Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-20 / 3. szám
TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE HEa-JELElTiiC XXIXTIDEilSr VASAEWAP Előfizetési ára le ; Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20 fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-ik szám alá — küldendők Nyilttér soronként 20 fill. Yárosi közgyűlés jan. hó 16-án. Ma tartotta a képviselet első rendes közgyűlését ebben az esztendőben Gellért Endre polgármester elnöklete alatt. Az érdeklődés kisebb volt, mint. sem választás előtt remélni lehetne. Mindössze 30-an gyűltek össze a városatyák. Napirend eiőlt a polgármester igen szép beszódban emlékezett meg a képviseletnek egy régi tagjáról, a napokban elhunyt Szendy Antalról. Kiemelte a boidogultnak puritán becsületes jellemét, jótékony szivét, méltatta, mint az iskolaszéknek ho*sszu időkön át volt tagját s megemlékezett arról is, hogy a két protestáns egyháznak nemeslelkü és fenkölt gondolkozásu világi elnöke volt. Indítványozta, hogy a közgyűlés részvétét jegyzőkönyvileg örökítse meg s a család iránt átiratban fejezze ki. A képviselet helyesléssel vette a költői gondolkodású polgármester lélekemelő szavait s indítványát elfogadta. Az első tárgy, ama bizonyos erdőkérdés, ezúttal simán csúszott át, nem is volt helye a tárgyalásnak itt, bár érezte mindenki, hogy ez a 200000 forintos kérdés még nagy csatározásokra fog aikalmul szolgálni. Ezzel függ össze ugyanis egyrészt a vízvezeték, másrészt az, hogy a városi budget esetleg 17000 frt. évi jövedelem elvesztésével kedvezőtlenebb lesz s a pótadó réme fog kisérteni. Másik nagy kérdés az állatorvosi állás meg- üresedése. Az államosítás ugyanis Nagybányának, Felsőbányának és az egész járásnak egyetlen egy állatorvost juttatott. Ez az állapot valószínűleg tarthatatlan lesz, mert a ki a községben jár, az nem lehet a két városban s aki a városban van folyton elfoglalva, az nem járhat a községekben. A város egyelőre megpróbálja, hogy az állami állatorvosi bizza meg a nagybányai teendőkkel is. Ez azonban, a mi véleményünk szerint, valószínűleg nem fog eredményre vezetni, szerintünk legjobb volna a tisztujitás alkalmával ezt az állást is betölteni. Legnagyobb vita a fűrészáruk eladása körül fejlett ki. Farkas Lipót utóajánlatot telt ms-ként nehány fillérrel, koronával nagyobbat. Az árverés komolysága és a tanács reputácziója azonban azt kívánta, hogy a hivatalos árverés eredménye legyen irányadó. 14 szavazó állott 14-gyel szemben s végre is a polgármester szava döntött s a fűrészárukat, a budapesti ezég kapta meg. A többi tárgyak többnyire csak jóváhagyást igényeltek, vagy a képviselők csekély száma miatt nem voltak elintézhetők. A gyűlésről részletes tudósításunk ez: 1. Szatmárvármegye közönsége decz. 13-án a Laposerdö vételárának miként való felhasználása tárgyában Bay Lajos fellebbezését elutasította s jóváhagyta, hogy 472100 korona 17 éven át a költség- vetésbe beillesztessék. A vármegye határozatát a közgyűlés egyszerűen tudomásul vette. 2. Polgármester jelenti, hogy az államosítás által a városi állatorvosi állás üresedésbe jött s javasolja, hogy 1., az állás egyelőre ne töltessék be, 2., hogy a helyi állategészségügyi teendők elvégzéséért a m. kir. állatorvosnak 400 korona évi tisztelettij, szabadlakás 42 m3 tűzifa szavaztassák meg. 3:, a meghívás eszközlése végett a tanács Szatmármegve törvényhatóságához kellően indokolt kérshnet intézzen. A képviselet ezen értelemben határoz. 3. A városi tanács Kegyes Károlynak a f. évre sertés-csorda tartását engedélyezte, 130 korona díjért. Bérlő tartozik 2 kansertést tartani s az egyes gazdák által fizetendő legelő dij 3 K 40 f-nél nagyobb nem lehet. A tanács kéri intézkedésének jóváhagyását. Közgyűlés a jóváhagyást megadja. 4. A városi fürdő átépítésére fordított 8000 K jóváhagyása ügyében a közgyűlés határozni mindaddig nem óhajt, mig az e tárgyban beadott fellebbezés vissza nem érkezik. 5. Nagyobb vitát keltett a fűrészáruk eladásának kérdése. A dolog úgy áll, hogy az 1900. máj. 23-án tartott közgyűlés határozata alapj in Bálint Imre erdőügyi tanácsos egy keret és egy körfűrész- szél ellátott uj fűrészt épiiett s azt decz. 17 -én üzembe helyezte. Ezt megelőzőleg decz. 12-én az 1901, 1902, 1903 években termelendő 1800—2000 m3 bükk- és tölgy fűrész-áru eladása tárgyában a tanács pályázatot hirdetett. A kitűzött határidőig 3 ajánlat érkezett be. Salamon és Hirsch a bükkáruért m3 szerint 10 koronát s tölgyáruért 35—50 koronát. Farkas Lipót elsőrendű bükkáruért 16 koronát, tölgyáruért 44—62 koronát. Milch Oszkár budapesti fakereskedő bükkáruért 18 K 25 f a rönkökből hulló és egész tölgyaruért 46 koronát, juharfáért 36 koronát, körisfá^^é. koroS> nát ígért. A szakvélemény a Milch Oszkár ajánlatát a többinél jóval előnyösebbnek jelentette ki. Erre a tanács nevezettel a szerződést megkötötte Ekkor Farkas Lipót ulóajánlatot adott be, melyben a bükkért 45 fillérrel s a tölgyáruért 2 K-val többet ígért Milchnél. A tanács tekintettel arra, hogy már több „közgyűlési határozat van az utóajánlatok figyelembe nem vételére, mivel ez által az árverés komolyságát elveszti, a közgyűlési határozainak tiszteletben tartása mellett a Milch Oszkárral kötött szerződésnek jóváhagyását ajánlja. Sokan szólották fel, azok, kik Farkas Lipót mellett voltak az Ígért ajánlat többletére hivetkoztak, a Milch pártiak pedig a tanács reputáczióját s az árverés komolyságát hangsúlyozták. A szavazás érdekes volt 14, 14 ellen. Végre is a polpármester döntött, egy szavazattal Milch Oszkár mellett. 6. Az Ekstein-féle házastelek megvétele ügyében nem lehetett érdemlegesen határozni, mivel e képviselők kelllő számban nem voltak jelen s igy a jövő gyűlés napirendjére tűzték ki. 7. Ugyanígy jártak el az alsóujfalusi, lénárdfalusi felső-fernezelyi, kőbányai korcsmaépületek eladása ügyében. 8—-11. A városi nagyszálló, a hídmérleg, a felső- fernezelyi lisztelő malom bérbeadása és a városi tenyészállatok tartása felett Dr. Miskolczy Sándor által kötött szerződéseket a közgyűlés jóváhagyta. 12. A város tanácsa a fernezelyi korcsmaépületet erdőőri lakul átengedni javasolja. A közgyűlés a javaslatét indokainál fogva elfogadta. 13. Özv. Nyirő Sándorné tűzifa járandóságát a f. évre kiutalni kéri. A képviselet 42 m3 tűzifát a folyó évre kiutalványoz. , 14. Dr Káplány Antalné városi óvónő az átengedett lakhelyiségeknek tavaszig kiterjedő használatát kérelmezi. A kérelemnek hely adatik. Ezzel a gyűlés véget ért. Heti krónika. A ki szereti a hideget, annak most volt módja benne elég. Befagynak a kertek, pinezék, kamarák, megfagynak a csirkék, macskák, kappanok, sőt befagy a még el nem készített városi vízvezeték is. Kitűnő szánut van, de élvezni felette bajos, mert mindjárt czinkét fog az embernek az orra és deres lesz a bajusza. A „NAGYBANYA ES VIDÉKÉ” lárczája. Rabszolga dalok. Németből szabadon : G-lanzer <3-37"o.la,. I. A leány. Napló: »Ma vettem fel először az uj ruhát. Séta- öltönyöm bársonyból és sima gyapjú szövetből készült. A kabátka egyszerű, sima, baloldalán drapirozott. Az alj kávészinü, bársony, igen csinos kiállítású, a legújabb divat művészete nyilvánul meg rajta. Szóval csinos vagyok ......... A körúton egy kirakat előtt láttam meg őt. Már messziről megösmertem asztrakán sapkájáról. Köhin- tettem mögötte. O ‘erre megfordult és reám mosolygott. Uj ruhám hatása alatt egész meglepettnek látszott. . . A mama szerencsére nem vett észre semmit. Utánunk jött. Kereskedésbe mentünk, hol a mama mindenfélét összevásárolt. O a bolt előtt várakozott. A csomagot nékem kellett hazaczipelni. Oh Istenem ! Mennyire resteítem. Kétszer ment el előttünk és erősen szemembe nézve gyöngén belém ütődött, persze készakarva. Azt hittem, hogy a szivem megszakad... Nagyon elpirultam. A mint O ezt látta, csókot dobolt felém .... Haza értünk. Majdnem egy órán át sétált ablakunk alatl. Oly boldog voltam. Szerettem volna a nyakába borulni . . . Fájdalo , a sors boldogságomat megirigyelte. Ugyanis a mama mindent észrevett. Elrántva az ablakból, egy csattanás kíséretében csúnyán lehordott. A mama zsarnokoskodhatik fölöttem, a hogy neki tetszik, — ehez jog i van ; de én Öt azért mégis szeretem, igen, nagyon szeretem, ehez jogom van. * II. Az asszony. Levél egy barátnőhöz : Kedves Irén ! Képzeld csak, Édesem, a télen birtokunkon maradtunk. Tehát a fővárosi farsang nélkülem fog lezajlani .... Sorsom kezd mindinkább elviselhetetlenné válni. A drágalálos férj uram azt állítja, hogy ügyei rosszul mennek. Természetesen a nagy vadászatok, jóbarátok, bor, czigány, pezsgő pénzbe kerül .... Ilyen dolgokban nem fukarkodik. De ha egy szerencséi! n asszony mulatni kíván. — akkor pénz nincsen. Különben az én házi asszonyi ügyeimbe is kezd kontárkodni Már a múltkor is erősen hangsúlyozta, hogy az extra szolgálót bocsássam el, mivel, mint kifejezte, herékre nincsen szüksége. Igen, nem is volna rossz, hogy birjam én a szakácsnéval és a szobaleány- nyal a háztartást rendben tartani ? Hisz ez képtelenség. Avagy azt hiszi az a barbár, hogy én magam fogom a szobákat vixolni ? Azt a keveset is, a mit ruházatomra fordítok, hisz tudod, alig tesz az ki havonkint 100—200 koronát, mondom, e csekélységet is sokalja. ügy sincs mit fölvennem. Azt talán csak nem követelheti, hogy úgy 'járjak, mint egy hottentotta hölgy? Az én uramnak egy intelligens asszony szükségleteiről halvány fogalma sincs Könnyű neki, egész nap a gazdaság körül csatangol és nem törődik avval, hogy én magamat halálra unom. Képzeld csak ezt a hihetetlen merészséget. Tegnap a szobámba jön a kedves és rideg arczczal kíméletlen hangon kérdezi, vájjon 100 koronából havon- kint ki tudnék-e jönni ? No gondolhatod, adósa nem maradtam, kitört belőlem minden keserűség, de el is illant. Ez az ember valószínűleg azt hiszi, hogy rabszolganője vagyok. Inkább elválok a te szerencsétlen Margitod. * III. A fiú. Gyönyörű téli vasárnap délután van. (Károly nagy léptekkel méri a szobát, könyvet tart kezében és monoton hangon tanul): »Caltha palustris... mocsári fű, sárga, széles levelekkel, rostos gyökerű, párta nélküli növény. Tavaszi virágzásával mintegy a gólya megérkezését hirdeti . . . Hazánkban 3 faja ismeretes, stb. stb. . . .« (Becsapja könyvét és kívülről recitál): »Caltha palustris, mocsári fű, sárga, széles levelekkel, stb. stb. . . .« (Az ablakhoz kő ötödik, Károly félre vágja könyvét, egy ugrással az ablaknál terem és azt fölrántja.) Az utczáról egy vékony hang szólal meg: »Gyere korcsolyázni !....« Károly: Nem mehetek, tanulni kell. A vékony hang: Mit tanulsz? Károly: Botanikát.
