Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-07-13 / 28. szám
Nagybánya, 1902. Julius 13. — 28. szám. XXVIII. évfolyam. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE TÁRSAPALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Előfizetési árak;-. Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 20-ik szám alá — küldendők. Nyil^tóq^jsoitjj^ftént 20 fill. A vízvezeték. — Képviseleti közgyűlés julius hó 9-én. — Nagybánya jövő fejlődésére nevezetes és nagyhorderejű határozatot hozott folyó hó 9-iki városi közgyűlésünk. Hosszú, kitartó küzdelem nyert győzelmet azon áldozatkész elvi határozatban, mi ép oly szak- mint gyakorlati előadások után a magas viznyomásu forrásviz- vezeték létesítését eldöntötte. A közgyűlést Gellért Endre polgármester megnyitva, örömmel üdvözölte a nagy számban megjelent bizottsági tagokat s kérte az ügynek fontosságához méltó megvitatását úgy a vízvezeték, mint az ártézikut-rendszernek, meg lévén győződve, hogy mindegyik rész a legjobba-n óhajtja a közjó előmozdítását azzal, hogy jó és elegendő viz biztosittassék közönségünknek. Szellemy Geyza főmérnök a geológiai tudományt és a természeti alakulásokat tárgyazó szakelőadással fejtegette az ártézi kút létesítésének előnyeit s vizének legkitűnőbb voltát s tekintettel a kőzeti viszonyokra, ennek megkísérlését ajánlotta. Mikó Béla vegyelemző főnök ugyancsak tudományos fejtegetéssel az ártézi kút létesítését ajánlotta annál inkább, mert ez által feltárat- nának az alattunk levő rétegek, mi közgazda- sági tekintetből is nagy horderejű előnyöket biztosíthat. Dr. Kádár Antal orvosi tekintetből fejtette ki a Rozsály forrásai bevezetésének fontosságát, a viz jóságát és biztonságát, miért is az ártézi kút kisérletezéseilől a felhozott helyi példák alapján sikert nem várva, a vízvezetékre a Rozsály forrásainak felfogását ajánlotta. Révész János kijelenti, hogy a vízvezetéknek feltétlen és lelkes hive. Ö is pártolja azt, hogy jó minőségű és nagy mennyiségű vízzel lássuk el a várost, csakhogy ő nem köti magát idegesen ahhoz, hogy pl. a Rozsály oldaláról vezettessék szét a szükséges 1000 köbméter viz. Ha kilátásba van helyezve, hogy ártézi vízzel is el lehetne a várost látni, akkor választaná az olcsóbbat. Indítványt tesz, hogy várja be a képviselet a rozsályi víznek bakteriológiai és vegyi A „NAGYBANYA ES VIDÉKÉ” teája. A nagybányai nöegyesület negyvenéves története. Irta és az 1902. junius hó 24-én tartott jubiláns diszgyülésen felolvasta: Lakatos Ottó. III. Első helyen kell itt megemlítenünk néhai Léding Sándor bányatulajdonos nevét, a ki a kisdedóvónak és háziiparnak csaknem 2000 frtnyi költséggel otthont emelt, mikor a régi kényelmetlen és szűk dolgozóházat a mai alakjában felépittelte s a ki azonkívül is évről-évre tekintélyes összegekkel járult az egyesület jövedelmének gyarapításához. Hálával kell megemlékeznünk továbbá néhai br. Kemény Gábor földmivelésügyi miniszterről is, ki 1880-ban miulán az egyesületnek a hazai kisdedóvás és a háziipar fejlesztése körül kifejtett buzgó működéséről a legelismerőbb hangon nyilatkozott: felszólította a helybeli m. kir. bányakapitányságot, hogy az egyesületet közhasznú tevékenységében a legmelegebb támogatásban részesítse. Ennek a felszólításnak volt az eredménye, hogy a Kai. szt. Józsefről nevezett bányatársulat 30 frtot, a János evangélista bányatársulat évi 60 frtot, a m. kir. bányakapitányság pedig éven kint 100—200 frtot adományozott az egyesület czéljaira. Ugyanezen évben a magyar kormánynak egy másik tagja, a vallás a közoktatásügyi miniszter 500 frtnyi megvizsgálását és az orsz. magyar bányászegyesület Nagybányavidéki osztályának szak- véleményét az ártézi kútra nézve annyival inkább, mert ez egy bizottságot küldött ki az itteni geológiai viszonyok alapján ez ügyben való véleményadásra, s midőn a közjó iránt oly finom érzékkel bir, hogy tudományos szempontból ilyen kérdésekkel foglalkozik, akkor tartozunk a derék egylet iránt annyi figyelemmel, hogy geológiai szakvéleményét bevárjuk. Neubauer Ferencz fő bányaigazgató általános tetszést nyert rövid közbe- és felszólalással az ártézi kút mellőzését kívánja ép úgy, mint: b. Kovács Géza, ki az ártézi kút proble- matikusságát fejtette ki s azt mellőzni kéri annál inkább, mert abból, ha sikerülne is, teljes czélt nem érünk, miután az szétvezetésre alkalmat nem biztosit, már pedig a tűzbiztonság és az utczai csatornák öblítése tekintetéből is felette nagy horderővel bír a vízvezeték. Dr. Lovrich Gyula k. főorvos nem osztja Szellemy és Mikó urak nézetét s kéri a közgyűlést: vessen számot a tapasztalt egészségügyi miseriákkal. s ne akarjon ártézi kút kísérletezésekkel pénzt és időt fecsérelni, hanem a létező tőkét használja fel most, mig meg van a mód a biztos vízvezeték létesítésére, mert a rozsályi viz határozottan jé és a forrástól Ferne- zely felettig zárt árkokban s onnét csövekben fertőzéstől mentesen lesz behozható. Városunk állandó tanyája a fertőző betegségeknek, mitől csak a vízvezeték által biztosított tisztaság és jó, egészséges viz menthet meg. Most a létező tőkét ha fel nem használjuk s az a felmerülhető más szükségletek által felemész- tetik, úgy nehezebben lesz létesíthető; már pedig a város jólléte függ ettől. De nem tartja a vízvezetéket pénzügyi tekintetből sem meddő kiadásnak, mert a viz, ha először kevés házba lesz is bevezetve, mind nagyobb mérvben fog igénybe vétetni és a vizdíjak a fentartási költségen felül jövedelmet fognak idővel szolgáltatni. Stoll Béla megköszönve az elöljáróságnak a mai közgyűlés egybehivását, örömének ad kifejezést, hogy igy mód nyujtatott arra, hogy a közgyűlés nyilatkozhasson: ohajt-e haladni vagy maradni? hivatkozva a vízvezeték tárgyában segélyt bocsátott az egyesület elnökségének rendelkezésére, hogy azon ez a veresvizi kisdedóvó berendezését és esetleges fejlesztését eszközölhesse. 1886-ban gróf Széchenyi Pál kereskedelmi miniszter 1500 frtot utalványozott, hogy a sásfonás, mely Nagybányán oly életrevaló vállalatnak bizonyult, Felsőbányán is meghonosiitassék. Ékközben mindig sűrűbben és sűrűbben hangzott fel az óhajtás, hogy az egyesület a kereszthegyi külvárosban is állítson fel egy kisdedóvót, mely az ott lakó szegény bányászok gyermekeinek nyújtson épen olyan szerető otthont, mint a milyent nyújtott a már meglevő kisdedóvó a veresvizi gyermekeknek .... A ki eddig figyelemmel kísérte a nőegyesület tagjainak a közjó iránt való őszinte, igaz lelkesedését. — az épen nem csodálkozhatik, hogy őket is elfogta a vágy ezen általánosan megnyilatkozott óhajtásnak mindenáron eleget tenni. És mint mindig, úgy most is akadtak nemes emberbarátok, a kik szívesen nyújtottak segédkezet, hogy ezen vágy teljesedésbe menjen Ezek között első volt a helybeli bányakapitányság buzgó vezetője Kaufmann Kamill mk. bányakapitány, ki eddig is élénk érdeklődéssel viseltetett az egyesület működése iránt s most igazi jóakaratának azzal adta tanujelét, hogy a kezéhez befolyt 1200 frtnyi büntetéspénznek a tervbe vett kisdedóvó czéljaira való átengedését kérte a földmivelésügyi minisztertől. A válasz kedvező volt s igy a közjó érdekében született terv egyszerre közeljutott a megvalósuláshoz. Ezen összeget aztán tekintélyes adományokkal növelte Rupprecht Demidoff herczegnő és a szatmárvármegvei Széchenyi-társulat, melyet a nemzeti szellem lelkes bajnokai ezen időtájban Szatmártt ép *r. abból a czéiból alapítottak, hogy a megye trrütelt közleményére és egynegyed század óta dr. Lovrichot követő felszólalásaira, azok ismétlése helyett csak arra kivan reámutatni, hogy bármily tisztelettel van is Szellemy és Mikó urak tudományos fejtegetése iránt, azokat mint theoriákat ő, mint a gyakorlat embere, jelen esetben nem pártolhatja, s miután a bécsi vízvezetéki mérnökökkel az 1300 méter magasban, teljesen járhatlan sziklás véderdő, közepén tehát sem ember, sem állat által be nem fertőztethető helyen tapasztalta a forrásokat, melyeket épen nehéz megközelithetőségök miatt ő kívüle ezen képviseletből csak Molcsányi erdőmester és Szabó erdőtanácsos urak ösmernek, előadása valódiságára nézve ezekre hivatkozik s miután a nevezelt bécsi mérnökök abból több pálaczk vizet vittek a fővárosba vegyelemzés végett és csak midőn annak kitűnő jóságáról meggyőződést szerzett, azon lársulat készíttette el jó reménység fejében kérelmére az első alap-vizvezetéki terveket s igy tapasztalai alapján tudva a biztos jót, tudva a költség összegét, dr. Kádár és dr. Lovrich indítványához járul s kéri a biztosítékot sem költség, sem eredmény tekintetében nem nyújtó ártézi kút kísérletezések mellőzésével — bár ezt is szívesen venné, ha az olcsóbb siker biztosítva lenne — mint reálisabb és biztos számadáson nyugvó magas esésű forrás vízvezeték létesítését fogadni el. Lakatos Ottó Révész Jánosnak a jelen tárgyra nem tartozó ad hoc megjegyzései elhárítása mellett annak elhalasztást indítványát magáévá teszi, de kijelenti, hogy ha a közgyűlés most óhajt határozni, az orvosok előadása által magát megnyugtatva érzi, az azonnali határozat ellen kifogása nincs. Szerencsy József kéri a szavazást elrendelni, mert a tárgyat minden irányban kifejtettnek tartja. Miután hozzászólásra más nem jelentkezett, a polgármester a vitát berekeszti és maga részéről megjegyzi, hogy azért is fontosnak tartj i a magas vízvezetéket, mert a város nyaraló vendégek elfogadására van praedestinálva, de ezt csak a vízvezeték létesítése által érheti el. — Ezt követőleg a Révész János eltávozása folytán Lakatos Ottó által magáévá tett elhaletén a kisdedóvás és vele a magyar kuliura ügyét mozdítsák elő. Ilyen sokoldalú támogatás mellett még 1889-ben megnyílt az uj kisdedóvó, de egyelőre csak szegényes külsejű szűk helyiségben. Megfelelő hajlékot akkor kapott, mikor Ö Felsége, nagynevű képviselőnknek, dr. Wekerle Sándor pénzügyminiszternek közbenjárására az 1890-ben jótékonyczélra rendezett állami sorsjáték jövedelmének egy tizedrészét, a mely 8644 frt 43 krt tett ki, egyesületünk részére felajánlotta. Az uj hajlékot 1891. őszén szentelte föl Meszlényi Gyula szatmári püspök ur Öméltósága s a vallásos és hazafias nevelés ezen otthona ezzel az ünnepélyes ténynyel át adatott rendeltetésének. Az újabb jótevők sorából különösen Stoll Béla ügyvédet és a nagybányai részvénytakarékpénztár érdemes igazgatóját emeljük ki, a ki már azelőtt is sokszor adta fényes tanujelét törekvéseink iránt való igaz ro.konszenvének, legközelebb pedig eddigi jótetteinek számát egy gazdag alapitványnyal szaporította, mely alapítvány az ügyvéd urat és családját a múlt évben ért nagy csapás szomorú emlékéhez fűződik. Ugyanis kiváló lelki tulajdonságokkal ékeskedő s épen ezekért városunkban mindenki által szeretett, mindenki által nagyrabecsült leánykája, Mariska — élete tavaszán elhunyt. És a bánatos apa, miután elsírta fájdalmát a nagy veszteség fölött, . . . nemes tettre határozta el magát, arra t. i. hogy a kedves halottnak méltó emléket fog állítani egyesületünknél. Ezen okból megvette a rák-utczai 20. számú házat és azt egyesületünknek ajándékozta azzal a kikötéssel, hogy az leányának óhajtása szerint otthona legyen olyan jó erkölcsű, kifogástalan viselkedésű cseléd-leányoknak,
