Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-09-14 / 37. szám
(2) 1902. szeptember 1 Í-. NAGYBÁNYA ÉG VIDÉKE 37. szám. Egyházmegyéjének valamennyi papját, nem csak névleg ösmeri, hanam tájékozva van azok életéről, működéséről. Nincs egyházmegyéjének községe, melynek helyzetét ne ismerné s mely az ő fejedelmi bőkezűségét s angyali szivének jóságát ne érezné. És ő a jótékonyságot titokban gyakorolja. Ismeretes, hogy a »Magyarság« újság »Majláth püspök« czimen mily alaptalan támadást intézett Erdély püspöke ellen. E támadásra az erdélyi egyházmegye, mint egy ember talpra állott pü pöke mellett A .papok gyűléseiken határozatot hozlak, hogy a püspök áldozatkészségéről, mit a tanügyérl, iskolákra, templomokra slb. áldozott, kimutatást készítsenek s ezt hírlapi Ing is közöljék. Ezen előhozakolást maga a püspök tiltotta meg papjainak: »Egész bizalommal kérem — igy ir — tisztelendő testvéreimet, bogy engem a különféle támadások ellen hírlapi nyilatkozatokkal többé ne védelmezzenek. Jézus is, az első főpászlor, soha se védte magát, tanítványai se tették, sőt Pétert, aki tenni akarta, ettől egyenesen eltiltotta.« Megjegyzendő, püspöki kinevezését különösen i más vallásunk nem a legszívesebben fogadták, ami annak tulajdonítható, hogy elfogultnak, túlbuzgónak h i résztél ték. De miként a nagy lelkek tulajdona, hogy a rágalommal szemben tényekkel felelnek, ezt cselekszi Majláth püspök is. Püspöki látogatásai alkalmából mondott beszédei, az igazi keresztény szellemtől áthatott nemes fő és lélek megnyilatkozása. Legyetek jók, tökéletesek, szentek, mint a ti mennyei atyátok ! Fiacskáim, szeressétek egymást ! Bo- csássatok meg, imádkozzatok ellenségtekért. Ez a Majláth evangélioma. A társadalmi érintkezés és társalgásban a magyar four és egyházfcjedelem lebilincselő erejével bir. Szóval főur és főpap, kit úgy a királyi palota márvány falai, mint a polgárok tisztes házai egyaránt szívességgel fogadnak. Szóval ő főpásztor, ki nyáját krisztusi szeretettel szereti, életét, egészségét, vagyonát érette feláldozza, de a másét nem bántja. Légy üdvözölve Erdély nagy nevű r. k. püspöke, drága hazánknak a keleti kárpátok Gutin hegylánczo- lalával koszoruzott vidéke lakóitól a te híveid, gyermekeid és tisztelőidtől. Kapnikbányai. Heti krónika. Lágyul a szőllő. Meleg napfény csókolgatja, langyos eső fürösztgeti, talán mégis csak lesz belőle valami. Szeptember jól viseli magát. A kellemes, enyhe eső kicsalta a budapesti egyik tanintézet ifjait is s eljöttek a vidékre világot látni. Nagy daliással, vígan érkeztek meg hegyi mócz szekereken a vállalkozó ifjak s mesés dolgokat beszéltek a gyönyörű vidékről, a mit láttak, még bejárták Máramarost és Szatmár keleti részét Leszálltak a bányákba is, hogy gazdagítsák természetrajzi ismereteiket. aztán abból is észrevett sokat, hogy Lénárd most jobban elhanyagol holmi aprólékost mint máskor, nem néz úgy szét a ház körül. De azért ő se gondolt többet. — Ej ! a fecskék újra elmaradtak. Tán takarítanak valakit, egyet megint öregeik közül ? Nem takarítanak, hanem . . . — Lénárd bácsi! . . . Ehol-e? . . . szólt az öreg »pógár« s egy amolyan piros föltu papirt nyomott a markába. Azzal egy fecske, az idén első. röppent a fészekbe. Lám, levelet hoztak. Húsz év alatt ez az első levél. A többi, a mit hébe- korba kapott, visszaküldött hitvány kérvény csupán. . . Ráveti nyugtalan szemeit a levélre. Látta, hogy neki szól, övé az csakugyan. Zsebébe telte. Félt felbontani. Aztán bement az iskolába. Ott se nyugodhatott. Pedig a gyermekek ma jobbak, mint máskor. Tán ők is érezték Lénárd bácsi buját. . . Kivette, megnézte. Vájjon ki írhatja? . . . Visszatette. . . Mintha parázs égette volna az oldalát, zsebéből ismét kiemelte s betette az asztal »fiába.« Aztán meg hiányzott valami nála, onnét is kivette. Iskola után a kertbe ment. Egyenest a nagy körtefa alá. Olt nem látja senki. A nap nyugvóra hajolt, alkonyodéit. Az égbolt körös-körül tiszta, mintha ő is olvasni akarna Lénárd leveléből. Gyönge esti szellő Neszta keze talán, úgy megsimogalja fehérlő fürtéit. Jó ideig állt olt a körtefa alatt. Bámult, maga elé merően, sokáig. . . Végre leült a gyeppadra. Aztán kihúzta még egyszer azt az üldözött levelet. Még egyszer megnézte a czimet s remegő kezekkel feltöré. Olvasott. . . A mint 50 éve megengedte, oly gyorsan szökött fel ülő helyérő'. — Ha el van tévesztve! Hátha nem neki szól!? S elolvasta még egyszer a czimet, az utolsó betűig. Övé éz a név: Vincze Lénárd. . . E czim : segédtanító. Neki, neki szól. Már kinek szólna másnak? (Folyt, köv.) így nevelik ma az ifjúságot, tyúkkal, kalácscsal, szemléltetéssel, utazással. Nekünk bezzeg, a táblára rajzolt krétával a tanár egyet-mást s képzelt eszünkkel el kellett gondolni mindent, mert a képzelt erő pénzbe nem kerül. Elképzelek én egy millió pengőt is ingyen szívesen, ha éppen úgy kívánják. Az iskolai esztendő lázas buzgalommal megkezdődött. Ezenkívül különben még az az újdonság, hogy nagy napok előtt állunk. Hétfőn a r. kath. egyház erdélyi püspöke érkezik a városba, szerdán meg mi megyünk Zilahra Weselé- nyihez, péntektől kezdve a Kossuth ünnepek ragadnak magukkal. Ez a hét tehát inkább a készülődések hete volt s a készülődés többnyire nagyszabású értekezletekben nyilatkozott, meg. Az egyetértés szelleme ugyan nem hatolt át mindnyájunkat valami leküzdhetetlen erővel, de azért csak megértjük egymást, ha majd suggerál a Kossuth és Weselénvi szelleme, addig is minden magyarnak boldog örömünnepeket kíván a krónikás. Különfélék. Majláth gróf erdélyi püspök a napokban városunkba érkezik. Tudomásunk szerint a püspök 16-án már Kapnikbányán hivatalos functiót végez s igy minden v dószinüség szerint 15-én, hétfőn d. u. 3 órakor fog a zsibói vonattal városunkba érkezni. A püspök idejövetele alkalmából, lapunk mai számában hosszabb czikket közlünk, melyre felhívjuk a figyelmet., Erzsébet Királyné halálának gyászos évfordulója volt szeptember hó 10-én szerdán. Még mindig fáj a seb, melyet az alávaló gaz gyilkos ütött a nemzeten A szeretett angyali jóságu királynét nem tudja elfeledni soha a magyar. A háladatosság fáklyáját meggyujtja az emlékezet s elsírja könnyeit a változhatatlan sors kegyetlen intézkedése felett. A népek fohásza Istenhez száll áldást mondva az immár megnyugodott, elpihent jó királyné drága emlékére ! Eljegyzés. Borsod Arthur posta- és távirótiszt Egerből, e hó 10-én jegyezte el Kőrösy Mariskát, Kőrösy Károly bányaigazgató kedves leányát. Kirándulás. A budapesti tanító képzőintézet 4-ed éves növendékei, két tanár vezetése alatt folyó hó 8-án Szigetre rándultak ki, hol a városnak és vidéknek nevezetességeit megtekintették, 11-én Sugalagon át d. u. 5 órakor Nagybányára érkeztek s még az nap sorra vették a város nevezetességeit. 12-én reggel 6 órakor a kereszthegyi bányába szállottak alá 37-én. Még pénteken délelőtt kimentek Fernezelyre is kohót látni s a délután fél 4 óraf vonattal a fővárosba vissza utaztak., A Kossuth-ünnep sorrendje a következő : 19-én a város fellobogózása. 20-án fáklyás körmenet zeneszóval. 21-én d e. 11 órakor ünnepélyes istentisztelet, az ev. ref. templomban, hol a szónoklatot Révész János tartja. 11 órakor díszközgyűlés a díszteremben, melyen az egyesületek és testületek részére fentartott ülőhelyek vannak. Az emlékbeszédet Égly Mihály főjegyző mondja. Délután a ligetben 2 zenekar fog ingyen játszani a népnek. A 48-as honvédeket a társadalom ünnepi ajándékban részesíti. Az esti közös vacsora ügyében 15-én fog határozni a rendezőség. Kossuth jelvények csinos kiállításban Hoffmann Árpád üzletében kaphatók 14 krért. Az ünnepély szépségét emelné, ha minél számosabban viselnének jelvényeket. Mátyás király szobor gyűjtő bizottság kérelme: A Mátyás király szobor gyűjtő bizottsága tájékozódást akar szerezni arról, hogy a begyült pénz mennyiban fedezi a szobor költségeit, lapunk utján felkéri mindazokat, kiknek kezeihez gyüjtőiv érkezett, hogy azt a begyült pénzzel együtt lehetőleg sürgősen a Mátyás király gyűjtő bizottsága czimére Kolozsvárra megküldeni szíveskedjék. A magyar katholikus tanítók zarándoklatát okt. 21-re halasztották. Figyelmeztetés. Sziberth Adolf helybeli lakatos mester vár-ulezai házából a múlt éjjel az összes álkulcsokat ellopták ismeretlen tettesek. Mivel valószínűleg nem ócska vasnak akarják az illetők használni, figyelmeztetjük a lakosságot, hogy őrködjék házának biztonsága felett s felhívjuk a rendőrség éber figyelmét is. Borkiállítás A szalmármegyei gazdasági egyesület szeptember hó 28-ától 30-ig Szatmáron, a Kossuth kerti »Kioszkban« borkóstolással egybekötött borkiállítást rendez. Kiállíthatok a vármegye és Szatmárnémeti szab. kir. város területén termelt fiatalabb és öregebb fehér, vörös és Schiller borok, mindenféle gyümölcs és dessert borok és pezsgők. A bejelentések legkésőbb szeptember hó 25-ig. lehetőleg azonban előbb is, a Szat- mármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál eszközlendők s a borok, hogy a kiállítás megnyitásáig megtisztuljanak, lehetőleg ugyancsak 25-ig ugyanarra a czimre beküldendők. Kiállítani szándékozók forduljanak a gazd. egyesülethez. Papi vizsga. Szabó Miklós helybeli ev. ref. lelkész a lelkészi vizsgálatot f. hó 11-én, Debreczenben jeles eredménynyel letette. A Weselényi-szobor leleplező ünnepélyére az ország legkülöinbözőbb részeiből, különösen Erdélyből sokan készülnek, bár a Kossuth-ünnepélyek igen meggyengítették a résztvevők számát. Nagybányáról népes küldöttség utazik Zilahra, a csütörtök reggeli vonattal. Többen azonban már szerdán délelőtt elutaznak, hogy jó helyeket kapjanak az ünnepségeken. A külön vonatok rendjét a minap közöltük, emlékeztetőül azonban ismét kinyomaljuk, hogy a nagybányai külön vonat innét reggel 6 óra 30 perczkor indul s 9 óra 25 perczkor érkezik Zilahra. Indulás vissza Zilahról este 6 órakor, érkezés Nagybányára 8 óra 49 perczkor. A felsőbányái Csausz Tivadar gyógyszerész. ___________________________________________ társadalomnak eg yik oszlopos tevékenytagja dűlt ki ismét, Csausz Tivadar felsőbányái gyógyszerész, városi képviselő hunyt el; váratlanul ragadta el a kérlelhetlen halál az alig 38 éves életerős férfiút, kinek népszerűségénél csak családja iránti szeretete volt nagyobb. Temetése nagy részvét mellett f. hó 11-én d. u. 5 órakor ment végbe, a melyen a város előkelőségein kívül, nagybányai barátai és itteni kollegái is részt vettek, hogy elkísérjék utolsó útjára korán elhunyt jóbarátjukat. Rövid életrajzi adatai a következők: Született: 1864 évben Felsőbányán, hol tanulmányait is kezdette, később a nagybányai gymnasiumba folytatván azokat, a gyógyszerészi pályára lépett. A Kolozsvári tud. egyetemen a 80-as években oklevelet nyert ’s mint ilyen édea apjának felsőbányái gyógyszertárát hosszú éveken át kezelte. Nehány év előtt ugyanezen gyógyszertárnak tulajdonosává lett Mint gyógyszerész szolgálta szülővárosát a melynek képviselő testületi tagja is volt, ezen minőségében a közügyeket lelkes odaadással felkarolta Ma már csak egy friss sirhant ’s egy fejfa hirdeti a munkás élet szomorú végét, melyhez sirva zarándokol a jó édes apa, a szerelő feleség és öt kiskorú árva. hogy könynyeivel áztassa azon rögöket, a melyek örökre elfödik kedves halottjukat! A család gyászjelentése igy szól: Aluli róttak a maguk, valamint a rokonság nevében is a legmélyebb fájdalommal és Isten akaratában való megnyugvással tudatják a jó gyermeknek és unokának, a hű férjnek és vőnek, a gondos apának és szerető testvérnek, a kedves rokonnak és jóbarátnak Csausz Tivadar gyógyszerész- és városi képviselőnek keresztényi türelemmel viselt hosszas betegség következtében, a halotti szentségek felvétele után folyó hó 9-én reggel bl/3 órakor, életének 38-ik, boldog házasságának 16-ik évében történt gyászos elhunyták A kedves halott hült teteme folyó Hó 11-én délután 5 órakor fog a róna. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni Az engesztelő szentmise-áldozat pedig ugyanaz nap délelőtt 9 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Felsőbányán, 1902. szeptember 9-én. Özv. Csausz Tivadarné szül. Piskolty Klára neje. Csausz István, atyja. Özv. Duha Tivadarné nagyanyja. Harantné Csausz Kornélia testvére. Özv. Piskolty Dánielné anyósa. Etelka, István. Mariska, Kornélia, Józsika gyermekei. »Kedves halott Isten veled! Csendes legyen nyugvóhelyed ! . . . « Misztótfaluban igen sikerült estély volt június 7-én. A ref. toronyóra javára hagversenyt tartottak, melyen díszes és népes közönség gyűlt egybe. Az estély Fejes István felolvasásával kezdődött, a ki »Második honfoglalás« czim alatt a magyar ipar pártolásáról s általában a nagy közönségnek az iparral és kereskedelemmel szemben való magatartásáról olvasott fel s mondott sok megszivelni valót. Felolvasása tárgyát igen jól választotta meg, amennyiben Misztótfaluban sok az iparos, kik az estélyen meg is jelentek Utána Szabó Miklós nagybányai ev. ref. segédlelkész kaczag- tató monológot adott elő a nála már megszokott bravúrral. Révész János Kurucz dalokat és Kossuth dalokat énekelt nagy tetszés mellett, Sólyom Ferencz harmőniumon kisérte ügyesen és dickrétül. Kubinvi Bertalan programmon kívül lepte meg a közönséget egy csinos szavalattal. Kiemelkedő pontja volt a koncertnek Simon Aurél (flóta) Gál Sándor (hegedű) Wit- tig Gusztáv (gordonka) triója. A közönség hangos tapsaira a zenét meg kellett ismételni. Befejezte az est szellemi részét Simon Aurél fenomenális szavalata. Azután táncz következett virradtig jó kedvvel, és poharazásjó konyha és jó bor mellett, fesztelen kedélylyel. Kétségtelenül el kell ismernünk, hogy Misztótfaluban igen jól lehet mulatni, talán még jobban, mint Nagybányán. Beküldetett. Fáradság elleni frissítő cura. Egyik piaczi emeletes ház ablaka alatt levő kőlépcsőn szoktak némely arra jövő vidékiek megpihenni és a háziak gyöngéd figyelméből azon kedves és kellemes meglepetésben részesülnek a szegény fáradt pihenő utasok, hogy felülről az ablakból a redőny félre tolása mellett egy-egy csupor friss vizet reájuk zuhint a magasságból. Ezen frissítő curát habár az illető fáradt utast azonnal felfrisiti is, csupa idegenek iránti előzékenységből nem tartjuk utánzásra méltónak. Többen a kik látták. Vallner-testvórek varieté czirkusza néhány nap múlva városánkba érkezik rendkívül érdekes változatos programmal. Ezen 35 tagból álló elsőrendű társulat előadásainak megtekintésére felhívjuk a nagyérdemű közönség szives figyelmét, mert a várakozáson felül meg fog felelni. Jfalap különlegességek! P. és C. Habig; és Pichler Antal Gráczi = kalapgyárosok egyedüli Andor kalap-, czipő- és férfi-divat üzletében Nagybányán, Főtér.
