Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-14 / 37. szám

(2) 1902. szeptember 1 Í-. NAGYBÁNYA ÉG VIDÉKE 37. szám. Egyházmegyéjének valamennyi papját, nem csak névleg ösmeri, hanam tájékozva van azok életéről, működéséről. Nincs egyházmegyéjének községe, melynek hely­zetét ne ismerné s mely az ő fejedelmi bőkezűségét s angyali szivének jóságát ne érezné. És ő a jótékonyságot titokban gyakorolja. Isme­retes, hogy a »Magyarság« újság »Majláth püspök« czimen mily alaptalan támadást intézett Erdély püs­pöke ellen. E támadásra az erdélyi egyházmegye, mint egy ember talpra állott pü pöke mellett A .papok gyűlé­seiken határozatot hozlak, hogy a püspök áldozatkész­ségéről, mit a tanügyérl, iskolákra, templomokra slb. áldozott, kimutatást készítsenek s ezt hírlapi Ing is kö­zöljék. Ezen előhozakolást maga a püspök tiltotta meg papjainak: »Egész bizalommal kérem — igy ir — tisztelendő testvéreimet, bogy engem a különféle tá­madások ellen hírlapi nyilatkozatokkal többé ne vé­delmezzenek. Jézus is, az első főpászlor, soha se védte magát, tanítványai se tették, sőt Pétert, aki tenni akarta, ettől egyenesen eltiltotta.« Megjegyzendő, püspöki kinevezését különösen i más vallásunk nem a legszívesebben fogadták, ami annak tulajdonítható, hogy elfogultnak, túlbuzgónak h i résztél ték. De miként a nagy lelkek tulajdona, hogy a rá­galommal szemben tényekkel felelnek, ezt cselekszi Majláth püspök is. Püspöki látogatásai alkalmából mondott beszé­dei, az igazi keresztény szellemtől áthatott nemes fő és lélek megnyilatkozása. Legyetek jók, tökéletesek, szentek, mint a ti mennyei atyátok ! Fiacskáim, szeressétek egymást ! Bo- csássatok meg, imádkozzatok ellenségtekért. Ez a Maj­láth evangélioma. A társadalmi érintkezés és társalgásban a ma­gyar four és egyházfcjedelem lebilincselő erejével bir. Szóval főur és főpap, kit úgy a királyi palota már­vány falai, mint a polgárok tisztes házai egyaránt szívességgel fogadnak. Szóval ő főpásztor, ki nyáját krisztusi szeretettel szereti, életét, egészségét, vagyonát érette feláldozza, de a másét nem bántja. Légy üdvözölve Erdély nagy nevű r. k. püspöke, drága hazánknak a keleti kárpátok Gutin hegylánczo- lalával koszoruzott vidéke lakóitól a te híveid, gyer­mekeid és tisztelőidtől. Kapnikbányai. Heti krónika. Lágyul a szőllő. Meleg napfény csókolgatja, lan­gyos eső fürösztgeti, talán mégis csak lesz belőle valami. Szeptember jól viseli magát. A kellemes, enyhe eső kicsalta a budapesti egyik tanintézet ifjait is s eljöttek a vidékre világot látni. Nagy daliással, vígan érkeztek meg hegyi mócz szekereken a vállalkozó ifjak s mesés dolgokat beszél­tek a gyönyörű vidékről, a mit láttak, még bejárták Máramarost és Szatmár keleti részét Leszálltak a bányákba is, hogy gazdagítsák ter­mészetrajzi ismereteiket. aztán abból is észrevett sokat, hogy Lénárd most job­ban elhanyagol holmi aprólékost mint máskor, nem néz úgy szét a ház körül. De azért ő se gondolt többet. — Ej ! a fecskék újra elmaradtak. Tán takaríta­nak valakit, egyet megint öregeik közül ? Nem takarítanak, hanem . . . — Lénárd bácsi! . . . Ehol-e? . . . szólt az öreg »pógár« s egy amolyan piros föltu papirt nyomott a markába. Azzal egy fecske, az idén első. röppent a fészekbe. Lám, levelet hoztak. Húsz év alatt ez az első levél. A többi, a mit hébe- korba kapott, visszaküldött hitvány kérvény csupán. . . Ráveti nyugtalan szemeit a levélre. Látta, hogy neki szól, övé az csakugyan. Zsebébe telte. Félt fel­bontani. Aztán bement az iskolába. Ott se nyugodhatott. Pedig a gyermekek ma jobbak, mint máskor. Tán ők is érezték Lénárd bácsi buját. . . Kivette, megnézte. Vájjon ki írhatja? . . . Visszatette. . . Mintha parázs égette volna az oldalát, zsebéből ismét kiemelte s be­tette az asztal »fiába.« Aztán meg hiányzott valami nála, onnét is kivette. Iskola után a kertbe ment. Egyenest a nagy körtefa alá. Olt nem látja senki. A nap nyugvóra hajolt, alkonyo­déit. Az égbolt körös-körül tiszta, mintha ő is olvasni akarna Lénárd leveléből. Gyönge esti szellő Neszta keze talán, úgy megsimogalja fehérlő fürtéit. Jó ideig állt olt a körtefa alatt. Bámult, maga elé merően, sokáig. . . Végre leült a gyeppadra. Aztán kihúzta még egyszer azt az üldözött leve­let. Még egyszer megnézte a czimet s remegő kezekkel feltöré. Olvasott. . . A mint 50 éve megengedte, oly gyorsan szökött fel ülő helyérő'. — Ha el van tévesztve! Hátha nem neki szól!? S elolvasta még egyszer a czimet, az utolsó betűig. Övé éz a név: Vincze Lénárd. . . E czim : segédtanító. Neki, neki szól. Már kinek szólna másnak? (Folyt, köv.) így nevelik ma az ifjúságot, tyúkkal, kalácscsal, szemléltetéssel, utazással. Nekünk bezzeg, a táblára rajzolt krétával a tanár egyet-mást s képzelt eszünk­kel el kellett gondolni mindent, mert a képzelt erő pénzbe nem kerül. Elképzelek én egy millió pengőt is ingyen szívesen, ha éppen úgy kívánják. Az iskolai esztendő lázas buzgalommal megkez­dődött. Ezenkívül különben még az az újdonság, hogy nagy napok előtt állunk. Hétfőn a r. kath. egyház erdélyi püspöke érkezik a városba, szerdán meg mi megyünk Zilahra Weselé- nyihez, péntektől kezdve a Kossuth ünnepek ragadnak magukkal. Ez a hét tehát inkább a készülődések hete volt s a készülődés többnyire nagyszabású értekezletekben nyilatkozott, meg. Az egyetértés szelleme ugyan nem hatolt át mindnyájunkat valami leküzdhetetlen erővel, de azért csak megértjük egymást, ha majd suggerál a Kossuth és Weselénvi szelleme, addig is minden magyarnak boldog örömünnepeket kíván a krónikás. Különfélék. Majláth gróf erdélyi püspök a napokban váro­sunkba érkezik. Tudomásunk szerint a püspök 16-án már Kapnikbányán hivatalos functiót végez s igy min­den v dószinüség szerint 15-én, hétfőn d. u. 3 órakor fog a zsibói vonattal városunkba érkezni. A püspök idejövetele alkalmából, lapunk mai számában hosszabb czikket közlünk, melyre felhívjuk a figyelmet., Erzsébet Királyné halálának gyászos évfordulója volt szeptember hó 10-én szerdán. Még mindig fáj a seb, melyet az alávaló gaz gyilkos ütött a nemzeten A szeretett angyali jóságu királynét nem tudja elfeledni soha a magyar. A háladatosság fáklyáját meggyujtja az emlékezet s elsírja könnyeit a változhatatlan sors kegyetlen intézkedése felett. A népek fohásza Istenhez száll áldást mondva az immár megnyugodott, elpihent jó királyné drága emlékére ! Eljegyzés. Borsod Arthur posta- és távirótiszt Egerből, e hó 10-én jegyezte el Kőrösy Mariskát, Kőrösy Károly bányaigazgató kedves leányát. Kirándulás. A budapesti tanító képzőintézet 4-ed éves növendékei, két tanár vezetése alatt folyó hó 8-án Szigetre rándultak ki, hol a városnak és vidéknek nevezetességeit megtekintették, 11-én Sugalagon át d. u. 5 órakor Nagybányára érkeztek s még az nap sorra vették a város nevezetességeit. 12-én reggel 6 órakor a kereszthegyi bányába szállottak alá 37-én. Még pénteken délelőtt kimentek Fernezelyre is kohót látni s a délután fél 4 óraf vonattal a fővárosba vissza utaztak., A Kossuth-ünnep sorrendje a következő : 19-én a város fellobogózása. 20-án fáklyás körmenet zene­szóval. 21-én d e. 11 órakor ünnepélyes istentisztelet, az ev. ref. templomban, hol a szónoklatot Révész Já­nos tartja. 11 órakor díszközgyűlés a díszteremben, melyen az egyesületek és testületek részére fentartott ülőhelyek vannak. Az emlékbeszédet Égly Mihály fő­jegyző mondja. Délután a ligetben 2 zenekar fog ingyen játszani a népnek. A 48-as honvédeket a tár­sadalom ünnepi ajándékban részesíti. Az esti közös vacsora ügyében 15-én fog határozni a rendezőség. Kossuth jelvények csinos kiállításban Hoffmann Árpád üzletében kaphatók 14 krért. Az ünnepély szépségét emelné, ha minél számosabban viselnének jelvényeket. Mátyás király szobor gyűjtő bizottság kérelme: A Mátyás király szobor gyűjtő bizottsága tájékozódást akar szerezni arról, hogy a begyült pénz mennyiban fedezi a szobor költségeit, lapunk utján felkéri mindazokat, kiknek kezeihez gyüjtőiv érkezett, hogy azt a begyült pénzzel együtt lehetőleg sürgősen a Mátyás király gyűjtő bizottsága czimére Kolozsvárra megküldeni szíveskedjék. A magyar katholikus tanítók zarándoklatát okt. 21-re halasztották. Figyelmeztetés. Sziberth Adolf helybeli lakatos mester vár-ulezai házából a múlt éjjel az összes ál­kulcsokat ellopták ismeretlen tettesek. Mivel valószí­nűleg nem ócska vasnak akarják az illetők használni, figyelmeztetjük a lakosságot, hogy őrködjék házának biztonsága felett s felhívjuk a rendőrség éber figyel­mét is. Borkiállítás A szalmármegyei gazdasági egyesület szeptember hó 28-ától 30-ig Szatmáron, a Kossuth kerti »Kioszkban« borkóstolással egybekötött borkiállítást rendez. Kiállíthatok a vármegye és Szatmárnémeti szab. kir. város területén termelt fiatalabb és öregebb fehér, vörös és Schiller borok, mindenféle gyümölcs és des­sert borok és pezsgők. A bejelentések legkésőbb szep­tember hó 25-ig. lehetőleg azonban előbb is, a Szat- mármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál eszközlendők s a borok, hogy a kiállítás megnyitásáig megtisztuljanak, lehetőleg ugyancsak 25-ig ugyanarra a czimre beküldendők. Kiállítani szándékozók fordul­janak a gazd. egyesülethez. Papi vizsga. Szabó Miklós helybeli ev. ref. lelkész a lelkészi vizsgálatot f. hó 11-én, Debreczenben jeles eredménynyel letette. A Weselényi-szobor leleplező ünnepélyére az ország legkülöinbözőbb részeiből, különösen Erdélyből sokan készülnek, bár a Kossuth-ünnepélyek igen meg­gyengítették a résztvevők számát. Nagybányáról népes küldöttség utazik Zilahra, a csütörtök reggeli vonattal. Többen azonban már szerdán délelőtt elutaznak, hogy jó helyeket kapjanak az ünnepségeken. A külön vo­natok rendjét a minap közöltük, emlékeztetőül azon­ban ismét kinyomaljuk, hogy a nagybányai külön vo­nat innét reggel 6 óra 30 perczkor indul s 9 óra 25 perczkor érkezik Zilahra. Indulás vissza Zilahról este 6 órakor, érkezés Nagybányára 8 óra 49 perczkor. A felsőbányái Csausz Tivadar gyógyszerész. ___________________________________________ társadalomnak eg yik oszlopos tevékenytagja dűlt ki ismét, Csausz Tivadar felsőbányái gyógyszerész, városi képviselő hunyt el; váratlanul ragadta el a kérlelhetlen halál az alig 38 éves életerős férfiút, kinek népszerűségénél csak családja iránti szeretete volt nagyobb. Temetése nagy részvét mellett f. hó 11-én d. u. 5 órakor ment végbe, a melyen a város előkelőségein kívül, nagybá­nyai barátai és itteni kollegái is részt vettek, hogy elkísérjék utolsó útjára korán elhunyt jóbarátjukat. Rövid életrajzi adatai a következők: Született: 1864 évben Felsőbányán, hol tanulmányait is kezdette, később a nagybányai gymnasiumba folytatván azokat, a gyógyszerészi pályára lépett. A Kolozsvári tud. egyetemen a 80-as években oklevelet nyert ’s mint ilyen édea apjának felsőbányái gyógyszertárát hosszú éveken át kezelte. Nehány év előtt ugyanezen gyógy­szertárnak tulajdonosává lett Mint gyógyszerész szolgálta szülővárosát a melynek képviselő testületi tagja is volt, ezen minőségében a közügyeket lelkes odaadással felkarolta Ma már csak egy friss sirhant ’s egy fejfa hirdeti a munkás élet szomorú végét, melyhez sirva zarándokol a jó édes apa, a szerelő feleség és öt kiskorú árva. hogy könynyeivel áztassa azon rögöket, a melyek örökre elfödik kedves halott­jukat! A család gyászjelentése igy szól: Aluli róttak a maguk, valamint a rokonság nevében is a legmélyebb fájdalommal és Isten akaratában való megnyugvással tudatják a jó gyermeknek és unokának, a hű férjnek és vőnek, a gondos apának és szerető testvérnek, a kedves rokonnak és jóbarátnak Csausz Tivadar gyógy­szerész- és városi képviselőnek keresztényi türelemmel viselt hosszas betegség következtében, a halotti szent­ségek felvétele után folyó hó 9-én reggel bl/3 órakor, életének 38-ik, boldog házasságának 16-ik évében tör­tént gyászos elhunyták A kedves halott hült teteme folyó Hó 11-én délután 5 órakor fog a róna. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni Az engesztelő szentmise-áldozat pedig ugyanaz nap délelőtt 9 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Felsőbányán, 1902. szeptember 9-én. Özv. Csausz Tivadarné szül. Piskolty Klára neje. Csausz István, atyja. Özv. Duha Tivadarné nagyanyja. Harantné Csausz Kornélia testvére. Özv. Piskolty Dánielné anyósa. Etelka, István. Mariska, Kornélia, Józsika gyer­mekei. »Kedves halott Isten veled! Csendes legyen nyugvóhelyed ! . . . « Misztótfaluban igen sikerült estély volt június 7-én. A ref. toronyóra javára hagversenyt tartottak, melyen díszes és népes közönség gyűlt egybe. Az es­tély Fejes István felolvasásával kezdődött, a ki »Má­sodik honfoglalás« czim alatt a magyar ipar pártolá­sáról s általában a nagy közönségnek az iparral és keres­kedelemmel szemben való magatartásáról olvasott fel s mondott sok megszivelni valót. Felolvasása tárgyát igen jól választotta meg, amennyiben Misztótfaluban sok az iparos, kik az estélyen meg is jelentek Utána Szabó Miklós nagybányai ev. ref. segédlelkész kaczag- tató monológot adott elő a nála már megszokott bra­vúrral. Révész János Kurucz dalokat és Kossuth dalo­kat énekelt nagy tetszés mellett, Sólyom Ferencz harmőniumon kisérte ügyesen és dickrétül. Kubinvi Bertalan programmon kívül lepte meg a közönséget egy csinos szavalattal. Kiemelkedő pontja volt a kon­certnek Simon Aurél (flóta) Gál Sándor (hegedű) Wit- tig Gusztáv (gordonka) triója. A közönség hangos tap­saira a zenét meg kellett ismételni. Befejezte az est szellemi részét Simon Aurél fenomenális szavalata. Azután táncz következett virradtig jó kedvvel, és po­harazásjó konyha és jó bor mellett, fesztelen kedélylyel. Kétségtelenül el kell ismernünk, hogy Misztótfaluban igen jól lehet mulatni, talán még jobban, mint Nagy­bányán. Beküldetett. Fáradság elleni frissítő cura. Egyik piaczi emeletes ház ablaka alatt levő kőlépcsőn szok­tak némely arra jövő vidékiek megpihenni és a há­ziak gyöngéd figyelméből azon kedves és kellemes meglepetésben részesülnek a szegény fáradt pihenő utasok, hogy felülről az ablakból a redőny félre tolása mellett egy-egy csupor friss vizet reájuk zuhint a magasságból. Ezen frissítő curát habár az illető fáradt utast azonnal felfrisiti is, csupa idegenek iránti előzé­kenységből nem tartjuk utánzásra méltónak. Többen a kik látták. Vallner-testvórek varieté czirkusza néhány nap múlva városánkba érkezik rendkívül érdekes változa­tos programmal. Ezen 35 tagból álló elsőrendű társu­lat előadásainak megtekintésére felhívjuk a nagyérdemű közönség szives figyelmét, mert a várakozáson felül meg fog felelni. Jfalap különlegességek! P. és C. Habig; és Pichler Antal Gráczi = kalapgyárosok egyedüli Andor kalap-, czipő- és férfi-divat üzletében Nagybányán, Főtér.

Next

/
Thumbnails
Contents