Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-22 / 25. szám
TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Előfizetési ára te-. Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes Vm Jlft^ll Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-uteza 20-ik szám alá — küldendők. Nyilttér soronként 20 fill. Városi közgyűlés. Népes közgyűlése volt e hó 18-án a városi képviseletnek. A tárgyak közt ugyan csak 1—2 akadt, a mi vitát provokálhatott, de ennek daczára is dicséretet érdemlő érdeklődéssel igyekeztek a városatyák a tanácsterembe, mely 11 órára egészen megtelt s a karzati hallgatóság sem hiányzott, persze karzat nélkül. Az alábbi részletes tudósitásból világosan láthatja az olvasó, hogy a napirend 1., 2,, 3., 4., 5., 6., 10., 11., 12., 15., 17., 18. pontjai csak tudomásul szolgáltak. A 7. pontnál szinte ünnepies hangulat uralkodott s a nőegyesület 40 éves jubileumának prológját élveztük azokban az elismerő szavakban, mik ekkor elhangzottak. A polgármester lelkesen emlékezett meg a nyugalomba vonuló elnök érdemeiről s kiemelte, hogy küldőit- ségileg kellene a város köszönetét kifejezni a 40 évi működésért, de a volt nőegyesületi elnök gyengélkedő állapotában minden izgalomtól tartózkodni kénytelen s igy az átirat mellett maradt a képviselet. Stoll Béla Svaiczer Ilka-alap létesítését indítványozza, mely indítványa a következő közgyűlésre tűzetett ki. A vásárvám bérlet széleskörű vitát idézett elő, melyben Stoll Béla, dr. Miskolczy Sándor, Sipos Géza, Soltész Elemér, Szerencsy József, Révész János, Bay Lajos vettek részt s néme- 1 lyek 3-szor—4-szer is hozzászóltak a tárgyhoz, A bérlet átruházást végre is megszavazta a közgyűlés, mivel ez a városra nézve az adott helyzetben a legelőnyösebb kibontakozás volt. A birósági épületbe való átköltözködésnél Lakatos üttó szólalt fel, aggódva az iránt, hogy a muzeum már most kiszorul az épületből, a polgármester azonban megnyugtatta őt, hogy a muzeum is ott marad a földszinti helyiségben. A köztemetőkről alkotandó szabályrendelet ma még nem került tárgyalás alá, de tájékozás végett, a közgyűlés határozatából, közöljük mai számunkban egész terjedelmében. A vízvezeték ügye szintén napirendre került Számtalanszor elhatároztuk már, lelkesedtünk, lándzsát törtünk mellette vagy ellene, s ime most. jöttünk rá, hogy csak julius 9-én fogjuk kezdeni tárgyalni. A gyűlésről részletes tudósításunk ez: Elnök : Gellért Endre polgármester. Jegyző: Égly Mihály főjegyző. Hitelesítők: Torday Tire, Révész János, Bay Lajos. Hitelesítés ideje: Julius 4-én d. u. 3 órakor. 1. A belügyminiszter ;;z 1900. évi gyámpénztári számadásokat jóváhagyólag * 'terjeszti. Tudomásul szolgál. 2. Szatmár vármegye t>rvényhalósági bizottsága Nagybánya 1900. évi zárósz madásait jóváhagyja. Tudomásul. 3. Az 1900. évi gyámpé íztári számadásban nyom - tatványok és könyvek besze-zésére fordított 124 K 75 fillér kiadását a törvényhau ág jóváhagyja. A közgyülós ezt tudomásul veszi. 4. A városi fogyasztási pótadóról alkotott szabályrendeletnek a közgyűlés által eszközptt módositá- tásait a vármegye jóváhagyja. Tudomásul vétetik. 5. Polgármester jelenti, hogy Kölcsey Ferencznek elhagyott sirja rendbehozásá^a. hol a munkálatok 2694 koronába kerülnek, a város részéről 100 koronát utalványozott. kéri intézkedésének jóváhagyását. A közgyűlés helyeslőleg jóváhagyja az elnök intézkedését. 6. Szatmár vármegye alispánja a korcsmákról, sorházakról és pálinkamérésekről alkotott szabályrendeletet kormányhatósági jóváhagyással ellátva megküldi. Tudomásul. 7. Svaiczer Ilka, volt nőegyleti elnök a város képviselő-testületéhez a következő átiratot intézte: »Kötelességemnek tartom t omására hozr;; a tekintő tes városi hatóságnak és képviselő-testületnek, hogy agg korom és betegeskedésem arra kényszeritettek, hogy a jótékony nőegyesület elnökségéről, mely tisztet negyven éven át viseltem, lemondjak. Kötelességemnek tartom azt is, hogy mind a város vezetőségének, mind a képviselő-testületnek és általa városunk közönségének, meleg hálámat kifejezzem azon nagy arányú pártolásért, melyben ezen hosszú idő alatt a vezetésemre bízott jótékony egyesületet részesítették. Egyesületünket további jóindulatukba ajánlva maradok megkülönböztetett tisztelettel stb.« Polgármester a levél felolvasása után hosszabb beszédben emlékezik meg azon kiváltó érdemekről, miket Svaiczer Ilka a jótékonyság terén szerzett s indítványozza, hogy jegyzőkönyvileg fejezze ki a város közönsége köszönetét a nemes lelkű volt nőegyleti elnök működéséért s ezt a főjegyző által megszerkesztendő átiratban hozza tudomására. A közgyűlés lelkes éljenzések között csatlakozik a polgármester indítványához. 8. Polgármester javasolja, hogy az esküdtszéki tagok összeírására Bay József, Szerencsy József, Hu- doba Gusztáv, Molnár Mihály, Smit Sándor, Pap Zsig- mond, Harácsek Imre, Dobi Ervin. K. Virág Lajos, Galló Antal. Szervirth János, Gsepey Ferencz küldessenek ki. A javaslat elfogadtatik. 9. A tanács jelenti, hogy Steinfeld Mór és neje vásárvám bérlők ellen a bérletből való kimozditás iránt indított perben a t. ügyész bírói egyezséget kötött, miszerint Steinfela Lipót, a régi bérlő összes kötelességeit átveszi a szerződés értelmében, a hátralékot lefizeti s a 8000 korona biztosítékot városi takarékpénztári könyvecskében leteszi. Jelenti továbbá, hogy a hátralékok 2/s_át Steinfeld Lipót már lefizette s a biztositékot is letette. Mivet az egyezség a város anyagi érdekeinek megóvása szempontjából köttetett, kéri az egyezségnek jóváhagyó tudomásul vételét. Hosszas vita után a képviselet túlnyomó nagy többsége jóváhagyólag tudomásul veszi a bérlet átruházását. 10. A tanács előterjesztést tesz az iránt, hogy a régi városházába jul. 1-től kezdve a rendőrkapitányi, községi bírói, árvaszéki előadói és tiszti ügyészi, a főorvosi és állatorvosi hivatalok átköltözzenek s az őrmesteri lakás és fogházi helység is ott rendeztessék be. Ily módon a jelenlegi városházán az aljegyző, mérnök, gazdatiszt, közgyám, fogyasztási kezelőség, számvevőség kényelmesebb elhelyezést nyer. A képviselet némi vita után hozzájárul az előterjesztéshez s azt változatlanul elfogadja. 11. A felsőujfalusi legelőterületért Felsőujfalu község 300 korona bért igér. Mivel a bérösszeg az eddiginek megfelel, a közgyűlés ezen árért Felsőujfalunak a legelőt ismét bér- Ubttdju. 12. Polgármester bejelenti a köztemetőkről alkotandó szabályrendelet tervezetét s annak tárgyalására egy vegyes bizottság kiküldését kéri, u. m.: a jogügyi bizottságból km. Pap Sándor, Dr. Makray Mihály, Dr. Harácsek Imre, a közegészségügyi bizottságból Dr. Lovrich Gyula, Dr. Kádár Antal, Ember Elek, a közmunka bizottságból Neubauer Ferencz, Fábián Lajos, Csausz Gyula, a pénzügyi bizottságból Moldován László, Révész János, Szerencsy József képviselőket. A szabályrendeletet mai számunkban ismertetjük. A bizottság kiküldését a képviselet elfogadta. 13. A Polgármester indítványt terjeszt be, tekintettel arra, hogy azon nagy kérdések tárgyalása, melyek a vízvezeték és csatornozás létesítésével kapcsolatosak, rövid idő alatt bekövetkezhetik, tekintettel arra is, hogy eme kérdések között első sorban az lesz eldöntendő: akarja-e Nagybánya város a vízvezeték létesítését, javasolja, határozza el a képviselet, hogy a fölvetett kérdés tárgyalására és ebben érdemleges határozat hazalalra jul. 9-én rendkívüli közgyűlést tart A „NAGYBANYA ES VIDÉKÉ" tárnája. A függöny. (Elsusogja ő maga.) Illatos, édes asszonyszobában. Az ablak, a melyen függtem a park sétányára nyi 1 lőtt. Elhihetik hogy volt látnivalóm és nem unatkozhattam. Néha vidám, néha szomorú dolgok akadtak elémbe. Sokszor láttam a kastély urát és úrnőjét szemközt levő lakosztályokból kijönni. Oh nem együtt, nehogy tévedés legyen, ezt megjegyzem. Nem, kiki saját lakosztályából, mely épen egymással átellenben volt, a kastély két szárnyán. Szegény úrnőm és férje, az úgynevezett konven- czionális házasság nyűgeit látszottak hordozni bámu- latraméltó türelemmel. Ha reggel kiléptek lakosztályukból a park hűvös útjaira, reggeli sétájukat megteen dők. a férj hidegen megemelte kalapját, mondva: »Jó reggelt Leontine, remélem jól aludt.« Mire az én kedves úrnőm szívesen mosolyogva viszonozta a jóreggelt kívánást, biztosította férjét hogy jól aludt, és azzal — a helyett hogy kart karba öltve sétáltak volna tovább — egyik erre, másik arra indult tova magános utján. Pedig oly szép pár ember volt úrnőm és férje, csak azt hiszem nagyon is büszkék voltak. Legalább úrnőm sokszor ott állott az ablaknál, hol én eltakartam, és sóvárogva nézett az után a deli férfialak után, ki az ő férje volt, és ki mégis soha sem jött abba az édes asszonyszobába, hol én voltam. Én is csak az ablakon át ismertem. Hányszor sóhajtott föl úrnőm: »Oh Istenem! ha büszkeségem engedné, hogy megmondanám neki, hogy szeretem, szeretem!« és ilyenkor könnyes szemmel fordult el az ablaktól. Ha én beszélni tudnék, beh rég rendbe hoztam volna a dolgot, de igy mit tegyek, csak susogtam és sajnáltam szegény úrnőmet. Néha úgy tetszett, hogy a férj is mintha szeretné az ő édes szép asszonykáját, mert mikor találkoztak reggel, felvillant a szeme, de aztán mintha megbánta volna, bajuszára nézett, megpödörte és kalapját megemelve, a rendes hangon szólt: »Jó reggelt Leontine, remélem jól aludt.« Néha oly dühös voltam rájuk, hogy szerettem volna közéjük repülni és összehozni őket szárnyaimmal, hogy ne tudjanak szabadulni. Máskor meg sajnáltam. Különösen mikor úrnőm ebéd után a szobába jött és mellém ált hogy nézze férjét, mint lép ki a terrászra szivarozva, és sétál le és fel. Néha a szellő egész hozzánk hajtotta az illatos szivarfüstöl és én láttam, hogy úrnőm mily mohó örömmel szívja magába. De hát ha szereti minek az a büszkeség? Én nem tudnék párom nélkül élni, de nevetséges is lennék egyedül és ők, akiket — mint mondják — esküvel is összekötnek, mégis oly mérhetetlenül messze maradnak egymástól. Ez érthetetlen volt előttem. Sokszor tűnődtem rajta de nyitjára nem jöhettem. Jöttek látogatók, szép asszonyok, lányok, de úrnőm soha semmivel sem sejtetett semmit, oly nyugodt, csöndes volt, hogy senki sem kételkedhetett benne hogy boldog. Ha kérdezték: Loránd hol van, hogy érzi magát? Rögtön kész volt a mosolygós felelettel: Hogy érzi magát ? hát igen jól és most kiment egy kicsit az erdőre a puskával, mert úgy is mindig it hőn ül, hát néha igen jó, ha egy kicsit kijárja magát. Legalább a puska sem rozsdásodik. így a látogatók egészen megnyugodhattak és a világ szájára nem adó dott semmi. És ez igy folyt sokáig és talán folyt volna tovább is. Szegény úrnőm pedig lassan lassan sápadni kezdett, de csak lassan, alig észrevehetőig és fájt neki valami, mert sokszor mellére szorított kézzel állott mellettem, lesve az átellenes lakás terrászra nyíló ajtaját. És mikor kinyílt, és mikor meglátta férjét, elsápadt és csak még jobban szorította kezét mellére, néha majd nem elesett és akkor bdém fogódzott. Egyszer úgy tetszett nekem, nem takartam el eléggé és a férj szeme mintha észrevette volna, de úgy tett mintha nem látná. Pár nap múlva úrnőm igen gyengén nézett ki, de reggel azért kiment és nekem úgy tetszett, mintha férje kutató szemmel nézett volna reá és a rendes kérdés helyett hgy »azt hiszem jól aludt« határozottan tette fel, a nem annyira kérdést, mint állítást: »Leontine. kegyed rosszul aludt mert igen gyengén néz ki.« De úrnőm tagadta és eltávozott rendes sétájára. Délben már igen gyöngének érezte magát, és megüzente férjének hogy nem megy az ebédlőbe, hanem hozzák neki az ebédet a szobájába. Nehány perez múlva hangos ismeretlen topogás hallatszott a folyósón. úrnőm arczán örömtől vegyes ijedséget láttam és hirtelen mellém állt. Pár perez múlva az ajtó nyílt s azon a férj deli alakja lépett be, kutatva nézett körül, mire úrnőm lassan előlépett mellőlem és egy hintaszékbe ült le. A férj hozzásietett és kezét megfogva aggódó gyöngédséggel szólt hozzá. Ilyen hangol még soha
