Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-11-16 / 46. szám
Nagybánya, 1902. November 16. — 46. szám. XXVIII. évfolyam. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE TÁRSADALMI HETILAP A- NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Előfizetési árait •. E<;ész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 20-ik szám alá — küldendők. Nyilttér soronként 20 fill. A rozsályi viz földtani és vegyi szempontból. A vízvezetéknek leglényegesebb (tudományos) előmunkálatai ismét előbbre haladtak egy lépéssel. Dr. Pap Károly m. kir. geológus ugyanis, a ki október hó elején személyesen itt járt a rozsályi források megbirálása czéljából, már elkészült szakvéleményével s azt a vegyi elemzéssel együtt elküldötte másolatban e hó 11-én az ügy iránt melegen érdeklődő Bay Lajos orsz. gy. képviselőnknek is. Nevezett képviselő ur szívességéből lapunk azon szerencsés helyzetben van, hogy mindkét igen érdekes szakvéleményt egész terjedelmében hozhatja. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a szintén igen lényeges bakterologiai vizsgálat eredménye még nincs készen, pár nap múlva azonban arról is beszámolhatunk. íme az eddigi kél vizsgálat eredménye: I. A geológiai szakvélemény. A m. kir. földtani intézet tekintetes igazgatóságának Budapest. Tekintetes igazgatóság! A földmjve- lésügyi m. kir. miniszter ur ő excellentiájának 1902. jul. 20-án kelt 55266. V. 3. számú, és a m. kir. földtani intézet tekintetes igazgatóságának 1902. aug. 14-én kelt 607. számú rendeleteik alapján f. évi okt. 3-ika 9 ike között Nagybányán helyszíni vizsgálaton voltam, s az utasítás értelmében a vízvezetékhez felhasználni óhajtott forrásokból vízmintát vettem, a miről még a helyszínén okt. hó 8-án Nagybánya sz. kir. város tekintetes tanácsának előleges jelentést adtam. Immár az orsz. m. kir. chemiai intézet a vizeket meg is elemezte, a mint erről a nevezett intézet f. évi nov. 1-én kelt 1450. sz. átiratával a m. kir. földtani intézetet értesítette. Ezen elemezés eredményeit is felhasználva, ezennel van szerencsém a tek. igazgatóságnak a következőket jelenteni: A Limpegye forrásvizek a Rozsály hegy délnyu- goti lejtőjén összegyűlt csapadékvizekből szárm znak. Az altalaj az egész vidéken andezit kőzeten nyugszik, a melyet kőtörmelék és vékony humusz réteg takar. A forrásokat tehát a kőtörmelékek között vagy a humusz rétegen át leszivárgó csapadék viz táplálja, a mely az anyakőzet felületéig szivárogva, a Limpegye árok oldalain elöbugyog. Miként már a Nagybánya sz. kir. város tek. tanácsához intézett jelentésemben bőven kifejtettem, a Limpegye források nem állandó, hanem a csapadékok szerint igen változó vízmennyiséget adnak. Az 1 /--vei jelzett műszaki leírás II. és III. pontjában, és a 3 ,/’-val jelölt helyszinrajzban említett források közül ottlétemkor, daczára a leggondosabb keresésnek, (a környéket jól ismerő Miholka Gábor m. kir. erdőőrrel együtt) csa. négy számbavehető forrást találtam, ezek: a helyszinrajzban 2. számmal jelölt főforrás., a 3., 4. és a kétágú 6. sz források, a melyek együttvéve másodperczenkint 10 liter vizel adtak esős időben. A méréseket közvetlenül, edénynyel végeztem. Ez a vízmennyiség ner: elegendő a vízvezeték ellátására, mert erre minimálisan 11.6 liter másod- percznyi viz szükséges, azaz naponkint 1000 köbméter, mig a jelzett források csak 860 köbméter napi vizet adnának esős időben. Hozzátéve, hogy száraz időben fele annyi vizet sem szolgáltathatnak, igy a tervezetben említett 6 forrás kevés a vízvezeték táplálására. De a műszaki ieirásban és a 2/sz. forrásvizmennyiség táblázatában levő adatok nem is ezen források vizére vonatkoznak, a melyek az 1000 és 800 m. t. f. magasságban vannak, hanem az 1. sz. patakkeresztezés alatt, a 3. sz. nyomás csökkentő táján körülbelül 640 méter tengerfölötti magasságban beépített bukónál összegyűlt vizet, a mely már két forrás patakból származik A bukó helyét úgy a 3 ./■ helyszinrajzon, mint a 4 ./' főosö hossz»zelvényen megjelöltem. Hangsúlyoznom kell, hogy még a bukónál megmért vízmennyiség sem elégitheti ki minden alkalommal a vízszükségletet. mert az 1900. évi mérések szerint ez a vizmeny- nyiség is, julius, augusztus, szeptember és október hónapokban, alul maradt a napi 1000 köbméteren. A vízmintákat, a melyeket az orsz. m. kir. chemiai intézet már meg is elemzett, a 2. sz. főforrásból és a bukó medenczéjéből merítettem. Az elemzés 1. rovatában levő adatok tehát a főforrás vizére, a 2. rovat adatai pedig a bukóná) lefolyó patak-vizre vonatkoznak. A vélemény-összegezés ez : »Vegyi összetétele után Ítélve mindkét viz kifogástalan.« Ha az elemzés adatait tekintjük, úgy mindkét vizet jó, lágy víznek kell mondanunk, a mely ásványi alkotórészekben feltűnő szegény, rothadás végtermékeit, nitrátokat egyáltalában nem tartalmaz. A 2. rovatnak, tehát a patak vizének adatai lágyabb vízre utalnak, mint a forrásvíz adatai; a mi természetes is, különösen minthogy a merítés idején eső volt, s az esővíz a nyílt forráspatakban jobban érezteti hatását, mint a forrásban. Ebből magyarázható, hogy a forráspatak vizének üledéke is volt, a víztől összehordott falevelek s egyéb szerves anyagok miatt. Minthogy forráspatak vizéről van szó, szükségesnek tartom ezen víznek bakteriológiai megvizsgálását is, s ha élősdi szervezetektől is mentesnek bizonyul, úgy a viz jóságát, illetőleg nyugodt lehet Nagybánya sz kir. város közönsége. Hogy directe forrásvizeket foghatnának fel a cső-halózatba, azt a mondottak után alig hiszem, mert a Limpegye forrásai nem is állandók s kevés vizet is adnának. Tehát csak a forráspatakok vizéről volna a szó. Ez esetben azonban okvetlenül meg kell szűrni a vizet, mert különösen esős időben a forráspatakokba a lejtőkről mindenféle hulladék belekerül. Minthogy a bukónál a viz még mindig kevés a nyári és az őszi hónapokban, azért talán a 2. sz. patakkeresztezés alatt, a főforrástól számítva 3 krn.-en túl lenne czélszerü a vizet felfogni és kavics rétegeken át szűrni. Itt még ugyanolyanok a viszonyok, mint a bukónál, a mennyiben falvak szennye itt még a vizbe bele nem juthat, a vízmennyiség itt már bizony- nyára elegendő lesz. A forráspatakok környékét azonban, úgy a csapadék állandó eloszlásának s egyenletességének, mint a viz tisztaságának biztosítása czéljából. a rendes gazdasági üzemtervből ki kel! venni, illetőleg a véderdő határát, ha ez lehetséges, a forráspatakok vízgyűjtőjéig volna czélszerü kiterjeszteni. Dr. Papp Károly m. kir. geológus. Budapesten, 1902. nov. 10-én. II. A chemiai vizsgálat. Az országos m. kir. chemiai intézet és központi vegykisérleti állomás 1902. nov. 1-én 1450. 1—-2. szám alatt kelt és Nagybánya város polgármesteri hivatalához czimzett kiadványának másolata. 4291—1902. sz. a. kelt átiratával egyidejűleg ide beküldött 2 vízminta vegyi vizsgálatának eredménye a következő: Pecsét: nincs. Jelzés: 1. 1902. okt. 5. Rozsály hegy alján limpegyei felső forrás, vizhőmérséklet 9°C. 2. 1902. okt. 6. Rozsály hegy alján limpegyei patak vize a bukónál, 8.5nC. — Elemzés: Forrás. Patak. 100.000 s. r. viznek összes szilárd maradéka ..................................9.7 6.7 10 0.000 s r. vízben foglalt szerves anyagok oxidálására szükséges kaméleon .... 0.56 0.88 100.000 s. r. vízben a klór . . . 1.40 1.40 Sulfát..................................................alig kimutatható Nitrát.................................................. 0 0 Nitrit.................................................. 0 0 Ammoniak........................................ 0 0 Vas (kolorin)................................... 0 0 A viz szine ...................................színtelen » szaga ....................................szagtalan » ize.........................................rendes » üledéke.................................nyomok van Ös szes keménység (német fok) . . 4,5 3.0 Állandó » .............................. 3 2 2.0 Vél emény: vegyi összetétele után ítélve mindkét viz kifogástalan. Budapest, 1902. nov. 1-én. Elemezte : dr. Kőnek. A megbízott vezető: Tóth s. k. Kapcsolatban ez ügygyei nem lesz érdektelen a »Szamosának azon fontos hírét közölni, hogy az államkormány maga szándékozik a városok vízvezetékeiről gondoskodni. A „NAGYBÁNYA ES VIDEO" tárczája. Legény hűség. Irta: Mátray Lajos. I. A muzsikás huzza, a poharak csengnek. „Ne állja el útját semmi ma a kedvnek ! Somlyói fehér bort, tokajit méz — Ízzel ! Hej! fiuk, ma kedvem támadt játszani a szívvel!“ Tetszik az uraknak. Minő pompás tréfa ! Déri Dani belekurjant: „Mulatunk is még ma! A legény életem úgy is végét járja, Hadd mulassam ki magamat! úgy is utoljára!“ Pohár összecsendül, zene zendül rája. „Éljen a házi ur!“ „A füredi bálba!“ ..Enyim a mulatság, bármi drága légyen, De kikötöm a hallgatást. Szavat adtok nékem? Hogy menyasszonyom van, csak ti tudtok róla, Tönkre tenne mindent, a ki erről szólna ! Meghódítom még ma legszebbjét a bálnak ! Csók, szerelem, tréfadolog és kaczagunk másnap.“ „De kaczagunk másnap !“ Kiabáltak rája. „Éljen a házi ur!“ Eb a ki megbánja!“ A Balaton csöndes, vitte őket szépen, Vig d anájok visszahangzott az esteli szélben. II. A füredi bálnak mesze nincsen párja, Szécsi Margit hódit az idei bálba’, Hódit szendesége, bübája szemének. Reá tekint Déri Dani: „Ezt zavarom én meg!“ A vidám jó kedvnek kicsapott az árja, Iíju a leánynyal elvegyül a tánczba, Betekint szemébe, tánczoltatja hévvel, Beszélgetnek, mosolyognak édes szenvedéllyel. A vidám jó kedvnek kicsapott az árja : Ifjú a leánynyal az utolsót járja. Kaczagnak, lebbennek varázs zeneszóra, „Oh! miért nem tart örökké ez az édes óra!“ Elpirult a lányka, szive dobbanása, Szép szeme sugára mind-mind erre vágya. „De ha el is múlik — maradjon emléke :“ Igaz könnyek tündököltek a leány szemébe. Szép feje ott pihent a tánczosa vállán, Messze röpent lelke a szerelem szárnyán, Szivében ébrednek ismeretlen vágyak, Hallgatással egyet mondtak, a midőn elváltak. A pirosló hajnal fürdik lenn a tóba’, Báli fiatalság vig mulatozóba’, „Déri Dani pajtás ! felvirradt a máma !“ „Eh! hagyjatok, mulassatok az én vesztem bánja!“ „Déri Dani pajtás ! hová lett a kedved ?“ „Hagyjátok aludni! szegény fiú vesztett!“ Az est hőse hallgat, akármit is szólnak, Néha mintha integetne messze távozónak. „Szécsi Margit mégysz, mégysz . . . visszajösz-e újra? Vagy itt hagysz epedni, elmerülni buba ? Nem magad mégysz ! nem, nem én is megyek véled, Elbűvöltél, rabbá tettél, tied már e lélek ! Nem szerettem eddig senkit életembe ! Bár ajakam e szót annyit emlegette, Epedtem. esküdtem, de nem szívből tettem. Most tudom már! most érzem már, mi az a szerelem ! Ne várj. ne várj reátn, te hideg menyasszony! Visszaveszem szivem, szerelemért adom Neki, a ki lelkem . . ah! játszani jöttem! Hogy fog ez a zivatar majd lezugni fölöttem!“ „Déri Dani pajtás, felviradt a máma!* „Haha ! busul szegény, elveszett a játszma !“ „Csók, szerelem semmi! Kaczagjunk hát rajta !“ A mulató társaságot titokban elhagyta. Gyöngyöző tüzes bor feloldja a nyelvet. „Játszani jött Déri! Haha rajta vesztett!“ „Kire menyasszony vár, ne járjon az bálba !“ „Nem úgy sült el, a mint hitte! Igyunk egyet rája!“ III. Szerte száll a hire a füredi bálnak, Hogy ott a szivekkel milyen könnyen játsznak Mig a lány, szép Margit, szerelemről álmod, Oda súgnak kárörömmel : veled is csak játszott. )
