Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1903-08-16 / 33. szám
TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE !M:El C3-TELE ISTI "ES XvXUSTEEItT -'T-^Ä.S-Ä^EISr.A.E’ Előfizetési árait •. Ejész évre 8 Kor. Fél évre í Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szára 20fill. Szerkesztőség és kiadóhivatal Felsőbányai-utcza 20. sz Állam és társadalom. Mikor a zavaros politika és a kánikulai hőség vagy fürdői hüvesség között gyógyul, üdül, dolgozik vagy gondtalanul tölti napjait az ember s egy-egy pillanatra elgondolkodik, hogy azon a szűk körön is tultekintsen, a melyben napjait éli, a lelkében elmúlt képek, események és egymás! űző gondolatok közölt megragad egyet s aztán elgondolkoJik azon, fűzi és egyben- másban következtetésre is jut. Mert hát nyaral, pihen, enyhül vagy betegeskedik az ember, de gondolkodás .nélkül nem lehet, nem élhet. Hiszen, ha »non cogito, non sum.« Ennélfogva el-elgondolkodva a kellemes és kellemetlen érzéseket felébresztő goniolatok közül most én azt akarnám megragadni, a mely mindenkire nézve érdekes és aktuális lehet. Ez az aktuális tétel pedig a magyar állam és társadalomnak egymáshoz való viszonya, egv- másraható működése parasztfelfogásban, mindenféle jogi citátumok és elvont következtelések nélkül, röviden, úgy, a hogy az iskolázatlan, de gondolkodni is óhajtó embernek agyában ez a jogi tétel kialakulva lehet... Állam és társadalom két jelentékeny tényező. Kölcsönösségi, egymásrahaló viszonyban vannak. A társadalom képezi az államot, az állam magában foglalja a társadalmat A társadalom látja el egyénekkel és anyagi javakkal az államot, az állam gondoskodik a társadalom védelméről, szellemi és anyagi javainak őrizéséről. Módot nyújt az állam arra, hogy a társadalom tagjainak igazság szolgáltassák, hogy a kereskedelem, ipar, egészségügy, tanitásügy, a gazdaság fejlődjék stb... Ebből a néhány állításból kitetszik, hogy az állam és társadalom menynyire összefonódnak. így állván a dolog, az a kérdés tolul önkéntelen elénk, hogy az államnak és társadalomnak egymásra támaszkodása meddig mehet, milyen határok közt mozoghat, hogy az egészséges egyensúlyi, meg ne bontsa??... Magától kínálkozik a felelet és ebben foglalható össze: Mennél több közhasznú intézkedést visz be az állama közélet forgatagába, mondjuk: testté válható vérébe, annál inkább megvárhatja a társadalomnak anyagi és erkölcsi támogatását s viszont mennél többet tesz a társadalom az állam egészséges, gyakorlati, a nemzet társadalmának karakterét és nemzeti érzelmét ápoló és fejlesztő intézkedésének és intézményeinek megszilárdítására, annál inkább megvárhatja az államtól azt, hogy ezen egészséges irányzatot megtartsa, fejlessze s a nemzet boldogulásának erős lökést adó és szilárd alapot lerakó intézmények számát szaporítsa. A gondolatfüzésben ennyire haladva érdemes lesz tán megfigyelni, hogy nálunk a kölcsönösségnek ez az egészséges feltétele milyen mértékben van meg... Anélkül, hogy politizálnánk, a mire itt különben sincsen hely, t imondhaljuk, hogy a magyar állam és társadat unnak ezen kölcsönössége nem eléggé egészséges. Valamiféle alapon, de huzamosabb idő alatt az ország, sajna’, odajutott, hogy a fokozottabb igényeket csak újabb jövedelmi források megnyitása által képes kielégíteni. Ezért a nemzet tagjaira támaszkodik s a társadalom tagjait terheli. A baj azonban kétszeres azé ‘t, mert a társadalom maga is kimerült s sokkai többb ügyben mint eddig tette, fordul segit-égért az államhoz. Hiszen a társadalom a kitett gyermekek el- kelyezésén kezdve s végezve a nagybirtokok megvásárlásán és szétosztásán igen-igen sokban az államra támaszkodik. Ámbár egész bátran a plimulh tyúkok kiosztásán is kezdhettem volna a hivatkozást... Az állam az ország népessége együtt. Hogy jogilag ez a meghatározás nem állhat meg, elismerem, de ez mit sem változtat azon, hogy az ország lakóiból áll az állam. Az állam vagyona közös vagyon, ilá féltő gonddal őrzik akik illetékesek rá, jól teszik A társadalomnak is kötelessége ebben résztvenni s azt szaporítani. E részben az adófizetés, akár szereti valaki, akár nem, hazafiui kötelesség. Az adóban begyült összeg úgy is virszakerül a társadalomnak... És ez természetes is. De azért a társadalom ne várjon mindent az államtól, mert ekkor önkéntelen arra készteti az államot, hogy újabb források megnyitásával terhelje a társadalmat. így az a kölcsönösségi viszony nyúló gummiszalaggá finomul s az egészséges szolidság hatását messze átlépi. Azonban, sajnos, akkor, mikor, foglalkozásánál fogva független életre hivatott iparos, aki Isten után a maga szorgalmából kell, hogy megéljen, az állam segélyezése nélkül megélni nem tud, az már komoly és veszélyes betegségnek a tünete akár az állam tultengése, akár a társadalom hibája legyen az ok. A kiket illet, a kiknek A „NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE” tárczája. Zöld bokorban... Zöld bokorban szép az élet, Árnyékában elhenyélek, Beszélgetek valakivel, A ki nincs itt, nem is jön el. Madár szállott közelembe, Bogarat sejt a fejembe, Fülemüle az a madár, A szerelem az a bogár. A szerelem selyem gubó, Házi zsarnok, mindenható, Benn az eszem közepében Bábozgatja magát szépen. Selyem pille, od‘ adjalak ? Jól tartsam a kis madarat ? Te okozod még vesztemet, Mind felkötöd az eszemet. De ha elhagy kedves bajom, Megöl éngem az unalom . . . Kedves nékem ez a bogár, Hess el innen, éhes madár 1 Zempléni Árpád. Előszó a „Truby meséidhez. Steinkogler Jánosnak szeptemberben megjelenő füzetéből. Rubi és Truby jóbarátok voltak s barátaim nekem is. Rubynak nem volt pénze, Trubynak még kevesebb. Ruby egyszer csak mit gondolt magában í Hogy ő megházasodik. Ruby a házasságról úgy gondolkozott, mint Montecuccoli a háborúról. Montecuccoli azt tartotta, hogy a háborúhoz pénz, pénz és pénz kell. Hát Ruby is azt hitte, hogy a házassághoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. Látszik, hogy Ruby nem- beszélt Kerekes Guszti bátyánkkal. Ő felvilágosíthatta volna Rubyt, hogy tévutakon bolyong. Már előbb említettem, hogy Rubynak nem volt pénze s a menyasszonyának, a ki nem volt ugyan fiatal, de annál csúnyább, ugyanannyi volt. De nagy baj volt, mert Ruby nagyon szerelmes volt. Azt mondják, hogy a szerelmesek találékonyak. Hát találékony lett Ruby is, mert a szerelemből volt benne egy pár hektoliter. Ki találta Ruby, hogy az ő baján csak Truby segíthet. Ruby tehát Truby hoz fordult segítségért. alkalmuk van reá, legyenek azon, hogy a társadalomban a függetlenségre, foglalkozásuknál, fogva praedestinált egyének számban és erőben erősödjenek, hogy az erkölcsi, anyagi, szellemi függetlenség emelkedjék s a társadalomnak is legyen ereje jóval nagyobb mint ma. Hogy a társadalom erősebb legyen, arra szükséges az is, hogy a közjóért erősen hevülő legyen az uj generatió. A közérzület élesebben váljék ki. Másokért is élni ne csak magunkért! Hódítson az altruistikus irányzat! Emelkedjék külön-külön a családok jólléte! Azok közül a néha kisebb kérdések közül, melyekkel ma az állam ereje szétíorgácsolódik vehessen át idővel többet a társadalom, hogy az állam a nagyobb szabású dolgokat végezhesse, melyek a nép jóllétének s az ország állapotának fejlődésére nagy lökést adhatnak; ne legyen mindenben mindenütt az állam. Nézetem szerint ma a nép terhe, a kor hibája mellett, részben ebből is származik s ennek bizony ez a szegény, gyakran veszedelmes betegnek látszó, elerötlenedett társadalom az oka.. . Honestus. A szatmári kertészeti kiállítás szabályzata. — Közli: a Gazdasági Egyesület. — 1. §. A kiállítás czime: Szatmári kertészelikiállitás. 2. §. Czélja: Szatmárvármegye és Szatmárnémeti szabad királyi város területén a kertészet gazdasági fejlettségének, a tömegtermelésnek, a kertészeti termények piacz- és versenyképességének bemutatása, a termelés terén helyes irányelvek és nemes verseny felkeltése, a termelés, kezelés és védekezés tökélete- siíése, feldolgozás és egyéb értékesítési módok fejlesztése, e czélokat elősegítő eszközök, feldolgozó gépek ismertetése és terjesztése. 3. §. A kiállítás ideje: 1903. szeptember 27-től október 4-ig. 4. §. Helye : Szatmáron, a Kossuth-kertben. 5. §. Kiterjeszkedik Szatmárvármegye és Szatmárnémeti szabad királyi város területén termelt szőlő-, gyümölcs-, konyha- és virágkertészeti terményekre nyers és feldolgozott állapotban, méhészeti terményekre valamint a kertészet, borászat és méhészet keretébe vágó bárhol előállitott czikkek, eszközök és feldolgozó gépekre. 6. §. A kiállítás csoportbeosztása. I. Szatmárvármegyei csoport. II. Szatmárnémeti szabad királyi város csoportja, beleértve a Szatmärhegy területét. Ili Ä Nagybányai Gazdasági Egyesület csoportja. IV. Nagykároly rendezett tanácsú város csoportja. V. Művelő, védekező, feldolgozó és csomagoló czikkek, eszközök és gépek. Egy szép napon pecsétes levelet hozott a postás Rubynak. Ruby nagyon megörült, mert azt hitte hogy pénz van a levélben. Nagy lett ám a Ruby csalódása, mert pénz helyett egy csomó Írást hozott a levél. Ruby érthető bosssuságában hozzám jött tanácsot kérni. Ne vádoljon senki szerénytelenséggel, én rögtön átláttam a szitán. Truby szeretett volna segíteni Rubin, de pénze nem volt. Úgy segített hát, a hogy tudott. Elküldte karczolatait. Ha csak azt a látszatot nem akarom kelteni, hogy irigy vagyok, el kell ismernem, hogy a küldött apróságok kitűnőek. Ki kell azokat adni s lesz pénz és lesz házasság. Én hát azt tanácsoltam Rubynak, hogy a küldeményt könyv alakban tegye közzé. Ruby elfogadta tanácsomat. Na hála Istennek! Előre örültem a jó eredménynek. De mi legyen a könyv czime? Kérdé Ruby. Erről igazán megfeledkeztem, de hát szerencsére a baj nem oly veszedelmes. Igaz, a tartalom egy csepp útmutatást sem adott a megfelelő czimre. Annak teljesen egyenlő jogosultsággal lehetne adnia következő czimeket: «Karthago ostroma,« »A
