Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-05-12 / 19. szám
(2) 19. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1901. május 12. Tordai Grail Erzsi. (Egy Petőfi-est az Urániában} Tordai Grail Erzsiről úgy kell kezdenünk mondanivalóinkat, hogy egyszer volt, hol nem volt egy igen csinos preparandista kis leány Kolozsvárott. Szép volt, okos volt, és mindenek felett páratlan szavaló orgánumával ejtette bámulatba Kolozsvár városát. Ha Mecénás juthatott volna közelébe, akkor bizonyosan nagy színésznő lesz belőle. A pedagógusok között azonban a primadonnái rang csak annyiból áll, hogy a kiváló tanítónőket, a tehetségeket, nem engedik a népiskolában vesződni, hanem felhozzák Budapestre és polgári iskolai oklevelet szereztetnek vele. Tordai Grail Erzsit is felhozták. Szerzett is oklevelet, nem egyet s beültették a nagyváradi felsőbb leányiskola egyik katedrájába. És ekkor történt, hogy olyant tett az árva, egymagában álló kisasszony, amit az erejére büszke férlinemnek tán egy százaléka utána nem cselekedne. Egy vakácziói kurzuson Svájczban elhatározta, hogy otthagyja biztos nagyváradi állását és beáll honleánynak. Bizonyos volt abban, hogy akad majd, aki a nagyváradi felsőbb leányokat helyette tanítani fogja. De arról is meg volt győződve, hogy azt a munkát, amire ő készül, más helyette el nem végezné. Felcsapott tehát magyar költők recitátorának külföldön. Magyar iparos, magyar kereskedő és magyar vállalkozó itthon nem tud versenyezni a külfölddel s odakinn a talajt veszíti lába alól, ha egy lépést kell tennie. És ime egy gyönge kisasszony a szellemiek terén portál bennünket a külföldön. Vájjon micsoda szerencsés körülményeknek kellett összejátszaniok hogy ezt már egy évtized óta megcselekedhette. Szerencséről épen nem beszélhetünk Eleinte ingyen lépett föl a »die schöne Ungarin«, ahogy a német sajtó nevezi őt. Az első esztendőben regény- fordilásból és leczkeadásból élt, miközben ő maga is az akkori budapesti német színház egyik elsőrangú tagjától vett leczkéket, s ha nehány forintot gyűjthetett, kiment azon a külföldre hazájának és hazája irodalmának propagandát csinálni. Egynéhány esztendő múlt el, mig Rittershaus Emil német költő (azóta már elhunyt) buzgólkodására tagul választották a kóburgi ' német »Vortrags-Ver- band«-ba, Most már ennek a szövetségnek költségén egyrészt, másrészt a magyar szerény támogatás mellett csinálja a külföldön a honleányi propagandát. Wlassics miniszter nehány évvel ezelőtt azt mondotta róla: Ha nem egy. de száz ilyen honleányunk misszionáriuskodnék a külföldön, többet érnénk vele-, mint minden sajtóirodával és minden hivatali szervezettel. De ha csak egy ilyen leányunk van? Ha egy van, akkor nagyon, de nagyon becsüljük meg ezt az egyet. S mikor vissza-vissza jő közzénk, akkor menjünk nézésére, menjünk csodálatára. Mentünk is ma este az Urániába, a Torday Grail Erzsi Petőfi estjére. Mentünk mind. akik torkig vagyunk a mai színházak kulissza mögötti történeteivel és kulissza előtt lejátszódó gyarló színműivel. A mamák felnőtt leányaikkal, a Petőfi-imádók, a klasz- szikusok barátjai és a romlatlan irodalmi ízlés tábora zsúfolásig megtöltötte az aranyos mór csarnokot. Torday Grail Erzsit hatalmas taps fogadta s nak csúfolja a város lakóit. Ide hozzák a határok őrei a jelentést, ide a kalandból visszatérő csapatok zsákmányának ötödét; itt gyűlnek össze a törzsfők s az őszszakálu vének, hogy igazságot tegyenek, hogy háborút indítsanak. Amit eddig egy nép sem ért el, a keleti puszták egységes, villámgyors lovasnépe egyszerre megcsinálta, bokréta lett végre hazánkból. A jól védett határokon belöl a törzsek, ágak, nemek külön a nekik kijelölt vidéken éltek nomád mó dón. Mivel a szláv lakókat ők nem nyomták úgy el papi és földesúri tizeddel, robottal s egyéb szolgál- mányokkal, mint a nyugatiak, a magyar uralmat annyira megszerették, hogy nemcsak lázadásról nem tudunk, hanem még azt tapasztaljuk, hogy a 100000 honfoglaló a XII. századig teljesen beolvasztja a honfoglalás 200000-nyi szlávját s ezzel a két nép alaptulajdonait egyesítve képessé teszi a magyart arra, hogy uj hazájában örökre megmaradjon s Nyugathoz simuljon. Szép keleti fajú állataik betöltik a haza területét ; a nagy vizek mentén mai napig magyar halászok élnek; lovas csapataik nyugat kincsét s tömérdek fiát harácsolják össze; határőreik megvédik szorosait úgy, hogy a félelmes bessenyők nem sokára örülnek, ha egyes csapataik hazánkba kerülhetnek — mint hű alattvalók. Tegyük fel végül a kérdést: miért a magyar nép tudott itt hazát alapítani? Azért, mert kitűnő képességei voltak az államalkotásra; életmódja összeforrott az Alföld és dombvidék terményeivel, sőt szükség esetén a magas hegyvidéktől sem riadt vissza. Nemcsak romboló »szegény legény« hanem dolgos elem. A magyar nemes úr volt; tudott parancsolni, vitézkedni, politizálni, földet műveltetni; amihez nem értett, azt szívesen bízta művelt idegenekre. Fajára büszke, da nem zárkózik el az idegen műveltségtől. Ezért maradt fenn a magyar nép, melynek honszerelmét csak fokozza az a körülmény, hogy »a nagy világon e kívül« más helye nincs, hanem itt élnie vagy halnia kell. nyomban hozzáfogott elevenen és bájosan költeményeiből megkonstruálni Petőfi életrajzát. Hol csevegett. hol szavalt. A csevegés ritmusa és a szavalat csevegő hangja egy harmóniába olvadt és a nem mindennapi élvezelet sürü taps jelezte az emeleten, a földszinten és a páholyokban egyaránt. Kezdette pedig Petőfi »Szülőföldem« czimü költemény-részlettel. Majd egy kedves átmenettel »A gólyából« reczitált igen kedves részleteket, mire »A vándorlegény«, »Távolból« és az »Egy estém otthon« fejezte be Pé'őfi ifjú korának rajzát. A következő fejezetben »Sors nyiss nekem tért«, ezzel kezdődik Petőfi küzdelme, hogy a nagy pusztán A felhők, A gólya és A csárda romjain megpihenjen. Német lapok szerint a magyar pusztának és a puszta bölcseletének mesteri tolmácsolója a művésznő. Erről tanúskodott »A kis béres« czimü költemény, meg a »Mily édes az élet« és az »Arany Laczinak.« Aztán megszólaltak a szerelem akkordjai: »Te az enyém, én a tied« ismét: »Szeretlek kedvesem« és »Minek nevezzelek?« Mintha mindez nem is szóban, hanem zenében hangzott volna a színpadról. Majd küríharsogásképen a hazafias lira csendült meg : Magyar vagyok, Tied vagyok, tied hazám és Csatadal. Végül a komor jövendölések: Szeptember végén, Egy gondolat bánt engemet és a Jövendölés hatotta meg a hallgatóságot. Igaz képét azonban a Petőfi-estének nem ezek a vers czimek adják, hanem a közönség tapsa és lelkesedése. Természetes volt pedig a zsúfolt nézőtér tetszés-zaja, mert Petőfi édes mindnyájunké, s úgy éreztük, hogy a mi lelkűnkből való ritmusok művészi formában rejlett szépségeiket tárják ki. Még egy örvendetes jelenségről kell beszámolnunk s ez nem egyéb, minthogy ami szép fővárosunknak mégis nagynak kell lennie, hogy a Blaha Lujza jubileuma mellett ma este oly előkelő és nagyszámú közönség töltötle meg az Uránia nézőterét. Hét óra után már ott fityegett a pénztár ablakán a kis tábla, hogy minden jegy elfogyott. Tordai Grail Erzsinek és az Uránia többi irodalmi estéinek hasonló gondos rendezés mellett hasonló szép sikereket kívánunk. S —8. A szamosvölgyi vasul zárszámadásai Vagyon: I. Az üzemben levő régi vonalak befektetési költségei: Építés (ebben a kiegészítési munkák) Forgalmi eszközök (ebben szaporítás) Leltári tárgyak — — — — — Időközi kamatok — — — — Összesen II. Kibocsátási költségek: — —- — 12544479 K 26 f 2819981 » 05 » 211229 » 16 644028 » 84 36 144655 » 98 16219718 K 31 f 3959683 » 79 » III. A besztercze—borgó-beszterczei vonal létesítésével felmerült építési költségek: — — 1837256 K 73 f IV. Folyamatban levő építési beruházások: a) a deési Szamosiad átépítése 186459 b) a deés—zilahi és beszterczei vonal hídjainak megerősítése c) a deés—zilahi és beszterczei vonal felépítményének megerősítése — — d) az állomási felvételi épületeknek bővítése -p — — — összesen 433108 K 77 f V. Az anyag- és nyomtatványkészlet értéke: a) az anyag készlet — — — 205400 » 60 » b) az anyagleltár részletének ért. 10160 » 70 » Összesen 215561 K 30 f — - 81814 » 34 20179 » 09 VI. Pénztárak: a) a központi főpénztár készpénz készlete — —I- — — — 13936 » 37 » b) az építési pénztár készp. készl. 57570 » 52 » c) az állomási kezelési pénztárak készpénz készlete — — - 37520 » 88 » Összesen 109027 K 77 f VII. Adósok és különfélék: a) a régi vonal törzsrészvényeseinek hátralékos tartozásai 14455 » 17 » b) a II. alapszabály függelék szerint beruházásokra engedélyezett tőkefelemelésből rendelkezésre álló még ki nem bocsátott 1792l/2 drb elsőbbségi részvény 1792500 » — » Összesen 1806955 K 17 f Vili. Letétek : — — — — — 98000 » — » IX. Az üzlet adósainak tartozásai és különféle átfutó számlák egyenlegei: — — — 846091 K 86 f Összesen 25525403 K 70 f Teher: I. Alaptőke: a) törzsrészvénytőke 60853/4 drb á 1000 korona — — — 6085750 » — » b) elsőbbs. részv.-tőke 1701572 db á 1000 korona — — — 17015500 » — » c) beváltott elsőbbs. részvénytőke 424000 » — » Összesen 23525250 K — f II. Beruházások: Üzleti pénzekből — — — — 120852 » 82 III. Az épitési számla előbbi években eszközölt beruházásokért tartozik: — — — — 304653 K 50f IV. Hitelezők: a) folyó számla hitelezők — — 776668 K 09 f bj biztosítékok, óvadékok — 98820 » —■ » c) törzsrészvénytartalék (jegyzett, de ki nem váltott törzsrész- vényekért befolyt részletek 2843 » 32 » Összesen 878431 K 41 f V. Elsőbbségi részvény szelvény hátralék: 1900. év végével még beváltatlan elsőbbségi részvény szelvények — 970 » — » VI. Üzleti felesleg: 1899. évről — — — — — — 1545 » 01 » 1900. » — — — — — 693800 » 96 » ÖsszeserT695345 K 97 f XÍTzleti számla. Tartozik: Igazgatási szolgálat kiadásai — — Pályafentartási szolgálat kiadásai Forgalmi szolgálat kiadásai — — Vontatási és műhely szolgálatok kiad. Anyagszertári szolgálat kiadásai — Vasút vonalak és pályaudvarok üzletviteléért és használatáért fizetett öszszegek — — — — — — Tulajdonképpen nem vasútüzemi és rendkívüli kiadások — — — 136168 K 49 f 179808 » 22 » 167398 » 01 » 249261 » 16 » 3947 » 58 » 73294 » 39 » 58402 » 03 » Összes kiádások 1900. évben 868279 K 88 f 1900. évi üzleti felesleg 693800 » 96 » Összesen 1562080 K 84 f Követel: (Apahida—beszterczei és deés—zilahi vonal.) 1. Szállítási bevételek. Személyek — «— — — — —430783 K 31 f Katonai szállítmányok — — —36272 » 39 » Podgyász — — — — — — 12585 » 62 » Gyorsáru — — — — — — 17157 » 46 » Teheráru. állatok, katonai tárgyak és mellékilletmények — — — — 839350 » 53 » Összesen 1336149 K 31 f II. Különféle bevételek. b) tétel A vonalon levő összes épületek bérbevételei — — — — 1846 K — f c) tétel Rakhelyek bérletéből folyó be- vételek — — — — — — 7339 » 46 » d) téléi Föld s egyéb bérletek bévé2 » — » Forgalmi eszközök haszonbére — 93185 » 61 » Távirdai dijak — — —— — 3754 » 27 » Egyéb bevételek — — —- — 13817 » 31 » Összesen 119944 K 65 f Összes bevételek 1900 évben 1456093 K 96 f (Besztercze—borgó-beszterczei vonal.) I. Szállítási bevételek. Személyek — — — — — — 21506 K 61 f Katonai szállítmányok — — — 128 » 36 » Podgyász — — — — — — 244 » 99 » Gyorsáru — — — — -— — 240 » 73 » Teheráru, állatok, katonai tárgyak és mellékilletmények — — — — 83243 » 39 » Összesen 105364 K 08 f II. Különféle bevételek. b) tétel A vonalon levő összes épületek bérbevételei — — — — 21 K 60 f c) tétel Rakhelyek bérletéből folyó bevételek — — — — — — 601 » 20 » Összesen 622 K 80 f Összes bevételek 1900. évben 105986 K 88 f Mindkét vonalról főösszeg: 1.562080 korona 84 fillér. Deés, 1901. április hó 19-én. Maiéter Zoltán s. k. Boros Ödön s. k. igazgató. főkönyvelő. A szamosvölgyi vasút részvénytársaság. Br. Bánffy Dezső s. k. Bokros Lajos s. k. Jelen üzleti számlát a fő- és segédkönyvekkel összehasonlítván, megvizsgáltuk és azt tökéletesen rendben találtuk : Deés, 1901. április hó 29-én. A szamosvölgyi vasút részvénytársaság felügyelő-bizottsága: Svalczer Sándor s. k. f. b. elnök. Br. Wesselényi Béla s. k. Dr. Torma Miklós s. k. f. b. tag. f. b. tag. Dr. Hankó Ödön s. k. f. b. tag. Heti krónika. A kis teremben vígan csattognak a kardok, kora reggeltől, késő estig, az arany ifjúság vívni tanul, mert ki tudja, hátha? — véres kardot hurczolnak végig az országon. A gymnáziumban csattog a vezény kalapács : 1, 2, 1, 2, 1, 2, vigyázz, mert jön az országos torna ünnep s nagy szégyen volna, ha a hegylakók kitüntetés nélkül érkeznének vissza. Emelkedik a sport platénája, csak a labdarúgás szünetel. Meg is folyamodták sokan tekintélyes emberek, elmentek egészen föl a minisztériumig, de kérvényüknek alig lesz eredménye, eldöntötte a választ Helvay Laura szép erőteljes 15 éves fia, a kit angol szabályok szerint úgy találtak hasba rúgni, hogy menten elvesztette eszméletét és többet vissza sem nyerte. Szomorú és elég elrettentő példa a szülőknek.
