Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1903-10-04 / 40. szám

1903. Október 4.

tandíj hiányt is a mi származnék, tandíj redukálással, így a legmagasabb tandíj 2 írt lenne. Az 1904. évi költségvetésbe pedig a jelenlegi tandíj összegnek fele vétetnék fel.

Ezt a hiányt a fenmaradt 5 százalékos iskolai pótadó 2200 koronájából bőségesen pótolják. Ugv, hogy az iskolai pótadó a város lakóira 2200 korona adó-kevesbülést eredményezne. És a közoktatást általánosabbá tennék, mert nem annyira tudatlanság mint inkább a magas tandíj tart sokakat az iskoláztatástól távol. Legjobb lenne 1 írtra szállítani a tandijat. Halász Ferencz miniszteri tanácsos a tandíjra nézve az »Állami népoktatás« jeles könyvében 187. lapon igy ir:

»Az egyik jellemző törekvése Wlassics miniszternek, hogy az állami elemi iskolában, miként a képviselő-házban ismételve kijelentette, az ingyenes oktatást akarja keresztül vinni. Már említettem, hogy eddig is mintegy 400 állami iskolában nem fizetnek tandijat.«

Miért nem lehetne ezt most a kedvező alkalommal keresztül vinni Nagybányán is. Ha ez talán nehézségbe ütközik, akkor mint említettem legalább 1 írtra szállítsák a helybeliekre a tandijat.

Ezt követeli a méltányosság és igazság, ha már gén helyesen az iskolai pótadót behozták.

Állami segélyt a hitfelekezetek és községek 2 millió forintnál nagyobb összegben kapnak, ha az az ezer meg ezer nem magyar állam érdekét szolgáló iskola kap az 1868. évi XXXVIII. törvényczikk 43. 5-a alapján állam-segélyt, akkor miért ne kapna Nagybánya is?

Eddig nem kaphatott, mert 1896. évi julius hó 2-án a közoktatásügyi miniszternek 1162. ein. szám alatt kibocsátott rendelete a tanfelügyelőségeket fölhívja, hogy eleve figyelmeztessék a község előjáró- ságát s lakosait, mikép a népiskolai törvény. 43-ik

S-ánál fogva, a község »csak azon esetben folyamod- hztik az államhoz segélyért, ha kimutatja, hogy szükséges népoktatási tanintézeteinek felállítására és fen- tartására a kellő anyagi erőt aem képes önmaga egészen előállítani,« még az 5°!0 iskolai adó kivetése által sem. Ezen szóról szóra idézett miniszteri rendelet állapítja meg a községek igényének esetét, mikor jogos igényt támaszthat és mikor jogosan várhat is állami segélyt. Tehát ha pótadó sem lesz, egy év múlva elég a népoktatás költségeinek fedezésére, akkor a város folyamodhatik állami segélyért. A tanítóknak személyenkint 150 forint korpótléka és minden uj tanító állomás korpótlékai a jövőben államsegély által lesz fedezve. Azonkívül a tanítói fizetéseket a midőn állami tanítókéhoz mérten rendezni fogják, személyenkint a nőtanitóknál nehány száz forint költséget eredményezne. A mi 700 fitos minimumnál 6 nőtanitónál 3600 karona. 7 férfi tanítónál 1400 korona, összesen 5000 korona. Éhez jő a 3 korpótlék 3900 korona, tehát legkevesebb 8900 korona állandó évi újabb tehertől szabadul meg a város, azért a határozatukat bölcs határozatnak tartom, a melyért csak hálával és tisztelettel lehetünk a képviselő testület iránt.

Ezenkívül az állami szakfelügyelet úgy érvényesül a községi iskolában, mint az államiban, tehát az uj községi iskolai utasítás óta az államosítást kultur politikai érdek, midőn állam segélyezés útja nyitva már, nem követeli, ezt tudva a minisztérium, az államosítást más téren érvényesíti. A közigazgatási bizottságban 62 államosítandó iskola közé Nagybányát fel se vette. Mi ékesen szóló bizonysága annak, hogy majd akkor lesz az államosítási sorrendben Nagybánya, ha 62 község iskolája államosítva lesz. Ugye már mennyire haladtunk ? És

Épen akkor hunyta le szemét a nap, mikor Csajkás Bálint uram a bakonyai parthoz érkezett. Rossz kedvű volt; a városban fölboszantották, most meg még inkább haragudott, mivel a révészek nem vették észre azonnal az ő érkezését s nem siettek a komppal a bakonyai oldalra. Elkezdett teremtettézni s tele tüdővel kiabált át a komlósi partra. Végre meghallották, lassan piszmogva eloldották a lánczo- kat s megindították a nagy tölgyfa alkotmányt. A vastag sodronykötél erősen himbálózott s recsegett a ránehezedő csigától. A komp oldaláról lecsüngő háló lassan úszott a mély vízben.

Kikötöttek. A két tüzes csikó kapálózva várta, hogy a hajóhidra szánjanak.

— Hát van-e hal? — kérdezte Csajkás uram — hányat fogtatok?

— Még nem néztük meg a hálót molnár uram •— felelték a révészek — majd a túlsó parton kiemeljük !

Azzal aztán megindultak visszafelé. Csajkás Bálintnak szemlátomást megjött a kedve, nem is csoda közeledett már otthonjához, a drága szép asszonyhoz, az ő szemefényéhez!

A komlósi parton még ő is neki állt segíteni, hogy a hálót kihúzzák. Nehéz volt. Úgy látszik nagy halak akadtak bele.

Mikor aztán kiemelték a mély vízből s fölhúzták a kompra, halálos sápadtság lepte el mindnyájok arczát. Ott feküdt a hálóban egv szerető pár összeölelkezve; arczukon a boldogság megfagyott mosolyával. A nő hosszú befonott hajában egy piros pántlika volt, karcsú derekán egy csipkés leányos ingváll, derekán kis fehér kötény.

Juhász Borcsa és Inotai Andris lelke tán éppen akkor kért bebocsátást Szent Pétertől a menyország kapuján.

tétovázzon a kégviselőtestület és még várja az államosítást, mikor a miniszter fölszólitására összeiit községek közt Nagybánya nincs. A megyei hivatalos közlönyben ezek a községek olvashatók voltak.

Tehát érdemes volt iskolánk kérdését évtizedes vajúdás után a stagnálásból a modern haladás útjára terelni. Legyenek üdvözölve a képviselő testület tagjai nemes határozatukért!

_____NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE.

Heti krónika.

Alig pirkad a hajnal. Oktober elseje van. Zsúfolásig megrakott szekerek száguldanak végig a fö- utczákon. Marczona legények ordítana^ a kasfarban: »Október hó elsején be kell rukkolni!« Az állomáson a csendőrség tartja fenn a rendet, gyöngéd szivii hajadon leányok zokogva borulnak a vaggon kapufélfájára s ott siratják a szeretőjüket, a ki Miskolczra utazik, i

»Ne sírj babám, ne sirass, visszajövök még« evvel vigasztalja a legény s aztán félkilométerre visszhangzik a duhaj fiuk ordítása, mig végre elnyeli a kéklő távolság.

Ilyenformán álmodtam én ezt, de elfoszlott az álom s a valóság meghazudtolt, senki sem rukkolt be, nincs törvény, nincs katona. A város ma még ráduplázott az állapotra, adót sem szabad már fizetni, katonát sem sorozni, elkövetkezett az activa resisteacia.

A közgyűlés beiktatott egy pontot a történelembe s a késő unokák is olvashatják majd, hogy a sz. kir. Nagybánya szintén megtagadta az adót.

Mig azonban irtózunk az adótól, ugyanakkor bálványozzuk a csendörséget. A város egyhangú lelkesedéssel kimondotta, hogy a rendőrség helyett csend- őrségre bízza a közbiztonságot. Nagyon is kedélyes állapotok voltak már, közel álltunk az exlexhez ezen a téren is, a bűnügyek ijjesztö mérvben szaporodnak, nem fog ártani a népnek, ha látja, hogy komoiy az élet és nem játék.

Az állami élet is kedveskedett a héten két újdonsággal, egyik a bélyeg, másik a szivar körébe vág.

Október 1-töl uj okmánybélyeg jött használatba világos bizonyságául annak, hogy ex-lexben is kell bélyeget fizetni s hiába Írják rá a sommás kei esetre «ex-lexben bélyegmentes.»

Egy uj fajta szivar kíván létjogosultságot csütörtök óta a «Rosita.» Jobb lett volna Rózsiimnak keresztelni az bizonyos, mert hogy mi magyarok miért szívjunk regalitást, brensadoszt, médiát, deliciát azt nem értem, miért ne lehetne Magyarországon a szivar: kedves, rövid, hosszú, szagos, verpeléti, rétháti, esetnek, gyöngyvirág, mikor magyar pénzen vásároljuk, azt még kevésbbé értem.

A rosita milyen szótól jön, latintól, zsidótól, némettől? azt nem tudom, lehet, hogy magyar töve van a rossz és a színi igéből származik. Szalma szivar, de népszerűségre számíthat, mert olcsó.

Egy azonban bizonyos, hogy a Rositával azt az adót nem fogja beszedni a kormány, a mit a megyék és városok tőle megtagadtak, de hogy minden kormánybukás .és válság daczára a magyarok a szivarról ! le nem mondanak, annak legjobb bizonyítéka a rosita és legkitartóbb bámulója a krónikás.

Különfélék.

Kérelem. A beállott uj évnegyed alkalmából kérjük az előfizetések megújítását.

Ö felsége a király nevenapja holnap, okt. 4-én, ez alkalomból istentiszteleteket tartanak a templomokban.

Kinevezés. Nyirő Béla bányabiztost a pénzügy- miniszter főbányabiztossá nevezte ki.

Emlékeztető. Okt. 10-én Felsőbányán az orsz. bányászati és kohászati egyesület osztálygyülése. Ugyanakkor kuruezestély a polgári körben Nagybányán.

Közeledik a magyar nemzet gyásznapja, az aradi vértanuk kivégzésének emléke. Régi szokás szerint e napon az ev. ref. templomban 9 órakor, a róm. kath. templomban 10 órakor lesz istentisztelet, melyen a 48-as honvédek testületileg részt vesznek.

Bartha György szentesi s.-lelkészt a helybeli ref. egyháztanács nagybányai s.-lelkészszé választotta.

A szatmári kertészeti kiállításon Lakos Imréné e hó 2-án felolvasást tartott az ő páratlan gyümölcs és háztartásbeli készítményeiről, miket nagy díszes csoportban természetben ki is állított. Dr. Fekete Samu kiállítási elnök mutatta be a felolvasónőt a szatmáriaknak illetve a jelen volt szép számú közönségnek. Többen oda nyilatkoztak, hogy Lakosnénak háztartási tudományát szélesebb körben kellene terjesztenie a magyar hölgyek között. A felolvasás végeztével még tömegesen jöttek hallgatók Lakosné előadásának hirére, a kiknek aztán a bizottság intézkedése következtében, Székely kiállítási tisztviselő ismételte meg még egyszer az előadást. Szerző szives engedelmével közölni fogjuk az egész felolvasást teljes részletességgel.

Felhívás. Felhivatnak a 20 — 30 év között levő férfiak, a mennyiben tűzoltói szolgálatra hivatást éreznek magukban, s arra vállalkoznának, hogy az őrtanyán a parancsnokságnál jelentkezni szíveskedjenek.

39. szám (3.)

Uj vasúti menetrend lépett életbe okt. 1-én, a

mely azonban a mi vasutainkat, sem a zsibóit, sem a szatmárit nem érinti.

Kinevezés Husovszky János helybeli állampénztári gyakornokot a m. kir. pénzügyminister a hajdúböszörményi kir. állampénztárhoz tisztté kinevezte.

Vármegyei közgyűlés lesz október hó 8-án, mely alkalommal Szatmár vármegyére nézve az adószedés betiltását fogják többen indítványozni s miként értesülünk az indítvány keresztül is fog menni. Reánk nagybányaiakra nézve ez a gyűlés annyiban is érdekkel bir, hogy végre valahára a város 70000 koronás kölcsönét itt talán jóvá fogják hagyni. Megelőzőleg okt. 5-én kezdődik az állandó választmány ülése.

László Endre. m. kir. állatorvos, lakását a főtéri Degenfeld-féle házba helyezte át, s a tiszti vizsga letétele végett 15 napra Budapestre távozott.

Gyászhir. Vetter Ambrus postafönük alig egy éve költözött Nagybányára, de ez egy év alatt a sors sok nehéz csapással látogatta meg. Még be sem hegedtek a sebek, miket kisleányának és ipának halála ütött a családon, most az édes anya dőlt ki, Vetter A. főnök felesége halt meg párnapi súlyos szenvedés után tegnap déli 12 órakor. Tudomásunk szerint tüdö- gyuladásba esett, mihez melhártyagyuladás is járult s a különben is gyenge nő menthetetlen volt. Férjét özvegyen s 5 kis gyermekét árván itt hagyta. Temetése holnap, vasárnap délben 12 órakor lesz a róm. kath. szertartás szerint. A müveltlelkü, jó szivü nőnek halálát általánosan sajnálják. A csald gyászlapja ez Hiszem, hogy él az én megváltóm s felfogok támadni az utolsó napon ! János evang, Vetter Ambrus m. kir. posta- és táviró-fönök és gyermekei: Ilonka, Ambrus. Vincze, Márta és Zoltán, úgy a maguk, mint a nagyszámú rokonság nevében is fájdalmukban mélyen megrendült szívvel tudatják, hogy a forrón szeretett hitves, gyermekeiért lángoló szivü anya, felejthetetlen tesvér, a jó meny és sógornő Vetter Ambrusné szül. losonczi Nagy Mária f. hó 2-án órakor, pár napi súlyos betegség és az üdvösségünkre rendelt szentségek példás felvétele után, élete 43-ik, a legboldogagabb házasságuk 14 ik évében az Urban elhunyt. Drága halottunk földi maradványait f. hó 4-én, déli 12 órakor helyezzük örök nyugalomra a róm. kath egyház szertartásai szerint, mig jó leikéért az engesztelő szent- miseáidozatot f. hó 5-én reggel 9 órakor mutatjuk be jóságos Istenünknek. Nagybánya, 1903. október 2-án Isten, i( a ki a legjobb Vigasztaló, enyhítse fájdalmunkat ! O pedig, kit annyira szerettünk, nyugodjék csendesen ! Özv. Vetter Ádámné szül. Friedrich Teréz anyósa losonczi Nagy Lajos és neje Kiss Emma, losonczi Nagy Gyula, losonczi Nagy Lujza és férje Kovács Dávid, losonczi Nagy Ilona és férje Aczél Ferencz, özv. losonczi Nagy Elekné Kiss Ilona, Vetter Ádám és neje, Vetter János és neje, Vetter Krisztina férj. Schumacher Sándorné testvérei, sógorai és sógornői.

Katonái ellenőrzési szemle Felsőbányán a honvédség részére f. hó 5-én, a népfelkelőké f. hó

16-án, a közös hadseregbeli f. hó 29-én a városháza udvarán lesz megtartva.

Az őszi országos vásár Felsőbányán október 5 és 6-án lesz megtartva.

Gyászlap, Gyirászin Teréz okleveles óvónő hunyt el szept. 26-án. A tüdő vész vitte el, 21 éves korában mely annyi fiatal, szép életet ragad magával.^Herva- dása liliom hullás volt. Bezárult egy szép reményekre jogosított élet története. Elment az ifjú gyermek a boldogtalanság honából, legyen pihenése csendes és zavartalan.

Pesti Hírlap. Az utolsó negyed közeledtével a Pesti Hírlap arra figyelmezteti olvasó t, hogy évek óta megkedvelt karácsonyi ajándékát — a Pesti Hírlap nagy képes naptárát — csak azok kapják meg, akik legalább negyedév óta előfizetői a lapnak, vagy ha bár havonkint újítják is meg az előfizetést, azt megszakítás nélkül hosszabb idő óta teszik. Másik kedvezménye a Pesti Hírlap előfizetőinek, hogy a Divat Szalon czimü díszes és nagyon gyakorlatias divatlapot féláron rendelhetik meg. Legfőbb kedvezménye, hogy napról-napra legnagyobb terjedelemben jelenik meg a lapok közt, tehát legtöbb olvasnivalót hoz. A Pesti hirlap egy-egy száma 28—32 oldal, vasárnaponként 44—52 oldal egész kötet változatos és válogatott tartalommal. Ennek köszönheti napjainkban példátlan kedveitségét és elterjedségét, valamint független, szókimondó irányának, demokratikus szellemének, mely czikkeinék minden sorában megnyilvánul. Előfizetési ára negyedévre 7 korona, egy hóra 2 korona 40 fillér, a Divat Szalonnal együtt negyedévre 9 korona.

Egy szó miatt Pityik György helybeli bányahatósági tisztviselő a napokban ily táviratot adott fel a menyének: »Bpest József körút stb. Róza elindult.« Megvolt ugyanis beszélve, hogy leányát Budapesten várni és kalauzolni fogják. A sürgöny azonban igy érkezett Budapestre: »Róza meghalt.« Képzelni lehet a budapesti családtagoknál az ijedtséget, azonnal útra keltek Nagybánya felé, mig a tisztviselő leánya ugyanakkor Budapest felé utazott. Persz'e ott őtet nem várta senki, az ide érkezők pedig felesleges költséget . kellett hogy kidobjanak. Történhetett volna ennél azonban borzasztóbb dolog is. i>s a táviró hivatal nem szavatol. Valóban a kereskedelmi miniszter intézkedhetnék az ilyen esetekre nézve, mert még is igaztalan, hogy valakinek lelki gyötrelmeket és pénzbeli kárt okozzanak felelősség és kártérítés nélkül.

Okt. 6.