Nagybánya és Vidéke, 1903 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1903-08-02 / 31. szám

(2) 1903. augusztus 2. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE. 31. szám. legetik, körülötte, lenn a réten voltak a bányai urak halastavai, melyek közül nem egy még máig is áll, csak vizet kellene belé bocsátani. — Indulás a ligeti vendéglő mögötti bányaközön. Útban érjük az érdekes Svájczertárnát, s szemlélhetjük hogyan huzza ki a motorkocsi az érczkővel megrakott kutyákat. (Bánya­kocsikat.) Elhaladunk a házak mentén, a rétszélén mig a kocsiuthoz érünk, ezen mint a nyíl mutatja jobbra for­dulunk s 3 perez alatt ott vagyunk a bővizű csorgó- nál s jó kedvvel költhetjük ei ozsonnánkat a kedves, festői dombon, de nem győzünk betelni a gyönyörű kilátással, mely kelettől nyugatig elvonul szemeink előtt. Visszatérés a kút mögött húzódó gyalogösvé­nyen a szőlők aljában. A Bodo?ikut. A Magyar-utczán át megyünk az. Er­délyisoron vonuló sétányon ki a gazdasági telepig. Ezt megszemlélve tovább a keresztnél felbugyogó kutig. Ha innen visszafordulunk, magunk előtt látjuk Nagy­bánya vidékének legszebb panorámáját, mely (nyu- gotról kezdve) a Morgó, Kereszthegy, a füstölgő fer- nezelyi völgy, Rozsályhegy, felsőbányái hegyek, Gutin, Feketehegy és Sátorhegy keretébe foglalva, sok ezer embert elbűvölt már eddig is, hát még ha e kedves kutat kitisztítanák s a fák alá pár durva padot he­lyeznének, mert biz’ elfárad ám a .kiránduló is és jól esik pihenve gyönyörködnie Nagybánya szépségében. Ennyi figyelmet legalább megérdemelnének, ha már megtiszteltek bennünket látogatásukká l- B-k. Heti krónika. Hol vannak a régi nagybányai erkölcsök, mikor az öreg Józsi bácsinak 10 évig nem záródott be a kapuja, mikor jó magam, mint egy néptribun éjjel­nappal nyitott ajtók mellett aludtam. Akkor az ember reggel ha felkölt, még többet talált az udvarán, mint a mennyi ingóságot ott hagyott előző este. Ma napirenden vannak a betörések nyári időben is, mikor minden bokor szállást ád s minden gyü­mölcsfa datolyát terem. Egy előkelő városunkbeli férfiúnak világos nap­pal, az országúton 10 ezer koronája veszett el s a pénzzel együtt annak is nyoma veszett, bár aki meg­találta a tárczát jelentkezett és bár sokan állítják, hogy látták azt, aki elvitte a kincset. Az az ember lehetet­len, hogy egymagában bírja a titkot, bünpalástolói, társai vannak s tízezer koronát nem lehet úgy elkölteni, vagy el is helyezni pénzintézetben, hogy az föl ne tűnjék. Szomorú dolog, hogy ez sem derül napvilágra. És ugyanakkor, mikor az a 10000 korona elve­szett, éppen abban az időben szintén tiz ezres bankót helyeztek Budapesten a ház asztalára, mintha csak Fregoli a villany-bűvész, mint jól öltözött gavallér odavarázsolta volna. És lön nagy kavarodás a parle- mentben, czivakodás, gyanúsítás, dulakodás, talán még most is viaskodnak tüzes csepüvel, büdöskővel, kigyó- nyelvvel, keresetlen kutyafejjel, ha meg nem haltak. Az idők csakugyan alkalmasak arra, hogy az ember fenekestől meggyülőlje a politikát. Inkább is törődöm én azzal, hogy vendégek érkeznek városunkba. A jövő hét a nagy kirándulások időszaka lesz. Az ev. egyházmegye körül-belül minden 15 évben egyszer itt tartja vándorgyűlését. Ezúttal 12 év múlva került ránk a sor, s Nagybánya bizonyosan jó tanyá­nak fog bizonyulni, a messze földről jövő idegenek Jókai szavai szerint, itt a távol keleten, nyugati kultúrát fognak találni. Ez a gyűlés azonban ugv látszik csak kezdete a szakadatlan rándulásnak, mely az idén veres fonálként fog végig húzódni a nagybányai nyár élettörténetén. Ne hogy azonban túl sokat mondjon »egyelőre« (H.) inkább hallgat a krónikás. Különfélék. Az ág.h. ev. egyházmegye közgyűlése alkalmából, múlt számunkban közölteken kivül, még a következő vendégek érkezését, jelezhetjük: Báró Feilitsch Ber- thold szabolcsmegyei főispán, Nyíregyházáról. Handtel Vilmos takarékpénzlári igazgató, Debreczenből. Oster- lanm Ármin kir. erdőigazgató és neje, Nagyváradról. Dr. Fássy Lajos ügyész, Nagyváradról. Bállá Jenő városi tanácsos és Bóler Gusztáv tanító, Nyíregyházá­ról, Geduly Henrik lelkész, Májerszky Béla polgármester és neje Nyíregyházáról. Dr. Prok Gyula ügyész, dr. Vietorisz József főgimnáziumi tanár, Nyíregyházáról. Lőrincz János lelkész, Mernyikröl, Goldperger János lelkész, Kladzányból. Dr. Zelenka Lajos törvényszéki biró, kölesei egyházfelügyelő, Miskolczról, Bawlicza Pál presbiter, Debreczenből. Poszvék Nándor gazdasági titkár, Szatmárról. Dr. Szokol Pál in. kir. bányataná­csos Felsőbányáról. A vendégek kivétel nélkül a hétfő esti vonattal érkeznek. Kedden délelőtt Istentisztelet lesz, offertóriummal a gyámintézet javára, mely alka­lommal Grünwald Béla remek oltárképét a főesperes átadja magasztos rendeltetésének s Maíerny Imre nagyváradi lelkész beszédet tart. 10 órakor gyámint közgyűlés a templomban. 12 órakor egyházmegyei közgyűlés a városházán, 1 órakor közebéd a ligetben. Az egyház arra kéri a házi gazdákat, hogy szívesked­jenek a programúihoz alkalmazkodni, miszerint kedden a vendégek bankettre mennek a ligetbe, mivel ősi szokás szerint első napon együtt ebédelnek az összes képviselők, természetesen a házi gazdák is velük szok­tak tartani. Kedden délután 4 órakor kirándulnak a vendégek Fernezelyre. Este nagy összejövetel 8 órakor a kaszinóban. Vacsora tetszés szerint. Itt höl­gyek is számosán lesznek jelen s mint halljuk, táncz- ban sem lesz hiány. Kedden gyűlés után a képviselők házigazdáik vendégei lesznek Délután pedig Felső­bányára rándulnak ki. A rendezőség kéri a t. közön­séget, hogy meghívókat sehova se várjon, mivel a nagybányaiak vendéglátó házigazdáknak tekintetnek s igy sokkal helyesebb a meghívások teljes mellőzése. A keddi ebédre (ára 3 korona) előjegyezni lehet a kaszinóban és a polgári körben. Kéretnek a vendég­látó házigazdák és az ev. egyház hívei, hogy házaikat fellobogózni kegyeskedjenek. Tombolaestélyt a pápa requiemje miatt múlt kedden nem tartott a nőegyesület. Legközelebbi es­tély augusztus 9-én lesz. Robeily Lajosné a nőegylet elnöke, a napokban Zsolnára utazott, az ottani kiállítás megnyitására és megtekintésére. Gyászhir. Dr. Kádár Antal in. kir. bányaműorvos­nak testvére: dr. Kádár László, a ki szintén jeles orvos volt Rabon, Máramaros megyében, mint súlyos, gyógyíthatatlan beteg nem rég Nagybányára költözött s itt meghalt július 29-én este 8 és fél órakor, vigasz­talan bánatára családjának és rokonainak. Itt keve­sen vollak ismerősei, de az 54 éves férfiú korai elhunytét azért sajnálja az egész város. Temetése a részvétnek nagy megnyilatkozása mellett tegnap d. e. 11 órakor ment végbe a róni. kath. szertartás szerint. A család gyászlapja a szomorú esetről igy hangzik: »Az igazak lelkei az Isten kezében vannak; nem éri őket a gonoszság átka; ők pedig csendben nyugosz- nak . . . .« Özv. Dr. Kádár Lászlóné szül. borosjenői Jeney Erzsébet s forrón szeretett egyetlen leánya : Zsóka fájdalomtól mélyen sújtott szívvel tudatják, úgy a maguk, mint az alólirott nagyszámú rokonság nevében is, hogy a jóságos, gondos férj, felejthetetlen drága apa, a szerető testvér, jó vő, és sógor dr. Kádár László m. kir. kincstári erdészeti főorvos, Máramaros vármegye tb. főorvosa és bizottsági tagja éleiének 54-ik, nagyon boldog házasságának 25-ik, áldásos orvosi működésének 28 ik évében, üdvösségünkre rendelt szentségeket pél­dásan felvévén, hosszas, de keresztényi türelemmel viselt betegség után folyó hó 29-én este 8 és fél óra­Abból a nyolez-tiz forintból, amit igy összever­sel egy-egy ünnepen, ruházkodik a dárdás. Termé­szetesen. a legátus is abból ur, amit a hívek összead­nak neki ünnepi beszédeiért. Szó ami szó, ez a tanittatási rendszer, nem hiába, hogy már vagy háromszáz esztendős, de nagyon böl­csen is van kifundálva. Az iskolai alapítványok fizetik a jóltanuló fiukért a tandijat meg a konviktust, a kö­zönség pedig ellátja őket könyv- és ruhapénzzel. Men- dikás korától kezdve mindaddig, mig mint végzett theologus vagy jogász el nem hagyja az iskolát, meg él a szegény diák az egyházkerület jóvoltából. Hejh ! be sokan köszönhetjük ennek az ezerszer áldott rend­szernek mai exisztencziánkat. No de a rendszer csak rendszer. Lássuk már in­kább az életet, a gyakorlatot! Karácsony előtt van a »futás«, vagyis próba- papolás az iskola széniora előtt. Azok a diákok »fut­nak,« akik még nem voltak legáczióban. Fölmondják a prédikácziójukat. S jaj annak, aki belé sül! Kine­veti a többi, a szénior meg nem ereszti ünnepre. Szé­gyent hozna a kollégiumra. A mendikássághoz, lévén az teljesen szabad művészet, nem szükséges ilyen elő­zetes vizsgálattétel. Másnap van a sorsolás. A legácziók jövedelme­zőség tekintetében nagyon különbözők s igy méltá­nyos, hogy a jobb kiküldetéseket az idősebb jeles diá­kok kapják. S hogy személyválogatás, protekció s más egyéb se zavarja meg a szent egyenlőséget, a szerencsére bízzák, döntse az el a sorrendet. Ecclesia praecedit: a theologusoké az elsőség a jogászok fö­lött, mert ők papnövendékek, »tiszte'etes urak«. Kisorsolják tehát csoportonkint előbb a »jeles« negyedéves theologusokat, aztán a negyedéves jogá­szok jeleseit s igy lejebb-lejebb osztály és bizonyít­vány szerint az összes csoportokat. Közérdeklődés várja, éljenzaj kiséri, mikor a jeles negyedéves theo- logusok közül kihúzzák az »első diákot«, mert övé a főnyeremény : a kassai legáció. Mikor a sorsolás is megvolt s a folyosón a fe­kete tábláról ki-ki megtudhatja, hányadiknak választ majd ünnepet s körülbelül hova számíthat: bekövetke­zik a nagy nap, az »elekció« (ünnepválogatás) napja. Rendszerint az utolsó nap ez a szünidő előtt. A diákság, élén a széniorral, ebéd után a torna- csarnokba vonul, a mendikások siserahada pedig a csarnok előtti nagy páston üt tábort. Odabent jól ismert hatalmas baritonok, elegáns szopránok község­neveket harsognak föl egyre a karzaton elnöklő bizott­ság felé; idekint élénk éljen-sivalkodások hasogatják az éles téli levegőt. A dárdások egyesült erővel meg- éljenzik egymás diákját, mert a jó légáción a mendi- kásnak is jó dolga van. Néhol tizenöt pengőt is össze lehet rigmusolni egy községben, más mendikáczióban meg hat falut is be kell futni öt forintért. A lárma kint is, bent is hatalmas arányokat ölt. Ott benn lehurrogják, ha valaki »specificatio« révén, pap rokona egyenes meghívásával, soronkivül elhalá­szott valami jó legációt; itt künn meg egyik-másik dárdást, aki ,ek a diákja valami kitűnő, kényelmes ünnepet fogott ki: hempergeti meg a hóban az irigy közvélemény. Odabenn a diákok csereberélik a Iegációkat; kor az Urban elhunyt. Drága halottunk földi marad­ványait e hó 3l-én délelőtt 11 órakor kisérjük örök nyugalomra a róm. kath. egyház szertartása szerint, mig családját annyira szerető jó leikéért szintén folyó hó 31-én délelőtt 8 órakor fogjuk kérni a jóságos Isten irgalmát. Nagybánya, 1903. évi julius hó 29-én. Isten adjon neki örök nyugalmat, nekünk pedig, kik oly sokat vesztettünk, fájó szivünkre gyógyító balzsamot! Özv. borosjenői Jeney Dánielné szül. kisdobronyi Isaák Erzsébet, dr. Losonczy Álmos Hajduvármegye főorvosa és neje borosjenői Jeney Berta, borosjenői Jeney Károly kir. törvényszéki biró és neje Eötvös Klára, ifj. Sóvágó Gábor ügyvéd és neje borosjenői Jeney Margit, Kádár István állainfőszámszéki tanácsos, a Lipót-rend lovagja és neje Albert Jozephine, Kádár János pénzügyi taná­csos és neje Ivanovich Ilona, dr. Kádár Ambrus prépost-kanonok, tb. pápai kamarás, dr. Kádár Antal kincstári bányamüorvos, tb. megyei főorvos és neje Dobler Irén. Legyen pihenése csendes a derék férfiúnak, ki az emberiség javáért oly sokat fáradozott 1 Áthelyezés. Smidt Sándor bányagyakornokot Felsőbányára helyezték át. A Rákóczy ünnepet hir szerint augusztus 28-ra halasztották. Személyi hírek. Dr. Virág Béla kir. ügyész Lúgos­ról városunkba érkezett s egész szünidejét itten fogja tölteni — Dr. Komjáthy Gyula kir. törvényszéki biró ugyancsak Lúgosról, nehány napig szintén városunkban időzik. Vida Aladár főgimnáziumi igazgató 30 évi szol­gálat után saját kérelmére nyugdíjba ment. Az elfogu­latlan gondolkozásu igazgatónak, ki a diákságnak igazi atyja volt, távozását sokan sajnálják. Helyébe igazgatóul a miniszter ideiglenesen Jurkovich Emil beszterczebányai kir. róm. kath. főgimnáziumi tanárt bízta meg. Nyilvános köszönet. Dr Kádár Antal kincstári orvos ur boldog emlékű bátyja, dr Kádár László kincstári főorvos temetése alkalmából 30 koronát kegyeskedett a helybeli gór. kath. lelkészi hivatal­nak kegyeletes czélból rendelkezésére bocsátani.Midőn ezért hálás köszönetemet fejezem ki, egyszersmind kijelentem, hogy a kérdéses összeget az építendő gór. kath. templom alapjához csatoltam. Pap Endre gór. kath. helyettes lelkész. A gör, kath egyház köréből. Néh. Pap István halálával megüresedett espeiesi szék betöltésével a püspök ideiglenesen Brebán Abrahám hidegkúti lel­készt bízta meg. A kaszinó tudatja a tagokkal, hogy a könyvtár pontos jegyzéke (katalógus) elkészült s a könyv­tárnál 20 fillérért kapható. Könyvosztás minden szerdán és szombaton délután van ya6—1/27 óráig. XIII. Leo pápa emlékére a helybeli róm. kath. nagy templomban julius 28-án tartották a requiemet, melyen a különböző hivatalok és testületek meg­jelentek. A templomi zenekar Roeder Requiemét adta elő nagyszerűen. A templom feketével volt bevonva egészen. A gyászistentiszteletet Lakatos Ottó vezette fényes segédlettel. Grünwald Béla legújabb képe. A helybeli ág ev. templom oltárképét ma fejezte be Grünwald festőmű­vész. A remek kivitelű kép Jézust a Getsemane kertben ábrázolja, midőn utolsó estvéjén élet és halál között keseregve, aggódva küzd s tanítványait Pétert, Jakabot és Jánost aludva találván, igy szól hozzájuk szemre­hányóan: «Nem vigyázhattok-e velem egy óráig?« Jézus alakja mesterien kiemelkedik a kép közepén, életnagy­ságban, lábai előtt, a hegy alján a tanítványok álma­tagon, de szintén fájdalmas kifejezéssel meghúzódnak, a háttérben már feljött a hold, de a nap utolsó sugarai még be ragyogják a küzdő Messiás fenkölt alakját. A kép hatása magasztos, nagyszerű, mindenesetre Nagy­bánya egy festészeti műalkotással gazdagabb lett. A képet, mint említettük már, kedden délelőtt 9 órakor fogja a főesperes fölszentelni s másnap egész nap egyiknek valahol rokonai vannak, közel esik ottho ná- hoz, stb., de sor szerint nem juthatna oda, elcseréli hát, valami ráfizetéssel, a magájáért. Idekinn meg a dárdások üzérkednek a mendikációkkal. Némelyiknek van két-három diákja is, akiket kiszolgál s a legá- cióba kisérhet. Egy-két pengőért, zsebkésért, könyvért eladja hát a maga fölösleg jussait olyanoknak, akik­nek nincsen vagy nem jó a mendikációjuk. Benn a csarnokban a pénzen kivül szerepel, mint értéktárgy, a bor, dohány, pipa, szivarszipka, vivókard, súlyzó és korcsolya; itt künn a dárdás börzén mindennek van keletje és árfolyama. A dárdás minden értéket elfo­gad, bevált és leszámítol. Egy téli kabátból képes visszaadni két mellényt meg egy nadrágot; egy kötet Arany Jánosból, három tollszárat meg egy czeruzát. Gummipuska. parittya, vonalzó és körző úgy forognak ottan, mint a pesti tőzsdén az ezerféle járadék. Cseretárgy a brugó, az »otthoni« elemózsia, sonka, szalonna, pulykaczomb, pogácsa. Nincs semmi zavar, semmi fönnakadás; ezek az apró fináncz-zsenik gyö­nyörűen eligazodnak saját külön valutájuk szövevé­nyein. Estére minden ügylet kötve kinn-benn; minden legátusnak megvan a maga ünnepe és minden dár- dásnak a maga diákja. A régi jó vasuttalan világban, mikor még a le­gátus gyalog járt s az emberek hexameterben beszél­tek, a sok faluból álló legáció, pláne igy karácsony­kor, keményen kipróbálta a diákot s mendikását. Odáig is gyalog, ott is faluról-falura gyalog menni, hóban, ködben, förgetegben: biz ez spártai föladat volt nagyon. Egyik ilyen klasszikus legáció volt Aba- ujban:

Next

/
Thumbnails
Contents