Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-04-27 / 17. szám
Nagybánya, 1902. Április 27. — 17. szám. B XXVIII. évfol^fuíiu 23 TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE meg-jelewik: T7-^.s.A.:3=eisr^.DP Előfizetési árak;-. Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre '2 Kor. Egyes szám 20fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsöbányai-utcza 20-ik szám alá — küldendők. Nyilttór soronként 20 fill. Városi közgyűlés (április 23-án.) A képviseletnek rövid ötnegyed óráig tartott ülése volt szerdán. 18 tárgy volt kitűzve az igaz, de többnyire fcsak tudomásul kellett őket venni, bármennyire szónokoltak volna is egyes kritikusabb városatyák.'flgy tehát inkább nem szónokolt senki. A katonaság iránt nagy reményekkel volt különösen az iparos osztály, a hadügyminiszter azonban alaposan lehütötte»vágyainkat egy német nyelven küldött száraz leiratban, a milyennel szokták minálunk a kaszárnya ügyét elintézni, mert nem első eset, a mikor értesítenek, hogy »jelenben nem teljesíthető« stb. Kaptunk mi ilyet máskor is és fogunk még kapni. A városi takarékpénztár uj alapszabályai leérkeztek a bemutatási záradékkal ellátva, ezek felett sem lehetett többé disputálni. Érdekesebb tárgy volt még a vendéglő ügye, Komzsik hosszabb bérletet kapott a várostól, hogy az építkezést tűrje s a mit elveszít az első 2 évben, azt visszanyerhesse 10 év alatt, ö azonban, mint bérlő, kártérítést követel, mert az építkezés sokáig tartott. A képviselet természetesen nem mondhatott egyebet, minthogy a szerződés alapján nem jár kártérítés így állván a dolgok, mint hírlik, Komzsik valószínűleg eláll a bérlettől, illetve a város beleegyezésével másra ruházta át azt. És a mit elől kellett volna~tenni, megtette a közgyűlés a végén, hogy a váratlanul elhunyt derék miniszter: Horánszky halála felett részvétét jegyzőkönyvileg megörökítette. V4 12-kor már vége volt a gyűlésnek s megkezdődtek a tömeges gratulácziók a Béláknál. A gyűlésről részletes tudósításunk következő : Elnök: Gellért Endre polgármester. Jegyző: Égly Mihály főjegyző. Ügyész: Dr. Miskolczy Sándor. Hitelesítők: Csüdör Lajos, Hudoba Gusztáv, Tóth Sándor. 1. Napi rend előtt elnök mély részvéttel jelenti, hogy Zoltán Lajos a képviselőtestület tagja váratlanul elhunyt, a megboldogultat forrón szeretett neje halála oly érzékenyen sújtotta, hogy teljes visszavonultságban élve a közügyekben nem vett részt, halála mégis széles körökben keltett részvétet. Indítványozza, hogy a közgyűlés részvétének jegyzőkönyvileg adjon kifejezést. Egyhar gulag elfogadtatik. Zoltán Lajos elhalálozása következtében özv. Simay Tivadarné következik a sorrendben értékképviselőnek, a ki 15 nap alatt köteles megbízottját bejelenteni. 2. A Rózsa-féle házastelek ügyében a be- Iügyminiszt. a képviselet határozatát jóváhagyta. Tudomásul szolgál. 3. Most érdekes tárg” következeit a katonaság, a kaszárnya kérdi se, ebben a hadügyminiszter ékes német nyelven „An den löblichen Magistrat der Stadtgememde in Nagybánya« a következő választ küldötte: „A cs. és kir. közös hadügyminisztériumhoz f. évi márczius 12-ről 1102. sz. a. beadott azon kérelem teljesítése, hogy ott egy közös hadseregbeli zászlóalj állandóan elhelyeztessék, ez idő szerint nem helyezhető kilátásba. A cs. és kir. közös hadügyminiszter mégis ezen kérelmet a bekövetkezhető katonai változások esetére a 6-ik hadtest kereténél előjegyeztette.“ Tudomásul szolgái s az átirat másolatban közlendő az indítványozó Bay Lajos képviselővel. 4. Szatmárvármegye törvényhatósága Smaregla János aljegyző választása, az erdőügyi tanácsos lótartási átalányának fölemelése, a Lamarche czégnek engedélyezett erdőkihasználási kedvezmény ellen beadott fellenbezéseket elül ásította. Tudomásul. 5. A Laposerdő vételárának felhasználása ügyében a vármegye akként határozott, hogy az 1901. évre megállapított költségelőirányzat érintetlenül hagyása mellett az 1902. évi előirányzat bevételi részébe a Laposerdő eladási árából beállított 30000 K töröltetik s az ez által előálló hiány fedezésére a Laposerdő eladási árából még meglevő 340000 K kamatai lesznek fordítandók s még azután fennmaradó hiány eloszlatására egyedül a költségvetés keretén belül történendő megtakarítások, másrészt az esetleg előforduló, de a jelen költségvetésbe fel nem vett előre nem látható bevételek lesznek fordítandók. A közgyűlés ezt tudomásul veszi. 6. A városi árvaszék beterjeszti az 1901. évi megvizsgált és rendben talált gyámpénztári számadást. A képviselet a számadásokat fölterjeszti a törvényhatósághoz s a kezelőknek a felmentvényt megadja. Ugyancsak a gyámpénztár terhére nyomtatványokra 48 K 40 f kiutaltatott. 7. Nagybánya város takarékpénztárának uj alapszabályait a kereskedelmi törvényszék bemutatási záradékkal-ellátta. Utasittatik az igazgatóság, hogy az alapszabályok kinyomatása iránt intézkedjék. 8. Iíj. Pekker István okleveles gyógyszerész aradmegyei lakos továbbá Bajnóczy Sándor és Gaál Kálmán nagykárolyi illetőségű gyógyszerész Nagybányán felállítandó 3-ik gyógytár engedélyezéseért folyamodott. Az egészségügyi bizottság e tárgyban oda nyilatkozott, hogy egy 3-ik gyógytár nem szolgálná a közegészségügy jól felfogott érdekét. Két gyógyszerész tisztességesen megélhet, de egy harmadik már ezek existentiáját támadná meg. A vidéken utóbb Somkuton, Kapnikon, Monostoron, Erdőszádán engedélyeztek gyógytárat s ez elvonta a nagybányai forgalmat. A közgyűlés szintén a mellett foglal állást, hogy harmadik gyógytárra ez idő szerint szükség nincs. 9. Özv. Katona Lajosné nyugdiját a nyug- dijintézeti bizottság 680 koronában állapította meg s azt a közgyűlés elfogadta. 10. Komzsik Alajos a vendéglői építkezésért öGOO korona kártérítést kért, vagy a bérletet hajlandó másra átruházni. A jogügyi bizottság véleménye alapján a közgyűlés Komzsik Alajost kártérítési igényével elutasította, azon kérelmét, hogy heA „NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE” taraja. A szombati estély. Sohasem voltam a nő emanczipáczió hive. Az újabb kor egy újabb bajt teremielt, a női proletariátust. Eddig csak szakállas, bajuszos férfiakat hallottunk panaszkodni aggódó arczczal ideges czigaretta szó mellett, hogy nincs állásuk, nincs kenyérkeresetűk, nagy a protekczió, sok az eszkimó, kevés a fóka. Ma már pályavégzett bájos bogárszemü hölgyek is zúgolódnak. hogy ezeren és ezeren nem tudnak hivatalhoz jutni s ha ez igy tart, nem messze állunk a női socialismustól. Tudja Isten szebb, kedvesebb volt a nő az ő szerény idealismusával, bájosabb a jó gazdasszony a családi tűzhely mellett, az anya féltve őrzött gyermekei körében, mint pápa?zemmel és bonczkéssel a katedrán. Ám azért ez nem zárja ki, hogy a nőnevelő intézeteket ne kedveljük. Egészen más a kis bakfissereg, melynek nem minden tagja óhajt diplomát szerezni. Mi, a kik vissza tudunk emlékezni arra, hogy Nagybányán mindössze egy kis magán nevelő intézet volt, a kik megkíséreltük, hogy felsőbb leányiskolát létesítsünk s 24 tanítványt sem bírtunk találni, mindig bizonyos lelki örömmel tekintjük a 100 növendékkel dicsekvő helybeli polgári leányiskola csinos kis seregét, mikor a felsőbányai-utczán végig vonul. Művelődik hát Nagybánya, művelődik a szép nem is. És bár a nőnevelő intézeteket legyenek azok polgáriak is, rendesen 7 chinai fallal szokták körülvenni, mi jól tudjuk, hogy odabenn a felsőbányái utczabeli palotában mindenek ékes rendben vannak s a zsenge leánysereget kipróbált jó kezekre bizta az állam, mégis jól esett, hogy az igazgatónő a múlt szombaton nyilvános szinielőadást rendezett az ő növendékeivel, bemutatva igy őket, mintegy a világnak. Az iskola nemes szellemét, a vezetők lelkiismeretes buzgó fáradozásait s a kis növendékek ügyességét egyaránt demonstrálta ez az est. Egy cseppet sem csodálkozunk rajta, ha a közönség teljesen meg volt elégedve a látottakkal és hallottakkal s mindenki sietett gratulálni az igazgatónőnek és a többi tanítónőknek. Rácz Anna ének- és zenetanitónő az intézet zongoráján kisérte a dalos részleteket s a Vadrózsa nyitányában Lehrner Xandrin játszott a tanítónővel 4 kézre. A zenei részek betanításáért s a precziz kíséretért a zenemesternőt elismerés illeti. Különben egy bájos élőképpel köszöntek be a növendékek. Ki ne ismerné azt a képet, mikor »jön a tanitónő« s futva-fut ki merre tud, kiki a helyére, a táblát hirtelen letörlik, a könyveket eligazítják, egy integet messziről »jön« már, csakugyan jön. Ezt az idyllikus zavart mutatták be élőképben fényes világítás mellett, sürü tapsok között. Másodiknak a »Tavasz diadala« következett, tündérjáték. Nem akarunk senkit különösen megdicsérni a szereplő leánykák közül, mindnyájan jól játszották, csak azt emeljük ki, hogy ebben a danbban a csinos és komplikált tündér-tánczokat valóságos balletti müvészalakitással mutatták be. Strohmayer Margit rokonszenvesen, mély érzéssel szavalta Jakab Ödönnek az »Irgalom« czimü költeményét. Nagyon szép volt, de egy kissé mégis tán szomorú ilyen vig alkalommal Negyedik pontja volt az estélynek a Vadrózsa, ez a legszebb, leghatásosabb darab, a gyönyörű csoportosítás igazán művészi. Valóságos opera, melyben mindenki énekel, de azért nem hallottunk egy fals hangot sem. Egyes kis szereplőket különösen is meg tudnánk dicsérni, de iskoláról lévén szó, csupán annyi bátorságot veszünk, hogy Mikes Anna csinos és otthonos játékát emeljük ki, ő már nem növendéke az iskolának s igy, mint műkedvelő nem esik a pedagógiai szabályok alá, szabad lévén a sajtó, elmondhatjuk tehát, hogy Mikes Anna igen kedves szinpadi jelenség, szép csengő erős hangja van s a játéka majdnem a rutonirozott művészekével versenyzett. Elégedetlen arczot nem láttunk a nagy, igen nagy közönség körében, csak dicséret, taps, éljenzés és virág járta ma este ebben a teremben. Az intézet vezetői és különösen igazgatónője iránt tehát igaz elismerő,sänket és köszönetünket fejezzük ki. Előadás után táncz következett leginkább az apróságok részére, a felnőttek többnyire a mások örömében gyönyörködtek, a mint ez már a szüléknél szokás. A szombati estből Ítélve egy-két falat le kellene bontani abból a hétből, mely a nőnevelő intézeteket körülveszi, még akkor is, ha nem zárdák s gyakrabban megjelenni igy a közönség színe előtt, a társadalom és az iskola együtthatására nézve ettől csak jót várhatnánk. " Amiou«.
