Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-26 / 21. szám
Nagybánya, 1901. Május 26. — 21. szám. XXVII. évfolyam. NAGYBANYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBAim/GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE avds&qfTEXjEiTiis: i^txasrioEiiT ■v.A.s-Á.:R3sr-A-:£:, Előfizetési árak:: Egész évre 8 Kór. Fél Előfizetések, reklamáeziók és hirdetések Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20 fill. Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 20-ik szám alá — küldendők Nyilttér soronként 20 fill. Kinyílott a pünkösti rózsa, legszebb díszében pompázik a természet. Az egyház megérte ismét dicsősége fényes ünnepét, mikor a szent szellem lángnyelveken szólalt a hívekhez s megalakult az első keresztény gyülekezet. Az ünnepi hangulat kétségtelenül megvan, most is s habár nehezünkre esik, hogy nem mondhatjuk el, hogy az egész kér. világ ma ünnepel, mert egy jó nagyrész a keleti és a gór. kath. egyház csak egy hét múlva fog az ő piros pünköstjében gyönyörködni, de mégis hangoztathatjuk, hogy Jézus hívei közül sok millió és millió ember ünnepel e napon. Az egyház megteszi a maga kötelességét s évről-évre hirdeti a békességnek, a vigasztalásnak, az igazságnak szellemét, mely a keresztény közéletben kell hogy megnyilatkozzék. A politikának különös pünköstje van, az országházban uj törvényt tárgyalnak, mely kimondja, hogy képviselők ezután vállalatokban nem vehetnek részt, s képviselő jövőben semmiféle ügyben közben nem járhat. A másik véglet, mély csak a miniszterek hatalmát fogja növelni s a mely sok vállalatot foszt meg hírneves emberektől. Meglátjuk minő lesz az uj szellem, melyet majd megteremt az uj törvény, vájjon jobb lesz-e a réginél. De hagyjuk a politikát, Budapesten ünnep van, szép, örömünnep, a haza jövő reménye, ifjuságá -gyülekezik össze a tündér szépségű fővárosban,. -\ > . A ^középiskolák növendékeinek országos tórnáversenyét értjük, melyen a mieink is részt vesznek. Látni a csinos mezbe öltöztetett piros pozsgás fiukat az ő jó kedvükkel, gondtalan ábrá- zatukkal, a nemzet fönntartó és mentő erőt, az ügyességet, a tudomány mellett állandó egészséget, mindez országos ünneppé avatja a budapesti versenyt, méh en lélekben mi nagybányaiak is ott vagyunk s kívánjuk, hogy a mi fiaink hozzanak újabb babért a zászlóra, mely köré annyi reménynyel csoportosultak, vagy hozzák haza legalább is magát a zászlót, melyet a miniszter első dijul tűzött ki. Útmutatás a peronoszpora ellen való védekezésre. Szőlőtenyésztésünknek ezen gomba ellensége hazánkban legelőször május végétől julius elejéig szokott jelentkezni; károsítását illetőleg pusztítását júliusban, különösen augusztusban egészen szüretig folytatja. Ismertető jelei a következők röviden : a peronoszpo- rás szőlőlevél alsó lapja foltonként olyr.nnak látszik, mintha czukorporral volna behintve vagy rajta dér képződött volna. Kezdetben a foltok aprók, szabálytalan alakúak, rendszerint a levél főbb erei mentében láthatók, és csak későbben olvadnak nagyobbakká össze. A levél felső lapján pedig az alsó lap foltjainak megfelelő helyeken először sárgás, később vere- ses barna, de nem kiemelkedő, végre elszáradó többnyire kerek foltok láthatók a szerint, a mint a gomba fejlődése kisebb-nagyobb mértekben haladt előre, E gomba könnyen megkülönböztethető a nemez betegségtől (erinosis), melyet igen sokan a peronosz- porával tévesztenek össze, s melyet a szőlőatka (Phy- toptus vitis) okoz. E betegség azonban rendszerint nem veszedelmes. A nemezbetegség foltjai a levél alsó lapján bemélyedtek, rendesen piszkos fehérek, de nem ritkán hófehérek, barnás fehérek, sárgák, sőt vereslők is, tömött nemezhez hasonlók, azaz sűrűn álló szőrök által képeztetnek. A levél felső lapján pedig az alsó lap foltjainak megfelelő helyeken apró dudorszerü kiemelkedések láthatók, melyek színe rendesen sárgás-zöld vagy zöld, de gyakran különösen a fiatal leveleken vereses. Megkülönböztetendő a peronoszpora a lisztharmattól (Oidium) is, mely a levelek felső lapján pók- hálószerü, a bogyókon lisztszerü piszkosfehér bevonatot alkot. A peronoszpora nyári (conidia) és telelő spórák (oospora) által szaporodik. Ä gomba főleg a nyári spórák által terjed. A nyári spórák a szőlő összes földfeletti zöld részein, de főleg a levelek alsó felületén. jelennek meg, s később a gyümölcsön is és a fentebb említett foltokat alkotják,a nyári spórákat főleg a szél hordozza szét s hullatja el. Ha a nyári spórák a szőlő zöld részeire hullanak s itt eső-vagy harmatcseppbe kerülve, kellő melegben tovább fejlődnek, megtámadják a szőlő zöld részéit. A leveleket azonban csak a felső lapjukon támadhatják meg. A nyári spórák terjedése és támadása tart tavasztól késő őszig. A telelő spórák (oosporák) a gomba testével (mycelium) együtt a szőlő testében, de főleg a levelekben fejlődnek s a lehullott levél belsejében telelnek át. Nem volna tehát czélszerűtlen ősz idején a lehullott leveleket a mennyire kivihető összegyűjteni és elégetni vagy más módon megsemmisíteni, mert ezáltal a gomba jövő évben való terjedését akasztjuk meg. Ugyanis a levélben áttelelt spórákból fejlődnek legtöbbnyire az első nyári spórák, melyek megfertőzik a fiatal szőlőleveleket, minekutána nem sokára megjelennek a fiatal levelek alsó felületén a nyári spórák alakította foltok. A peronoszpora pusztítása közvetett vagy közvetlen. Közvetlen első sorban ha a leveleket támadja meg, mert a megtámadott levelek gombalepte részei rendes működésükben meg vannak akadályozva s rendszerint tönkre is mennek, mivelhogy a megtámadott levél részben vagy egészben ideje etőtt elszárad s a legtöbb esetben le is hűlik. Közvetlen a pusztítás akkor is, midőn a fürtöt részben vagy egészen támadja a gomba, mert az ilyen fürt bogyói összeszáradnak, részben lehullanak ; a félig-meddig megtámadott fürtök bogyóiból szűrt bor pedig többé-kevésbbé csökken értékében. A gomba pusztítása közvetlen lehet még azon esetben is, ha a hajtásokat korán megtámadja és tönkreteszi, de leginkább károsítja a vesszőket az által f ! f A „NAGYBÁNYA ES VIDEO” tárczája. Féltés. Ha szép volnál, mint Afrodíte szobra, S ha a Szűz Anyánál szeplőtelenebb : Féltésem úgy se hágna már nagyobbra, Gyötrelmem így se volna kevesebb. Ha Jó volnál, hűség példája, tükre, Ki értem él csak, szivem űdveéri Úgyis lemondanék rólad örökre, Mert féltelek! s átkozott, aki félt I örvénylő bánat őst romol/a elmém', Mint szűk medrét a zavaros patak. A múlt csapásait még elviselném, De újra feltört e vad áradat. Gonosz gyanú agyamba’ minden eszme, Káromlás’ ellened a gondolat. Más férfi tán dicsőséggel övezne, Én arra vágyom, hegy lerontsalak. Minden mosolyban árulást gyanítok S az uj királyt halálra keresem : Vigasztalást, bizalmat eltaszitok, Erembe' láva hömpölyg rémesen. Gyűlöllek téged s e makacs szerelmet, Mely lábaidnál czenkké aljasit: Kéjre sovárpn koldulok kegyelmet, Midőn a féltés szivemig hasit. Óh, hogy’ oltsam ki égő veszedelmem', E lealázó, titkos kínokat ? Mig meg nem öl, mig átkozott szerelmem Önérzetemből ki nem fosztogat! Mert, férfi mig él, kit nő megkívánhat, Mig férfi tessz, ki téged megóhajt: Az én sorsom a gyanú lesz, a bánat, Mely a halálba vagy bosszúra hajt.... Szörnyű tükör a féltő, irigy elme, Eltorzítja a hűséget magát I Bűnt fest a bájra, árulást a szemre, Messzaimát mutat vagy Medúzát. Hiába a pap, minden istenével, Annak, ki egyszer elveszte hitét; Hiába a nap, sugár-özönével: Sötét a vaknak a világ, — sötét I... , Zempléni Árpád. Végítélet. Lángolunk é3 ellobbanunk, A sok szép szem s piros ajk, Melyeket csókolni vágyok, És a melyek csókra vágynak, El fognak porladni majd. El a nemesen érző szív, A égbetörő akarat, Szépség, eró', és tudomány, Gazdagság és a szerelem, A mik kínozzák agyadat. Ha Isten parancsszavára Fölkelnének a halottak S visszakövetelnék mindazt, Dicsőséget, fényt és vagyont... A miket a földön hagytak. És sujtoló karjaikkal Megtorolnák a bűnt végre, S rágalmat, mit rajok fogtak, Minden összeomlanák a »Viszontlátás-» örömére. ieney Gyula. Levél egy barátomhoz. — Irta: Glanzer Gyula. — Moltó: »Pour rendre agréáble la vie, Nie regardous pas trop prés.. Ugyan kedves barátom, csak ne oly merészen röpködj a képzelet szárnyain a megszámlálhatatlan szférák világában, mert azok a csinált szárnyak a józan ész, a modern tudomány mindent megvilágító napjától könnyen elolvadhatnak és aztán magasból a bukás nem kellemes. Te hiszed és vallód, hogy a szellem önállóan létező lény, mely az élet megszünéseker elhagyja porhüvelyét és tovább száll, mint a sebes röptű madár.. Ez a szellem azután körülöttünk lebeg, bolyong, lézeng és különfélekép megnyilatkozva kisért bennünket __ Bi zarr és mesés fölfogásod költészet, de nem való, és hasonlít a szivárványhoz, mely szemünket, képzeletünket kielégítheti, de értelmünket, eszünket soha meg nem hódítja. Ugyan kérlek, hogy lehetsz ennyire naiv? Miért és mi alapon igyekszel misztikus idézésekkel és varázs eszközökkel a meghaltak leikeivel vesződni, bíbelődni Eold.cgr ^-ü-HL^zöstl -ü_*r2_23_e;p elsiet I Pünköstünnepén.
