Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1903-10-18 / 42. szám
Nagybánya, 1903. Október 18. — 42. szám. XXIX. évfolyam. NAGYBANYA ES YIDEKE TÁRSAPALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE mestelbimik: nvciisriBEinsr ■v.A.s.A^isr.A.E’ Előfizetési áral<: Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20ill 1. Szerkesztőség és Iciaclóliivntnl Felsőbányai-utcza 20, sz Jöjj haza Rákóczi.... Szatmár vármegyének őszi közgyűlése, hoszszu parlamentje, mely a szokott két nap helyett egy egész hétig tartott, sok üdvös dologgal foglalkozott, de szebb, magasztasabb, igazabb indítvány egy sem volt, mint az, amely II. Rákóczi Ferencz hamvainak hazahozatalát s a Rákóczit kiközösítő 1715: XL. törvényczikk eltörlését czélozza. A közgyűlés egyhangúlag nagy lelkesedéssel járult hozzá Debreczen indítványához s feliratot intéz az országházhoz. A feliratot Nagy Sándor a megye aranytollu t. főjegyzője szerkesztette mély hazafias érzéstől áthatott hangon. Hadd álljon itt a gyönyörű felirat lapunk hóm - lokán. Mélyen tisztelt Országgyűlés! Midőn Debreczen sz. kir. város törvény- hatóságának Nagy Rákóczi Ferencz fejedelem és társai földi maradványainak hazaszállítása ügyében a m. t. országgyűléshez intézett feliratát mai napon tartott közgyűlésünkben tárgyalás alá vettük : csatolt egyhangú határozatunkkal teszünk tanúbizonyságot mi alulírott Szatmár- vármegye rendjei arról, hogy ez az óhaj ma már nemcsak vágy többé, hanem a nemzeti közvélemény által diktált parancs, mely előtt a törvény- hozásnak is meg kell hajolni. Nem akarunk e kérdés körül hosszasabban értekezni. Arany János szavaival szólva: »röviden érintjük csak a tárgyat, mint fecske szárny a vizet! De a fecskeszárny érintéstől egy tenger viharja zudul fel s úgy érezzük, hogy: »Midőn egy ország egy napot szentelve, Dicsénekével éltet egy nevet: E név nem'ember, föld tűnő lakója: E név csak eszme, gondolat lehet.« És ezt a gondolatot: a mi nemzeti Messiásunkban Nagy Rákóczi Ferenczben látjuk meg- istenülni. Mi szeptember 20-án a tiszabecsi harczme- zön lezajlott országos nagy ünnepségünkben tanúbizonyságot tettünk arról, hogy annak a nagy nemzeti gondolatnak: a magyar szabadságnak, a magyar haza függetlenségének eszményi zászlóvivőjét valódi értéke szerint tudjuk megbecsülni. Mi tudjuk, hogy annak a nagy tragoediá- nak a hőse, — aki nagy nevének dicsőségéből eredő kötelességét: a nemzet igaz jogaiért és az élő törvények megtartásáért való nemes küzdelmét olyan tüneményszerüen töltötte be, — a mi földünkön szórta fényes dicsőségének első ''sugarait és a mi földünkön halványult el. Mi láttuk a tiszabecsi győzőt': a nemzeti öntudat felébresztöjét vakitó napként feltámadni; mi láttuk a tragoedia nagyhőset, a majtényi páston elbukni! Láttuk a felkelő napot, hogy lássuk azt lemenni is! És kuruez ősapáink a nemzeti Messiást üdvözlő Hozsannától kitartottak vele a Golgottáig! jÉs hffgy/feltudtuk támasztani Nagy Rákóczi szellemet: tanubizonvságot tettünk arról is. Mi Nagy Rákóczi nagy emléke iránt érzett e szent kegyeletünkkel járulunk most hozzátok kérve benneteket, hogy ha már Nagy Rákóczi lelke visszatért közzénk: adjátok vissza a testét is nekünk, hogy szent hamvaihoz, mint búcsú- járó Mekkánkhoz elzarándokolhatva legyen az a szent ur a nemzet jogainak elaltatóival szemben egy élő tiltakozás, hogy azoktól a szent hamvaktól legyen melegebb ez a föld, hogy jobban hevítse fiai szivét. Ez érzelem hatása alatt állva, járulunk törvényhozó magas színetek elé: kérve bennete-I két, hogy a »haza apja« nevével megtisztelt Nagy Rákóczinkat kiközösítő 1715. XL. szégyen- teljes törvényczikk eltörlésével adjatok szavakat a nemzet igaz érzelmeinek és a »haza apját« adjátok vissza az édes anyai földnek. Azt a mi nemzeti Messiásunkat, ki úgy szerette ezt a földet, hogy képes volt ettől megválni is, hogy megtartsa ezt nekünk: nekünk kötelességünk visszahozni ebbe az édes anyai földbe, mert különben a végzet sujtoló átkát éreznénk reánk szakadni annak a tudatában, hogy e földben nem pihenhet az, ki ezért a földért legmelegebben érzett, ki úgy megvalósította a nagy költő szavait: »A haza minden előtt!« Kelt Szatmárvármegye közönségének Nagykárolyban, 1903. október 8-án tartott rendes közgyűléséből. Nagybánya vidékének föld-alkata tekintettel az iparra és a bányászatra, Vázlatok Dr. Szokol Pál ra, kir. bányatanácsos az orsz. magyar bányászati és kohászati egyesület Nagybányavidéki osztálya okt. 10-iki gyűlésében Felsőbányán tartott előadása után, (2-ik. Közlemény.) A dolomitos mészkő kelet-déli előfordulásban quarc-erecsekkel átszőtten szemcsés szövetet felvéve, közép- és nagyszetnü kristályos mészkőbe megyen át. Ily kristályos ős-mészkő vagy 23 árnyi kiterjedésben fekvő tőmzsöt képez a Határpataki déli hegyoldalon (gróf Eszterházy birtokán) közvetlen a régi ut mellett. Vastagságából 6 "méternyit feltárva láttam, de azontúl még jóval mélyebbre kitart. — Abban az időben, midőn még a rójahidai vasgyár üzemben volt, a mészkövet nagyban fejtették olvasztási elegyül a nevezett gyár részére. Számos pontban azonban a kristályos mészkő tö- möttebb és finomabb szemcsés szürkesávos, kévésbé dolomitos változata oly minőségű, hogy csiszolásra is alkalmas szép és szilárd márványt ad. A dolomitos mészréteg felett a hegység déli oldalán vagy 100 m. vastag vaskőtömzs települt. — A fekvő helyzetű tömzs é' k. csapást, d. k. dülést mutat; feküjét a csillámpala határolja ásványanyaga a limonit, a pátvaskő, a magnetit és a pyrolusit. A limonit ugyan szórványosan fordul elő a tömzs egész tömegében, leggyakoribb azonban annak feküje felé, a felszíni tájakon pedig többnyire mint agyagos barnavaskő. Régente két helyt fejtették t. i. a Bortura és a Frintura nevű bányánál, azonban az alkalmazott külfejtésekkel és tárnaszerü aláhajtásokkal, minden szabályos mivelés vagy rendszeres feltárás nélkül a telepei inkább csak megbolygatták. A gneiss és csillámpala a Szigethegységen túl északnak fordított rétegállásban a brébfalvi tetők felé vonul, hol a hegyháti Kőszikla (Piatra-Stanca) táján hatalmas rétegkibuvásban látszik a csillámpala, felette az amphibol pala, köztük pedig vagy csak a csillámpalára a kristályos mészkő települt, mely itten tiszta fehér sziliben és nagy szemcsés szövetben jön elő. — A csillámpala tömegében a káli csillám igen dúsan találtatik üde nagyobb lemezekben, melyek friss hasadási lapja tükör fényű. A csillám lemez- kék a quarcz szemek közül összefüggő levelességet képeznek: utóbbiak vagy durvák vagy pedig nagy részben tömörültek a csillám kiszorításával, mikor is a csillámpala átmegy a quarzitba. Eocenkori üledék. Az e vidéki eocen képlet kőzetei az agyagpala, a homokkő és a durva mész. Előbbi kettő a hegyvidék kelet-dél övében és északi felében részint az alsóbb völgyi tájon, részint felemelés folytán a magasabb hegyoldalokban fordul elő. Ide tartozik pl. a kisbányai Csonkás tövében települt homokkő s ezzel érintkező fekete agyagpala, mely bőven van hintve a csillámnak apró lemezkéivel; eléggé szilárd, de egyenetlenül hasad, továbbá a kisbányai Herzsa aljában előjövő quarzitpala, melynek finom szemű tömött quarzdus félesége lágy fenkönek alkalmas. Csillámdús lágy, lapokra könnyen hasítható homokkő az alsó kapniki völgy déli részében, mely a »Picioru fontinici« felé tart, a partoldal aljában tűnik elő, boiitva sárga, durva szémü, bő növényi szenes maradványt s gyérebb csillámot tartalmazó homokkőA „NAGYBÁNYA és VIDÉKE" tárczája. Isten veled! (Eminescu költeménye.) Nem foglak látni soha többé! Kívánok minden jót neked! Es elkerüllek mindörökké, Isten veled ! A mai naptól már szabad vagy, Nem bánom én bármit teszel ! Hogy ma a legszebb asszony elhagy Nem érdekel. Nem az vagyok most, a ki voltam A régi, jó napok során, Midőn az égről kábitóan Fény szállt ream. Midőn reszketve, számtalanszor A fák között rád lestem én, És vártam azt, hogy ablakodból Tekints felém ! Ah ! az volt ám a boldog élet, Mikor együtt jártam veled! A hold bűbájos arcza fénylett Fejünk felett. Midőn titokban esdekellem, Hogy tartson örökké az éj, S te asszony ott légy közelemben Mindig s — beszélj! A múltból hallom visszacsengni Azt a sok édes-bűvös szót, Melyekre vissza emlékezni Már nem tudok. Hisz’ ha e csacsogó beszédek Átjárnának most szivemen : Azt vélném valaki regéket Regé! nekem. S mikor a hold ezüst fényt áraszt S a vizen lejt, mint egy lepel : Úgy rémlik, egy öröklét választ Bennünket el. Az első látás szent hevével Nem nézlek többé tégedet! Te csak maradj, az Ég nevével, Isten veled!... (Románból.) Révay Károly Különös időjárás. (Zaharai uszály, földrengés. Kiszáradt vízvezeték. Zaharai számum.) A lefolyt szeptember hónap emlékezetessé tette magát természet barátok, gazdák, erdészek, előtt hosszú időre az ö kitartó aszályával, mely 30—40 év óta páratlanul áll Nagybánya időjárásának történetében. Szeptember 10-én volt ugyan egy kis porverö esőnk mindössze 1 m/m., de ez volt az összes havi csapadék 35 napon át, holott a rendes havi eső 50 m/m lenne átlag, de volt 100, sőt 140 m/m is nedves szeptemberben. Meg is érezték kutak, források, patakok egyaránt a városi kutak sorra kezdtek kiszáradni, a kedves erdei csorgok egymás után elhallgattak, csevegő patakjaink: Borpatak, Vörösviz, Foghagymás, Sz. János, Ravaszpatak teljesen megszűntek folydogálni, a szegény lakosság kövekből rakott medrükben tócsákat, czisternákat, ha valami kis összeszivárgó vizet gyüjt- hetne magának és epedö jószágocskájának. Csak a fernezelyi patak (árok) folydogált még vígan s alig arasz-mély vizével tartotta lassú ketyegésben a malmokat és zuzókat, melyek egymást érik rajta Felsö-Fernezelytcl Zazar-faluig. Különösen megvoltunk szorulva ivóvíz dolgában. Az egyetlen libamezei, meg a kereszthegyi csorgó alig csepegtette tolszár-vastagon éltető nedvét s 20—30 cseléd dulakodott, verekedett körülte, ki tolhassa oda korsóját annak felfogására. Mennyi törött korsó, sőt betörött fej beszélhetne erről a Sinai-hegy körüli állapotról sokat, sokat .... és nem akadt nálunk egy második Mózes, ki valahol a környékben forrást nyitott valna Nagybánya tizenegy ezer szomjas lakosságának és sok ezer szegény állatjának (mer’ hát az se kutya ám, mondta egy jószivü cseléd, az is inni akar ám, de nincs mit.) Azaz — bocsánat, — mégis akadt Mózes nálunk is, akadt egész egy kocsi derékkal .... a Vízöntő (Aquarius) bizottság épen most buzdult
