Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-23 / 47. szám

Nagybánya, 1902. November 23. — 47. szám. XXVIII. évfolyam. NAGYBANYA ES YIDEEE TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGJELEITIK Előfizetési ára 1c; Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 20-ik szám alá — küldendők. Nyilttér soronként 20 fill. séhez, a melyek által a tengerész pályára lépő fiaink­nak boldogulása, előmehetése könnyebbé lesz téve, a mennyiben a hajótiszti alkalmaztatáshoz szükséges ké­pesítés megszerzése czéljából teendő gyakorlati hajózás a tervezett iskolahajó létesítése által akadályok nélkül lesz megszerezhető. Orvendek tehát, hogy a tervezett magyar tengeri iskolahajó iránt kedves földiéiül érdeklődése nélkülem is felébredt, s már most csak azon óhajomnak adok kifejezést, hogy a megindult gyűjtés minél nagyobb eredménnyel járjon, mert az ez időszerint eszközölt mindennemű más gyűjtés között aligha van valamelyik­nek ennél nagyobb indokoltsága. Midőn tehát azon véleményben vagyok, hogy a magyar tengeri iskolahajó iránti mozgalomnak váro­sunkban megindítói a gyűjtés eredményét eléggé bizto­sították azzal, hogy kellően megmagyarázták, mily fon­tos czélt van hivatva az iskolahajó szolgálni, és hogy városunk müveit közönsége tudomással bir a »Budapesti Hirlap«-ban ez iránt közzétettekről, az ügyön nagyot len­díthető dolognak tartom, hogy a város egyes polgárai­nak részletes adakozásán kívül, városunk — mint olyan — a közvagyonból járuljon nagyobb összeggel a gyűjtéshez, és minél gyorsabban cselekedje ezt, le­hetőleg elsőül feleljen ama felhívásra, mely a »Vízü­gyi és hajózási Közlöny« hasábjain Magyarország vá­rosaihoz ez irányban különösen is volt intézve. Ha Szeged diszlobogót küldött nem rég a róla nevezett uj Adria-gőzösnek, küldjön Nagybánya városa után- zandó példaként vagyoni állapotához mérten lehetőleg tekintélyes összegű pénzadományt a nemes és hazafias czélra. Hogy e lap olvasói közül valaki azt ne higyje, miszerint alulírott az adakozást csak másoknak ajánlja, és maga nem gyakorolja, vagy hogy a tengertől távol­levőket serkenti adakozásra, mig itten a tenger mellett élők e mozgalommal szemben tán érzéketlenek marad­nak, megemlítem, hogy a fiumei tengerészeti hatóság s a hozzátartozó hivatalok tiszti kara is áldozott e czélra, s közülök a lelkesebbek a mozgalom megindí­tásában a fővárosi sajtóval karöltve buzgólkodtak. Természetes, hogy a buzgólkodásnak nem lehet, nem szabad a túlzásba menni, s mindenkit, jó isme­rőseinket egyenes felhívással — bármily jó akaratot tételezzünk is fel róluk — nem illik a jelenlegi mos­toha viszonyok közt mintegy sarokba szorítani. Ezért én is szolgálni óhajtva a czélnak és senkinek sem akarva másrészt esetleg kellemetlenséget okozni, a nyilvános­ság útjára megyek e felhívással, s kérek mindenkit, ki teheti, hogy ezt értse magára, s adakozzék a magyar tengeri iskolahajó alapra, bízván filléres közvetitését akár e lapra, akár a fővárosban a gyűjtést megindi- ditott »Budapesti Hirlap«-ra. Nylrő Gábor. által felállítandó köz és mezőgazdasági, ipar és keres­kedelmi nyomda mikénti szervezését, annak közgaz­dásági hasznáról és fontosságáról s ezzel kapcsolatos mezőgazdasági ipar és kereskedelmi országos szövetkezet létesitéséről s központi áru raktár felállításáról és szervezéséről fog értekezést tartani. Indítványozni fogja, hogy a gazdasági tudósitó a munkás és cselédpénztár fejlesztésében hathatósan közreműködjék, abban magának 1200 K. nyugdijat biztosítson, hogy ezáltal is a népnek példány képe legyen, valamint a megalakulandó gazdasági tudósítók egyesülete is mint alapitó tag beiratkozzék. A földmivelési minisztérium képviselőjének üd­vözlését is a főtitkár fogja teljesíteni. A kongreszus több miniszternél testületileg szán­dékozik tisztelegni. Szabad Lyceum. Mult vasárnap délután nagyszámú hölgy és férfi­közönség jelenlétében tartott fölolvasást a főgymnasium physikai hallgatótermében Myskovszky Ernő tanár e czimen: »Róma az ókorban és jelenben művészet- történeti szempontból.« Felolvasó ismertette Rómát az ó-, közép- és újkorban, művészettörténeti szempotból. Rövid áttekintését adta az örök város keletkezésének, történeti fejlődésének; majd ecsetelte a kereszténység s ezzel a pápaság kialakulását, mely a művészettel szorosan egybeforr. Mert hiszen a pápák által nagyobb, messzebbre és tnélyebbre ható szerephez jutott Róma, mint az ókori császárság által; az ókori műveltség emlékeinek megőrzését a népvándorlások idejében a pápáknak köszönhetjük, valamint, hogy ugyancsak ők voltak a művészet legbőkezűbb pártolói. Majd elősorolta az ókori művészet emlékeit, le­írta azoknak rendkívül tanulságos történetét és mű­vészeti fontosságát. így mutatta be vetítő képekben a római fórumo­kat, a Colosseumot, a katakombákat, szt. Pál és szt. Péter templomát, a Pantheont, Hadrián császár sírját, a jelenlegi Angyalvárat, a Capitoliumot, a Vatikánt, azoknak világhirü és megszámlálhatatlan értékű mű­kincsei közül néhány festményt és szobrot, Rafael stanzáit és loggiáit, a sixtini kápolnát, Michal Angeló- nak megdöbbentő hatású oltárképét: »az utolsó Ítéletet« és a mennyezet frescoit: »a világ teremtését« ábrázoló óriási méretű falfestményét. Ez volt azon keret, melybe Rómát műkincseivel, történeti fejlődésével dióhéjba foglalva beillesztette. Nem egy óra, hanem hetek, hónapok nem vol­nának elegendők mindezen futólagosán, de rendkívül tanulságosan előadott műremekeknek, valamint a modern Róma társadalmi viszonyainak ismertetésére. Uj rend a vármegyén. A vármegyei pénztárakat és számvevősé­geket 1903. január hó 1 - tői az állam kezelésébe adják át s igy közönségünk egészen uj rend­szer előtt áll, melyet ismertetni annyival inkább kötelességünk, mert különben is sok időbe, tö­mérdek vesződségbe és bosszankodásba fog ke­rülni, mig az érdekeltek bele szoknak az uj rendbe. 1903. január l-től kezdve tehát a szatmár- vármegyei központi és gyámpénztár teendőit a nagy károlyi kir. adóhivatal fogja végezni, a vármegyei számvevőség teendőit pedig a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség viszi. A jövő évtől kezdve e szerint a vármegyei pénztár és a vármegyei számvevőség ügyköré­hez tartozó minden beadványt és hivatalos megkeresést a nagykárolyi kir. adóhivatalhoz, illetőleg a nagykárolyi kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez kell czimezni. Mindazon pénzeket, melyek eddig a vár­megyei alispánhoz vagy pénztálhoz voltak be- szállitandók, legyenek ezen járulékok akár 1903-ban esedékesek, akár hátralékok a múlt­ból, a nagykárolyi kir. adóhivatalhoz kell be­fizetni. Ha a befizetés nem személyesen történik, mindig pontosan meg kell jelölni az utalvány szelvényen, vagy a levélben, hogy a beküldött pénznek mi a rendeltetése. (PL: vármegyei út­adóra 14 K. Községi jegyzői nyugdijjárulékra 2 K, stb.) Azok az összegek, melyeket az alispán egyes felek részére kiutalt, 1903. január l-től kezdve a nagykárolyi kir. adóhivatalnál veen­dők fel. Ha az utalványozás nem a nagykárolyi adóhivatalnál, hanem a vármegye területén levő más adóhivatalnál történik, erről az érdekelt feleket értesítik. A vármegyei gyámpénztárból kiutalt ösz- szegek ezután is kizárólag a vármegye szék­helyén, azaz a nagykárolyi kir. adóhivatalnál fizettetnek ki. Jan. l-től kezdve ugyancsak a nagykárolyi kir. adóhivatalnál kell befizetni a kamatokat és tőke törlesztési részleteket a vármegyei alapok­ból, vagy pedig a vármegyei gyámpénztárból nyert kölcsönök után, és pedig nem csak az esedékes részleteket, de az eddigi hátralékokat is. Viszont a nagykárolyi kir. adóhivatal fizeti ki a kiskorúak és gondnokok kezéhez a gyám­pénztár által kiutalványozott összeget (kamatokat.) Végül jó tudni, hogy január l-től január 15-ig a nagykárolyi adóhivatal a közönség szá­mára csak d. e. 8- 12 óráig lesz nyitva, mivel az átadási munkálatok délután teljesen igénybe veszik a személyzet idejét. Az iskolahajóról. — Levél a szerkesztőhöz. — Fiume, 1902. november 18-án Igen tisztelt Szerkesztő úr! Becses lapja ma vett számának azon rövid hire, hogy az iskolahajó iránt városunkban is nagy érdek­lődés mutatkozik, engemet különös örömmel töltött el. Ugyanis épen én szándékoztam a lapban eziránt felhívást tenni közzé, azaz kedves földieimnek az én tengerészi voltom iránt tapasztalt érdeklődését akar­tam állalában a magyar tengerészeire s ezen a kez­dőkre, illetve ezeknek az e pályán külünösen nehéz kezdet alkalmából előmenetelük elé gördülni szokott igen nagy nehézségekre átterelni ; természetesen azon czélzattal, hogy felköltött érdeklődésük révén annál inkább remélhessem, hogy hozzájárulásukat nem fog­ják megtagadni azon módok és eszközök megteremté­Gazdasági tudósítók első országos kongresszusa. » A földmivelésügyi m. kir. miniszter által az állandó gazdasági tudósitói tisztséggel megbízott gaz­dasági tudósítók, kik az országban 1210-en vannak f. é. deczember hő 3-án Budapesten a Köztelek épület­ben d. e. 10 órakor kongresszusra gyűlnek össze, mely kongresszuson igen fontos ügyek fognak tárgyaltatni. — A kongresszus czélja főleg az, hogy a gazdasági tudósilók féláru arczképes igazolványnyal láttassanak el. hogy az országban tartandó gazdasági gyűléseken, kiállításokon megjelenhessenek s ismereteiket bővíthes­sék, mi állal gazdaközönségünk kiváló hasznára lennének. Mint örömmel értesülünk, vármegyénkből a kong­resszus összehívásán Felsőbánya város és a nagybányai járás gazdasági tudósító tisztségével megbízott Jer ebi Gábor Islván körjegyző lelkesen fáradozott, ki is a végrehajtó bizottság által Budapesten november 3-án délután tartott értekezleten a főtitkársággal s a kong­resszus gyűlésén az előadói tisztséggel bízatott meg. Érdeklődve nézünk a kongresszus gyűlése elé különösen azért is, hogy ezen testület vármegyénk egyik lelkes magyar honfiát bizta meg a kitüntető fő­titkársággal. Jerebi a gazdasági tudósítók társadalmi állásáról, a közgazdaság pangásának okairól és a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem mikénti fejlesztéséről fog felol­vasást tartani. — Indítványozni fogja a gazdasági tudósítók egye­sületének megalakulását; Kossuth Lajos sírjának meg­koszorúzását; a gazdasági tudósítók közlönyének ki­bocsátását; az állandó gazdasági tudósítók egyesülete * A legközelebbi fölolvasást tartja f. é. november hó 30-án délután fél egykor Németh József főgymn. r. tanár e czimen : »Igazság és hamisság a történe­lemben«, melyre előre is fölhívjuk az érdeklődő kö­zönség figyelmét. Az állami tanítók mozgalma. Az állami tanítók II-ik egyetemes gyűlését e hó 10 én tartották szokatlan érdeklődés közt. . A gyűléssel, az állami tanítók fellépésével telje­sen megvagyunk elégedve és örvendünk, hogy felismer­ték már ők is azon jogi közmondást, mit Jhering tett szálló igévé: hogy küzdelemben leld fel jogodat. A taní­tóknak küzdeniük kell igazukért, mert a sült galambot hiába várják. Az önzés nagyobb karajokat fog adni azoknak a kenyérosztásnál, kiknek nagyobb a befolyásuk. Be­folyással kell az önzést ellensúlyozni. Azért a mani- fesztumokat a vidéki lapoknak is küldjék meg kefe levonatban, erről gyűlésükben az állami tanítók meg­feledkeztek. Laptársaink pedig reméljük egész terjede­lemben fogják ezt közölni. Országgyűlési képviselőnket pedig kérjük, hogy az igaz ügynek és igaz törekvésnek hatalmas pártfogója legyen. Mert mégis különös lenne, hogy négy közép iskolát végzettnek annyi kezdő fizetést adjanak, mint az állam- tanilónak, ki négy évvel többet tanul, ki többet bajló­dik a neveléssel és tanítással, mint a tanár.*) Miért van az úgy, hogy a tanár-kezdő fizetése 2600 koronára van tervezve és a tanítóé pedig, ki *) A dolog igen egyszerű, addig, mig a középiskolai tanárnak nagyobb a qualificatiója, nagyobb a fizetése is. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents