Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-29 / 26. szám

26. szám. nagybánya és vidéke 1902. junius 29. (3) Vizsgálat. Kerekes Zsigmond megyei aljegyző folyó hó 26-án vizsgálatot tartott Felsőbányán a városházán Perchy Sándor és társai panasza ügyében. A tárgyalás folyamán a panasz alaptalansága beigazolást nyert. A nagybányai iparos-ifjak köre a szokásos évi kugli-versenyét e hó 29-én (vasárnap) délután kezdi meg saját helyiségében. Fölhívjuk az érdeklődők szives figyelmét. Mulatság Misztótfaluban Vettük a következő meg­hívót: Misztótfaluban, a létesítendő toronyóra-alapra a polgári olvasókör termeiben, folyó 1902. évi julius hó 6-ik napján, Ádám Józsi zenekara közreműködése mellett zártkörű tánczmulatság íartatik. Kezdete este 7 órakor. Belépő-dij: Személy-jegy 2 korona, család­jegy 5 korona. Felülfizetések, tekintettel a jótékony czélra, köszönettel fogadtatnak és hirlapilag lesznek nyugtázva. Ételekről és italokról gondoskodva lesz. A meghívó kívánatra előmutatandó. Rendezők : Darabánt Jenő, Fries Ottó, Gaál Ferencz, Gaál Sándor, Glanzer Gyula, Gáspár József, Hajnal Antal, Jeney Gyula, Keisz Gyula, Komoróczy Péter, Lázár Bertalan, Moldován György. Mudris Antal, Papp Sándor, Prodánovits Tiha­mér, Rád János, Recsán György, Simon Aurél, Schön­herr Sándor, Técsi Lajos, dr. Wass Gyula, Várna László, Wittig Gusztáv, Wass Lajos. Figyelmeztetjük a nagyérdemű közönségei Nagy Jenő műfogásznak lapunk mai számában megjelent hirdetésére, ki mindeddig — kifogástalan működésé­vel — a közönség legnagyobb elismerését érdemelte ki. A felsőbányái m. kir. bányaiskola tanuló ifusága julius hó 1-én, a korona-vendéglő nagytermében, segély­egylete javára zártkörű lánczeslélyt rendez. Belépő-dij- : személyjegy 1 korona 60 fdlér családjegy 4 korona. Kez­dete este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fog idtat- nak és hirlapilag nyugtáztatnak. Uj orvos Felsőbányán. A szomszéd városban e hó 27-én tartották a körörvos választást. Pályáztak dr. Kertész Miksa (ki nem régen Nagybányán is prakti­zált s akkoriban Konreichnak nevezték, legújabban nevét, dicséretére legyen mondva, megmagyarositolta) dr. Szilágyi József szászfalvi körorvos és fürdőorvos és dr. Knöpflmacher Budapestről. A választást Kováts szolgabiró vezette. Dr Kertészt egyhangúlag kikiáltot­ták körorvossá. A körhöz 12 község, (köztük Kapuik is) tartozik. Az uj orvos két hét múlva költözik el Ónodról uj állomás helyére Felsőbányára. Értesítem a t. szülőket hog\ községi tanintézeteink, osztályaiba járó gyermekeik évvégi értesítőiket a volt osztálytanítóiktól vehetik át folyó hó 29-től kezdődő- leg, az esetleg még ki nem osztott bizonyítványok és irás-rajzbeli munkákkal egyetemben. A községi iskolák igazgatósága. Tanító gyűlés Szatmáron. A szatmárvárvármegyei általános tanitó-egyesület folyó hó 25-én Szatmáron tartá rendes évi gyűlését, Kótai Lajos elnöklete alatt, ki megnyitó beszédében emelkedett hangon üdvözölte a tanítóságot és kérte, hogy röviden szóljanak a tárgy­sorozat egyes pontjaihoz. Azután Fábián Lajos tanító által szervezett tanitó-dalárda négyes hangon a »Hym- nusz«-t -- a tagok teljes megelégedésével — énekelte. Károlyi Sándor udvari községbeli igazgaló-tanitó az egyesület múlt évi munkásságát vázolta és kritizálta, holott erre mint jegyzőnek kiterjeszkednie nem lett volna szabad, kritikája messze esett a tárgyilagos igaz­ságtól, nem volt megelégedve sem az egyesület, sem a körök munkásságával, a nélkül, hogy a váraljai és nagybányai négy köri gyü'ésen részt vett volna. Hi­báztatta a vezetést, mire Kótai Lajos elnök válaszolt. A nagybányai kör munkássága oly nívón állott, milye­nen csak igen kevés tanítói kör A kapnikbányai pláne oly sikerült volt, hogy annál jobbat a legtulzóbb ideá­lista sem kívánhat. Különben mind kettő felett két királyi tanfelügyelő fejezte ki teljes elismerését. De mindezt Károlyi Sándor jegyző, mivel a köri jegyző csak tényekei sorolt fel és nem kritizált, hát rossznak vélte. Ambrus Mózes hosszufalui ev. ref. tanító az iskola beléletéről tartott igen szép stílusban érteke­zést, de ez az értekezés, melyet a tagok nagy figye­lemmel hallgattak, igen általános körben mozgott, tim­ber tanitó kívánta is, hogy az ily értekezések gyakor­latibbak és részletesebbek legyenek. Vázolta rövid vonásokban az iskola belóletének haladását és azon kritikát koczkáztatta meg, hogy az iskolák belélete ma is ott van jobbára, a hol a hetvenes években volt. Ez állítását Palládi nem fogadta el, sőt hangsúlyozta hogy az ő iskolája fejlődött, és mindent megtesznek a szatmári tanitók, hogy iskolájuk a korral versenyt tartson. Végh Gábor apai tanitó nem alanyi szempont­ból fogta fel Ember tanitó szavait, hanem általános szempontból, az iskolák ma is jobbára a régi sablonos tanítási módok terhe alatt végzik a tanítást, az indi­viduális nevelés, mely kikutalja a gyermek természe­tét, ismeretéit a szülők segélyével mint a német és franczia iskolákban van, nálunk újságnak sem talál­ható, nálunk kaptafára megy a tanítás. A minta taní­tások törölését okadatolta igen helyes érvekkel, és kívánta helyette, hogy minden tanitó mint Rozsos Ist­ván Nagybányán fejtse ki tanítási módszerét és ta­pasztalatait. Az elnök a vitát midőn legérdekesebb volt bezárta, tekintettel a tárgysorozat halmazára s igy Véghnek alkalma sem volt nézeteit kifejteni telje­sen. Az ilyen vita tételek a legérdekesebbek és legta­nuságosabbak, azért egy gyűlés 4 vagy 5 pontnál többől ne álljon, mert a ki sokat markol, keveset fog. Kü­lönben n közgyűlés a felolvasásokat egészen mellőzte, a fefolvasások csak adassanak be a köri és rendes gyű­lésen és a havi vagy negyedévi leendő értesítőben közöltessenek, és az ott be nem fejezhető viták vi­tessenek a közgyűlés elé. Marosán Kornél igazgató tanitó a tanitó fizetéséről értekezett, hogy az augusz­tusi képviseleti országos gyűlésen az egyesület minő állást foglaljon el. Ezzel kapcsolatosan tárgyalták a nagybányai tanitó testület átiratát, inelvben az ország­házhoz és tanítóegyesületekhez küldött memorandumok költségének fedezését kérte, mert a nagybányai taní­tótestület nem maga érdekében, hanem a tanítóság érdekében veit részt a fizetési mozgalomban s igy a 66 korona költséget megszavazták. Igen praktikus és rö­viden összefoglalt értekezése a kapnikbányai tanitó karnak nagy tetszéssel találkozott. A tanítók figyelme már ezzel kimerült. A tárgysorozat többi pontja iránt az érdeklődés csappant. így a tárgysorozatnak több pontja elmaradt, vagy pedig gőzerővel tárgyaltatott. Károlyi Sándor a tanítóképzésről értekezett, mely rö­vid vitát provokált, az elnök erélyével a vitát lehe­tetlenné tetté. Azután a Keleí-magyarországi tanítóe­gyesület megalakítása érdekében 8 szomszédos várme­gyét felszóllitanak, hogy a hazafias, társadalmi és tanítási eszmék tervszerű keresztül vitelére egy nagy egyesületté alakuljanak. A módosított uj alapszabályo­kat jóvá hagyták. 50 felekezeti tanuló belépett az egyesületbe. A választmányt 8 taggal kiegészítették Azután h .vi vagy negyedévi értesítő kiadását és költ­ségét elhatározták s az ügyet, a választmányra bízták. A gyűlést bankett követte, melyen részt vett a köz­szeretetben és tiszteletben élő Kovács Béla tanfelü­gyelő is, kit Kólái Lajos költői lendületű beszédben köszöntött fel. Azután Doroghy Ignácz igazgató tanitó Kótai Lajost éltette ékes körmondatokban. Még több felköszöntő a nőket illette. És ezzel a gyűlés véget ért. Ligeti térzene lesz julius hó 2-án, szerdán d. u 6 órakor. Tartja a bányász zenekar. »Henneberg selyem« Csák akkor valódi, ha egye­nesen tőlem van rendelve, blousoknak és ruháknak, 60 krtól 14 frt 65 krig métere Mindenkinek bér- és vámmentesen házhoz szállítva ! .Minták forduló postá­val. Kétszeres levéldij. Sváiczba Henneberg G , selyem­gyáros (cs. és kir. udvari szállító.) Zürich. Kihirdetés alatt állanak : 1. Varga István és Szasza- rán Róza özv. id. Botos Démeterné nagybányai. 2. Szarka Sándor és Pap Verőn nagybányai. 3. Décsei Szilveszter és Skripecz Anna Mária nagybányai. 4. Maxin András Alsó fernezelyi és Szitái Flóra kapnik­bányai. 5. Somkutyán Elek Nagybánya-borpataktelepi és Szabó Juliánná Melánia nagybányai. 6. Vaczek György Nagybánya-kőbányatelépi és Miháli Flóra felső­falusi. 7. Szabó- András és Váris Róza nagybányai. 8. Szűcs Demeter és Kozmazsin Jolán kézdivásárhelyi 9. Mátyus Mihály felsőbányái és* Debreczeni Teréz nagy­bányai. 10. Fülep Sámuel Hérsch és Herskovits Mari nagybányai lakosok. Az országúton talált egy séta-pálczának tulajdo­nosa kerestetik. Útbaigazítást ad: id. Sinit Sándor. Szolnok-Dobokavármegye alispánjától lapunk szer­kesztősége a következő levelet vette : A hírlapok .köz­leményeiből bizonnyára értesült már azon elszomorító csapásról, moly ezen vármegyéi alig egy hét lefolyása alatt két Ízben sújtotta. Folyó hó I2-én a délutáni Órákban mindent elmosással fenyegető eső indult meg s tartott 13-án a késő reggeli órákig. A fellegszaka- dásszerüen zuhogó eső beborította a Kis- és Nagy-Sza- mosok, valamint a Lápos vize által átszelt vidékeket. A föld nem volt képes a lehullott esőből többet be­fogadni s ennek következtében nem csak a patakok, de a legkisebb, már merőben jelentéktelen erek is rohanásukban pusztító folyókká dagadtak. A két Szamos vize külön-külön is, de kivált képen a várme­gye székhelyén, Deésen, az egyesülés pontján s ezen alól, emberemlékezet óta elő nem fordult magasságra- emelkedett. Az egyesült Szamosban a vízállás 5 6 mé­ternél magasabb volt, holott az eddig ismert legma­gasabb vízállás a 3 5 métert nem haladta túl. Ez a megmérhetlen víztömeg az eső kezdetétől már öl óra alatt elárasztott mindent. A lakosságot mindenfel- vészjelek riasztották fel éjféli álmából. Sokan csak a legszükségesebb ruházattal menekültek már is bedö- léssel fenyegető lakásukból. A virradat a legszomorubb képet tárta a szorongatott, megrémült lakosság elé. Számos lakóház és gazdasági épület már reggelre ösz- szedölt, maga alá temetve a menekült lakosok házbeli holmiját és számos házi állatot; a képzelhetlen ki­terjedésben megnövekedett ártérben maga alá temette a fáradság és szorgalom minden reménységét. A meg­művelt földek méter magas viz alatt feküdtek. Isten­nek sujtoló haragja zudult rá a vármegye csaknem egész területére ismét e hó 20 és 21 napjain. A szen­vedett károk ezidő szerint még csak hozzávetőleg sem számíthatók fel, de bizonyos, hogy azok több milliókra rúgnak. Káros itt mindenki, a gazdag ép úgy mint a szegény, a vagyonos és vagyontalan, a birtokos és a napszámos. A közlekedés vasutakon és közutakon egyaránt megszűnt. Hetek telnek majd bele, mig a legfontosabb vonalokon a forgalom ismét megindulhat. Kénytelenek vagyunk tehát esdve kérő szavunkat az ország minden lakosához intézni, kérve, hogy annyi­szor és oly áldásosán tapasztalt könyörületességét ne tagadja meg tőlünk sem. —- A szomszéd megye nyo­mora mélyen megrendít minket is, s bár vidékünk a fagy, jégkárok s a viz miatt is sokat szenvedeti, a nélkülözés és nyomor nálunk is előre látható, mégis nem hihetjük, hogy a »jobban sújtott«-nak segítő ke­zet ne nyújtana, kevésbbé meglátogatott testvére. Ado­mányokat szívesen közvetítünk, esetleg tessenek azokat egyenesen Szolnok-Dobokamegye alispáni hivatalához küldeni. Nyilatkozat.*) A múlt vasárnap, f. hó 22-én a g. kath. plébános választás ügyében tartott értekezleten történt felszóla­lásom többek á'tal félre értetett. Én ugyanis, midőn Hozás János mellett szót emel­tem, néhai esperes-plebánosunk kegyeletes emlékét nem szándékoztam sérteni, de a közbeszólások által zavarva nem csak az elmúlt tényeket, de személyt is említettem, a mi felett magam is azonnal sajnálkoztam. Említett értekezleten én tulajdonképen azt mond­tam, hogy a gör. kath. iskolában a gyermekeknek a magyar nyelven való beszéd tiltva volt, a mit jövőben kerülendőnék vélek; továbbá a város által adott sze­mélyes pótlék azon kötelezettséggel adatott, hogy az anyakönyvek magyar nyelven vezettessenek, a mi meg nem történt. (Pedig a szomszéd Szatmár városában kötelezettség nélkül is magyarnl vezettetnek.) Ezeket én nem akartam néhai Bilcz István rová­sára írni s nem is tettem érte felelőssé, mert bizonyára nem az ő hazafias érzésén múlt, hogy ezeknek a kivá­nalmaknak nem tudott megfelelni. ’Nagybánya, 1902. junius hó 28. Molnár Mihály. *) E rovat alatt kö/.löttekórt nem vállal felelősséget a Szerk. Felelős szerk. : Révész János. Kiadótulajdonos: Molnár Mihály. fi Rák utczában^áDrr,r= szabad kézből eladó. - Értekezhetni lehet: ZmmZ Telcser Géza kereskedőnél. .. Sz atmár-nagybányai vasút részvénytársaság. Hirdetmény. A folyó évi május hó 16-án megtartott XIX. évi rendes közgyűlés határozatához képest a szatmár— nagybányai vasút elsőbbségi részvényeinek folyó évi julius hó I-én esedékes 18 sz. szelvénye, mint az 1901. évre eső osztalék, darabonként 10 (tiz) koroná­val fog beváltatni. Ezen beváltási 1902. évi julius hő 1-től kezdve Budapesten a »Magyar általános hitelbank« (V., Nádor- utcza 12 ), Berlinben a »Nationalbank für Deutschland« (W. Voss-Strasse 34/a) eszközli. Budapest, 1902. junius havában. Az igazgatóság. i .15S5 JUHdtnnJoiíU&n3i#injCi»](orijCífíl(ofUCnn3tnnJt^i öUtörUPTrUCiUtöntointtnnltönJMifdtö'tJUiruGiruUirOlJi JainJCii^üi[Uu^UipJtnr«t/ii\itjjrulnrvGlrulnrvni lengyel lajos spec. Jogtechnikai műterme Nagybányán ■■ ■ - Kispénzverő-utcza 115. sz.■. ~~ . ~ ■ ■ - - -■ ■ ­MM I forinttól a nélkül, hogy a gyökerek el kellene távolítani ll111JUszájpadlás nélkül is természethűen készítve arany, platin (CeL _____________luloid) és kaucsuk alapba foglalva rágásra használható Mindennemű fogtechnikai teendőket megrendeléseket jutányos árért teljesítek. A kik a fogászat minden ágát jól és alaposan megtanulni óhajtják: fogmíítermemben a legújabb módszer szerint alaposan megtanulhatják igen jutányos árért. Bátran állíthatom, hogy 27 évi gyakorlatom teljes garancziát nyújt. Jótállást vállalok a jó kiképzésre. Vidékről hozzám jövők 4-5 óra alatt teljesen kielégittetnek. Tisztelettel Lakásom: Kispénzverő-utcza 115. sz. “WU LENGYEL LAJOS. spec, műfogtechnikus. Mindennemű órák és ékszerek Jln Riesenbach Gyula órás- és ékszerész-üzletében Nagybányán, Főtér. a leg jutányosabb árak mellett —i kaphatók =======

Next

/
Thumbnails
Contents