Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-28 / 17. szám
(2) 17. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1901. április 28. Heti krónika. — A viszontlátásra Budapesten! Ez a jelszó. A küldöttség nagyban készül, némelyek már Budapesten vannak, mások ma jöttek indulatba, a hátvéd pedig holnap megy. Miként egyik öreg városatya megjegyezte, a város megengedte nekünk, hogy a saját költségünkön útra kelhessünk. Elég szép jele az önzetlenségnek, hogy ilyen napidij mellett is akadnak lelkes vállalkozók. Most persze ez könnyen megy, hajdanában lóháton kellett volna megúszni az alföld sarát, ily feltétel mellett a mostani küldöttség több tagja bizonyosan lemaradt volna, mert a vonaton ülni a legtöbb ember tud, de 400 kilométert nyeregben tölteni csak a legdaliásabb városatyák képesek. Az idő miatt lehetne akkor gyalogszerrel is felsétálni ős Budavárába, Szt. György éjszakáján kiharangozták a fűtést s a 8 órai harangszóra, mint egy varázslat, a valódi kikelet tárult fel előttünk. Virágtól pompázik erdő, mező, a hegy-völgy illatos levegője csábítóan hiv a szabadba. Pár nap múlva itt lesz máj. 1-e is, a mint azt a bányász-zenekar műsora a- Bécsi kering övei tudtunkra hozza. Hja! ilyenek vagyunk mi magyarok, még a tavaszt is bécsi keringővei nyitjuk meg. Mit nekünk Budapest, mit nekünk Magyarország, Bécs, a kedves Bécs az az igazi nagy város, a keringők andalító hazája. A nyitányhoz szerzőnek jó lesz a bécsi szelet, a frankfurter és a prágai sonka, ez kell a magyarnak, nem a szabadság. Így aztán könnyű lesz Árpád rég keresett sírját Mátyás Diák szerint megtalálni. Keresnek egy csontvázat, a melyik megfordult a sírjában. Mindezért pedig ne haragudjék a bányász-zenekar derék karmestere, mert a mai napi parancs szerint a krónikának 40 sorból kellett állania, igy hát egyet- mást kénytelen volt megénekelni a krónikás. Különfélék. Személyi hir. Torday Grail Erzsébet nem rég Kassán tartott Petőfi estélyt s mint hírlik a jövő hó folyamán Szatmárra és Nagybányára fog rándulni. Küldöttség a kultuszminiszternél. Nagybánya városa elhatározta, hogy iskoláit államosítja s ez irányban már ajánlatot is tett a kultuszminiszternek, a város most küldöttségileg fogja kérni a minisztert az ügynek sürgős elintézésére. A küldöttséget Gellért Endre polgármester vezeti s Láng Lajos orsz. képviselőnk szintén részt fog benne venni. A tizenkettes küldöttség tagjai következők : Bálint Imre, Beregszászy Sámuel, Bottyán Géza, Dobi Ervin, Galló Antal, Gálfify Pál, Moldován László, Molnár Mihály, Bévész János, Szabó Adólf, Vida Aladár. A küldöttség egy része, a mai délutáni vonattal utaztak el. a többiek holnap vasárnap délután indulnak. Őszintén kívánjuk, hogy fáradozásukat óhajtott siker koronázza. Búcsú. Azon jó barátainkat és tisztelőinket, kik tői Nagybányáról Orsovára költözésünk alkalmából időnk rövidsége következtében nagy sajnálatunkra személyesen el nem búcsúzhattunk, kérjük fogadják ez utón legszivélyesebb bucsuüdvözletünket. Nagybánya 1901. április hó 27-én. Chrenóczv Nagy Antal m. kir. főerdész és családja. csinálták; az ősi szittyák Kr. e. 500 évvel már igy kötöttek szövetséget; a kisázsiai parthusok főnőkéi Kr. születése táján ily esetben összekötötték hüvelykujjukat egy csomóba s aztán mindenik tőrrel meg- szurta az ujja hegyét s a kicsorduló pár csep vért kölcsönösen lenyalták. Szilárd kapcsolata lesz a véreskü a 8 törzs egységének : mindig Árpád nemzetségéből választanak fejedelmet, kinek hűséget fogadnak, amit ha valaki megszeg, vére ontassék. Azonban kikötik a törzsfők maguknak a hadi zsákmány megillető részét és hogy a fejedelem tanácsából se ők, se utódaik soha ki ne zárassanak. így lett népünk nemzetté; Árpád erős keze egyesíti ; veszély idején futárok hordják körül a véres kardot s kikiáltók hívják a népet, isten és a magyar nép nevében táborba. Aki oknélkül elmarad, az halál fia vagy rabszolgának adják el. Árpád törzse után az egész népet magyarnak kezdték hívni. Vájjon a kozár szokás egész teljében érvényesült e a választásnál ? Nem tudjuk, de érdekes volna tudni. Áttért-e a zsidó vallásra? Fojtogatták-e, hogy megmondja uralkodásának tartamát? Tény, hogy sok ó testamentomi név fordul elő Árpádkori előkelőinknél, sőt zsidó telepeket találunk ; befolyásuk pedig erős volt a keresztes háborúk korá ban is. Az uralkodást illetőleg gyanús, hogy az 5 első fejedelmünk közül Árpád, Taksony, Géza 25 évig, Zsolt és Szt. István 40 évig uralkodtak, iiletve Szent István 41-ig, de tudjuk, hogy halála előtt nem sokkal megakarla 4 főur gyilkolni. Eljegyzés. Mint a hozzánk beküldött eljegyzési lapból értesülünk Verő László szobrász, a nagybányai Lendvay szobor mestere a napokban jegyezte el Nagykörösön Faragó Juczikát. Ligeti térzene. A bányász zenekar május hó 1-én délután 5 órakor tartja első térzenéjét, következő műsorral: t. »Uj bécsi induló« szerzé Wettaschek ; 2. »Natürsänger« keringő szerzé Ziehrer; 3. Nyitány »Czigánynő« dalműből ' szerzé Balfe; 4. »Magyar kör- táncz« zenekarra alkalmazta Muzsik; 5. »Kettős« (Duett) szerzé Rendla; 6. »Fiedele Kirmesz« polka humoreske szerzé Sebek. Felsőbányán ápril hó 27-én közgyűlés volt a következő tárgysorozattal: 1, 1900. évi házipénztári és egyéb alapok zárszámadásai. 2., Mikola A. Gyula indítványa a zárszámadások kinyomatása ügyében. 3., Pénztár vizsgálatról jelentés. 4., Dr. Szokol Pál v. képviselő indítványa elektromos vasút és elektromos közvilágítás létesítése iránt. 5., Mészárosok állatai részére külön legelő terület kijelölésére kiküldött bizottság jelentése. 6., Szervezési szabályrendelet rnodo- sisó bizottságba egy tag választása. 7., Esküdteket összeíró bizottság választása. 8., Szegényügyi. 9., Községi közmunkát összeíró. 10., Távollévőket puhatoló. 11., Adókivető bizottság választása. A meghívóban je lezve volt tárgyak változatossága és érdekessége szép számban hozta össze e rendes közgyűlésre a képviselő testület tagjait. A tárgysorozat első 3 pontjának lefolyása után, mely szerint az 1900. évi házi pénztári és egyéb alapok zárszámadásai, nem különben a pénztár vizsgálatról szóló jelentés tudomásul vétettek, Dr. Szokol Pál javaslata került tárgyalás alá. — Ezen nagy jelentőségű indítványt élénk érdeklődéssel hallgatták meg és miután az indítványozó képviselő meggyőző érveit beszédjében részletesebben is kifejtette, általános meggyőződést keltett a megindokolt terv üdvös volta s a kivitel lehetősége iránt. — így Dr. Szokol Pálnak lapunk mai vezérczikkében közölt indítványa elfogadtatván, határozatba ment az eled romos vasút és a villamos közvilágítás létesítése s az indítvány értelmében eljárandó bizottság tagjaiul Farkas Jenő polgármester (elnök) Dr. Szokol Pál, Bau- merth Károly, Münnich Sándor, Deutsch Aladár Kerekes Sándor képviselők és Spáczay Gyula, mint jegyző megválasztattak. Egyszersmind elhatározta a képviselő-testület az indítvány szószerinti felvételét a jegyzőkönyvbe és Dr. Szokol Pál bányatanácsosnak Süssner Ferencz képviselő indítványára élénk éljenzések között elismerő köszönetét fejezte ki. Uj esküdtek A május 20-ikán kezdődő esküdtszéki tárgyalásra e hó 22-én sorsolták ki az esküdteket. Nagybányáról Ember Elek, Takács Lajos, Bönis István fognak, mint esküdtek behivatni. Áthelyezés Facsinay Sándor m. kir. posta és táviró tisztet az igazgatóság Szatmárról M.-Szigelre helyezte át. A testvér levele. Gálffy Pálnak, minden nagybányai intelligens ember őszinte barátjának, van egy unoka-testvére Gálffy Ignácz a ki tolforgató férfin, s az irodalomban már is szép nevet vívott ki magának. Többek között »Azok a nehéz idők« czimü regényét nálunk is ismerik és magasztalják. Most, hogy Gálffy Pált főbányabiztossá nevezték ki, a Miskolczra elszármazott székely levelet ir rég nem látott testvérének. Annyi igazság s annyi költői mélység van ebben a levélben, hogy élvezettel közöljük. Nem is jó az, hogy a lapok a gyilkosságokat, véres verekedéseket, sikkasztásokat, bukásokat s ehez hasonlókat, szeretik nagy hangon világgá kiáltani, a lélek nemesebb megnyilatko zására, melyeknek pedig annyi üdvös hatásuk van, nem terjesztik ki figyelmüket. A meleg hangú levél igy hangzik :... Véghetetlen örömmel olvastam. A mesebeli, elhagyatott testvérek: mi elnyertük a jó Isten és — tálán a magunk szorgalma által azt a jutalmat, melyet mások, szerencsésebbek hamarabb és köny- nyebben nyertek ugyan, de méltóbban nem szolgáltak meg. Az élet legszebb része oda van Emlékeink, melyek szeretett barátaink s egy-két kellemes pillanatunk örömét s azokkal és azokban boldogságunk felesük nó határvonalait kötik össze, e mai, talán a véghez közelebb áiló életünkhöz : össze hoznak bennünket egymáshoz s szivünk igazi örömmel telik el. Az élet prúzaiságában lehetetlen elenyészni a testvéri és baráti önzetlen érzelemnek. Ez az érzelem vezet, mikor innen az Avas alján szorongó uj otthonomból, második szülőföldemről adom lelkem jó kívánságait e levél utján a szellő szárnyára, hogy vigye el hozzád, oda a szükebb haza határszélén élő testvéremhez, s ha néha fájdalmasan pendül meg szivedben a húr, — mert mi szülőföldünkhöz, testvéreinkhez már haza nem mehetünk; — ha fáj hogy a szülőföld képe csak mint ábrándkép élhet lelkűnkben: nyugtasson meg az a tudat, hogy gyermekeink lelke mar nem fog vérezni, s itt is ugyanazért a szeretett hazáért dolgozunk, melyért egykor ott a Kü- küllő hullámai mellett ábrándképeinket szőttük. Leszámoltunk az élettel, nem várunk attól mást, mint annyit hogy magunknak panasz né.küli kenyeret gyermekeinknek tisztességes jövőt biztosítson, s engedje meg azt a luxust hogy egy-két üres perczeinkben egymásra nyugodtan gondolhassunk. Nem ok nélkül érzelgek, mert még az sem adatik meg, hogy a mi véreinknek egymás iránt való szeretetét tudhassam. Pedig itt a távolban csak az vigasztalna, hogy ha tudnám, hogy azok a kik otthon maradtak, szeretik egymást, és be fogják tölteni helyüket. No, de talán ők is eszükre tévnek. Bevégzem levelemet s kívánom, hogy kineveztetésed egyúttal párosuljon boldogsággal s lépcső legyen mindenha jövendő gyarapodásodban. Reánk pedig gondolj azzal a szeretettel, melylyel akkor voltál irántam, a mikor a Záportartó-nál úszkálni tanítottál s a mikor a »Juhtól született« meséjében megtanitattál arra, hogy a szilárd akarat és a kitartás erősebb »Kőmorzsoló« erejénél, a mely szeretetnek tanúja volt feleségem is nem régen, s azért ép úgy vagy szivünkbe vésve, mint a gyermek-mesék királykisasszonyának képe a híven hallgató gyermek leikébe.« Felvételi értesítés. A máramaros-szigeti állami t:mitóképzö-intézet 1. osztályába az 1901—1902. iskolai évre felvétetik 30 oly ép testű növendék aki életének 14-ik évét már betöltötte s a gymnásium. reál-, polgári iskola 4-ik, vagy a felső népiskola 3-ik osztályának sikeres elvégzéséről iskolai bizonyítványt mutat fel. Kevesebb előképzettséggel biró tanulók csak külön nyerendő miniszteri engedély alapján bocsáthatók felvételi vizsgálatra. A felveendő növendékek közzül 6 ingyen ellátásra, 8 ingyen élelmezésre és 8 havi 6 K pénzsegélyre vétetik fel. Az ingyen ellátásban részesülők mosás dij fejében havi 2 koronát az ingyen élelmezésben részesülők lakás és mosásdij fejében havi 8 koronát fizetnek, ügy ezek, mint a havi pénzsegélyben részesülő vidéki tanulók számára lakásról az igazgatóság gondoskodik. Ugyancsak az igazgatóság gondoskodik arról is, hogy a Havi 6 korona pénzsegélyt élvező növendékek havi 17 korona ráfizetés mellett, a segélyben nem részesülő növendékek pedig hrvi 23 koronáért teijes ellátást nyerjenek. Az 1 koronás bélyeggel ellátott kérvényekhez a következő okmányok csatolandók: 1. Születési bizonyítvány arról, hogy folyamodó 14-ik évét már betöltötte és 18 évesnél nem idősebb: 2. Iskolaibizonvitvány a megelőző iskolai évről és az utolsó évi tanulmányokról szóló igazolvány, illetőleg évharmadi értesítő. 3. Tiszti orvosi bizonyítvány a folyamodónak a tanítói pályára alkalmas voltáról; 4. Hiteles községi bizonyítvány a szülők vagyoni állapotáról, a családfő polgári állásának feltüntetésével ; 5. Hiteles családi kimutatás. A vallas és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur O nagyméltóságához czimezett folyamodványokat folyó évi május hó 31-ig kell beküldeni a máramaros-szigeti állami tanítóképző-intézet igazgatóságához. — Máramaros-Szigeten, 1901. évi április hó 2l-én. Az igazgatóság. Emlékeztető. A nagybányai ev. ref. egyházmegye közgyűlése Bencsik István főesperes és Degenfeld Sándor gróf főgondnok elnöklete alatt. máj. 2-án, csütörtökön d. e. 10 órakor kezdődik a városháza tanácstermében s 2—3 napig eltart. A gyűlésnek érdeket kölcsönöz, hogy Bencsik István most tölti be esperes- ségének 20 éves jubileumát. A vendégek egy része már máj. 1-én megérkezik, 2-án d. u. */s2 órakor közebéd a vendéglő kistermében. Börvágyoló gépgyár Nagybányán. Kovács József polgártársunk sok érmet kapott már az ő életrevaló találmányaiért, de ha a szép domborművű érmek dicsőséget adnak is, a szegény iparosnak Magyar- országon nem döntik el jövője sorsát. Most a kereskedelmi miniszter egy lépéssel tovább ment, mikor Kovács országszerte dicsért találmányának, a bőrvá- gyoló gépnek gyári előállítását állami támogatásban óhajtja részesíteni. A miniszter 1 esztergát, 1 fúrógépet, 1 csiszoló gépet, 1 lendítő kerekes hajtóművet, 1 kovácslüzet, 1 üllőt, 1 tűzi satut, 1 készlet sróf- metszőt, csiszoló korongokat és kési szerszámokat bocsát rendelkezésére Kovács Józsefnek, aki is köteles a gyárat legaláb 3 éven át üzemben tartani. Valóban elismerést érdemel atyáskodó kormányunk, midőn a magyar ipar helyzetét többé nem hangzatos frázisokkal, de üdvös tettekkel akarja megjavítani. Kovács J ványoló gépét szakértőkből álló nagy bizottság előtt mutatta be Budapesten s a bizottság egyhangúlag a mellett nyilatkozott, hogy ezen egyetlen magyar ványoló gépgyárat az államnak támogatnia kell. A gyár még a nyár folyamán megkezdi az üzemet. Az állati vér-használhatósága. Az állati vér használhatóságát illetőleg nagyon kevesen tudják azt, hogy az gazdaságilag kitünően értékesíthető részint mint trágya, részint mint takarmány; ez okból nem tartjuk érdektelennek mindkét irányú használati módot közelebbről is ismertetni. Mint trágya, nagy mennyiségű nitrogéntartalmánál fogva érdemel említést s részint közvetlenül friss állapotban, vízzel hígítva használható fejtrágyaként, részint pedig száraz állapotban mint vérliszt. Miután azonban friss állapotban egyszerre sokkal kevesebb mennyiség áll rendelkezésünkre, semhogy azzal egy nagyobn területet megtrágyázhatnánk, miután továbbá azt ugyanily állapotban megőrizni s eltartani alig volna, lehetséges, a vér legtöbb esetben mint vérliszt jön alkalmazásba úgy, hogy azt tavasz- szal a ve‘ő szántás előtt elszórjuk s sekélyen alátakarjuk. Maga a vérliszt következően készíttetik: a friss vért felitatjuk fűrészporral, száraz levéllel avagy tőzegporral s az ilyen módon nyert anyagot halomba rakjuk egy csűrben vagy pajtában, szóval fedéllel biró helyiségben, hogy az kiszáradjon, ha a halomnak nagy felületet adunk, a kiszáradás csakhamar kezdetét veszi, s gyors befejezést, nyer a gyakori átlapátoiással. Teljes kiszáradás után száraz, szellős helyen hónapokig eltarthatjuk a nélkül, hogy szerves anyagából jelentékenyebb veszteséget szenvedne. Hogy használatával minél több eredményt érjünk el, tanácsos lesz elszó- rása előtt arról is gondoskodni, hogy a kérdéses talaj foszfortartalma megfelelő műtrágya segélyével szapoit- tassék. Mint takarmány a baromfiakkal értékesíthető és pedig úgy, hogy azt kapával vagy darával tésztává gyúrjuk s apró koczkákra metélve, a baromfi egyéb takarmányához elegyítjük 15—20 % mennyiségben. Ennnél nagyobb quantumot adni nem tanácsos.
