Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1903-08-09 / 32. szám
(2) 1903. augusztus 9. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. 32. szám. szorítani, a nagybányai gyűlés a mellett foglalt állást, hogy első sorban az egyházak segélyezendők a gyámintézet jövedelmeiből s csak azután következnek egyéb közhasznú intézmények. Materny Imrének szép beszédéért köszönetét szavaztak. A kerületi gyámintézet egyházi elnökére szavaztak ezután s e díszes állásra egyhangúlag Materny főesperest választották meg. Végül több szegény egyháznak segélyt osztottak és kerületi segélyre ajánlottak egyházakat, lelkészeket; valamint aÁiket az egyházmegyei közgyűlés ki fog küldeni a kerületi közgyűlésre, ugyanazon képviselőket kiküldötték a gyámintézeti kerületi gyűlésre is. Az egyházmegyei közgyűlés. Pont déli 12 órakor kezdődött az egyházmegyei közgyűlés a városháza tanács-termeben. Először számba vették a képviselőket, kik vannak jelen, hivatalból, megbízó levéllel, átvették az igazolványokat s az összeállított névsort, az e czélra előzőleg kiküldött bizottság nevében Révész János mutatta be, úgy, a mint azt lapunk első hasábján vették olvasóink. Kiderült ebből, hogy csak egyetlen-egy gyülekezet nincs képviselve s ez Kladzány Zemplén megyében, honnan is Goldperger lelkész betegséggel igazolta távolmaradását. Ekkor dr. Meskó László világi elnök, Békésnek Irányi kerületének volt orsz. gy. képviselője, kit két Ízben egyhangúlag választottak meg és a ki a tisza- vidéki egyházmegyének alakulása óta világi elnöke, nála már megszokott tartalmas, tömör beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Hangoztatta erősen az 1848. XX. t.-czikk végrehajtásának szükségét, valamint azt, hogy a hívek anyagi áldozatainak igénybe vételével elmentünk a legvégső határokig. Megemlékezett az év halottairól Strauch kerületi jegyzőről, a kit tegnap délután temettek. Fest László, Szopkó számv. tag, Kóvácsy Gyula lelkész haláláról. Érdekesen szólott a püspöki nyugdíj alapról, hangsúlyozva, hogy a protestantizmus a mai nehéz időkben nem azt tarthatja feladatául, hogy az egyes csúcspontokat bearanyozza. Végül 300 korona adományt tesz és pedig 100 koronát a debreczeni papi fizetés emelésére, 100 koronát Sókutnak iskolára és 100 koronát a nagv- bányai egyház részére harang-alapra. (Lelkes éljenzés.) Materny Lajos főesperes, egyházmegyei elnök szintén hosszabb beszédet mondott s tanulságosan állítja szembe a mai kormány viselkedését az 1848. XX. t.-czikkel, majd beterjeszti jelentését az egyházmegyében történt változásokról, építkezésekről, adományokról, nevezetesebb mozzanatokról általános érdeklődés között. Az elnökségnek Májerszky Béla mondott köszönetét az elmúlt közigazgatási éven át tanúsított fáradhatatlan ügybuzgalmukért. Materny Imre pedig a jelentés során megemlített nagyváradi templom j szentelési ünnepélyen résztvetteknek köszönte meg j szívességüket. Az Iglón augusztus 25—27. napokon tartandó kerületi gyűlésre küldötték ki ezután a képviselőket és pedig a lelkészek részéről Geduly Henrik és j Révész János fogják az egyházmegyét képviselni. Fél kettőkor az elnökség a gyűlést felfüggesz- Bette holnap reggel 9 óráig s a vendégek kocsikon t ligetbe mentek ki közös ebédre. A közebéd. Vendégeink a kies Széchenyi liget vendéglőjének fedett éttermében gyűltek össze s helybeli és j idegen előkelőségek, mintegy 120-an vettek részt a közös ebéden. Valóban igen szép képet nyújtott a sürven elfoglalt ebédlő. Az ebéd alatt Ádám Jóska zenekara játszott. Az étlap következő volt: 1. Fehér leves csiga-tésztával. Barna leves borsóval. 2. Kassai sonka kocsonyával. Llideg borjuszelet tormával. 3. Angol bélszín. 4. Vegyes szárnyas. Sertéskaraj káposztával. 5. Túrós, almás bélés. 6 Gyümölcs, sajt. 7. Egy üveg bor és bikszádi. Úgy a felszolgálás, mint az ételek és italok teljesen kielégítették a közönséget s Szincsán László vendéglőst, valamint az ő jobb kezét Nagy Gyurit külön is meg kell dicsérnünk. A harmadik fogás után Materny Lajos főesperes a jelen helyzetet is felölelő, nagy érdekkel hallgatott köszöntőt mondott a királyra. (A jelenlevők íeláliot- tak.) Geduly Henrik jegyző dr. Meskót, az egyházmegye meleg szivü, lelkes és tevékeny világi elnökét, Gellert Endre polgármester pedig az összes vendége- I két köszöntötte tel. Balta Jenő nyíregyházi városi tanácsos a főesperesre ürítette poharát. Dr. Meskó \ László Nagybányát, mint a felekezeti béke és a j magyarság védő várát köszöntötte fel rendkívüli óvácziók között. Materny főesperes a jelenlevő hölgyeket éltette. Korbély Géza újhelyi lelkész Grünwald Béla eddigi híres képeiből fonta szép koszorúba gyönyörű beszédét s a szintén ott levő Grünwald Béláért, hazánk egyik legjelesebb festőművészéért ürített poharat. Revesz János helyi lelkész a tanügy lelkes vezetőjéről Bortnyik György alesperesről emlékezett meg. Stoll Béla ügyvéd általában a vallásról beszélt s éltette azokat, a kik a vallás érdekében szolgálatokat tenni messze földről eljöttek, Gergely György dr. szigeti jogakadémiai tanár Kossutány Ignácz legújabb jogi munkáját megemlítve, poharát emelte a kiváltó becsü-mű jelenlevő szerzőjéért, a ki is t. i. Kossutány Ignácz kolozsvári egyetemi tanár mindenkit lebilin- cselő hosszabb fejtegetést tartott a jogról, igazságról, ' vallásról s a protestantizmus felvirágzásáért ürített j poharat; Májerszky Béla polgármester pedig a szerétéiért, mely fűzze egybe a haza szolgálatában a különböző felekezeteket. Dr. Szokol Pál kir. bánya- tanácsos Materny Imréről a mai Istentisztelet szónokáról emlékezett meg. Tósztokat mondottak még Kozlay József pazdicsi lelkész Révész János és Soltész Elemér helybeli protest, lelkészekre, Soltész Elemér a magyar szabadságra, Révész János ,.gly Mihály főjegyző és lapszerkesztőre, Bortnyik György Szabó Adolf felügyelőre. Fernezelyen. 4 órakor a permetező eső daczára a kitartó vendégek Fernezelyre kocsiztak, hol Lacheta tanácsos vezetése és Hullán János mérnök magyarázatai mellett a kohó különböző müveit tekintették meg. A kaszinóban. Este 8 órakor összejövetel volt a kaszinóban, melyen mintegy lOC'-an vettek részt. Stoll Gábor elnök üdvözölte a vendégeket s Materny Lajos főesperes válaszában megköszönte a szívélyes fogadtatást. Itt a fiatalság íánczra is perdült s a hajnali órákig mulatott, Hölgyek közül jelen voltak: Agri- j kola Adolfné, Bálint Imréné, Bernhardt Adolfné, Bilcz Valér, Gellért Béláné, Gellért Endréné, özvegy Trásyné Gerber Ilona, Gerber nővérek, Grünwald Bé- I láaé, HererCzaezarné, InczeLajosné, Ötömösy Gyuláné J Révész Jánosné, Soltész Elemérné, dr. Szokol Pálné, Szokol Jerta, Szokol Margit, Torday imréné, Torday Gizella, Torday MimiHa valakinek nevét tévedésből kifeledtük volna a nagy sokadalomban, azért bocsánatot reményiünk. A bányában Augusztus 5-én szerdán réggé} 7 órakor mint- j egy 20 elszánt képviselő jelent meg a lelkészlakon, a kik kivonultak a kereszthegyi bányába, abba le- szállottak s teljes 2 órát töltöttek ott Bertalan Miklós főnök és Paul Jabab Antal gyakornok kalauzolása mellett. A bányász ruhába öltözött érdekes társaságot Kovács Elek lefényképezte akkor, midőn ki jöttek a bányából a csilléken. A közgyűlés folytatása. Szerdán fél 10 órakor folytatták az egyházmegyei közgyűlést s mivel a képviselők nyugodtan, bölcs mérséklettel tárgyaltak, a hosszú tárgysorral fél 2 óráig teljesen végeztek. Nem lehet feladatunk minden tárgynak felsorolása, azért csak nehányat említünk meg. A tanítóegyesület megalakulását örömmel tudomásul vették. A püspöki nyugdij-alap létesítését szükségesnek nem tartják, a Zsedényi-féle 100 frtos ösztöndíjra Osvald József tanítót jelölték, tanító képviselőnek pedig Polster debreczeni tanítót. A nyíregyházi főgimnázium óriási méretű emelkedését örvendetes tudomásul vették. Számvevőszék az egyes egyházak és az egyházmegye számadásairól jelentett s e tárgyban több rendbeli intézkedést tett az egyházmegye. A Bérczy- féle házat Hullán János 8020 koronáért vette meg, ezt a vételt Barthos Zsigmond 8080 korona utóajánlatával szemben, a gyűlés jóváhagyta s az özvegyek közt 160 korona segélyt osztott ki. A konfirmáczióra és a lelkészi útmutatásra nézve kívánja a gyűlés előbb a lelkészek meghallgatását. A tisztujitást, illetőleg igy intézkedtek, hogy az elnökségre decz. 1-ig kell a szavazatokat Varga Márton tokaji lelkésznél beadni, a többi tisztviselőket maga a jövő évi nyári közgyűlés fogja választani. Kölese a nagy gerezsdi egyezség ellen nyújtott be panaszt és sürgeti annak revisióját, mihez a közgyűlés hozzájárul. Az elnökségnek a tapintatos, korrekt és ügybuzgó vezetésért a gyűlés nevében Révész János mondott köszönetét, az elnökség pedig a város polgármesterének s a helyi egyház elnökségének. A közgyűlést a főesperes imával zárta be. Gyűlés után a vendégek részint házigazdáiknál.,^részint Szabó Adolf, meg Révész János elnököknél voltak ebédre hivatalosak. A vendégek egy része, (mintegy 20-an) a délután 3 óra 20 perczes vonattal elutazott. Felsőbányán. Szerdán, 5 én az idő kedvezett a kirándulásoknak egész nap nem volt egy csepp eső sem s igy d. u. 3/* 4 órakor 32-en indultak el az ev. papiak elől Felsőbánya felé s gyönyörű időben vígan élvezték a szép vidéket, melyen keresztül vonultak a kocsik. Itt Dr. Szokol Pál kalauzolása mellett megtekintették a hatalmas berendezésű XI. zuzóművet s mivel ez a hegyes hegyi csorgó mellett van, sokan ezt a kitűnő vizű csörgőt is megtisztelték látogatásukkal. V2 6 órakor már a Petőfi népkertben voltunk, hol is a bányászbanda Rákóczi indulóval fogadta a vendégeket s tovább is sok szép zenedarabot játszott, melyek közzül különösen tetszett a »nagy bányász dal egyveleg.« Egy oromról megtekintették a vendégek a felséges kilátást a hegyek felé, azután visszamentek a ligeti vendéglőhöz, hol Baumerth Károly bányatanácsos, Fizély Sándor m. k. főmérnök és Dr. Szokol Pál bányatanácsos szives gondoskodása folytán terített asztalokkal fogadták az érkezőket, Nagybányáról jelen voltak Torday, Kondor, Szepesházy, Révész J. és neje, Paul Jakab, Barna Jenő, Sándor stb. Felsőbányáról: Bernovits Ödön pénztárnok, ellenőr és neje, Baumerth Károly és családja, Fizély Sándor, Dr. Szokol Pál és családja. Lelkes pohárköszöntőkben nem volt hiány: Dr. Szokol a vendégekre, Dr. Meskó a felsőbányaiakra és különösen Szokolra. A felügyelő remekül szőtte bele beszédjébe, azt a szilvával dúsan megrakott ágat, mely éppen megérkezésükkor Felsőbányán fejük felett szerencsésen leszakadt. Dr. Prok Gy. Baumerth tanácsost, Materny főesperes Szokolnét köszöntötte fel, Révész János pedig Fizély Sándornak, mint a felsőbányái rendezők derék tagjának mondott köszönetét. Sok szép szót hallottunk, gyönyörködtünk a rögtönzött tánezban is, de mégis fénypontja volt a ligeti ozsonnának Dr. Vietorisz remek költeménye, melyet hosszas kérésre végre elszavalt ott Isten szabad ege alatt, a vadregényes környezetben, felséges, érzelemteljes előadással, hogy pezsgett bennünk a vér. A nyíregyházi gymnásium magyar nyelv és irodalmi tanára jeles poéta, kinek müve feledhe— Bocsásd meg, nagy uram, szörnyű merészségem, De erre a perezre vártam réges-régen, Hogy szembe láthassam nótára gyújtómat, Hogy lecsókolhassam még a port is rólad. Czinka Panna vagyok, emlékszel a névre: Fecskével üzenő öreg Czinka vére; Jaj! hogy nem üzen már se máshoz se hozzád: Eleven tömlöcz lett szegény Magyarország! — Integetnek néki, akik körülfogták; Ne szomoritsa meg urok állapotját; Hanem a leánynak szava úgy megáradt, Három nap beszélne, mégse lenne fáradt. — Szegény a magyar nép, huzza még az ág is, Sir a paraszt, hej! de sir az uraság is! S mind csak avval fekszik, mind csak avval kél fel: Mikor jön Rákóczi vitéz seregével?! Mikor jön el újra kuruezok világa? Mikor csap le megint Rákóczi villáma?! Fü is azt beszéli, fa is azt meséli : Magyarok vezéri: hej Rákóczy, Bercsényi! — — Elhallgat a leány, senki se nógatja; Hanem a beszédet zengő szó folytatja, Hogy még a halott is feltámadna tőle. . . Fújja a czigány lány, czigány szeretője. Valami bus nóta zug végig a tájon, Bogy a bánatos szív annál jobban fájjon, Hogy a keserűség haragra fakadjon, Hogy a reszkető kar buzogányt ragadjon. Kezdi a verbunkos andalgó nótája . . . Hogy leng az a zászló, hogy gyűlnek alája! Rázendül Rákóczi büszke inlulója. . . Hogy mozdul a tábor: Lóra, kuruez, lóra! Paripák robognak, fegyverek ropognak, Megbomlik a rendje szép harczi soroknak. Elhull, aki futna, száguld, aki hajtja, Egy a riadója: Rajta, rajta, rajta! — Hamar a lovamat, Ide a kardomat! — Emez is, amaz is öklöket mutogat, Csak egy szó, egy intés: se hallva, se kérdve Ez a csapat most is tüzbe menne érte. . . — Régi dicsőséget visszasíró szózat. . . Nem törték hát össze vén tárogatómat . . Kegyelmes a császár. . . köszönöm kegyelmét. Tartsa meg az Isten császár őkegyeimét! Mindenem odadtam, mindenem elvette. . . Istennek szent neve áldassék érette! Mond el édes lányom, ha talán-tán kérdnék : Hős Rákóczi meghalt, csak a teste él még ! Hős Rákóczi meghalt. . . lelkét eltemették. . . Mikor önvérei hazátlanná tették. . . Ami történt, megvolt, az idő elmossa, Hüvelyben a kardot megveszi a rozsda. . . Hadd maradjon ottan. . . más világot élünk: Jóbaráttól félünk, ellenségtől kérünk. . . És, ha kérni nem tud, mit adjon az árva? Áldását küldi a szenvedő hazára. . . III. Mit üzen Rákóczi? — Azt üzeni néktek: Meg nem érdeműtek azt se, hogy még éltek ! Azt üzeni néktek: nem ismerne rátok, Hogy hazánk siralmát némán hallgatjátok. Azt üzeni néktek : hálátlanok vagytok Hogy csak egy magyart is gyáván megtigadtok. Azt üzeni néktek : hogy ha újra eljő, Megint kerekedik egy fekele felhő. Maga lesz a felhő, inam lesz a mennykő, Igazságot osztó, csapásokat ejtő. Meg nem áll előtte, akinek hibája. Hogy temetővé lett őseink hazája! . . . Tenger partja mellett, nagy Törökországban, Egyért imádkozik, busult haragjában: Magyarok áldóját áldja meg az Isten, Magyarok verőjét verje meg az Isten ! Vittórist Jótuf.
