Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-29 / 26. szám
\ Nagybánya, 1902. Junius 29. — 26. szám. XXVIII. évfoly •.V* NAGYBANYA ES YIDEKC TARSAPALM! HETILAP ,A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE meg-jeleiíTik: :m:i ist Előfizetési óralc: Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szára 20fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 20-ik szám alá — küldendők. Nyilttér soronként 20 fill. Csendesen, zajtalanul — mint illik a jótékonyság nemtó'ihez — minden különös feltűnés nélkül ünnepelte a helybeli jótékony nőegyesület t. hó 24-én 40 éves fordulóját működésének, 24-én volt 40 éve annak, hogy az egyesület alapszabályait a felsőbb hatóság jóváhagyta. A zöldasztalnál nagy számú és díszes hölgyközönség foglalt helyett s az oldalszékeken a férfiak is szép számmal voltak képviselve a városháza tanácstermében. Az egész ünnepély, a maga egyszerűségében, lélekemelő és impozáns volt. Leteszszük a nőegyesület érdemei előtt mi is a tisztelet koszorúját. Kiválló elismerésre méltó munkát végeznek e téren a nők s hála és áldás fakad a nemes munka nyomában! A 40 éves dicső múlt garanczia nekünk egy még szebb, még magasztosabb jövőre. * A gyűlést Robelly Lajosné jelenlegi elnöknő nyitotta meg röviden, a következő szavakkal: Mélyen tisztelt díszközgyűlés, kedves tagtársaim ! Mi ma kettős ünnepet ülünk, 40 éves nőegyletünk, meg szeretve tisztelt örökös elnökünk Svaiczer Ilka őnagysága fáradhatatlan elnöki működésének szintén 40 éves jubileumát. Sajnos, hogy személyesen nem vehet részt közöttünk; részint gyöngélkedése, részint családi gyásza miatt. De leginkább az ő puritán jelleme az, mely öt távol tartja minden önnepejtetéstől. A jó Isten még őt igen soká éltesse és lelje örömét a mi Összetartó működésünkben. A díszközgyűlést megnyitom. Ezután Lakatos Ottó olvasta fel az egylet történetét, melyet a jelenlevők nagy figyelemmel hallgattak meg. Lakatos Ottó felolvasását lapunk tárcza rovatában hozzuk. Majd Bay Lajos orszgy. képviselő szólalt fel s költői hangulatú szavakkal a következőket mondotta: Habozva fogadtam el a mai tisztet, mert tudtam, hogy sokan vannak önnök között, kik az egylet slagjainak munkásságát ékesebb ‘zavakban tudnák méltatni, de miután meg vagyok győződve, hogy nincs önök között senki, ki nállamuál nagyobb tisztelettel viseltetnék ez intézmény s alapi'ó elnöksége iránt : ez mentse vállalkozásomat, kérve nehány perezre becses türelmüket. Disz gyűlésre gyűltünk össze, megünnepelni jótékony intézményünknek 40 éves fennállását• s letenni a hála örökbecsű adóját annak tiszteletreméltó személye elé, a ki embernek szülötte, de angyali lélekkel bir, a ki azért élt e világon, hogy lelke emberfeletti magasságban tisztábban meghallja a mindennapi zajba elvegyülő, de a földről naponta hangosabban égnek törő, sóhajtást és zokogást. Egy hosszú élet politikai és társadalmi átalakulását nem csak szemlélni, de abban activ részt venni, 40 éven át fáradhatatlanul a köznyomort enyhíteni, ritka nőnek jut osztályrészül. Milliók közül alig akad egy is, aki ezt életczélul tűzné ki magának. Egy életet a köznyomorral, az emberiség legnagyobb ellenségével ily dicsőségesen végig küzdeni, anynyit tesz, mint akaratlanul is egy lapot lefoglalni a városunk halhatallanainak történetében, a melyre a halhatatlanságot nem az emberek feletti uralom, nem az emberi lángész hiú hirvág/a, de az oly ritka lelki gyöngédség a krisztusi tannak gyakorlati alkalmazása, a legmagasabb eszmének talán csak ezután következő század zenéjének megtestesülése fogja elévülhetlen betűkkel bevésni. Az emberi természetben fejük, hogy az örvende- zőkkel szívesen örvend, de a nyomorban sinlődőknek- nek ha juttat is morzsákat, sorsukban nem örömest osztozik. Mennyivel fenségesebb egy oly jelenség, kinek életpzélja nem csak a mindenki előtt látható nyomort enyhíteni, de kinek emberfeletti finom érzéke a társadalom minden osztályában meghallotta még a titokban elnyomott sóhajt is. A ki titokban vagy nyíltan, hiva vagy nem hiva de mindig megjelent jószellemként minden ablaknál mint reménysugár, a hol a szükség már az aj'ón kopogtatott s a ki a vidékre is kiterje-zté jótevő, védő szárnyait, ha azt városa szegényeinek helyzete megengedte.A ki úgy élt le egy hosszú életet, azt igazán szerethették s a kit igazán szeretnek, nem élt hiába. S habár nem ad az élet alkonya annyi örömöt, mint a mennyi terhet az agg kor vállainkra rak, mégis a dicsőségesen megfutott életpályának kedves emlékezete nyújtson kárpótlást az öregség szenvedéseiért. Fejlődjék hatalmassá az az örökbecsű intézmény, hirdesse sok századokon át halhatatlan alapítójának dicső emlékét. Ezen egyszerű de szívből fakadó szavaimat pedig hallja meg Isten és ember egyaránt s koszoruzza meg élete álkonyát annak, ki a szegényekért élt s velők együtt érezett s igy értük titokban sokat szenvedett. (Lelkesült éljenzés.) Stoll Béla az örökös elnöknő Svaiczer Ilka érdemeit méltatta lelkesen, gyakori éljenzések között. Mélyen tisztelt diszgyiilés ! Tisztelt hölgyeim és uraim! A hála a legszebb polgári erény. — Szerencsés a társadalom, ha van olyan tagja, ki erre érdemes, de viszont a társadalom kötelme háláját és elismerését nyilvánítani az iránt, ki arra érdemet szerzett. Önzés jellemzi korunkat; önérdeke előmozdítására törekszik a tömeg s igy kiváló kitűnőség és tel mészetfeletti tüneményként köti le figyelmünket; ha egy hosszú életet látunk a közjó előmozdítására szentelve. —- A közigazgatási tisztviselők hivatása ennek fejlesztése s bár hivatalos kötelmök, mégis ha teszik, érdemül tekintjük. Egyeseknél erre az ambitio is közreműködik s igy, ha magánosoknál okát lélektanilag vizsgáljuk, gyakran megtaláljuk áldozatkétségük rugóit; — de a hol a közjóra kifejtett szorgalom és áldozat eredménye nem alkot maradandó dolgokat s eredménye alig más, mint a szenvedők könnyűinek letörlése, az éhezők éhségének csilapitása, az ügyefogyottak és törődötteknek erejükhöz mért munkával való ellátása s a szegény gyermekeknek a rosztól való megóvása mellett apró örömökben való részeltetése — úgy tapasztalnunk kell, hogy az áldozat forrása nem más, mint a szív nemessége. Igen a szív, mert ebben van a jó iránti szeretet, továbbá a vallásos meggyőződés, mi arra int, hogy a szenvedőben is a polgártársat tekintsük : arra törekedve, ne hagyjuk el csüggedni, hanem gyámoütása állal a hála és ragaszkodás érzetét fel- költve azon föld iránt, melyen társai a szerencsétlenségben el nem hagyják, hanem megélhetést és otthont biztosítva, a haza szeretetét biztosítják. Ünnepet ül e nagybányai jótékony nőegylet és társadalom, hogy háláját fejezze ki alapitó elnöke iránt. önként merül fel a kérdés, ki az, a ki az előttem elhangzott remek szónoklatokban ösmertetett, áldozatra képes volt? — Egy nő. — Méltán meglepő, hiszen a közérdek előmozdítására, köztéren a férfiakat szokás tartani képeseknek mégis :— egy nő;— volt az, a ki azon nagy és áldásos tényekkel a szegények érdeké- j ben a küzdemet teljesité. Hogy ezt tette; talán kapcsolatban van azzal, hogy az alig elmúlt század volt A „NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE” tárnája. A nagybányai nőegyesület negyvenéves története. Irta és az 1902. junius hó 24-én tartott jubiláris diszgyülésen felolvasta: Lakatos Ottó. lisztéit Diszgyiilés ! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azért gyűltünk össze, s Önök azért jelentek meg ily szép számmal, hogy megünnepeljük a nagybányai jótékony nőegyesület negyvenéves jubileumát. És ez ünnepségen a Tek. elnökség megtisztelő bizalma folytán reám, mint a nőegyesület volt szerény tisztviselőjére az a megtisztelő feladat várakozik, hogy az egyesületnek e négy évtizedre terjedő történetét röviden előadjam. Feladatom nagyon nehéz. Mert az a negyven esztendő, mely immár ezen egyesületnek fényes múltként mögötte áll, eseményekben gazdag, de változatokban szegény. A mint az egyesületnek czélja abban az egy szóban fejezhető ki: jótékonyság, épugy a története is ebben a rövid mondatban foglalható össze a jótékonyság szakadatlan gyakorlása. És ha a földön legszebb dolog az erény, s az erények között is. az, mely- lyel Isten nevében embertársainkkal teszünk jót, akkor a nőegyesületnek valóban a legszebb története'van. * A nagybányai jótékony nőegyesület eredete a múlt századnak csaknem a közepére vezethető vissza! és igy egyike az ország legrégibb nőegyesületeinek. Megalakulásán az idea a megyei élet központjából; Szatmárról indult ki, a hol 1861-ben lelkes honleányok Kende Lajosné szül. Szuhányi Laurával élükön egy szatmármegyei nőegyesület megalakításán fáradoztak. Hogy fáradozásuknak sikere annál jobban biztosítva legyen, egy központi szervezet mellett a megye nagyobb városaiban fiók-egyesületeket terveztek, melyeknek czéljuk lett volna a jótékonyság gyakorlásához szükséges anyagi eszközöket a vidéken összegyűjteni s ez által a központi szervezetet üdvös munkájában hat- hatósan támogatni. Rendkívül meleg hangú, lelkes felhívást intéztek a megye hölgyközönségéhez, melyben őket kötelességükre figyelmeztetve határozottan kimondják, hogy tovább is tétlenül maradni és érzéketlenül nézni, miként pusztul el az ország lakóinak egy jelentékeny része magára hagyatva, az ínség és nyomor karjai között, — bűn a haza ellen. Ezzel kapcsolatosan a városunkhoz intézett levélben azt. is jelentik, hogy a központ a nagybányai fiók-egyesület elnökévé Svaiczer Ilkát, a nagybányai társadalmi életnek már akkor is kimagasló alakját, tagjaivá pedig Szakmáry Sámuelnét és Bercsey Lajosnét választotta meg, kik ezáltal egyszersmind a központi választmány tagjaivá is lettek. Ily módon a megyei egyesület szervezve lett s haladéktalanul megkezdette működését. A nagybányai fiók-egyesület tagjai azonban csakhamar meggyőződtek arról, hogy tekintve e vidéken uralkodó nagyfokú szegénységet, s tekintve azt; hogy a tervezet ‘szerint a Nagybányáról felküldendő összegnek csak nagyon kicsiny hápyada kerülne isméi, vissza az itteni.nyonior enyhitéséré mondom — irieggyőződölt arról,’ ■' hogy* ily körülmények közt a nagybányai fiók-egyesület, 9„ mint ilyen, sokáig fönt nem állhat. Az ember lelkében egyik gondolat szüli a másikat, s az egyik eszme a másik, sokszor a messze jövőbe kiható eszmének veti meg alapját. így érlelődött meg fokról-fokra a központi nőegyesület munkakörébe bevont nagybányai hölgyek lelkében is az a terv, hogy . a czéltaian fiók-egyesületet beszüntetik, s helyette megalakítják a helybeli önálló jótékony nőegyesületet, mely az üt begyült filléreket nem idegen, hanem az itteni nagyszámú szegények felsegélyezésére fogja fordítani. Az eszme testté vált, a hazafias elhatározást lett követte s ez annál könnyebben történhetett, mert az akkori helybeli társadalom irányadó köreinek meleg rokonszenve tüntető módon nyilatkozott meg az eszme mellett s ezzel a rokonszenvvel párosult mindjárt kezdetben a közönség jóindulatú támogatása és áldozat- készség-. Svaiezer. Ilkának az elévülhetetlen érdeme, hogy e kedvező körülményeket ki tudta használni, s ezek kihasználásával odáig tudta vinni a dolgot, hogy a tervbe vett egyesület 1861. október 6-án ideiglenesen, 186.2, junius 25-én pedig,, miután a közben kidolgozott és felterjesztett alapszabályok a helytartótanács jóváhagyási záradékával ellátva visszaérkeztek, véglegesen megalakult. Följegyzem az első választás eredményéi, mert méltó, hogy meg. legyenek örökítve tiszteletreméltó nevei azoknak a lelkes hölgyeknek, kik ezen közhasznú intézmény megalakításának fáradságos munkájában részt vettek. Elnök lett-. Svaiczer Ilka, pénztáros-. Klapszia. Gyuláné, ' ruJíafárós: Torday Istvánná, magtáros-. Makray Ferenczné; működő' tagok pedig-. vSzakmáry Sámuelné, b. Apor Gergelyné, Bercsey La- ‘jöshé, Harácsek Ignáczné, Boitnéé Lot ti, Lengyel EndNegyven esztendő.
