pinezérnek, hogy reggelre a pinezér maradt adósa mindenkinek. Ez idő óta ez az eljárás szigorúan kiküszöböl- tetett s nyavalyatörés terhe alatt tilalmaztatik a »hozom« még azon esetben is, ha valaki fizetési szándékot színlelve tüntetőleg kapkod a tárczája után. Újabban az az elv kezd érvényre jutni, hogy nyilt sisakkal kell játszani, azaz a pénzt feltétlenül be kell tenni, ha valakinek pénze elfogy, kérjen kölcsön s ha nem kap, menjen oda, a hol a sarok­asztal kincstárában levő yasuti menetjegyek szóla­nák, ezek pedig meglehetősen nagy utazásra jogo­sítanák, a mit könnyen ellehet gondolni, ha elárulom, hogy a »Pokol« nevű stáczio a szomszéd forgalomba esik s az első zónáig oly mocsaras talajon át lehet eljutni, hogy a ki adakerül, azt többé sohasem lát­juk viszont.

Next

/
Thumbnails
Contents