Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-04-06 / 14. szám
(2) 1902. április 6. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 14. szám. 1. A kongresszus czélja: A felvidéki kivándorlással kapcsolatos gazdasági és társadalmi bajok széleskörű megvitatása és az orvoslás módjainak kijelölése. A felvidéki kongresszust rendezi a gazdasági egyesületek országos szövetsége, együttesen a borsod- megyei gazdasági egyesülettel és a felvidéki gazdasági egyesületek (Abauj-, Torna-, Bars-, Gömör-, Kishont-, Heves-, Hont-, Liptó-, Máramaros-, Nográd-, Nyitra-, Sáros-, Szabolcs-, Szatmár-, Szepes-, Trencsén-, Turócz-, Ugocsa-, Ung-, és Zemplén- vármegyeigazdasági egyesületek, Zólyom-vármegyei erdészeti egyesület) és a felvidéki magyar közművelődési egylet közreműködésével. 2. A kongresszus ideje és helye: 1902. évi május hó 31. és junius 1. napja, Miskolcz. 3. A kongresszusi iroda székhelye : Budapest, IX. Üllői-ut 25. Köztelek. Az iroda az 0. M. G. E. kivándorlási bizottságának felügyelete s a bizottság előadójának vezetése alatt áll. 4. A kongresszus tagjai': a) Képviselőtagok: a rendező és közreműködő testületek kiküldöttei. Minden közreműködő testület elnökén kívül 2—2 taggal képviselteti magát. b) Tag lehet mind az, a ki a kongresszusi irodánál felvételre jelentkezik és a 4 korona tagsági diját lefizeti. A tagsági dijak a kongresszusi kiadványok költségeinek részbeni fedezetére szolgálnak. A tagok joga: A kongresszuson részt vehet mindenki. Tanácskozási és szavazati joga azonban csak az igazolványnyal ellátott tagoknak van. A tagok a kongresszus kiadványait ingyen kayják meg. 5. A kongresszus előadói: Az előadókat a résztvevő testületek kijelölése alapján vagy az önként jelentkezőkből az 0. M. G. E. kivándorlási bizottsága választja meg. Az előadók határozati javaslataikat előzetes megvitatás czéljából az iroda utján a i endező-bizottság elé terjesztik. A határozati javaslatok kinyomatva, a kong- russzus előtt a tagoknak megküldendők. (Folyt, köv.) Heti krónika. Husvétunk elég szép volt, a szokásos öntözködés- nek semmi sem állotta útját, bár az ég is öntözött néha-néha egy kicsit, de ez oly rövid ideig tartott, hogy legkevésbbé sem akadályozta a fiatalságot a tömeges vizitelésben. Mindent modernizáló korunk, a himes tojásokat czukor csecsebecsékké és narancsokká változtatta át, pedig én nem tudom, nem szebb volt-é régente a magyar stílben szépen megrajzolt tyúktojás, mint ezek a gyári törékeny sablonos dolgok. Egy előnye mégis van az uj rendszernek, hogy szegény tyúkok nem kénytelennk oly nagy mennyiségű tojást tojni éppen a húsvéti ünnepekre. Hanem a múlt számban ígért szarvasok azok igazán áprilist járattak velünk, nem hiába elsején érkeztek. 51 szekeren, 51 sürön bedeszkázott kalitkában hozták szegényeket, mindegyik bódéban 1—1 darabot, a deszka alkotmányok annyira el voltak takarva, hogy még csak egy szarvas fejet sem lehetett látni, az állatok homlokáról előzőleg lefürészelték a díszes szarvakat s igy kuszán, megcsonkítva bocsátották el őket a kőbányai erdőben kedden délután. Nézés közben egyes szakértőktől annyit mégis megtudtunk, hogy ezeknél az állatoknál is, épp úgy, mint az embereknél a férfiak viselik a szarvakat. Ezen a héten volt a nagybányaiak fősorozása valóságos városi hangulatban. Ez már nem megy annyi lármával, mint a falusi oláhoké, mert hát a városi ember olyan, hogy akkor sem tud igazán örülni, mikor besorozzák. A nagy hét elmúlt, az ünnepek lezajlottak, kezdődik tehát a tavaszi munka, künn a mezőn, a hegyen, gyümölcsösökben, szőlőkben, eddig elég jól mutatkozik minden, azt ugyan nein mondhatjuk, hogy a rügyek szépen teleltek, mert tél nem volt, hanem inkább szépen nyarallak novembertől—márcziusig, csak aztán nyáron ne teleljenek, erről ne legyen kénytelen híradással lenni a folyó, nemszökő esztendőben a krónikás. Különfélék. A nöegyesület nagygyűlése. A jótékony nőegyesület évi rendes nagygyűlését holnap, vasárnap d. u. 3 órakor fogja a városháza tanácstermében megtartani. A nagygyűlés legfontosabb teendője az uj elnöknek megválasztása lesz, miután Sváiczer Ilka, az egyesület megalapítója és negyven éven keresztül elnöke, ki állásáról előrehaladott korára és gyakori betegeskedésére való hivatkozással, még a január hóban tartott kis gyűlésen lemondott — elnöki tisztét semmi körülmények között sem hajlandó tovább elvállalni. Szatmár gyásza. Lapunk zártakor értesülünk, hogy Hérmán Mihály szatmári polgármester tegnap szélhüdésben meghalt, temetése holnap, vasárnap d. u. 3 órakor lesz. Hérmán népszerű, tevékeny és kiváló képességű polgármestere volt Szatmárnak s igy halálát a városra nézve nagy veszteségnek tartjuk. A Lorántffy Zsuzsánna egyesület ápril 2-án tartotta Szatmáron első rendes közgyűlését, igen nagy érdeklődés mellett szép ünnepélyességek kíséretében. Az egyesületnek 213 rendes, 37 alapitó, 5 pártoló tagja van már eddig is és pedig kizárólag az értelmiség köréből. Ez a díszes egyesület szerdai gyűlésén egyik elnökévé Turman Olivérnét, városunk elhunyt polgármesterének özvegyét választotta meg. Közgyűlés után lakoma és műkedvelői előadás volt nagy sikerrel. Felolvasás. A nagybányai iparos ifjúság önképző egyesületében holnap, vasárnap délután 3 órakor, Szabó István gymnasiumi tanár felolvasást tart, melyről úgy az alapitó, pártoló és rendes tagok, valamint az egyesület iránt érdeklődő nagy közönség ez utón is érte- sittetnek. Husvót másodnapján az ifjúsági kör által a Kaszinóban rendezett ibolya-estély szépen sikerült. Nem nagy számú, de igen intelligens közönség gyűlt egybe a kaszinó termeiben s reggel 4 óráig kedélyesen elmulatott. A négyeseket 20 pár tánczolta. A dalegyesület ápril 8-án választmányi ülést s ápril 13-án évi rendes közgyűlést tart a polgári olvasókör nagytermében. A húsvéti ünnepek a római kath. templomban a hívők nagy részvétele mellett megható ájtatossággal teltek el. Az ünnepi szertartásokat különösen emelte a templomi műkedvelő ének és zenekar által a Megváltó Jézus Krisztus szenvedését és halálát dicsőítő mélabus egyházi énekek előadása. Azonban visszatetszést szült az ájtatoskodó hivek körében az. hogy a patronus város részéről a feltámadáson egyedül Torday Imre tanácsos ur vett részt, a mi részéről elismerésre méltó dolog volt. De a kir. kincstári bányaigazgatóság, a kincstári főerdőhivatal és a város részéről — Torday uron kivül — sem a feltámadáson, sem husvét első napján nem láttunk egy lelket sem a templomban, pedig ezen hivataloknál még is csak vannak római katholikusok is. (Beküldetett.) Gyászlap. A végzet utjai megfoghatatlanok. Megdöbbenve s vigasztaló szó nélkül állunk az ifjak koporsója mellett, kik az élet tavaszát alig kezdették meg. Berks Mariskára sokan emlékezünk még Nagybányán, arra a kedves, szép kis leánykára, a ki gyermek éveit itt töltötte, kinek édes atyját szellemességéért, jó szivéért, az egész Berks családot műveltségéért mindnyájan szerettük. A kis Mariska asszony lett s elérte már a 20-ik évet, fiatal az életnek, de öreg a halálnak, mely könyörtelenül elragadta magával sok szenvedés után. Hervadása liliom hullás volt, tüdőbajt kapott s habár jobban is volt olykor-olykor, néha a kúra látszólag segített, de mindez csalódás, keserű csalódás volt, az ő betegségére nem termett orvosság e földön. Könyek között nagy siralommal kikisér- ték tegnap délután Felsőbányán, a halandók közös utján a sirhalmok néma birodalmába A tavasz tarka virágai drága porai felett siratni fogják korán letört virág testvérüket. — A szomorú esetről a következő gyászlapot vettük: »Dohnányi Pál a maga, úgymint nagyszámú rokonsága nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatja, hogy a forrón szeretett hitves, illetve gyermek, testvér, unoka, húg és rokon Dohnányi Pálné szül. Berks Mariska életének 2l-ik, boldog házasságának 3-ik évében hosszas szenvedés, valamint a szent gyónás és áldozás ájtatatos elvégzése után f. hó 1-én esti 9 órakor egy jobb hazába költözött. Drága halottunk hült teteme f. hó 4-én d. u. 3 órakor fog a rórn. kath. egyház szertartása szerint a Hunyadi Mátyás- uíczai gyászháznál beszenteltetni s a helybeli róm. kath. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Lelkeért az engesztelő szent-mise áldozat pedig ugyan e napon délelőtt 9 órakor fog a helybeli plébánia templomban az Egek Urának bemutattatni. Felsőbánya, 1902. ápril hó 1-én. Áldás és béke hamvaira! Berks Leó, Berks Leóné, szülei, ifj. Berks Lajos, Berks Emmike, Berks Erzsiké, testvérei. Özv. Bartl Edéné, nagyanyja. Dr. Berks Lajos. Dr. Berks Aurél nagybátyja!« Táncziskola. Gombosi János tánczmester ápril hó 14 én városunkba érkezik s itt táncziskolát fog nyitni. Művészet. Petőfinek legszebb költeménye az, melyet »Szeptember végén* czimmel irt Költőn, legboldogabb napjaiban, ifjú hitvese oldala mellett zengi gyönyörű jóslatszerü szavait, körülötte a pompás grófi park, vele szemben a nagybányai remek hegykoszoru háttérben a Rozsálylyal, szivében az izzó szerelem s lelkében az aggály, hogy egykor szép neje özvegységében még hűtlen is lehet hozzá. Ezt a költeményt festette meg művészi ecsettel Thorma János, a képet elküldötte a fiumei kiállításra, a hol azt mindjárt az első napon meg is vették. Thorma János művészi sikereinek mindig örvendünk, csak azt sajnáljuk, hogy azt a képet mi nagybányaiak nem láthattuk, mielőtt végbucsut vett volna Nagybányától. néhány óra előtt meghalt gróf Leonitól kapott s e szavakkal nyujtá át nekem: — Olvasd el barátom és reá vonatkozólag mindent megfogsz belőle érteni. Ez a gróf utolsó kívánsága. Leültem s a következő történetet elolvastam az átnyújtott irat-csomagból : — Még most is előttem ál elragadó bájaival; remek alakjával, előkelő megjelenésével, hosszú, geszte- nyeszin selyem hajával, égkék szemeivel, melyeket fekete-selyem pillák árnyékoltak. Oh azok a szemek ! A csillagok fényével vetélkedtek. Oh! Izabella első, egyetlen szerelmem! Nagyon szép voltál te erre a földre, melyen semmi hozzád hasonlót nem hagytál! Oh! soha sem foglak elfelejteni ! Szenvedélyesen szerettem őt. Féltékeny voltam minden pillantására, minden szavára. Egy napon a florenczi kertekben sétált; ott egy kis gyermek esett el elölte s megsértette a kis karját, ö leült mellé a fűbe, ölébe vette a kicsikét s köny nyezve csókolgatta öt. Még arra a gyermekre is féltékenykedtem. Ebből következtessetek szenvedélyem nagyságára. Még a hajában levő tűt is irigyeltem, hogy azon a drága selyem díszen ringatódzik. Nemsokárn bemutattak neki s igy vágyaim egy része ez által teljesült. Kimondhatatlanul vágytam, legalább csak egyszer beszélni vele. És most, mindőn szemben álltam vele, képtelen voltam egyetlen szót kiejteni. Én, kit az előkelő világban szellemdus férfiúnak ismertek; most úgy álltam előtte, mint egy bamba. Oly erősen szegeztem reá tekintetemet, hogy elpirult bele; de azért nem Haragudott érte, csak az ártatlanság pírja boritá arczát. Azután folyton vele foglalkoztam és oly odaadó gyengédséggel viseltettem iránta, hogy nemsokára engem tüntetett ki minden fiatal ember közt leginkább. Izabella nagynénjénél, Grimani Machesenénél lakott, ki nem volt ugyan rossz, de gyenge, hiú asszony volt; ő magát igyekezett emelni Izabella imádóinak száma és rangja által és — oh miért is kell kimondanom ? — annyira magasztalta szépségét, hogy Izabellának hiúvá, tetszelgővé kellett lennie. Midőn ón az angyal szelid leánykát ezen hibájára gyengéden' figyelmeztettem, szeretettel emelte reám angyal-szelid szemeit s azt mondá: »Igaz, hogy én mindenkinek akartam tetszeni, de azért mégis egyedül csak téged szeretlek.« Nem panaszkodtam többé. Egy este a Mazzi palotában tartott hangversenyen voltunk. Hiába iparkodtam, imádotlam közelébe jutni, nem sikerült; mivel őt folyton gróf Visconti Adolf kisérte. Egész este a harag, a gyűlölet és a féltékenység dúlt lelkembem. Midőn Izabella és nagynénje hazamenőre felkészültek, felajánlottam szolgálatomat, hogy őket a kocsihoz kisérem. Izabella hidegen megköszönte, elhaladt mellettem és Viscontinak nyújtotta karját, ki győzedelme tudatában gőgös mosolylyal tekintett reám. Egy perczig villámsulytottkint álltam, azután utánuk rohantam azon erős elhatározással, hogy a gróftól elégtételt kérek mosolygásáért, de abban a pillanatban értem oda, midőn a gróf, ki szintén leült a Markiné kocsijába, parancsot adott a kocsisnak az indulásra. őrültként értem haza s órákig rohantam fel-alá a szobákban. Inasom ijedten hallgatódzott az ajtónál s azt gondolta, hogy elvesztettem az eszemet. S midőn az átkozódásokat és szitkozódásokat végre halálcsend I követte, akkor ijedten lépett a szobába és engem forrólázban, eszméletlen állapotban talált az ágyamon. Azonnal orvost hívtak s több napon át reménytelen volt állapotom. Ah, miért nem vitt el akkor a halál, mennyi szenvedéstől kiméit volna meg. . . Egy egész hónap lelt el, mig végre az ágyat elhagytam. Első utam a Markiné lakásához volt. Midőn Izabella boudoirja felé intéztem lépteimet, szivem olyan lázasan dobogott, hogy kénytelen voltam támaszkodni, félvén az eleséstől. Amint beléptem, ő az ablakhoz közel levő nyugágyon ült és soha sem volt talán tekintete szelidebb, mint e perczben, noha arcza halványabbnak tűnt fel előttem, mint a minő máskor szokott lenni. Mellette állt guitárja és szemei ah! Az ő mennyei szemei, könnyekkel voltak tele. Midőn őt megszólitottam s hangomat megismerte, összerezzent és felkelt. Megakartam ragadni kezét, de ő visszalépet s azt mondá: — Gróf Leoni! Távozzék; nekem az ön jelenlétét itt megtűrnöm nem szabad! — S ezen szavaknál ajkait erővel guny-mosolyra akarta kényszeríteni, de könynyel telt szemei ellent mondtak ezen mesterkélt színlelésnek. Lelkem! Életem! Imádott Izabellám! kiáltott fel, hogyan változott ön meg ennyire, azóta a borzasztó hangverseny óta ? Ön bizonyosan tudja, hogy azon est milyen veszélyt hozott reám ? Azóta halálos beteg voltam; ma hagytam el ágyamat először. Oh, jobb lett volna átköltöznöm! — Ön, beteg? — halálosan beteg volt? — kérdé Izabella. „Sahara" JSziDarfia V V V V V V l?üuelyefi Nagybányán kapható: HARÁCSEK VILMOS UTÓDAINÁL. A dohányzóknak igazi élvezetet csakis a legjobbnak elismert valódi egyptomi szivarka hüvely a „Sahara“ nyújt, mely a dohányzás alatt sem fekete, sem zsíros nem lesz és ki nem alszik. Óvakodjunk értéktelen utánzatoktól ! Egyedüli készítők: ELSTER TESTVÉREK, Lemberg.
