Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-14 / 15. szám
Junius végén teljesen kifejlődött és vagy az eddigi fészkében, vagy inkább a karón és szőlőtőke alkalmas repedéseiben, de nem ritkán a szőlő kötözésére használt anyagban (szalma, guzsbacsava rt füz- vesszők, sás vagy raffia között) készített külön burokban bebábozódik. Bábja csak mintegy 6 milliméter hosszú és világosbarna. Két hét múlva és pedig junius végén szóivá- nvosan, julius elején tömegesen kikel e bábból a szőlőmoly, mely valamivel nagyobb és termetesebb a közönséges ruhamolynál, mert 7—8 milliméter hosszú és kiterjesztett szárnynyal 13—15 milliméter széles. E molyra könnyen rá lel ismerni arról, hogy hátán, ha szárnyait háztető formájára összeteszi, a felső szárnyain egy kis nyereg alakú és kávésbarna szinü harántsáv húzódik ; a felső szárnyak hegyén a nyereg alakú rajzhoz hasonló szinü pont van. A moly a nappal legnagyobb részét a levelek alsó felére húzódva tölti, csak este röpködik, miközben párzik és vagy a már félig kifejlődött bogyókra vagy azok nyeleire egyet egyet, összesen mintegy 30—40 petét tojik. E ^ete fehéres és szabad szemmel nemigen vehető észre. Az ebből a petéből kikelő kis hernyócska, tehát a szőlőmoly második nemzedéke, mely színre és termetre majdnem teljesen azonos a júniusi hernyóval, julius és augusztusban a bogyókba furakodik. Azokat részben egészen kirágja, részben csak kikezdi, de szálaival mindig összefonogatja. Az így megtámadott és összecsomódott bogyók, melyek legtöbbször a fürt hegyén vannak, rothadnak, nemcsak mert már úgy is meg vannak sérülve, hanem azért is, mert rájuk telepednek a különböző gombák is. Még mielőtt a szüret ideje beköszönt, a hernyó elhagyja a fürtöt és vagy a tőkére, vagy a karóra vándorol, hol bebábozódási helyet készít magának, a melyben október végéig eleinte mint hernyó vesztegel s csak azután bábozódik be. Ilyen báb alakjában ki is telel. Május elején, de ha meleg a tavasz, akkor már április végén megjelenik a moly a jövő évben újra, mely petéit a bontakozó hajtásokba, illetőleg azokban a bimbókra tojja; e petékből kél ki az a nemzedék, mely tavaszszal és nyár elején a virágfürtüket szokta rongálni. A szőlőmoly előfordul szórványosan Magyarországon s mint azt egy pár esztendő megmutatta, igen nagy károkat okoz. II. A szőlőiloncza (Tortrix pilleriana) a szőlőmolytól nemcsak nagyságra, de életmódjára názve is különbözik, mert évenként csak egy nemzedéke van. Kártételét május eleje, közepe táján, tehát a szőlő- molylyal egyidejűleg kezdi és junius közepéig esetleg végéig folytatja. Eleinte csak a hajtások hegyein rágcsál, a melyeket előbb többé-kevésbbé összefon. de ha a hernyó nagyobb (május végén, junius elején), akkor már az alsóbb levelekre száll le s itt is mindig fészket készít magának olyanformán, hogy vagy egyszerűen behajlitja és leköti a levél egyik-másik karélyát, vagy hogy egy levél ránczos bemélyedésében maga fölé szálaiból egy fedőt sző s abban él, vagy végül, hogy összefon néha több levelet vagy fürtöt is, ebben tanyázik s onnan rágja az elérhető zöld részeket. Ha a fészkéhez közel már nincs mit rágnia, akkor odébb áll s más helyen ismét újabb fészket készít annyiszor, a mennyiszer szükséges: sokszor 8 — 10-szer is, mig teljesen kifejlődik. A hernyó eleinte piczi, sárgás-zöld, majdnem olyan; mint a levél színe, de egy-két sárgás-zöld hernyó akad akkor is közte, feje es feje után következő első testszelvényének felső része fényes feketés- barna vagy fekete ; hátán, az első testszelvény után következő testrészén, két hosszú sorban kis fehér, vagy zöldes pontocskából piszkos-zöld, vagy vörhe- nyes szőrök erednek; testének alsó színe világos-zöld. (2) 15. szám. Hej Kati, Kati! nemcsak a kút van ide közel az én dagasztóleknőmhöz, (úti figura docet: kenyér, kalács, kicsiny tapiczku, sok tütü,) hanem az a csür-ágas forma hosszú Berkó is. az a gólyavirág korcsmáros, ki vesztemre épen a szomszédomban lakik s mig én fölkelek reggel, addig Misii kétszer is hazalóg onnét az öblös üvegharangokkal, melyeknek tartalma szoros összefüggésben van az én éhenkurámmal, ami csak abban különbözik a Tannerétól és a Succiétól, hogy mig ezeknek az sokat jövedelmez, nekem nagyon sokamba kerül, Bár ennek sem egészen maga az oka Kati; mert az angol Missek, svájczi bonne-ok, párisi demoisellek, porosz Früulein-októl nem juthattam ki hajdan a a konyhába, hói pedig nem ártott volna néha a rántást megkavarni s hében-hóban a sütőkemenczébe is belepillantani, hogy lehet é már bevetni, nem kél-e túl a tészta? De hát én mindezekre a »kék azszony« keringőjétől, a Belhoven »holdvilág sonatajá«-tól a »kis özvegy tipegő-jétől (nyugodjanak békében !) és Soppn- tól, értsd Chopin, mint egy igen tiszteletreméltó asz- szonyság nevezi a nagy zeneköltőt, mely hölgy igaz nem olvassa eredetiben sem Bulvert, sem Balzacot, se Gonzalest, sem Echegerayt, sem Ohnet, de tán még Marlittot sem, de tud felséges kürtöskalácsot, pohárfánkot, hurkát, kolbászt, halat, vadat s más egyéb falusi non-plus-ultrákat készíttetni tizenkét koronás havi bérű cselédjével, amire én nem értem rá és igy a Misseknek, Katiknak és az egész naptár névsorának hála, a menü is marad a régi. Budayné Újhelyi Vilma. % NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE Hosszúsága 30—40 millim. Igen élénk és fürge hernyó legkisebb érintésre kiveti magát a fészkéből, úgy hogy azután a zöld lomb között nehéz rátalálni. Julius elején vagy néha valamivel későbben a karókon és tő kén, de sokszor a leveleken elhelyezett 12—15 millim. hosszú, barna szinü bábokból kikéi a lepke. Ez is éjjeli állat s a nappalt a levelek alsó felén meghúzódva tölti. Ez a lepke 10—15 millim. hosszú, kiterjesztett szárnyakkal 20—25 millim. széles és agyagszin sárga, de ez a szin igen sok színárnyalatú. Jellemző ezen állatra nézve, hogy felső szárnyán a tőnél egy folt és azután három harántsáv van, mely a szárny alapszínénél mindig sötétebb szinü. Ez a rajz is azonban olyan változó mint általában a pillének alapszine- zete is. Az este rajzó és ugyanakkor párzó pille petéit 10—20, legtöbbször 50—60, de olykor 150—200 darabból álló csomóban a szőlőlevél felső lapjára tojja. E pelecsomó eleinte halvány-zöld, de kikeléskor fe- ketés-szürke. A petékből kikelt hernyók kikelés után rögtön, a nálkül, hogy rágnának, elszélednek és alkalmas helyen, kivált a karókon és a tóke elváladozó kérge alatt telelőre húzódnak, honnan azután jövő évben ismét a fakadó szőlőhajtásokra vándorolnak föl, hogy kártevésüket itt újból megkezdjék. Ez a rovar — a szőlőiloncza — mint éppen honi eseteink mutatják, vidékenkint és kisebb-nagyobb időszakokban igen nagy károkat okoz, sőt ha csakugyan tömegesen mutatkozik — mint éppen Magyar- ország déli részén a 80-as évek elején megtörtént tönkre teheti az egész termést is, miért is okvetlenül szükséges, hogy kártételeinek gátat vessünk. III- Minthogy a szőlőiholy és a szőlőiloncza az ország legtöbb részén ez idő szerint még csak szórványosan fordulnak elő, legfőbb súly e két rovar hernyójának irtására fordítandó, egyrészt azért, mert az ilyen korban könnyen föltalálható s ugyancsak köny- nyen irtható is, s másrészt azért, mert ez az eljárás aránylag véve a legolcsóbb munkával, de egyúttal a legjobb sikerrel jár. Addig, mig a moly hernyója (május elejétől junius közepe tájáig) a fürtön élősködik s ott a megrágott szőlővirágzat részeiből készített gubóiban él. nem kell egyebet tenni, mint kötözés alkalmával a tőke virágzat fürtjeit egymásután végig megnézni s a kis hernyó fészkét leszedni. Minthogy pedig egyik-másik hernyófészek üres, azért nem kell a hernyót magát keresni, a mi hiábavaló időtöltéssel jár, hanem le kell szedni valamennyi gyanús fészket. Hogy a szedő munkások (legjobbak arra mqnkásnők) szedés közben a fürtöket ne igen rongálják, czélszerü, ha azok hernyó-csipte- tőkkel vannak fölszerelve. Ez a hernyó-csiptető pedig házilag készíthető, a menyiben ahhoz csak 35 — 40 cm. hosszú és 3 millim. vastag átmérőjű nyers (nem izzított) drótdarab szükséges, a melyet közepe táján egyszer vagy kétszer karika alakjára kell hajlítani, de úgy, hogy a drót két vége, mint a nagy U betű két szára egymással párhuzamosan álljon. Az igy készítet csip- tető két szárát azután kalapácscsal laposra kell kalapálni s a szétkalapált hegyét reszelővei egyenesre igazítani. Hogy pedig a csiptető összeérő két lapos hegyével a hernyófészket jobban és biztosabban megfogni lehessen, jó, hogy ha ez a két hegye belülről érdes, mely érdességet neki szintén a reszelő élével lehet adni. E csiptetővel azután az egyes hernyófészek a fürtnek nagy sérelme nélkül szedhető ki és vagy meg- semmisithet ő kézzel, vagy — a ki munkásait ellenőrizni akarja — szedetheti azt fészkestől egy kis vagy egy harmadnyira vízzel telt — edénybe (legjobban: övre kötött befőztes üvegbe). A munka eleinte, mig a munkások belejönnek a kellő gyakorlatba, lassú, de azután szaporán halad. Hol nagy a fertőzés, ott tanácsos, hogy 8 —10 munkás után egy megbízható felvigyázó munkás menjen, aki a munkát ellenőrzi s a hanyag munkást az elhagyogatott hernyók felszedésére utasítja. IV. Ugyanúgy történjék a szőlőiloncza (Tortrix pillertana) nagyobb hernyójának szedése azzal, hogy miután ez a zöld hernyó igen fürge és a levél érintése után fészkéből legtöbbször hirtelen kiugrik, a munkás legyen figyelmes a hernyó ezen ugró tulajdonságára is. Miután ez a hernyó az egy kissé össze- sodrott levelekben él, legjobb az ilyen levélrészt egyszerűen letépni és a hernyót összenyomni. E hernyó keresésénél figyelmeztetőül szolgáljon az, hogy a mely szőlőtőke levélzete igen rrjeg van rágva (olyan, mintha jég érte volna), ott bizonyára meg van a szőlőiloncza hernyója is. V. A szőlőmoly második nemzedéke a fürtöt bántja és pedig körülbelül julius elejétől augusztus közepe tájáig, esetleg még szeptember elejéig . egyes példányok akadnak ilyerlkor is. Itt is csak a kézzel való szedetés tanácsos és pedig úgy, hogy a hernyó- csiptetőt itt egy kis, de hosszú ágú olló helyettesíti: ezzel le kell vágni a jfertőzött (rothadó) fürtrészt, hogy igy azzal eltávolifsuk a hernyót s megakadályozzuk a fürt további rothadását. A levágott fürtrészeket pedig egy mélyebb edénybe kell összegyűjteni s azután vagy forró vízben megsemmisíteni vagy trágyalébe fojtani. VI. Minthogy pedig egyik-másik helyen a hernyók egy része mégis kikerülheti a szedő munkások kezét, s azok telelés végett már augusztus vége felé, vagy az időjáráshoz képest későbben is a tőke alsó kérges részére, vagy a karókra húzódnak, szükséges, hogy a hernyó itt is irtassék. Ez történhetik őszszel és folytatásképen tavaszszal; őszszel a betakarásig, tavaszszal a bontás és esetleg metszés után márczius végéig. Az 1901. április 14. irtás itt következőkép történjék. A munkás a tőke alsó részéről a kérget előbb kézzel lehántja és összeszedi; a tőkét azután kisebb drótkefével ledörzsöli, hogy igy az ott meghúzódott hernyókat (s október közepe után) esetleg már bábokat megsemmisítse. Minthogy azonban a hernyó a régibb csapokba is belehuzódhatik és ezek a csapok nem egykönnyen távolíthatók el: ezeket a csapokat úgy kell megtisztítani, hogy azok belébe egy hegyes dróttal (árral) a munkás egyszer-kétszer beleszur s a rovart is megsemmisíti. Ha pedig a karók igen repedésesek, vagy rajtuk marad az illető fa kérge is, úgy megtisztitandók azok is; s jövőre nézve legczélszerübb csak sima karót alkalmazni s a régi kérges karókat fokozatosan ilyenekkel fölcserélni, mert nem ok nélkül való kifogás az, hogy a régi homoki, u. n. »gyalogszőlők«- ben, hol karó nem volt, nem volt szőlőmoly sem. Itt a hernyó telelőre mindig a tőke nyakára és régi csapok közé húzódott, de ezeket télire betakarták s akkor annyi pusztult a hernyóból, hogy alig maradt belőle valami, azaz kártékonynyá nem igen vált. Most azonban, hogy minden valamire való szőlőben van karó is, a molyhernyók azokban is telelnek át, ezekből fertőzik újból és egyre tömegesebben a fejlődő szőlőt. S ez oknál fogva tehát nagy figyelem fordítandó a karók tisztántartására még akkor is, ha azok simák. Vaskaró vagy drótmivelés ilyen szempontból véve minden esetre a fakarónál jobb volna. Ennyiből áll az összes irtóeljárás, a mely ez idő szerint gondosan és általánosan alkalmazva lehetővé teszi, hogy úgy a szőlőmoly, mint a szőlőiloncza kártétele meggátoltassék. A fertőzött virágzatnak és fürtöknek különféle anyagokkal való permetezése, a rajzó molyok ellen való tüzelés és lámpások alkalmazása edigelé még nem adott teljesen kielégítő eredményt s igy mellőzendő. Legjobb eredménye és általánosan jö hatása azonban csak akkor lesz meg a védekező eljárásnak, ha azt az érdekelt birtokosok mindnyájan és egyöntetűen hajtják végre. Budapest, 1898 junius végén. M. kir. áll. Rovartani Állomás. Közli: a Gazd. Egy. Heti krónika. A húsvéti öntöződés kedves napjaival nyitottuk meg a hetet. A modern kor ugyan ennek is elvette költői színezetét, a mennyiben rücsök és harczias vedrek helyett gyűrűkkel, nyaklánczczal, szódavizes üveggel, csokorral, pennával, zsebkéssel, kézi lámpással és bajuszpedrővel öntöződnek gyermekek és ifjak, ám azért a szokás igy vidéken nem halt ki egészen s alsóbbrendüeknél jó kenyérkeresetnek is bizonyul. A mezítlábas gyermekek 2—3 krajczárért szívesen meglocsolnak akárkit s ebből kedves ünneplő szüleiknek (és önmaguknak is) gyűjtenek egy kis pálinkára valót. Kocsisoknak, bolti szolgáknak már legalább 10 kr. jár egy öntözésért. íme a dicséretreméltó leleményesség egy második »boldog újévet« varázsol elő a husvétból. Ha a nyájas olvasó nem hinné, szíveskedjék most hétfőn, kedden megfigyelni, a pompás eszme valószínűleg ismétlődni fog. Husvét után a gyermekek szüuidőjére nézve ez idén igén jól helyezkedett el ápr. 11-ike. Máskor nagy hétre, zöld csütörtökre, nagy péntekre esik, ezúttal azonban csókolnivalóan szaporította a vakácziót, a mi nagyban hozzájárult a közöröm előmozdításához. És a mint kezdtük ünneppel, úgy végezzük is ünneppel a hetet. Keleti vidékünkön a nép csak most tartja a feltámadás napját, élénk tanúságául annak, hogy a Krisztus követői között mily egyetértés van, húsz század lefolyása alatt még csak annyira sem tudtak menni, hogy egy napon ünnepelhessenek. Persze erről legkevesebbet tehet a szegény nép, azt mások fogják eldönteni, de mikor lesz meg az egységes időszámítás, azt a kritikus napot még Falb sem tudná megjósolni, annál kevésbbé a krónikás. Különfélék. Kinevezés. Gálffy Pál helybeli bányakapitánysági m kir. biztost a föld mivé lésügy i miniszter főbiztossá nevezte ki. Személyi hir. Kovács Béla kir. tanácsos, tanfelügyelő, f. hó 10-én városunkban a polgári leányiskolát látogatta meg, 11-én pedig Felsőbányára utazott a hol az állami kisded óvó intézet létesítése ügyében helyszíni szemlét és tárgyalást tartott. Mint halljuk, az óvó intézet tervbe vett uj épületét csakugyan mun- .kába veszik s nagy ünnepélyességgel fogják az uj óvó intézetet megnyitni. Előléptetés. Sax Béla m. kir. számellenőrt a pénzügyminiszter a X. fizetési osztály első fokozatába léptette elő.
