Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-15 / 24. szám
(2) 1902. junius 15. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 24 szára. E legyező használatára legalkalmasabb a délutáni 4 óra után való idő, egészen adig, a inig a munkás lát és a mig a moly zavaráskor fel-felszáll. Jó, ha sorban egymás mellett legalább 5—6 munkás halad, hogy a moly felzavarása esetén, ha az oldalt száll, mindig; egy legyezős emberre akadjon. A molylegyezővel dolgozó munkások igen szaporán haladnak és ezzel csakis a permetezést kiegészítő munkájukkal a szőlőt annyira megtisztogathatják, hogy a moly második ivadékából alig marad. A molylegyező csakis erre a pótló munkára alkalmas. A ki előzetes és gondos permetezés nélkül csak egyedül a molylegyezőben bízik, az csalatkozni fog, mert. mint a tapasztalat mutatta, pyrethrumos permetezés nélkül annyi moly fog rajzani, hogy azt emberi erővel összefogdosni lehetetlen. És nem szabad elfeledni, hogy e molyfogást már akkor meg kell kezdeni, a mikor a moly rajzani kezd és minden másod- és harmadnapon addig kell folytatni, mig a rajzás abba nem marad. A rajzás kezdetéül pontos időt nem lehet megjelölni. Annyi bizonyos, hogy egyszer másszor már junius 20—25-ike táján kezd rajzani, máskor meg csak julius első napjaiban. A rajzás megkezdéséről legjobban úgy győződhetünk meg, ha junius végén magunk nézünk utána, hogy vájjon estende zavarás esetén rajzik-e a szőlőmoly? A ki a szőlő molyos részében 00—40 tőkét meg-megrázogat, az csakhamar meggyőződik a valóról. S ehhez képest azután intézkedhetik a további munka mikéntjéről. Mindezen munkának azonban csak akkor lesz meg a teljesen kívánt sikere, ha azt alaposan hajtjuk végre, ennélfogva ismételjük, e munkáknak, határozzuk el magunkat bármelyiképek a végrehajtására, alaposnak, gondosnak és idejében végrehajtoltnak kell lennie. A felfogadott napszámosban nem szahad sohasem feltétlenül bízni, hanem utána kell nézni, hogy vájjon munkáját jól hajtotta-e végre? A ki a kitartó védekezés helyett csak kapkodik és próbálgat, az idejét és termését is elveszti. Közti: a G E. Nagybánya és Vidé Síének városai a legutóbbi népszámlálás tükörében. Lapunk vezető czikke foglalkozik a legutóbbi népszámlálás országos fontosságával. Időszerűnek találjuk ez alkalommal bemutatni e népszámlálás eredményét megyénk — Szatmár — főbb városaira nézve, annyival is inkább, mert 10 év múlva lesz csak újabb népszámlálás, addig tehát e hiteles adatok úgy hivatalos, mint magán használatban alkalmazhatók. Nagybánya rend. tanácsú váró« 36 ezer kát. hold a halára, lakóinak száma 11 ezer (kerek sz.) 1870-ben volt 9 ezer. Van nyelvre nézve: magyar 8500, német 150, oláh 2400, ruthén 50, egyéb 40. Magyarul beszél 9600. Vallásra: rom. kath. 4100, gör. kath. 4200, ev. ref. 1600, izr. 963, ágostai 143, egyéb 30. — 2200 háza. Ir-olvas 5400 = 49%. Felsőbánya rend. tanácsú város halára 11.400 kát. hold, lakosai 4500. (1870-ben volt 5300.) Magyar: 4200, oláh 346, egyéb 27. Magyarul beszél 4400. Vallásra: róm. kath. 2400, gör. kath. 1200, ev. ref. 687, izr. 142, egyéb 22. 1000 háza. Ir-olvas 2400 = 53°/0. Kapnikbánya határa 4100 kát. hold, összes lakosa 4600 (volt 3000.) Magyar: 2300, oláh 2000, német 100, egyéb 140. Magyarul beszél: 3000. Vallásra: róm. kath. 2000, gör. hath. 2300, izr. 164, ev. ref. 70, ágostai 23, egyéb 56, 885 háza. Ir-olvas 1800 = 40%. Nagysomkut határa 4200 kát. hold, lakosai 2500. (1870-ben volt 1600.) Magyar: 1200, oláh 1200, német 83, egyéb 14. Magyarul beszél 1600. Vallásra: róm. kath. 300, gör. kath, 1300, ev. ref. 228, izr. 582. egyéb 30. 518 háza. Ir-olvas 1100 = 44n/'n. Szinérváralja határa 8500 kath. hold, lakosai 4600. (1870-ben volt 3900.) Magyar: 2400, oláh 2100, német 53, egyéb 8. Magyarul beszél 3100. Vallásra : róm. kath. 780, gör. kath. 2400, ev. ref 760, izr 634, egyéb 11. 853 háza. Ir-olvas 1500 = 30"/n. Apa határa 7400 kát. hold, lakosai 3100. (1870-ben 2700.) Magyar: 900, oláh 2000, német 90, egyéb 90. Magyarul beszél: 1600. Vallásra: róm. kath. 164, gör. kath. 2000, ev. ref. 736, izr. 177, egyéb 7. 564 háza. Ir-olvas 868 = 28°/0. A.-Megyes határa 12.500, lakosai 3100. (1870-ben volt 2300.) Magyar: 844, oláh 2200, egyéb 45. Magyarul beszél 1500. Vallásra: róm. kath. 167. gör. kath. 2300. ev. ref. 318. izr. 257, egvéb 17. 480 háza. Ir-olvas 600 = 19%. Szatmár-Németi határa 32 ezer kát. hold, lakosai 26.800. (1870-ben 18 ezer.) Magyar; 25 ezer, német 586, oláh 900, horváth 110, egyéb 190. Magyarul beszél 26 ezer. Vallásra: róm. kath. 5300. gör. kath. 4900, ev. ref. 11.100, izr. 5200, egyéb 190. 3000 háza. Ir-olvas 17.600 = 66%. Nagykároly halára 15 500 kát. hold, lakosai 15.300. (30 év előtt volt 12.700.) Magyar: 1.4.800, német 149, oláh 300 egyéb 50 Magyarul beszél 15.200. Vallásra: róm. kath. 5900, gör. kath. 3500, ev. ref. 3400, izr. 2100, ágostai 240. gör. kel. 100. 2200 háza. Ir-olvas 9700 • 61% Sok minden félét beszélnének e néma számok, ha megszóllogatnánk őket, de talán már is untató e száraz szám-garmada a t. olvasóra, csak egyet tárunk föl még belőlük e kis czikk végére, azt tudniillik, hogy ha az irni-olvasni tudók szerint sorozzuk vidékünk elsorolt 9 helyét, nagyon szomorú adat jön ki belőlük, az tudniilik, hogy erre felénk, az Aranyországban, a tejjel, mézzel folyó kis Kanahánban, még fele az embereknek, (sőt több helyt, mint nem.) még a fele se tud irni-olvasni. Hát a többi elemi népismeret, hol marad el még? ... 35 évi kényszer-oktatás után! Jövő század, de sok dolgod lesz még nálunk nagy Magyarországon. A felsorolt 9 hely igy foglal helyet a műveltség létráján: Szatmár 66%> Nagykároly 61, Felsőbánya 53, Nagybánya 49, Nagysomkut 44, Kapnikbánya 40, Szinyér- váralja 33, Apa 28. Aranyos megyés 19°/0. A halzsiros finn-alyafiságot még ma se szívesen ismeri el nálunk legtöbb ember, pedig a szegény finnek fagyos, sáros, rideg országában majd minden ember ir, olvas s minden 5—6-ik halzsiros-család házikójában ott van a könyves pad, 20—30 — 100 jó hasznos gazdasági könyv, térkép rajta. . . A még ridegebb kövesebb, kopárabb Svédországban, Norvégiában, hol már igazán hal a főtápláléka embernek, tehénnek, lónak, disznónak egyaránt, hol 6 hónapig tart a tél és hozzá ekkor nap se süt soha; hol alig van rendes iskola- épület (a lakások elszórtsága miatt,) hanem a tanítók ezerei járnak házul-házra, mint a drótos nálunk s úgy tanítják a gyermekeket a családban 3—4 napig s aztán mennek másik tanyára újabb 5—6 napra . . . . folyton-folyvást egész éven át. (de van is ám jó fizetésük, 3-ros, 4-res, mint a mi néptanítóinké;) itt a rideg országban megköveteli a kemény törvény, hogy a jegyesek az esketésnél legelőször Írják alá sajátkezű- lég az esketési anyakönyvet és csak azután rebegjék el a holtomiglant .... (holnapiglant,) különben nem szabad őket összeadni senki fiának ; e rideg országban 70 év óta nem akadt eset. hogy egyetlen esküvő ezen okból elmaradt volna. Nem ártana nálunk is behozni ezt a norvég törvényt, a sok üres, czifra, hatástalan iskola-törvény helyébe. Vagy csak maradjunk mi a 20—30% írástudónál, sőt tán még ez is sok? . . Szegény br. Eötvös József, megfordul sírjában ! Bencsik János. Heti krónika. A lembergi katonatisztek kirándulása inkább mulatság számba ment. A permetező eső daczára a ligetben a gén, fifti forti, szörti csakúgy visszhangzott. Egész délután állandóan el volt foglalva hölgyekkel és urakkal a tenisz pálya. Alig jövünk mi azonban bele egy kicsit a jókedvű hangulatba, mindjárt gondoskodik a természet, hogy legyen min bánkódnunk is. Szörnyű viharok, felhőszakadások jöttek a hét közepén. A folyók és folyamok szinültig megteltek, mint a keserűség pohara s nem egy helyen bizony ki is öntöttek. Igen sok kárt csinált, a bősz elem Másik kellemetlen csapás az a sok járványos betegség a gyermekeknél. Száz meg száz apró ember fekszik betegen s a kanyaró egyre jobban terjedőben van. Pár nap múlva nem lesz kit védelmezni előle, mert mindenkihez ellátogat. Ne csodálkozzék hát. a nyájas olvasó, ha ilyen szeszélyes idők nyomása alatt, nem tud élczelődni a krónikás. Különfélék. Szatmári Béla m. kir. pénzügyminiszteri miniszteri tanácsos nehány nap óta városunkban időzik a liget melletti nyaralójában s a nagybányai bányake- tület több üzemét és hivatalát részint meglátogatta, részint megvizsgálta. Személyi hír. Zsigmond Sándor tiszántúli kerületi főjegyző és ev. ref. püspökhelyettes pár napot városunkban vejénél, Soltész Elemér ref. lelkésznél töltött. Degen Gusztáv lemondott arról, hogy kormány- biztos legyen a helybeli érettségi vizsgálatoknál. A minisztérium Dégen helyébe dr. Klekner Alajos kassai jogakadémiai igazgatót küldötte ki miniszteri biztosul. A vizsgálatok f. hó 26-án, 27-én és 28-án lesznek. Kopogtatnak s belép Bella. — Édes.. . s többet nem mond, mert nagy zavarába nem jut eszébe semmi. Teodorovits ur udvariasan bemutatkozik s Bella kisasszony természetesen ott marad, a mi nem is vehető rossz néven ha az ember tekintetbe veszi, hogy Sárvárán sok a férjhez- menni akaró leány. Negyed óra se telik bele s mind az öt família ott van már Weisznál. A lányok elvannak ragadtatva Teodoroviss ur kipödrött bajuszától s a koczkás nyakkendőjétől, a mamák meg nem győzik elégé dicsérni, hogy milyen jól áll neki — már mint Teodorovits urnák — az angol szabású kabát. (A kabát ugyan franczia szabású, de hát ez Sárvárán mellékes.) Telik-mulík az idő. Szembekötősdi, fogócska egymást érik. Teodorovits ur mindég megengedi magát fogni s a zálogosdinál igazi csókkal váltja ki zálogait. Vacsora után Weisz mama sétát, proponál, ha természetesen a vendég is beleegyezik. Teodorovits ur beleegyezik. Ö mindenbe bele szokott egyezni. Másnap. — Felkelt már? kérdé Zsenike halkan a cselédtől. — Még alszik. — Hát csak had aludjék. Fel ne költse az Istenért! Szegény kifáradhatott nagyon a tegnapi sétától. Istenem milyen herczig. Hogy irigykedik Erzsiké, Bella hogy nálunk lakik s nem nállok. Hát csak had irigykedjenek, had bosszankodjanak. S tovább fűzi gondolatait. Milyen aranyos volt akkor, mikor haragszomrá- dot játszottunk. Hogy szerettem volna megcsókolni... Istenem, ha egy ilyen férjem lenne! — De nini, Teodorovits ur. Hát maga fenn is van? No nézze, én meg azt hittem hogy még alszik. Teodorovits ur nem aludt. Ö már korán reggel fent volt hogy műszereit mijét rendbe hozza. Egészen más ruha volt rajta mint a tegnap. — Milyen jól áll! Konstatálták a leányok, akik már reggeli 7 órakor átjöttek Zsenikéhez a — szakácskön yvért. Délben nagy ebéd, az összes mamák és papák résztvételével. Weisz ur az első fogásnál feláll és szellemes tosztot mond a vendégre, kijelentvén, hogy Sárvára csak szerencséjének tarthatja ha egy Pesti mérnököt fogadhat falai között. Azután azt mondja hogy ő a jövőbe lát. Látja Teodorovits urat, a mint a dicsőség lajtorjáján egyre feljebb és feljebb kapaszkodik. (Ezt a kifejezést még fiatalkorában olvasta a »Pankotai Hirharsoná«-ban s azóta unos untalan használja.) Teodorovits ur viszont Weiszné őnagyságára ürité poharát, kijelenti, hogy ehhez fogható jó süteményt gyermekkora óta nem evett s hogy az ize 90 éves korában is a szájában fog maradni. A szellemes válasz nagy hatást tesz. Weisz mama arcza láthatólag sugárzik az örömtől s lelki szemei előtt már-már látja a mint Teodorovits ur Zsenikét karján az oltár elé vezeti. Letelt a négy nap. Előáll a kocsi. Teodorovits ur megköszöni a sziveslátást és érzékeny búcsút vesz áz öt famíliától. Egyenként és összesen... Egyebet semmit! Semmit, ha mondom. Weiszné hüledezik, Zsenikét, a gömbölyű Zsenikét mintha jeges vízzel öntötték volna le.... Hát. Teodorovits ur még meg sem kérte a kezét? Nem ! Teodorovits urnák Ízlett ugyan a sütemény, pompásan eltöltötte a négy napot, de esze ágában sem volt holmi házasságra mire gondolni. A kocsi elhajt. Porfelhő kavarodik fel nyomában. A mamák kórusban : Nem szép hogy olyan sokáig a nyakatokon ült. Zsenike, a gömbölyű Zsenike\ De milyen kiái 1 hatatlan volt az utolsó két napon, vetted észre mama? Weisz mama: Láttam én azt az első napon, mikor betette a lábát hozzánk! A mamák és a lányok kórusban: Brr Csakhogy elment már innét! A kis kapuajtó becsapódott. A zsalugátereket leeresztették. Csend. A nap melegen tűz le Sárvára utczáira. Kánikula, pokoli meleg van, mikor minden élő lény bújik az árnyékos helyre. Bihari Jenő. M A. tudomány. Bájos, ifjú, tudományos kis lányok, Kik a Carnot tételét lehozzátok, Szerény kérést koczkáztatok a végett : Tanuljatok inkább egy kis ,,Hűséget," Édes anyám ! az udvarlóm azt mondta : Nem való a lánynak oly sok iskola — Félti tőle a mit bennem szépnek lát: ártatlanság, költöiség himporit. Kis angyalom ! áldjon meg téged az ég, A mit te tudsz, nékem az éppen elég; Mit még nem tudsz.. megtanitlak, galambom, Magamnak a Jogot erre fönntartom. Jeney Gyula. zipS és kalap különlegességek raktára. Jfépfi, fiú- és leányka szalma = kalapok nagy uáíaszíékfian. /íio 7n hnnnnrtnlV £7ári aktára Hadó Andor ezipő és férfidivat ULCIZ.U UL/l Uf'UUix üzletében (Főtér.) „Ideál46 czipők egyedüli raktára
