Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-16 / 11. szám

(2) 1902. márczius 16. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 11. szám. helye nincs s azért úgy vélem, hogy nekünk, kiknek módunkban van most gondoskodni az utánunk jövők érdekeiről is, félre kell tennünk minden mellék gon­dolatot és kívánságot, tartsuk szemünk előtt a közér­deket s egyedül ez vezessen elhatározásunkban és én hiszem, hogy úgy és egyetértve sok jót alkothatunk és gazdálkodásra is jutni fog egv kis apró pénz, a pótadók réme nélkül is. Városunk fejlődése, a lakosság egészségügye, a közgazdasági érdekek és tűzbiztonsági viszonyok egyen­ként és összesen megkívánják a vízvezeték létesítését, ne szalaszszuk és odázzuk el tehát a rendelkezésre álló alkalmat most, midőn ezt létesíteni lehet minden megerőltetés nélkül, mert jöhet idő, hogy közegészség- ügyi és tüzrendőri tekinteteknél fogva kényszerítve lesz a város erre és lehet, hogy ép 17 év múlva, mikor már se pénze, se erdeje nem lesz. A vízvezeték létesítésének hive lévén, nézetem az, hogy az erdő árát — illetőleg még azt se kell egészen — legjobban erre használhatjuk fel, mert maga az összeg fölemésztve nem, csak befektetve lesz s mert az ahoz értők véleménye és az általános tapasz­talat is az, hogy a városokban létesített vízvezetékek — leszámítva a kezdet nehézségeit — rossz hatással nem voltak a pénzügyekre, de sőt állandó uj jövedelmi forrásokat képeznek az illető városok háztartásában. De tegyük föl a legrosszabbat, hogy t. i.: jövedelmet nem hoz is a vízvezeték, de, ha kedvezően változnak az egészségi és gazdasági viszonyok, megnyugtatóbbak a tűzbiztonsági esélyek, a rend, tisztaság vonzóbbá teszik városunkat, azt hiszem ez oly reconpensatio, melyért, tartózkodás nélkül, a biztos jövedelemről is le lehet mondani, eltekintve attól, hogy a viszonyok ilyen alakulása mellett, sok oly kiadás is elesik, a melylyel most ugyancsak számolni kell. A város egyetemének érdeke körül forog ez a kérdés s igy ne szóljunk ahoz magán tekintetek be­hatása alatt. Fennebbiekben én saját nézetemet és felfogásomat igyekeztem szem elé tárni, azonban bár­mily hive vagyok is a vizvezetéknek, azonnal elpár­tolok attól, ha valaki kimutatja, hogy jobbat, mara­dandóbbat és a közczélok előmozdítására sikeresebben ható módot tud és dolgot alkolhat úgy és akkor, ha az erdő árát 17 részletben, mint erdőjövedelmet vég­kép fölemésztheti. A Pár hét előtt általános részvéttel emlegették az intelligenczia körében, hogy három előkelő súlyos beteg van a városon: Harácsek József, Svaitzer Sán­dor és Ká'.lay Kornél. Ma már mind hárman elmentek. Kállay volt köztük korra nézve a legfiatalabb, ő ment el utoljára. Súlyos betegség gyötörte nehéz szenvedé­sekkel. az utóbbi napok alatt valósággal csak a dok­tori tudomány tartotta benne az életet, végre márcz. 13 án, csütörtökön, megszabadult a földi kínoktól. Talán felesleges is hangoztatnunk, hogy Szabolcs vármegye egyik legősibb családjának sarja volt, hiszen mindenki tudja, mit jelent a Kállay név. Atyja: Kál­lay Emmánuel Szabolcsnak hosszú ideig volt népszerű alispánja. Testvére Albert, Szegednek volt főispánja, unokatestvére Andris, Szabolcsnak. — A boldogult is Kálló-Semjénben a Kállayak ősi fészkében született s már mint családos ember jött ide Farkas-Aszóra, hol kitűnő szakértelemmel gazdálkodott, megjegyzendő, hogy a gazdászatot Magyar-Óvárott tényleg el is végezte. A régen majdnem teljesen parlagon hevert farkas­aszói birtokot valóságos paradicsommá varázsolta. A nyarat mindig ott töltötte, télire pedig Nagybányára szeretett jönni már csak a szórakozás kedvéért is, a társadalmi mozgalmakban nálunk nem vett részt, csa­ládja és barátai kis körében jól érezte magát s majd minden évben rendezett itt nagyobb vadászatot, me­lyeken Kállay Albert és Andris is részt szoktak venni. Mint erős független érzelmű ember a krassói ke­rületben mindig nagyon érdeklődött a választások iránt, ott élénk részt vett a politikai mozgalmakban és sokszor áldozatot is hozott értük. Már fiatal korában az általános kataszteri ren­dezés alkalmával tagja volt az országos kataszteri bi­zottságnak, hol hatalmas, országos nevű emberek kö­zött látjuk őt eredményesen működni. Három fia és három leánya volt. Ödön a békés­csabai gazdasági iskolának igazgatója, Emmánuelt kép­viselőnek léptették fel az októberi választás alkalmával Hevesben szemben Samassával. Sarnassa győzött, de a választás sorsa fölött a kúria még csak ezután fog dönteni, Lajos r. k. pap. a ki Nagybányán is volt egy ideig s. lelkész. Leányai mindhárman férjhez mentek, de kettő: Ernesztina és Anna ifjan elhaltak, csak dr. Ember Elemérné él közziilök. A szabadságharcz alkalmával még csak 12 éves gyermek volt s igy tényleg részt nem vehetett a küz­delemben, de a 48-as honvédeket mindig becsülte s többször adományaival is megtisztelte őket. Igazán meghaló volt, hogy a 48-as eszmékért any nyira lelkesedett férfiút épen márcz. 15-én temették, nemzeti lobogók lengése között haladt a menet, a mélyben ott láttuk az öreg honvédeket is. A magyar gentry egy karakteres, tipikus alakja dőlt ki az ő személyében, ki már külső megjelenésével is tisztelet gerjesztő volt. Atyja is itt halt meg Nagy­bányán 1886-ban s itt nyugszik a r. kath. temetőben, fiát mellé temették ma délelőtt a város és messze vidék általános részvéte mellett. Legyen pihenése csendes a magyar föld görön­gyei között! A család által kiadott gyászlap szövege ä követ­kező : Özv. nagykállói Kállay Kornélné szül. nagykállói Kállay Ernesztina úgy a maga, mint gyermekei: Emá- nuel és neje Kállay Marisba; Lajos, Ödön, Paula és férje dr. törökfalvi Pap Elemér mint vők; unokái Pap Erna és Zsigmond; káli Nagy Ödön, Kállay Bella és Margit; testvére Kállay Albert; ipa id. Kállay Ubald, valamint az összes rokonság nevében mély fájdalom­mal tudatják a forrón szeretett férj, a jó apa illetve após, nagyapa, testvér, vő és rokonnak nagykállói Kállay Kornélnak Nagybányán folyó év és hó 13-ik napján áldásdus életének 66 ik, boldog házasságának 43-ik évében hosszas szenvedés s a halotti szentségek felvétele után bekövetkezett gyászos elhunytét. A meg­boldogult drága halott hült tetemei folyó évi márczius hó 15-én délelőtt 11 órakor fognak a r. kath. sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise­áldozatok pedig folyó évi márczius hó 15-én reggel 9 órakor fognak a helybeli róm. kath. templomban, nemkülönben a nagykállói, orosi és napkor! kegyúri templomokban az Egek Urának bemutattatok Nagybá­nyán, 1902. évi márczius hó 13. Áldás és béke ham­vaira ! v Heti krónika. Múlt vasárnap a szabad lyceumban rendkívül érdekes előadás volt, a sodrony nélkül való távolba írást mutatták be s nem úgy, mint a mi régi tanáraink tették, kiknek egyetlen taneszköze többnyire a nádpálcza lévén, rendesen csak ugv rajzban muto­gatták a legszebb kísérleteket, a többit nekünk oda kellett gondolnunk, hanem itt, láttuk a szikrát és hal­lottuk a csengettyűt, a mint minden összeköttetés hiányával is a két gép gyönyörűen megértette egymást. Azzal a meggyőződéssel jöttem el, hogy sodrony nélkül igenis lehet telegrafálni, de pénz nélkül nem, még ezt kellene valakinek feltalálnia s akkor Marconi eszméje többé semmi kívánnivalót sem hagyna hátra. Az előadó teremből hűvös szellőre jöttünk ki s a téli zord idő napról-napra erősbödött. összebeszél­tünk tehát s kimentünk vadászni a kopár erdőbe. Nem nekem való mulatság, úgy vettem észre, ehhez is érteni kell. Egyik nap a töltényt felejtettem odahaza, más­nap a puskát s mikor a vadkan felém jött, kénytelen voltam neki szívélyesen gratulálni és a legjobbakat kívánni, harmadnap meg elaludtam a poszton, miattam akár a farkasok kara is énekelhetett volna négyesben. A nimródi pálya nem nekem való, térjünk hát vissza a polgári életbe. Csendes hétköznapok után lobogódiszt öltött a város, künn a levegőben téli kemény hideg, de a szi • vekben meleg hazafias érzelem. Márczius idusa ragyog pompás verőfényben, ára­dozunk az ünneplésben, mikor e sorokat irom, koránt sincs vége mindennek, a szabadság serlegét majd csak este ürítjük s a polgári kör estélyéről csak a jövő számban hozhat tudósítást a krónikás. Különfélék. Tanügy. Szieber Ede tankerületi főigazgató a hé­ten vizsgálta és látogatta meg a helybeli főgymnasiu mot. s f. hó 14 én tartott értekezleten őszinte meg­elégedésének adott kifejezést a látottak és hallottak felett. Csütörtökön este a főigazgató tiszteletére a ka­szinóban népes közös vacsora volt, hol számos köszön­tőt mondottak a magyar tanügynek e derék, rokon­szenves alakjára s a főgymnasium közkedvelt igazga­tójára Vida Aladárra. Hivatalvizsgálat. Majos Károly anyakönyvi felügy. miniszteri biztos közelebbről három napon át vizs­gálta meg tüzetesen a nagybányai állami anyakönyvi hivatalt s a mint a vizsgálati naplóban jelezte — az anyakönyvvezető eljárását általában nem csak helyes­nek, de kiváló dicséretre érdemesnek találta. Kinevezések. A pénzügyminiszter Lánczky Antal szinérváraljai adóhivatali gyakornokot a nagykárolyi adóhivatalhoz segédtisztté nevezte ki. — Az igazság­ügyminiszter Vasváry Emil szinérváraljai telekkönyvi dijnokot és Fodor József kecskeméti csendőr-őrmestert a szinérváraljai járásbírósághoz Írnokokká nevezte ki. A pápa jubileuma alkalmából 9 én a helybeli plébánia templomban fényes istentisztelet volt s a városban a kath. hívők közzül többen fellobogózták házaikat. 23-án innen többen Rómába indulnak. A budapesti szent Imre egyesület hódoló kirándulást rendez. Indulás Budapestről 25-én kedden d. u. 3 órakor. Nagybányáról tudtunkkal Koller János, Mys- kovszky Ernő, Moldován László, Nikodém János men­nek s a jymn. tanulók közül Zoltán Lajos fiai, Mol­dován László, Köhler János és Csüdör Lajos városi tanácsos fia. A zarándoklat 10 napi időt vesz igénybe. A mai nap ünnepségeit kellő részletességgel le nem Írhatjuk, már csak az idő rövidsége miatt sem, mivel lapunk már este 6 órakor jelenik meg, röviden azonban a következőkben számolunk be. A református templomban 9 órakor volt az istentisztelet, hol Révész János imádkozott, Szabó Miklós pedig ünnepi beszé­det tartott. 10 órakor a r. kath. templomba sietett a közönség, hol Szőke Béla h. plébános tartotta a misét fényes segédlettel s a főgymn. ifjúsági énekkar szépen énekelt. Ugyanazon órában az izraelitáknál Weinber­ger főrabbi beszélt német nyelven, de magyar hazafias érzéssel. A honvédek a templomokban ott voltak az ő zászlójuk alatt. Az iskolákban a tanítás egész nap szünetelt és pedig úgy az elemi, mint a polgári isko­lában és a főgymnasiumban is. Utóbbi két intézetben igen szép ünnepélyt tartottak, a programmot már múlt számunkban hoztuk. A főgymnasiumi ünnepélyen szép számú intelligens közönség vett részt, a mely az ifjak szabatos előadásait lelkes tapsokkal jutalmazta. Az énekkar a .Talpra magyar«-t és a Kossuth-nótát igen szép előadásban mutatta be. A város sűrűén fel van lobogózva s a hangulat általában ünnepies, sokan ké­szülnek a polgári kör estélyére, a hol Németh József fog felolvasni s Szabó Miklós szavalja *a lapunk tárcza rovatában megjelent hangulatos költeményt Incze La­jostól. Érdekes a fölemlitésre, hogy Szabó Miklós a mai napra lelkes beszédei irt, melyet a polgári kör­ben, a kör javára árusítanak. Röviden szólván, Nagy­bánya hü maradt önmagához s márczius 15-ét foko­zott érdeklődéssel és lelkesedéssel ünnepeli. Adomány. Dr. Miskolczy Sándor v. tiszti ügyész ur koszorú megváltás czimén 20 azaz húsz koronát adott a szegény gyermekek felruházására szolgáló Gergely-alap növelésére. Bár minél általánosabb szo­kássá válnék gyászunkat nem pompával, hanem jóté­konysággal fejezni ki! A fentebbi összeg átvételét köszönettel nyugtatja Soltész Elemér lelkész Vármegyei közgyűlés lesz e hó 20-án, melyen számos tárgyat intéznek el, többek közt lesz szó a felsőbányái vasútról, a Lapos-erdő vételára hova for­dításáról Tárgyalják a kisbányai utat, a felsőbányái orvos választást, Sipos Géza felebbezését a 2881. és a 3881. számú közgyűlési határozatok ellen, Brunner Károly felebbezését az aljegyző választás ügyében, a nagybányai fogyasztási pótadó szabályrendeletének módosítását és vagy 100 más tárgyat, van tehát elég kérdés szőnyegem, a mi Nagybányát is érdekli. Levél a szerkesztőhöz. Én a közös iskolába járok, de nem tudom magam tájékozni az időjárással; — a katholikus templom fele lakom, a melynek az órája előbb jár egy jó fél órával, minf a református toronyé, ez tegnap igy volt, ma már megfordított viszony van, a református siet, a kath. késik, és ez annyira nyug­talanít, hogy nem tudok aludni, attól tartok, hogy az iskola-szolga egy szép reggel 6 órakor fog csengetni fél 8 helyett. Kérem szépen, tessék intézkedni Előre köszönöm: Egy kis lány, a ki a nagybányai lapot olvassa. Adakozás. Dr. Kádár Antal 2 koronát adományo­zott az ev. templom részére beszerzett csillárra, miért hálás köszönetét tpond: Az elnökség. Köszönet és búcsú. Miután képtelen vagyok személyesen köszönetét mondani mindazoknak, a kik, azon borzasztó csapás alkalmával, drága jó férjem el­hunyta feletti nagy fájdalmamban, részvétükkel felke­reslek, kénytelen vagyok azt e sorokkal tenni. — Fo­gadják hálás köszönetemet; nem csak az itteni jó is­merősök és tisztviselő urak, hanem a vidékről való tiszt urak is, a kik oly gyöngéd figyelemmel eljöttek felejthetetlen jó férjemet utolsó útjára kikisérni. Kérem tartsák mindannyian jó emlékben, forrón szeretett jó férjemet, kinek drága sírjától — oly kimondhatatlan fájdalommal — távoznom kell. Ozv. Zarándi Knöpfler Gusztávné Mégay Mária. Lapunk mai számához mellékletül egy érdekes történelmi emlékkel kedveskedünk olvasóinknak. Fel sóbányán ugyanis Lugassy Ferencz régiségei között találtak egy 4 oldalos kis nyomtatványt, mely Szo- boszlai Pap István debreczeni ref. superintendensnek 1849. márczius 15-én i: ondott imáját tartalmazza. Ezt az 1849-iki imát mai számunkhoz mellékeljük s mint igen értékes történelmi emlékre felhívjuk rá a figyelmet. GrUnwald Béla festőművész képeinek kiállítása, melyet előre jeleztünk, elmaradt, s a képeket már elküldte a művész a tavaszi tárlatra. A kiállítás el­maradásának örvendetes oka az, hogy éppen a jelzett napon egy újszülött kis festőművész jelentkezett a családban, a ki olyan ellenzéki természetet hozott magával a világra, hogy mindjárt megakadályozott egy kiállítást. A kis művész fiút István Bélának fogják nevezni. Méhészeti előadást tart f. hó 23-án (virágvasár­nap) d. u. 3 órakor a városháza tanácstermében Ro­zsos István közs. isk. tanító, melyre az érdeklődőket szívesen látja a Gazdasági-egylet. __________________ „S ahara“ A dohányzóknak igazi élvezetet csakis a legjobb­nak elismert valódi egyptomi szivarka hüvely a I,Sahara“ nyújt, mely a dohányzás alatt sem fekete, sem zsíros nem lesz és ki nem alszik. jSzmarüa V v v V V V ^ÜDelyefi Nagybányán kapható: HARACSEK VILMOS UTÓDAINÁL. Óvakodjunk értéktelen utánzatoktól I Egyedüli készitök: ELSTER TESTVÉREK, Lemberg. Kállay Kornél.

Next

/
Thumbnails
Contents