Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-01 / 22. szám
22. szám. 1902. junius 1. (3) nagybánya és vidéke Lima. Karakasz, Riobamba városok Közép és Dél Amerikában. A riobambai nagy földrengésnél tátongó repedések támadtak a fölszinen, melyekben teherhordó öszvérek, meg egész lovascsapatak tűntek el nyom nélkül. Ugyan e perczekben paloták sülyedtek a mélységbe minden megsérülés nélkül, a benszorult lakosok szobáról-szobára jártak, világot gyújtottak, élelmi szereikből táplálkoztak két napon át, mig kiásták őket. A lissaboni földrengéskor Európa 3/4 része megrázkódott. a magyar trencséni meleg források elakadtak. utóbb heves rohammal, zavarosan újból előtörtek és folynak ma nap is változatlanul. Az uj-granadai földrengés alkalmával márges gázok áradtak szét a völgyekben, kigyók, békák, patkányok mind megdög- löttek, mérges lett a legelők füve, s elhullott a jószág, a melyik megette. Szomorú kötetek vannak már összeírva a földrengések, tűzhányók pusztításairól, e kis rovat kerete nem engedi ezek bővebb felsorolását, még csak azt említem meg, hogy f. évi február 13-án Semacha orosz várost, (az Ararát hegy vidékén) törte, zúzta össze a földrengés, meg a rázúdult láva folyó. Ott veszett a sok népes i.-kola, zárda, kórház, kaszárnya vagy 30 ezer ember vagyonával együtt. El se kellett őket temetni, ott feküdt mind a város romjai alatt 10—50 méter mélységben. Már 3-ad Ízben járt igy ez a szerencsétlen város, mégis fölépítették újból az unokák. Szegedet is már 7-szer elvitte a Tisza, még is fölépítették 8-ad ízben is. Ilyen az ember! Tánczol a Vulkánon, örvényen folyvást. Mert hát oda szokott. F. é. márczius hóban Spanyolország némely városaiban rombolt a földrengés. F. é. ápr. 18—19-én Közép Amerika Gvatemala államának egy részét törte, zúzta össze a földrengés, meg az ott kitörő több működő tűzhányó köve, lávája, kiszórt tüzes hamuja, két hét múlva u. ott megtörtént a Szí Piér-i veszedelem. Hát a folytatása hol lesz? Ha ember azt tudná, idején elmenekülne, de hát ezt halandó ember nem is gyaníthatja, nem hogy megjósolni tudná. Nem, még úgy sem, mint Falb a kritikus napokat. S mégis, hogy törik marják magukat és egymást, is egyesek, népek nemzetek a vagyonért, rangért hatalomért a helyett, hogy testvéries vonzalommal, szeretettel édeGtenék egymás életét, mig lehet. Megörökítik ezt meg azt, rendelkeznek örök időkre a hatalmasok s nem jut eszükbe az irás szava: »Quia nescitis neque diem. neque horam,« azt se tudjátok mit hoz a holnap, mit a következő óra ; nem is álmodjátok, mikor szakadhat reátok az olyan féle veszedelem, minő volt pár hét előtt az Istenítélet Martinik szigetén. Bencsik János. A tanítók képzettségének kérdése, A tanítók képzettségének nyilvános értéke kétfélekép emelhető leginkább. Az első eset az, midőn az előképzettséget emeljük hat vagy nyolcz közép iskolai osztályra, a másik pedig az, midőn a már működésben levő tanítók tovább képzéséről gondoskodunk. Az első eszmét már eleget megvitatták kartársaim, ebben nézetem az, hogy egyelőre 6 középiskolai képzettséget kell követelni és követelni kell azt, hogy minden hivatali pályára 6 vagy 8 osztályt állapítsanak meg. 4 vagy 5 közép iskolai végzettséggel csak iparos és kereskedő pályára lehessen lépni, akkor lesz a tanítóképzőben 6 vagy 9 osztály mellett is elég jelent kező, kivált ha még a népoktatási törvény revízió keretében a tanítók fizetés kérdése is megoldva lesz. A tanítóképző 3 éves lenne, a negyedik évet a tanítók az ipari vagy gazdasági szakiskolában töltenék, hogy a nép ipari és gazdasági bajain részben a tanítók segíthessenek abban a mértékben, mint az ipari és gazdasági tudományok állása a tanítótól joggal megkövetelik. Ha a tanítók két évet fognak a gazdasági tanulmányoknak szentelni, ez meg fogja gyümölcsét hozni. A gazdasági iskolák intensiv fejlődése kívánja ezt. Azonkívül a tanítót minden különbözeti vizsga nélkül az egyetemre kell bocsátani, hogy ott azon tudományokban, melyre kedvet és hajlamot érez. magát művelje. E czélból minden évben a műegyetem tudományos szaka julius 1-től szeptember 15-ig rendszeres szabad egyetemi előadásokat tartson a tanítóknak tandíjmentesen és a tanítók erről vizsgázzanak. Így két szünidei kurzus egy egyetemi félévnek vétessék. 16 kurzus' egyetemi végzettségre qualifikálna. (Arra a kis szünidei nyugalomra nagy szüksége van a tanitónák, 16 szünidei kurzuson át a tanulást, egészségi okokból talán el se bírnák. Szerk.) így a tanítókból lenne a képezdei tanár, tan- felügyelő és járási tanfelügyelő és irodalmi szakember. Azt nem akarjuk, hogy jogász, theologus legyen: a tanító, de hogy jó történész, jó gyermek orvos, jo geográfus, jó fizikus, jó vegyész és jó botanikus legyen: azt kívánjuk a hazai tudomány fejlődése érdekében A képezdék az egyetemet nem pótolhatják. Micsoda fizikai eszközei vannak az egyetemhez képest a kísérleti tudományok tanítására a képezdéknek? A kísérleti lélek és élettan mai fejlődése, az orvostudomány, a bölcselet, a természettudomány beható ismeretét követeli, hogy a népiskolai gyakorlati paedagógia tudomány valódi fejlődésnek indulhasson Magyaor- szágon is. Minek vegyék a tanítók másodkézből a szaktudó mányt képezdei tanárok közvetítésével atovább képző tanfolyamon, mely nem qualificál, holott ők is tanulhatnak abból a forrásból, a honnan a tanár tanult. A tanárok a középiskolában és az egyetemen kísérleteznek a modern élet. lélektani tudományokkal és tapasztalataikat csak e körben szerezhetik, a népiskolában a gyakorlati vizsgálódás, az egyetemi tudománynak apró pénzre váltása direkt a tanítót illeti. Az egyeteme, ii a gyermek-lélektannak és a paedaógiai patha.logi.d- nak és therapiának tanszék nyitandó. Ezt kívánja a magyar moadern népiskolai élet- és lélektan hátra- maradottság ezt kívánják a vele szerves összeköttetésben tevő ésdományok. Tehát szünidei, szabad egyetemet a néptanítóknak. szabó JÓMef közs. tanító. Heti krónika. Károly barátom igy szólt hozzám: »Engedj meg, de az ki van zárva, hogy az ajtó be van zárva.« Már vagy kizárva, vagy bezárva, gondoltam magamban, de a kettő egyszerre nem lehet, és mégis megértettem. Megfoghatatlan némelyek előtt az is, hogy Mihaszna Andrásnak a bölcseség fogát kihúzták, hogy a levélhordó a feleségével vasárnap sétálni megy, hogy Bugyuta László járdaseprő megbolondult, Uzsorás Ignácz a szívtelen alkusz, szívbajban halt meg, mindez lehet mások előtt megfoghatatlan, de én megértem az én paraszt eszemmel, azt pzonban sehogy sem bírom megérteni, hogy Nagybánya, ez a kedélyes kis város kezd magába zárkozott lenni. Régente azt tartották, hogy a felvidéki városkák, a milyen szűk völgyben feküsznek, a milyen zárkozott a környezetük, éppen olyan nyílt a kedélyük, s viszont az alföldi városoknak a milyen nyílt végtelen a látóhatáruk, épp olyan zárkozott a természetük. Ma az idők megváltoztak. Nagybánya is kezd klikkekre oszolni s úgy szólván napról-napra vészit nvilt szivü mulató természetéből. Mindezt pedig azért mondom el, hogy a sok operaénekes, dal, zongora, tilinkó és monológ-művész ne rohanjon meg minket nyáron, mint eddig minden évben alkalmunk volt élvezni, mert bizony-bizony mindannyian szerencsétlen flótásokka fognak átvará- zsoltatni. Ma még a műkedvelőknek van igazi népszerűségük. A csütörtöki előadásra egy héttel előbb már lehetetlen volt az első három sorban jegyei kapni. S akkora közönséget senki más nem képes vonzani, mint a műkedvelők. A csütörtöki előadásnak különben volt egy nagy érdekessége, hogy az öreg szerepeket mind fiatalok játszották, tisztelet a kivételeknek. Az öreg Szerafin, a nagymama, Trézsi. a főnöknő fogadni merek együttvéve négyen nem tettek ki 80 esztendőt, pedig Budapesten maga a nagymama ennyi szokott lenni. Hja! már mi ilyenek vagyunk. Senki sem akar köztünk öreg lenni s igy dicséretre méltó, ha a fiatalok feláldozzák magukat a közjóért. Az előadásról különben lapunk más helyén emlékezünk meg s térszüke miatt csupán még anyit említünk a hét történetéből, hogy ma este a dalárda barátságos összejövetelt rendez, a pesti hölgyi zenekar pedig a nagyszállóban játszik, a ki mulalni szeret, az tehát nem panaszkodhatik, de, hogy annyi közönség nem lesz egyik estélyen sem, mint a műkedvelők előadásán volt, azt garantirozza a krónikás. Különfélék. Meszlényi Gyula püspök, mint. lapunkban jeleztük május hó 25-én osztott a ki a bérmálás-szentségét Nagybányán, ugyan ekkor volt a Szt-háromság templomának fölszentelési emlék-ünnepélye is. A kettős ünnepnek kedvezett az időjárás. Délben a lelkészlakon nagyszabású ebéd volt, melyen 40-en veitek részt. A püspök ugyan az nap d. u. a 3 és */2 órai vonattal székhelyére, Szatmárra utazott. Hivatal vizsgálat, a vármegye részéről Mangu Béla aljegyző máj. hó 25, 26 és 27 napján vizsgálta meg a nagybányai állami anyakönyvi hivatalt és azt az eddigi vizsgálatokhoz hasonlóan dicséretre méltónak és szakszerűnek találta. Hymen. Hikl Imre helybeli járásbirósági aljegyző ma d. u. 4 órakor tartotta esküvőjét özv. Kovács Lő- rinczné Hámori Amáliával. Az uj párra Szőke B. plébános adta az áldást. Házasságkötési tanuk voltak Bay László nyug. sorhadi kapitány és Csausz Gyula nyugalmazott vasúti főnök. Pap István felsőbányái kerületi esperest a sza- mosujvári püspök a nagybányai kerület esperesévé is ki nevezte. Ragályos megbetegedések az elmúlt héten: Grillusz Alfréd 7 éves Nagypénzverő utcza, Kanyaró. Máj. 23-án. Műkedvelői előadás. Szinte merész vállalkozásnak látszott, hogy műkedvelőink Csíki Gergelynek remek müvét a »Nagymamát« adták elő e hó 29-én. Tizenegy nagyobb szerep van ebben a vígjátékban, a mélyek mindegyike jó színészéről kíván. És mégis azt kell mondanunk, hogy a műkedvelők játéka szépen sikerült, élvezetes volt. A czimszerepet Stall Edith játszotta. Úgy tudjuk első fellépte volt ez s daczára annak, hogy Stoll Edith koránál fogva inkább unoka iehetne, mint nagymama, a sok tanulmányt igénylő nehéz feladatot helyesen oldotta meg. Öregesen, komolyan s egy grófnéhoz illő higgadt elegancziával játszott. Már'át Weber Elza adta sok igaz érzéssel, csinosan. Szintén megdicsérendő Bohacsek Erzsiké (Langó Szerafin) a ki egyike volt a legjobb játékosoknak ezen az estén. Hikl Aranka (Galambosné) az ő egyszerű játékával szépen demonstrálta, hogy a színpadon is nem az elvállozta- tott hang és a betanult pózok hatnak, hanem a természetesség. Mikes Anna bájos jelenség volt, mint Piroska otthonosan és kedvesen alakított Nem kevésbbé voltunk megelégedve Junksz Kornéllal, a zárda főnöknővel, az összjáték harmonikus hatásának emeléséhez ő is hozzájárult. A férfiak közül Virág Lajos, Szabó István, Nagy János és Csüdör Ferencz emelendők ki, mint kipróbólí műkedvelők, kik a lámpalázat többé már nem ismerik. Azt hiszem a dicséretet már el is unták annyi részük volt benne, igy hát nem dicsérjük őket. Kálmán szerepét uj műkedvelő: Ni kodéin János adta, néha egy kis elfogódással, de mindig érzéssel. A pinczér szerepére Tamás Béla vállalkozott s kifogástalanul pinczérkedett. Súgó Glanzer Gyula volt, hadd legyen ő is megemlítve, hiszen neki nem jutott abból a sok tapsból, mely minduntalan felhangzott a te.remben, legalább itt örökítsük hát meg, hogy ő volt az előadás titkos lelke. Végül meg kell említenünk a szép növendék leánykákat Erős Mariska, Bertalan Mariska, Pap Giziké, Kiss Amália, Pap Valéria, Szirti Rozika s azokat. az apróbbakat, kik névtelenül mozdították elő kedves megjelenésükkel a darab sikerét, de kaptak is érte a nagymamától finom czukrocskákat. A női szereplőknek sok virágot nyújtottak fel a színpadra. A rendezői tisztet Virág Lajos teljesítette, .nemcsak karakterisztikus játékáért, de az egésznek rendezéséért is megérdemli tehát elismerésünket. Mondanunk sem keil, hogy az előadást igen nagy közönség nézte végig s igy a róm. kath. templomi zeneegyletnek valószínűleg szép jövedelme volt. A Wesselényi-szobor leleplezése szeptemberben lesz Zilahon. Lapunk ma külön czikkben emlékezik meg arról, hogy ez ünnepélyen elszavalandó ódára kihirdetett pályázatot Zempléni Árpád költő, lapunk szerkesztőjének sógora nyerte el. A nagybányaiak, mint sokan tervezik külön vonaton fognak menni a leleplező ünnepélyre. Gellért Endre polgármester Révész János szerkesztőt kérte fel és bízta meg arra nézve, hogy a kiránduló társaságot szervezze. E megbízatásból kifolyólag fölkérjük azon hölgyeket és urakat, kik a reggel induló s még ugyanaz nap éjjel visszaérkező külön vonaton utazni óhajtanak, hogy a Molnár Mihály- nál kitett ivén, vagy a szerkesztőnél szíveskedjenek már most előre aláiratkozni, mert a vasút-társaság csakis kellő tájékozás után óhajtja a külön vonat kedvezményét megadni, úgy Zilah városa, mint Fad- rusznak kitünően sikerült szobra, a nagyszabású ünnepély, valamint a szép vidék Nagybányától-Zilahig érdemes a megtekintésre. A vasúti jegyek ára a rendes lesz. Nappali megszálló helyről a nagybányaiak részére a rendezőség gondoskodik. Felhívjuk tehát városunk müveit közönségét, hogy az ünnepélyen való részvételre mennél számosabban aláiratkozni kegyesk-djenek. Borpatakban az elemi iskolai vizsgálatot h dnap, junius hó l-én tartják d. u. 3 órakor, mivel a telepen a szamár-hurut nagyon elterjedt, tegnap a városi főorvos és alorvos 50 adag orvossággal ment ki a helyszínére.'A vizsgálatot tovább halasztani nem lehet, mert ha igy halad a járvány, pár nap múlva a tanító egyedül marad az iskolában. Mig Nagybányán és különösen Felsőbányán sűrűn fordulnak elő ragályos megbetegedések a gyermekek közölt, addig a nagybányai járásban semmiféle betegség nem uralkodik s a járás orvos kijelentése szerint az egészségi állapot teljesen kielégítő. Csábítgató kirándulási ügynök. A M m. Frankfurtban székelő osztr. magy. főconsul jelentése szerint 70 magyar alattvaló érkezett oda munkakeresés végett, mivel azonban munkát sem ott, sem a vidéken nem kaptak, a főkonsulatus közbejárása folytán hazájukba visszaszállittattak. A szóban forgó egyénekkel felvett jegyzőkönyvből kiderült, hogy bizonyos Peschkle Antal frankfurti munkaközvetítő czég őket azon ígérettel csalogatta ki, hogy számukra jó bér mellett állandó munkát fog közvetitni. Minthogy Peschkle Antal csábítására Magyarországból már korábban is érkezett oda egy munkás csapat, mely szintén nem jutott munkákhoz, minthogy továbbá a nevezett hasonló módon az ország több vidékén bujtogal kivándorlásra felhívom a czimet, hogy sürgősen intézkedjék, miszerint a Németországba kiutazni szándékozó munkások a nevezettnek csalárd üzelmeire figyelmeztessenek. Budapesten, 1902. évi május 3-án. A miniszter meghagyásából Dr. Séllei s. k. miniszteri tanácsos. 2226/1902 sz. Mindennemű érák és ékszerek ===== kaphatók ===== l'* Riesenbach Gyula órás- és ékszerész-üzletében Nagybányán, Főtér.
