Nagybánya és Vidéke, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-08 / 23. szám

Nagybánya, 1902.

9

Junms'8. — 23. szám.

TÁRSADALMI HETILAP

A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE

MEGJELEISTIK: MIIT'DEIT TT-^.S^.IKlSr.^ZE3

Előfizetési árak: Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők.

Közlemények a szerkesztő lakására — Eelsöbányai-utcza 20-ik szám alá — küldendők.

Nyilttér soronként 20 fill.

Az iskolák beszüntetése.

Nagybánya összes elemi iskoláit és kisdedóvóintézeteit úgy a belvárosban, mint a telepeken az alispán f. hó 4-én sürgönyileg bezárta s igy 5-én a gyermek-sereget, úgy a községi iskolákból, mint a hitfelekezeti tanintézetekből szétbocsátották.

Mi csak helyeselni tudjuk az alispán intézkedését. A szamárhurut az utóbbi időben nagy mérveket öltött, s a mi még rosszabb, újabban a kanyaró is nagyon kezdett terjedni.

Folyó hó 1-től 5-ig ugyanis a városházán 23 kanyaró esetet jelentettek be. Ez pedig csak egy része, egy töredéke a betegek nagy kontingensének.

Egy tekintélyes orvos állítása szerint a ragályos betegségben (vagy szamárhurut, vagy kanyaró) szenvedő gyermekek száma Nagybányán ma meghaladja a 200-at.

Ily körülmények között a gyermekek csoportosulása meg nem engedhető. Ha közelebbről mérlegeljük a dolgot, nem is oly nagy hátrány a növendékekre nézve ez a beszüntetés, a mennyiben a tananyag már el volt végezve s az osztályzatok is nagyrészt megállapítva.

Május hóban a tanitónak készen kell lennie növendékeivel s a mi jeles képzettségű tanítóink készen is voltak, igy csak a formális vizsgálat marad el, de osztályzatot fognak nyerni a gyermekek. Az évet tehát nem veszítik el.

Az iskolaszék felhívta a tanítókat, hogy tekintettel az azonnal történt beszüntetésre, méltányosan igyekezzenek osztályozni a növendékeket.

Még egy vigasztaló vonás van ebben a szomorú dologban s ez az, hogy a kanyaró általában igen enyhe lefolyású s igy a gyermekek nincsenek oly nagy veszélynek kitéve, mint gondolnók.

Fogadják tehát a szülék megnyugvással és helyeslő jóindulattal a beszüntető intézkedést s legyenek azon, hogy a járvány megszűntéig gyermekeik mennél kevesebbet érintkezzenek mások gyermekeivel.

A „NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE” tárczája.

Emlékkönyvbe.

Hogyha a szerelem gyönyörébe Szikrányi fájdalom vegyül:

Óh olyan könnyen átformálódik És fájdalom lesz egyedül.

Ha sorscsapások özönvizéhez Csöpp igaz szerelem tapad:

Édes teherként győződ s boldog léssz Föld felett és a föld alatt.

Jeney Gyula.

A

Királyunk koronázó emlékünnepére.

— Irta: Szabó József. —

Ma felséges királyunk I. Ferencz Józsefnek 35 ik koronázási évfordulóját üli a magyar nemzet

Megünnepli azzal a szeretettel, azzal a nemességgel, azzal a törvénvtisztelettel, fénnyel és pompával, a melyhez méltó nemes királyunk fenséges jósága.

Láttatok valaha jó embert, ki családját, embertársait szeretettel övezi, együtt örvend az örvendezők- kel, együtt siránkozik a a siránkozókkal ? Láttatok-e embert, ki busul azon, ha egy nap elmúlik és jól nem tehetett embertársaival. Oh! ha láttatok ilyen embert e városban, az az ember meg sem közeliti a király jóságát. A királyi jóság nem egy-két emberrel, hanem a nemzet millióival tesz jót egy toll vonással. Egy királyi szavával ezerek és ezerek esdekléseit elégíti

r

Útmutatás

a szölőmoly Cochylis anibigella) első nemzedékének junius havi irtására.

A szőlőmoly évenként kötszer szokott mutatkozni. Az első nemzedék hernyói május közepétől körülbelül junius utolsó harmad' lg találhatók, a mikor kezdetben a fürt apró bimó !, később a nyíló virágzatot, majd az apró kötőd itt bogyókat pusztítják. E hernyó eleinte igen parányi és zöldes szinti, később szennyesrózsás, vagy ibolya?-ürkés, legtöbbször azonban szennyeszöldes, de feje és az utána következő első testiz feketésbarnák: teljesen felnőtt korában 8—10 mm. hosszü. E hernyót a fürtön sohasem lehel szabadon látni, mert a mijr egészeh kicsi (1 mm hosszú), addig belefurakodik a bimbóba, miközben azokat finom pókszálakkal összekötögeti, későbben pedig részint az elrágott virágokból, részint azok elváló hulladékából ugyancsak a szájából eregetett pókszállakkal a fürt gerezdei között hosszúkás fészket készít, a melynek belsejét kibéleli. E fészekben tartózkodik s innen indul ki, hogy kártételeit folytassa. Egy hernyó készíthet azonban egymásután több fészket is; innen van, hogy az ember belőle egy fürtön

5—6-ot is talál, de hernyót rendszerint csak egyben. Nagy fertőzés eselén egy fürtben van több, 2—3, sőt 5 hernyó is.

Junius végén teljesen kifejlődött és akkor vagy az eddigi fészekben, vegy inkább a karón és szőlőtőke alkalmas repedésében, de nem ritkán a szőlő kötözésre használt anyagban (szalmában, guzsbacsavart füzvesz- szőkben, sásban vagy raffiában) készített külön burokban bebábozódik Bábja csak mintegy 6 mm. hosszü és világosbarna szinti.

Két hét múlva, még pedig junius végén szórványosan, julius elején tömegesen kikel e bábból a szőlőmoly mely valamivel nagyobb a közönséges ruhamolynál, mert 7—8 mm. hosszú és kiterjesztett szárnynyal 13 — 15 mm széles E molyra könnyen rá lehet ismerni arról, hogy hátán, ha szárnyát háztető formájára összeteszi, a felső szárnyán egy kis nyeregalakra emlékeztető kávészin barna harántos sáv húzódik ; a felső szárnya hegyén a nyeregalaku rajzhoz hasonló szinü pont van.

A moly a nappal legnagyobb részét a levelek alsó felére húzódva tölti, csak estefelé napnyugta előtt röpködik, miközben párzik és vagy a már félig kifejlődött bogyókra, vagy azok nyelére egyet-egyet, összesen mintegy 150—200 petét tojik. E pete fehéres és szabad szemmel nem igen vehető észre.

Az ebből a petéből kikelő kis hernyócska, tehát a szőlőmoly második nemzedéke, mely színre és termetre majdnem teljesen azonos a júniusi hernyóval,

ki az ínségben, a nyomorban vagy nemes törekvéseikben.

A rab, kit a rideg emberi ész törvénye kötélre méltónak talált, utolsó kérését a királyhoz küldi, hogy kegyelmi jogának áldását élvezze.

A magyar nemzet 35 éves uj közös ügyes alkotmánya alatt, ezernél több törvényt szentesített felséges királyunk s a nemzet igen sokszor apellált a királyi jóságra, a királyi kegyre.

A király azonban tanácsosai által sokszor akadályozva van, hogy úgy teljesítse a nemzet óhaját, mint a valódi magyar érdek kívánja. Ez alatt értem az osztrák tanácsosokat, kik felújítják a régi és újabb alkotmányos harczokut a nemzeti jogok érvényesítése és kivívása tárgyában.

Királyunknak nem csak egy családot, hanem többet kell kormányoznia, és itt meg kell találnia az egyenlőség, az igazság és testvériség magasztos elvei • nek ama fönséges harmóniáját, mely éltető lelke minden kormányzásnak, kicsiben vagy nagyban, akár a tanteremben akár a királyi trónon.

A király tette felett milliók és milliók ítélnek, különböző helyzetükből, különböző állapotban és a tudás különböző fokain állva ítélkeznek felette és igy megtörténik, hogy királyunkról elégedetlen szavak is kelnek szárnyra. De ezeket az általános közvélemény felhangzó moraja, mint az örök tagadás emberének az ajkát elnémítja. Jogosan, mert elfogultan Ítélkezünk mi a király tettei felett, mert ritka ember képes a király kényes helyzetébe bele képzelni magát, és a fő és mellékkörülményeket a maga szövevényes lán- czolatával ritka ember ismeri, kevés ember képes a királynak fönséges szivéig látni, és annak magasztos érzelmeit ritka ember érzi át és igy mi félve mér* legeljük királyunk telteit és félve beszélünk róla, ne>

julius és augusztusban a bogyókba furakodik. Azokat részben egészen kirágja, részben csak kikezdi, de szálaival mindig összefonogatja. Az így megtámadott és összecsomózott bogyók, melyek legtöbbször a fürt hegyén vannak, rothadnak, nemcsak mert már úgyis megvannak sérülve, hanem azért is, mert rajtuk telepednek a különféle gombák is. Egyes hernyók akadnak azonban a fejletlen sarjutermésben még október hónapban is.

Még mielőtt a szüret ideje beköszönt,, a hernyó a fürtöt elhagyja és vagy a tőkére, vagy a karóra vándorol, hol bebábozódó helyet készít magának ; ebben október végéig eleinte mint hernyó vesztegel és csak azután bábozódik be Ilyen báb alakjában ki si telel.

Jövő évben május elején, de he meleg a tavasz, akkor már április végén megjelenik a moly újra, mely petéjét a bontakozó hajtásokba, illetőleg azokban a bimbókra tojja ; e petékből kél ki az a nemzedék, mely tavaszszal és nyár elején a virágfürtöket szokta rongálni.

A szölőmoly amaz ivadékát, a mely a szőlő fürtjét májusban lepte meg s abban mintegy junius 15—-20-áig javában pusztít, vagy permetezéssel vagy kézzel való szedéssel irtjuk. A permetezést azonban csak junius közepéig (legkésőbb 20.-áig) szabad folytatni s ugyanaddig be kell végezni a szedést is, mert későbben a szölőmoly hernyóinak egy része bebábozó- t dás végett már félrehúzódott s igy az akkor folytatott permetezés, vagy szedés csak felemunka volna. A félre húzódott hernyókból ugyanis kikelhet júliusban még mindig annyi moly. hogy ivadéka tönkre teheti őszig a termés kétharmadát is. így tehát, a ki akár a permetezéshez, akár a szedéshez fog hozzá, siessen ám a munkával, hogy azt — mint fönnebb láttuk — idejére el is végezhesse. A mi a permetezés és szedés megkezdését illeti, az akkor kezdendő meg, a mikor a moly hernyójának nyomait (az összefont, megrágott és száradó virágbimbókat) a fürtben meglátjuk. Ez az időpont bekövetkezik néha május végén olykor junius első napjaiban, de minden esetre már a virágzás megkezdése előtt. A alább ieirt anyaggal megpermetezhetjük bátran a szőlő virágját virágzás előtt, virágzáskor, vagy virágzás után, mert az sem a megtermékenvülésnek, sem már a kötődött apró bogyónak nem art, holott a moly hernyóját irtja. Minden esetre szükséges, hogy csakis az alább megnevezett anygokat használjuk, a melyről honi hivatalos kísérleteink alapján tudjuk, hogy kárral nem járnak.

A permetezéshez szükséges folyadék 3 kgr. puha fekete szappanból 1 V2 kgr. valódi pyrethruin- (dalmát, perzsa vagy montenegrói rovar-) porból és 10 liter vízből olyanformán készül, hogy e vízben előbb a szappant oldjuk fel s azután hozzákeverjük a pyrehogy helytelen szavainkkal fölséges személyét és irántunk lobogó szeretetét rut hálátlansággal illésük és véletlenül, akaratlanul felségsértés bűnébe essünk, melyet a törvény szigorúan büntet.

Jóságos királyunkat a nemzet 1867-től kezdve elhalmozta rokonszenvének, szeretetének, áldozatkészségének és tiszteletének minden kigondolható nemével. Az iskolákba is bevitték a király tisztelet ünnepét. A tízparancsolat a szülői szeretetet hangsúlyozza és a királyi szeretetről említést sem lesz. Hogy miért ? meg mondom. A szülői szeretet és tisztelet forrása minden szeretetnek és minden tiszteletnek. A ki nem szereti szüleit, az nem szereti testvéreit, sem embertársait, az nem szereth ti királyát se, mert hol a szeretet nincs a szívben, ott hiába keressük azt. Szeretet nélkül az ember olyan mint csengő érez és pengő czimbalom.

A szeretet élteti a mező kis virágát, a szeretet kormányozza az ég csillagait, a szeretet tartja fenn még a vad állatok világát is. Csak az ember legyen rideg ? Csak az emberből hiányozzék a szeretet ? Vagy a valódi szeretetet csak az önző szeretet foglalja el ? Ezen önzéssel sem családot, sem társadalmat, annál kevésbbé lehet államot nagygyá lenni.

Azért szeressük egymást önzetlenül e honban élő népek, hogy a szeretet nyomában járjanak, a testvériség, egyenlőség és szabadság nemes eszméi, hogy viruljon a sok balsors által látogatott kedves hazánk, hogy legyen áldás a Kárpátok hegykoszorujába foglalt téreken. hogy a király:

»Lelje népe boldogságán örömét S hir, szerencse fcoszoruzza szent fejét.

Minden ember legyen ember és magyar,

A kit e föld hord s egével betakar.

Egymást értve, boldogítva ily egy nép Bármi vésszel bizton, bátran szembe lép !«