Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1903-08-23 / 34. szám
ség megismerkedjék, a földművelésügyi miniszter gazdasági egyesületek és nagyobb gyümölcstermelő községek között évenként bizonyos számú kitűnő rendszerű (főleg Casenille féle) aszalót oszt ki oly feltétel mellett, hogy az aszaló épületének 400-500 koronára menő költségeit az illetők magukra vállalják ős az aszaló használatára szabályzatot mutatnak be. A borbélyok és fodrászok a többi városok mintájára nálunk is megpendítették az eszmét, hogy üzleteiket — az eddigi szokástól eltérve — közös megegyezés folytán nem 9—10 órakor, hanem pontban 8 órakor zárják a nyári hónapokban és 7 órakor az őszi, téli és tavaszi hónapokban. Ez bizony nagyon szép eszme volt és méltányos is, a mennyiben alig van még más iparág, a hol annyira le lenne kötve iparos és munkás egyaránt, mint szerény szakmánkban, de sajnos, a fentiek csak papiroson vannak meg, mert bizony a mit lelkiismeretesebben kellene megtenni, még mindig vannak egyes üzlettulajdonosok, a kik kihasználva a többiek pontosságát, 12 9 és 9 óra között zárják üzleteiket, a mi bizony a többi üzlettulajdonos kárára megy. A nagyközönség elbírálására bízom, hogy helyes-e azoktól a kik a fentiek szerint járnak el és szaktársaik rovására nem tartják meg azt, a mire magukat Írásban kötelezték, x. y. Értesítés. Nagy Jenő fogmüvész a napokban haza rkezett s a t. közönség rendelkezésére áll. Verekedések. Sándor Mihály nyug. kereszthegyi bányamunkást, a véle ellenséges viszonyban álló Blumenstein János és Vargóczky Ferencz e hó 18-án este megtámadták a Kigyó-utczán. Ebből nagy verekedés lett, melyben a vizsgálat folyik. Tegnap aug. 21-én a Schück-féle pálinkamérés előtt volt hetivásári verekedés világos nappal, nagy gyönyörűségére és épületére a járókelőknek. Gyászhir. Ember Péter felsőbányái kincstári tisztet súlyos csapás érte, neje Kriszt Valéria halálában. Ki hosszas szenvedés után folyó hó 19-ér. hunyt el. Temetése 21-én délután nagy részvét mellett ment végbe. A család gyászlapja a következő: Alólirottak megtört szívvel, de az Ur akaratában való megnyugvással tudatjuk, Ember Péterné született Kriszt Valériának hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó hó 19-én délelőtt 9 órakor, életének 29-ik, boldog házasságának 12-ik évében történt gyászos elhunyták Szerető sziveket boritolt gyászba. Kicsiny gyermekei siratják korai elköltözését. Fogadja keblében romlandó testét az áldott anyaföld, i halhatatlan lelke pedig szálljon a boldogság honába, hol eltöröltetik minden könyhullatás! Feledhetetlen drága halottunk hült teteme folyó hó 21-én délután 5 órakor helyeztetik örök nyugalomra a róm. kath. anyaszentegyház szertartása szerint, az engesztelő szentmise-áldozat pedig 21-én délelőtt 9 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban az Egek Urának bemutattatni. Felsőbányán, 1903. évi augusztus hó 19-én. Ember Péter férje. Valérka, Gabriella gyermekei. Kriszt Jenő testvére. Kupás Mihály nagybátyja. Ember Juliska nevelt leánya. Ember Mihály és neje szül. Nyisztor Janka, Ember Károly és neje szül. Puskás Luiza, Sajtos János és neje szül. Ember Juliánná, özv. Gromusz Jánosné szül. Ember Mária, özv. Ember Ferenezné szül. Fleischer Mária sógorai, illetve sógornői. Áldás és béke porai felett! Pályázat ipar iskolai ösztöndíjra. A kereskedelmi m. kir. miniszter folyó é. 35943/LX. sz. elhatározásával egy 300 koronás állami ösztöndíjat létesített a deb- reczeni kereskedelmi és iparkamara kerületében illetékes oly ifjú részére, ki az ungvári agyagipari szak1903. augusztus 23. x tó pillanatban megnyílt az ajtó és Korponay Ákos lépett be, Margit arcza lángba borult. Máskor, száz- és száz alkalommal, baráti szívességgel, minden fölindulás nélkül fogadta barátnője tőrjét, ma azonban, Róza nyilatkozatai után, ötét is ideges nyugtalanság fogta el. Eszébe jutott az Ígéret, mit Rózának tett, hogy igyekezni fog Ákost lecsöndesiteni s háborgó lelkét megnyugtatni. Igen de miként fogjon hozzá ° hiszen ö maga is egészen föl van zaklatva! Érzi, hogy az ö hideg természete ez alkalommal cserben hagyta. Mi történt vele? Nem tudja, csak érzi, hogy vele is valami rendkívüli történt. A belépő Ákoson erős fölindulást látott; csak egy pillantást vetett a lázban égő arczra, a kigyuladt szemekre, a lihegő ajkakra s már tudta, hogy ez a fétfi ma rendkívülien szenved. Nyugalmat erőltetett magára s természetes egyszerűséggel szólt hozzá: — Isten hozta barátom ! Korponay Ákos hódolattal hajolt meg Margit előtt s forró ajkaival érintő a szép asszony hófehér kezét. Margit érezte, mint égnek ajkai e nagy beteg férfiúnak s ijedten húzta vissza. — Foglaljon helyet, csevegjünk egy keveset, ma úgyis nagyon unatkozom. Korponay izgatottan foglalt helyet Margittal szemben, égő szemeit egy pillanatra sem vette le a szép asszonyról, mint a kigyó, mely megbüvölni akarja áldozatát. Még eddig egy szót sem szólt, alkalmas pillanatra várt, hogy szivét kiönthesse. — NosI — biztatta Balogné, — viduljon föl! nem szeretem a szomorú embereket! hón nagyon beteg vagyok! — mondá Ákos mély szomorúsággal, — reám nézve a halál megváltás lenne! — ön beszél igy ? kinek boldogságából mi sem hiányzik ? — — Az én boldogságomból ? — kérdé reszkető hangon, — hát azt hiszi, hogy én boldog vagyok! — — Boldog lehetne! NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. iskolán óhajt kiképezést nyerni. Pályázhatnak a kamara kerületében (Hajdú, Jásznagvkun-Szolnok, Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Máramaros vármegyék terü- lelán) illetékes oly ifjak, kik 12-ik életévöket betöltötték és legalább hat elemi, esetleg két polgári vagy középiskolai osztály sikeres elvégzését igazolhatják. Előnyben részesülnek fazekasok gyermekei. A pályázati kérvények a pályázók korát, illetőségét és előképzettségét igazoló bizonyítványokkal felszerelve f. évi augusztus hó 27-ig a debreceni kereskedelmi és iparka- 1 murához nyújtandók be. Debrecen 1903. augusztus 16. A kerületi kereskedelmi és iparkamara nevében : Elnöki megbízásból: Szávay, titkár. Huszonöt év nagy idő az ember életében bár- ■ mely hivatásban. Még nagyobb idő ez egy kereskedőnél, aki napról-napra állandóan munkában tölti úgy szólván minden perczét. S mit mondjunk reá akkor, ha az a kereskedő egy czégnél tart ki hűségesen, szorgalommal egy negyedszázadon át. Az ilyen ember méltó a legszebb elismerésre. Ezt az elismerést akarta kifejezni vasárnap a kereskedő ifjak köre Fritsch Sámuel iránt, a ki a körnek népszerű, érdemes alelnöke s a Harácsek czégnek huszonöt év óta egyik derék, közbecsülésben álló intézője. Almer Károly elnöklete alatt a kör választmánya megjelent Fritsch Sámuel házánál s Almer Károly igen szép beszéd kíséretében a kör elismeréséül és nevéoen átnyújtott egy diszalbu- mot, mely az összes tagok fényképeit tartalmazza. Molnár Antal titkár pedig szintén talpraesett beszéd kíséretében díszes pecsétnyomó gyűrűt adott át emlékül. Mire az ünnepelt Fritsch megh’atottan mondott köszönetét. A tagok ezután villás regelire Fritsch vendégszerető házánál maradtak, a villásreggeliböl pedig ebéd, vacsora, majd valóságos reggeli is lett 17-én. Őszintén csatlakoznak mi is a gratulálok Seregéhez s meghajtjuk a zászlót a becsületes munka előtt, kívánván Fritschnek jó sorsban, megelégedésben újabb 25 éveket. Róka P. Pál táncztanár növendékeinek próbabálja aug. 17-én jobban sikerült, mintha igazi bál lett volna és nem csak próba. A polgári kör helyiségei nagy számú előkelő közönséggel teltek meg. A mamák és taták elragadtatással gyönyörködtek az ujoncz hálózok nagyszerű sikereiben. A hosszuterem szépen vált díszítve s »Isten hozott« felírással ellátva, a társáig ban és az ivóban a tánczból már obsitot kapott férfiak fogyasztották a hegy levét. Az estély tánczrendje következő volt: Szünóra előtt: Sormagyar, Csárdás, Körmagyar, Menuette Négyes, Keringő, Kreuzpolka, Gracziana, Pás de gvatre, Csárdás. Szünóra után : Sormagyar, Csárdás, Mazurka, Négyes, American, Sétapolka, Pás de patineur, Sir Roger, Körmagyar, Csárdás. Szünóra alatt Magyar solót lejtett Gellért Béla és Pap Anna, Girlandot és Fátyol tánczot az összes lányok. Nagyon kedves jelenet volt a bevonulás a Rákóczy induló hangjai mellett. Minden >kis lánynak gyönyörű pártája és fiatal ember párja volt, fehér krizantemummal és rendezői jelvényekkel. A szép eredményt, mit Róka P. Pál táncztanár felmutatott tanítványaival, valóban meg kell dicsérnünk, a ki annyira tudja képezni a gyermekeket a tánczban. a mily ügyességet és készültséget pl. Gellért Béla bemutatott, az rá szolgált a szülék hálájára és elismerő sére. Szünóra alatt Róka maga köré gyűjtötte a fiatalságot s humoros beszéd kíséretében mindegyiknek átadta emlékül a »Pali bácsi« jól sikerült arczképét. Jó kedv uralkodott mind végig s daczára annak, hogy az előrelátó szülék jó előre elhatározták, hogy éjfélkor hazamennek, egy órakor még nem mozdult senki, — Igen! boldog lehetnék ha — — — — -— — Nem tudta tovább mondani; hangja elcsuklott, mintha könnyek fojtották volna el. Margit megdöbbenve nézte a vergődő embert, aztán kissé közelebb hajolt hozzá s csöndesiteui igyekezett. — Ne zaklassa föl lelkét barátom ! beszélgessünk nyugodtan; lássa, szegény Róza is sokat szenved; a köny ki nem fogy szeméből, ö nagyon szerencsétlen ! — — ITát mégén!ü, én százszorta szerencsétlenebb vagyok, mert én elvesztettem lelkem nyugalmát! — — Miért ? Nincs-e önnek kedves, szép, szerető neje, ki csak önért éli — — Igaz! ö szeret engem, de én arra nem vagyok érdemes s nem is leszek soha, soha ! — Szemei vad lángban égtek, keble erősen zihált, karjai reszkettek. Margit félve tekintett a szenvedélyes emberre. Szerette volna félbeszakítani az izgalmas társalgást s Ákost valami módon házából eltávolítani. Félni kezdett tőle. Csöndes, behízelgő hangon fordult hozzá: — Meglátja, jóra fordul minden! Önnek most idegei vannak megtámadva, eyy kis szórakozás teljesen helyre hozná; talán ha elutaznának Rózával? Az utazás, uj emberek, más vidékek látása, enyhíteni fogja fájdalmait. Fogadjon szót nekem, én kérem önt, utazzék el azonnal. — Nem megyek el innen asszonyom! Én nem mehetek, mert lelkemet vad szerelmi szenvedély vette birtokába! Én végtelenül szeretek! s meghalok, ha nem lesz az enyém szerelmem drága, édes tárgya! — — Az Istenért! — kiáltott föl Balogné, — mit j beszél ? — Mit beszélek? ü tudom mit beszélek! Ne ; higyje, hogy örült vagyok, de azzá lehetek rövid idő alatt! Szeretem önt Margit! — kiáltott szenvedélyesen, — szeretem, szeretem, szeretem. Oda rogyott a szép aszzony lábai elé s mámo| rosan csókolta kezét, lábát, ruháját.., sőt sokan reggel 6 óráig próbálták a bált. Örvendeni fogunk, ha a nyári évadban Róka P. Pált évről-évre Nagybányán viszontláthatjuk. Kertészeti kiállítást rendez a Szatmárvármegyei gazdasági egyesület 1903. évi szeptember hó 27-től október 4-ig Szatmári, a Kossuth-kerti kioszkban. Ezen kiállításon a nagybányai gazdasági egyesület külön csoportban vesz részt. Kiállítani lehet gyümölcsöt, nyers és feldolgozott állapotban, diót, konyha és virágkertészeti terményeket, bort, pálinkát, gépeket s egyéb kertészeti eszközöket. A kiállítást semmi költség nem terheli, mert ezt az egyesület viseli, ennek ellenében azonban, igen természetesen, a kiállított dolgok felett a költség részben való fedezése végett a gazdasági egyesület fog rendelkezni; de ha a kiállító kijelenti, hogy a költségeket viseli, a kiállított tárgyak felett szabadon rendelkezik. Gondoskodva lett, hogy ezen kiállításra a külföldi gyümölcskereskedök figyelme is föl- hivassék: ismerve gazdaközönségünknek a kiállítások iránti érdeklődését, reméljük, hogy abban tömegesen részt fog venni. A kiállítás gyümölcsvásárral nem lesz ugyan összekötve, de mindenesetre abból anyagi haszon is háramolhat a termelőre, mert a fogyasztót, esetleg külföldi vevőt vele közvetlen összeköttetésbe hozza. Tájékozásul tudatjuk, hogy az eddig a lapokban megjelent felhívásoktól eltérőleg a nagybányai és felsőbányái bejelentések elfogadása és a kiállítandó nagybányai termények összegyűjtése a helyi rendezőbizottság feladata, mert a nagybányai csoportot a nagybányai gazdasági egyesület rendezi. Az említett bizottság ülést tartván, bejelentések elfogadása és a kiállítani szándékolt termények összeírásával Bereg- szászy Sámuel, Szász Lajos, Szűcs Károly kereskedő és Bernhardt Adolf egyleti titkárt bízta meg, kik a termelőket annak idején fölkeresik és a szükséges útbaigazításokkal szolgálni fognak. (Helyi rendező-' bizottság elnöksége.) Football Verseny. A »Nagybányai Football Club« ma augusztus hó 22-én d. u. 5 órakor a vásártéren levő pályán ez idei football játékának utolsó mérkőzését tartotta, mely alkalommal a club két nyolezas csapata egy football match-et rendezett az »I-sö csapat« cziméért. A csapatok a következő összeállításban játszottak: Kapus Almer I. Hátvédek: Thurzó, Róka, Gellért. (kapitány.) Csatárok: Kuszkó, Szepessy, Török, Miklós. — Csatárok; Berghammer, Ürmössi, Köves, Bertalan II.’ (kapitány.) Hátvédek: Bertalan I. Tóth, Abrahám. Almer II. kapus. Biró : Nyisztor Albert a budapesti posta és táv. tisztv. sport egy. tagja. — Győztek a fehér sapkások Róka és társai ellenében. Este a kisteremben sikerült tánczmulatság volt. Kihirdetés alatt állanak : É Zoványi György és Farkas Mária elvált Mancs (Kosztán) Szilárdné. 2. Czihat János és Kovács Ilona. 3. Tyifor György és Cseterás Juliánná. 4. Román Sándor és Madarász Róza nagybányai lakosok Születtek: 269., aug. 11. Portéka Gézának »Mária« 270., aug. 9. Gyalay Andrásnak »Gyula« 271., aug. 17. Mátics Vitályosnak »Alajos Antal« 272. aug. 18. Katona Sándornak »Ilona« 273. 274., aug. 14. Varga Rózának iker »Sándor« és «Gusztáv« 275., aug. 14. Glavitzky Károlynak »József Sándor« 276., aug. 17. Moldován Ferencznek »Lajos« nevű gyermeke. Menyasszonyi selyem 60 krajczártól 11 frt35krajczárig méterenként mindenféle színekben Bérmentve és vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag mintaválaszték postafordultával. Henneberg selyemgyára Zürich. _____ 34. szám (3) — Uram ! ön megőrült! — szólt lihegve Balogné, — j az égre kérem távozzék, ne tegyen engem szerencsét- : lenné! Fölállani erőlködött, de Korponay vaskarjai erősen szorították. — Ne ! ne űzzön el! hallgassa meg forró esdek- lésemet! — Nem hallgatom meg! önnek neje van, nekem pedig szerető férjem, ki önnek legjobb barátja! Ü, kérve-kérem önt, ne döntsön mindnyájunkat a boldogtalanságba ! — — Margit! itt lábai előtt ontom ki szivem vérét, ha meg nem hallgat! Kihulló vérem az égre fog kiáltani ! Még szorosabban ölelte át a vergődő azszonyt s lihegve kereste a nő bíbor ajakát. Margit érezte, hogy ereje elhagyja; alig volt képes már ellentállani e felzaklatott férfiúnak ; gyönge elhaló hangon szólt hozzá: — Ez becstelenség, a mit ön elkövet ! O, bár sohase kerültem volna útjába ! Hangos zokogásra fakadt; nagy sötét szemeit lehunyta, a köny végig folyt rózsás arczán. Korponay gyöngéden karjaiba vette a zokogó asszonyt s fuldokolva csókolta ajakát, szemét, arczát, zilált fürtjeit — — — — — — — — — — — — — Csodálatos az emberi természet! — mondta Róza a legközelebbi találkozás alkalmával barátnőjének, — Ákos lelkében helyre állt az egyensúly; gyöngéd, figyelmes irányomban ; úgy szeret t megint, mint egykor, házasságunk első napjaiban, ü, áldom az Istent, mert férjem' tökéletesen meggyógyult! Balog Dénesné lehajtott fejjel hallgatta barátnője szerelmi áradozásait; két könycsepp szivárgott alá szemeiből s lepergett a földre. Korponay Ákos meggyógyult, Balog Dénesné halálosan megbetegedett.
