Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-02-23 / 8. szám
Nagybánya, 1902. Február 23. — 8. szám. XXVIII. évfolyam. U NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE 3^IlSTIDEaíT VasAEWAP Előfizetési ára te: Egész évre 8 Kor. Fel évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20fül. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közgyűlés az alispán eínbklete alatt. — 1902. február 21-én. — Kettős közgyűlése volt ma a képviselőnek. Az első rész tulajdonképp vizsgálat, vagy nevezzük értekezletnek. A város tudvalevőleg a Laposerdő 17 évi vágásából 3 év előtt 230,000 ft kapott, ezt mint üzem szerinti erdei jövedelmet 17 évre osztották be úgy, hogy évenként elkölthető 1-5,0.00 frt s 17 év alatt tisztára felhasználódik az egész 230,000 frt. Bay Lajos és vagy 50 képviselő társa megfellebbezte ezt a határozatot azzal, hogy ,az összegnek csak kamatját szabad elkölteni addig, míg a vízvezeték terve elkészül s akkorra tartassák fenn az egész összeg a vízvezeték költségeinek fedezésére. Az ügyet a minisztériumtól a vármegyéhez küldötték le, a törvényhatóság közgyűlése meg azt mondotta ki határozatiig, hogy az alispán szálljoh ki a helyszínén ebben az ügyben s hallgassa meg a képviselőket, a felebbezőket és a más nézetüeket. Ezt a kötelességet, teljesítette tegnap Nagy László alispán. Első sorban vázolta az egész ügynek történetét s aztán fölkérte a jelenlevőket, hogy mondják el egész szabadon véleményüket ebben a tárgyban. A kérdéshez Sipos Géza, Égly Mihály, Révész János, Dr. Kádár Antal, Sloll Béla szólották. Az általános nézet az volt, hogy a még meglevő 170 ezer frtot meg kell takarítani. A vízvezeték mellett is eg\ hangú volt az érdeklődés, az alispán azonban kijelentette,hogy ő ezt két különböző kérdésnek tartja, itt most az összeg megtakarításáról van szó, a képviseletnek módjában áll majd a vízvezetékről kölön határozatot hozni. Dr. Kádár Antal a vízvezeték mellett nagyon megszívlelendő fejtegetést tartott, ki jelentve, hogy ma Bányán csak a ravaszpataki és a vascsatornai vizet tarja immunisnak s hogy 12 év alatt ritka volt az a hónap, a mikor tifuszos beteg ne lett volna, ha valami járvány ütne ki, mint 73-ban, vagy 93-ban, most valósággal megtizedelné a lakosságot, a vízvezetékre feltétlen szükség van, ez minden családnak, minden lakosnak első és legnyomósabb érdeke. Lapunk szüktere nem engedi, hogy az érdekes tárgyalásról részletesebben referáljunk, a végeredmény oda megy ki, hogy az alispán a 170 ezer forint megtakarítása mellett foglal állást, oly módon azonban, hogy a f. év pénztári eredményei szolgáljanak a jövőre nézve irányadóul. Az értekezlet végén érdekes polémia volt Stoll Béla és az alispán között, Stoll az elöljáróságot erősen ' kritizálta, az alispán pedig nem kisebb hatással megvédelmezle. Most választó közgyűlés következett Nagy László alispán elnöklete alatt, mielőtt azonban megkezdődött volna a választás, előbb Stoll Béla szólalt fel s meleg szavakkal elparentálta id. Harácsek József elhunyt városi képviselő társunkat. Stoll beszédéről lapunk más helyén is megemlékezünk. Majd a választás nagyon rövidesen megment. Bizalmi fértiakul Báthory Gusztáv, Szász József, Spiczuli Károly, Virág Lajos választattak meg. Szavazatszedő küldöttség: elnök Dienes Dezső, jegyző Révész János, tagok Oblatek Béla, Wienerberger Géza. Jelölő bizottság a közgyűlés részéről Vida Aladár, Sipos Géza, az alispán részéről Neubauer Ferencz, Soltész Elemér. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 20-ik szám alá Nyilttér soronként 20 fill. küldendők. Pályáztak Strausz Árpád és Holczer Lajos állatorvosok ; a képviselet közfelkiáltással Holczer Lajost választotta meg, a kiről annyit tudunk, hogy 24 éves fiatalember s oklevele van. Többet a legjobban tájékozott város atyák sem j sejtenek róla A gyűlés fél l-kor ért véget. [ Harácsek József j t.*. A városházán s Nagybánya több középületén gyászlobogó leng, jelezve, hogy kis városunknak nagy halottja van. A régi idők egy tisztes alakja dőlt ki az élők sorából, ki 85 esztendeig tartott pályafutásának majdnem minden napját városunkban élte át. Igazi nagybányai ember volt, itt született, itt munkálkodott s szerette városát, szülötte földet úgy, a mint csak az szeretheti, a ki nagy értelmiségét, derék népét, szép vidékét igazán megismeri. Harácsek József az igazi kereskedelemnek valóságos úttörője volt Nagybányán, kinek ezé- gét messze földön, a fél országban ismerték s szoliditásában feltétlenül biztak. Egyes vállalatokat is létesített s a közéletben szintén élénk részt vett. A Kaszinónak ő volt Nagybányán a legrégibb élő tagja, kivülötte még Ujfalussy Miklós kiérdemült főispán él az alapítók közül Remetemezőn. A városi képviseletnek már 1848-ban tagjai közzé tartozott, a mikor az u. n. külső tanácsba választották meg. Haláláig megyebizottsági tag és városi képviselő. Városunk tekintélyes emberei közzül való volt, szép családot nevelt föl. Egyik fia Vilmos a hírneves ezéget vezette tovább Nagybányán, de korán elhalt, másik fia László előkelő miniszteri tisztviselő a pénzügyminisztériumban, a harmadik Imre helybeli ügyvéd, leánya Emma, Lovrich Gusztávnak, a fővárosban általánosan ismert kiválló ügyvédnek neje. Kiterjedt nagy családjában egy hosszú életen irigylésre méltó boldog gyönyörűségét találhatta. A tegnapi városi közgyűlésen Stoll Béla szólalt fel a képviselők közzül s emlékezett meg az elhunytról. Megszoktuk.— úgymond — hogy közéletünk veteránjai felhozzák ide a gyülésterembe tapasztalataikat, jó tanácsaikat s részt vesznek a város sorsának intézésében, a veteránok egyike ravatalon fekszik, nevezetes fia volt ő Nagybányának, a kereskedelemnek itt ő adott nevet. Az egyén akkor tesz kötelességének eleget, ha családja javát munkálja, mert, ha boldog minden család, boldog a város s ha boldog minden város, boldog az egész ország Harácsek József úgy is mint családfő, úgy is mint kereskedő, úgy is mint képviselő kötelességeinek mindég eleget tett, úgy hiszem tehát, hogy mindnyájunk nézetét tolmácsolom, ha indítványozom, hogy a közgyűlés az ő emlékét jegyzőkönyvileg örökítse meg s fejezze ki részvétét a gyászoló családnak. Elnök ez értelemben mondta ki a határozatot, A boldogultnak temetése tegnap délelőtt ment végbe az egész városnak valóban megható nagy részvéte mellett. Igen szép figyelem volt a kereskedőktől az elhunyt és családja iránt, hogy a temetés alatt az összes üzletek be voltak zárva. A ravatal a czinteremben volt felállítva a temetési szertartás alatt s a küldött számos koszorúval földiszitett leveles színnel körülvéve. A család gyászlapja ez: »Tűrhető minden seb, csak a szív sebe nem!« (Bölcs, könyv.) »Özv. Hárácsek Józsefné. született Lollok Auguszta, úgy a maga, mint gyermekei, unokái és a rokonság nevében is megtört szivének mérketet-^ len bánatával jelenti, hogy forróan szeretett férje, a legjobb apa és nagyapa Harácsek József kiérdemült kereskedő, megyebizottsági tag és városi képviselő, buzgó tevékenységgel eltöltött életének 85-ik évében, keresztényi megadással eltűrt hosszas szenvedés és az üdvözülésre szolgáló szentségek ájtatos felvétele után f. hó 20 án. hajnali 2 órakor, drága lelkét visszaadá teremlőjének. A Mindenhatónak nagy kegyelméből egy hosszú életen át, soha meg nem szűnő munkálkodás és küzdelmek között teltek napjai, kötelességtudásánál csak egy volt nagyobb, gyermekeiért rajongó szeretete, a kik ma vigasztalanul, szivök utolsó dobbanásáig mély bánattal gyászolják őt. A kedves halott földi részei f, hó 22-én d. e. 11 orakor fognak beszenteltetni és a családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat előző napon, f. hó 21-én, d. e. 10 órakor fog az Egek Urának bemu- tattatni. Nagybányán, 1902. évi február hó 20-án. Harácsek Emma és férje Lovrich Gusztáv, Harácsek László és neje sz. Hokk Irén, dr. Harácsek Imre és neje sz. Diószeghy Berta gyermekei, mennyei és vője. Dr. Lovrich István, dr. Lovrich József, ifj. dr. Lovrich Gyula, Harácsek Vilmos, Harácsek Erzsébet és férje dr. Makray Mihály, ifj. Harácsek László, Harácsek Károly unokái és unokavaje. Lollok József, Lollok Lénárd sógorai, ifj. Makray Mihály dédunokája. Az Úrnak mindenható kegyelme lebegjen drága hamvai fölött!« A Harácsek utódai ezég külön gyászlapot adott ki, mely igy hangzik: A »Harácsek Vilmos Utódai« bej. keresk. ezég szomorodott szívvel tudatja, hogy elődje »Harácsek József« czimen bejegyzett elöbbeni czégtulajdonos Harácsek József, tevékeny kereskedő, városi képviselő és Szatmárvármegye bizottságának tagja hosszas szenvedés után 85 éves korában ez évi február 20 án hajnali 2 órakor elhunyt. A megboldogultnak földi részeit f. hó 22-én délelőtt 11 órakor fogjuk a családi sírboltba helyezni. Nagybányán, 1902. febr. 20-án. Béke hamvaira!« A városi múzeum. A „Nagybányai múzeum-egyesület“ évi rendes közgyűlését múlt vasárnap d. e. tartotta a Kaszinó helyiségében. Elnök Tf. Papp Zsigmond lelkes, buzdító megnyitó beszédében ajánlva tovább is a zsenge intézetet a tagok és müveit közönség támogatásába, tárgyalás alá bocsátá a programra egyes pontjait következő sorrendben: Titkári jelentés, olvassa Lakatos Ottó múzeumi titkár. A magvas és fölötte érdekes munka világos és kimerítő képben mutatja be az egyesület szép haladását a lefolyt esztendőről. — Örvendetes tudomásul szolgált. (Mai lapunk egész terjedelmében hozza alább a minden tekintetben tájékoztató, érdekes dolgozatot.) Moldován László pénztári jelentése szintén helyeslőleg tudomásul vétetett és köszönetnyilvánítás után a fölmentés neki megszavaztatott A jövő évi érdekes költségvetés minden pontjában elfogadtatott és mielőbbi kivitele elrendeltetett. A tisztikar választása már előző évben 3 évre szólván, ez idén még nem lett gyüléstárgya. Indítványok — nem téletvén — elnök a gyűlést a tagok éljenzése közt berekeszti azon reményben, hogy a jövő évi gyűlés már az egyesület rendes, végleges helyiségeiben a már nyitva álló s a nagyközönség számára szolgáló múzeumban lészen megtartható. Az egyesület t. i. ma már azon pontra jutott, hogy napról napra gyarapodó gyűjteménye fölhalmozva, összezsúfolva együtt van
