Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-13 / 2. szám

1901. január 18. NAGYBÁNYA ÉS vidéke 2. szám. (3) kát. Zoltán Viola: 2 ruha, 1 szoknya, 1 kötény, 1 sapka, 1 pár keztyü s játékfélét. Az iskola igazgatójának kezéhez befolyt adomá­nyok: Részvénylakarékpénztártól 10 korona a kül­telki iskolások részére. Átadatott 5—5 koronánként ez iskolák tanítóinak kellő felhasználás végett. Gellert Bélánétól 1 kabát és 2 nadrágot. Almer Lajos úrtól 1 kabátocska. Fábián Lajosné 2 koronát pénzérték­ben — kézbesítette Alexy K. Kupás Mihály 1 pár majdnem uj czipőt. Petky Károlyné 1 kabát és 1 pár czipőt. Szirty Vilmosné egyenesen ref. fiiuk részére 2 kalap, 1 pár czipő, 3 színes ing. 2 rend ruha és két pár harisnyát. Tóth Árpád 1 kabát. Svntenisz Raj- mundné 1 jó kabátot. Vásárhelyi Gyuláné 1 rend ru­hát és 2 kabátot. Baumeister Ernő felruházta Fiktusz Gábor III. oszt. tanulót. Az igazgató kezéhez befolyt alapítványok kama­taiból az 1900. decz. 19-én tartott tanítói tanácskoz- mány határozata értelmében szétosztatott: A »Nyirő S. féle alap 9 korona 25 fillér kamata a fiú osztályokban. Györgyné féle alapítvány 10 ko­rona 14 fillért tevő és b. e. Rátz Pál prépost által, névjegyén »1899—1901* évre« jelzéssel 1900. január hó 7-én átküldött összege, kiosztatott egyenlően a kültelki iskolák tanítóinak. (Szabó J. nyugtázta.) A múlt évi gyűjtésből fenmaradt 8 korona át­adatott a leányosztályoknak, a központt iskolában. A szegény tanulók perselyeiben találtatott ösz- szesen 195 fillér, mely átadatott a leányosztályoknak felhasználás végett. így a központi fiú- és leány, valamint- a veres-' vizi és kereszthegyi iskolák növendékei között az igazgató által kiosztatott ez alkalommal: 1200 ma­gyar, 600 számolási, 100 db egy vonalos irka, 48 db irón, 20 db törlőgumi és 5 doboz iró toll. Nem hagyhatom említés nélkül, mint iskolán­kat is közelről érdeklő ügyet, hogy a r. k. plébánia hivatal, igénybe véve az u. n. szt. Antal perselybe gyűlt összeget, ez évben is számos szegény sorsú is­kolás gyermeket ruházott fel a szeretet ünnepe alkal­mából, mely szétosztáson való résztvehetés czéljából főtisztélendő Kováts Gyula kir. katlr képezdei tanár ur, városunk szegényeinek buzgó jótevője személyesen jött át Szatmárról, mint, állomáshelyéről, hogy lelkének jósága arányában vehesse ki részét az ajándékozás munkájában. % Miután az ezen téren begyült és felhasznált ö.-z- szeg mennyiségéről tudomással nem bírok, azért ezt nem is közölhetem. Ezzel beszámoltam a nemes lelkű nagy közön­ség előtt, nyugtázván szives ajándékukat, melyet is­mételten hálásan köszön meg s jövőre is kéri a szi­ves figyelmet: Doroghy ignácz, a közs. tanintézetek igazgatója. Heti krónika. Most mikor már túl vannak a határon, akkor sajnálkozik a müveit közönség: — Milyen kár, már elmentek a jó színészek! Addig, a mig itt voltak, d dereghettek ők is, meg mink is az üres hideg házban, most már talán tömeges pártolásra is találtak volna. Halljuk, a szatmári színigazgató szintén annyira szivére vette a nagybányaiak részvétlenségét, hogy már ő sem szándékozik ide jönni. Az utolsó előadást sokáig nem fogjuk elfelejteni. Henrikéta, Matilda és társai teljesen lebilincseltek. Ez volt az az előadás, a mely ment minden fogyatékos­ságtól és túlzástól. Ki hitte volna, hogy egy vidéki társulatnak ilyen drámai erői vannak. Eltekintve ettől a kivételes ünnepnaptól, a hi­degülés közönség és időjárás részéről nőttön nőtt. ügy látszik, 10 év lagymatag évszakát akarja tél apó egyszerre kidühöngeni. A héten két ember meg is fagyott, mind a kettő szerette a tütüt egy kicsit. Az utczák állandó alakja, a sepregetők töparancsnoka keblére szorított a kotyogó butykosát s a liget zuzmarás bokrai alatt átálmodta magát a túlvilágba. Bizonyosan csak azt sajnálja, hogy az üveget is nem vihette magával. Húsz Reamur mellett, itt az ideje jégünnepélynek, báloknak s a mulatságok sora meg is indult szépen, csak az a baj, hogy rövid a farsang, nem jut minden egyesületnek a jó dátumokból, de hát arról ki tehet., a mi saját külön igényeink szerint csak nem csinálhat, egészen önálló beosztású időt a krónikás. Különfélék. A polgári kör vizkereszti estéjén nagy férfitársaság gyűlt öss/e. Mintegy 120-an lehettek, kik a közös vacsorában részt vettek. A vendéglős kitett magáért, 1 frt 20 krért lukullusi lakomái adott, hogy pataki diákként, már a malacznál, fánknál szinte kést keliett. fogni. Gellért Endre polgármester a kör elnöke szép beszéddel nyitotta meg a tósztok sorát, a XX-ik szá­zadot úgy jellemezte mint a mely minden valószínű­ség szerint a demokráczia százada lesz. A kör tagjai­nak jóvoltáért ürített poharat. Molnár alelnök röviden jellemezte a múlt év történetét. Hirdetek Imre az egyetértést hangsúlyozta. Révész János a kör elnökét, Soltész Elemér az elnök ifjú nejét, a polgármesternőt, Bálint Imre Szabó Adolfot, Virág Lajos Dr. Lovrich Gyulát, a körnek éveken át volt elnökét, Dr Harácsek Vida Aladárt, Incze Lajos a választmányt. Révész J. a kaszinót, Gellért Endre a kör tisztikarát, Szabó Adolf Révész Jánost és Soltész Elemért, Vida Aladár a kaszinó nevében a kört köszöntötte fel s ezenkívül még számos- szebbnél-szebb köszöntő hangzott el, A mulatságnak pedig természetesen csak reggel volt vége. Az egész igen jól sikerült, csak a füst volt nagy. Valóban itt volna az ideje, hogy megszületnék az a mérnök, a ki a helyes és megfelelő szellőző készüléket feltalálná s vele az összejöveteli helyeket boldogítaná. Kinevezés. A debreczeni kir. tábla elnöke Stoll Tibort díjtalan joggyakornokká nevezte ki. Mozgalom az állandó vízvezeték ügyében. Vettük a következő sorokat: »Az állandó vízvezeték megte­remtésének dolgában egy nagyszabású mozgalom indult meg Nagybányán. Nem kevesebbről van szó, mint a város által 237 ezer forintért eladott erdő árából 150—200 ezer forintnak kiszakitásával egy állandó vízvezeték és csatornahálózat létesítése. Az erdő árá­ból befolyt e vételösszeg miként leendő felhasználáta iránt eltértek a vélemények. A városi tanács javas­lata az volt, hogy a 237 ezer forint, tizenkét éven keresztül tizenkét ezer forintos évi részletekben mint folyó jövedelem vétessék fel a költségvetésbe. A köz­gyűlés e javaslaihoz hozzá járult. Felebbezés alá ke­rülvén a kérdés, Szatmárvármegye múlt évi deczemb. havában megtartott közgyűlésén jóváhagyta a köz­gyűlésnek a tanács véleménye alapján meghozott határozatát. E két egybehangzó intézkedés fölött mosz a belügyminiszter fog véglegesen dönteni. Ama felebt bezés alapján, melyet a tárgyban beadni fognak, s a melyet egy képviselőkből álló küldöttség személyesen akar átadni a miniszternek. E felebbezésben arra ké­rik a minisztert, hogy változtassa meg a hozott köz­gyűlési határozatokat és engedje meg az erdő árából 150 -206 ezer forintnak a vízvezeték és csatornazás létesítésére leendő felhasználását. E felébbezést eddig- elé ötvenen felül írták alá a városi képviselők. Az aláírások folyamatban vannak. Az egész mozgalom­ban reánk nézve első sorban az bir fontossággal, hogy a vízvezeték kérdése, mely már annyi év óta vajúdik egy, avagy más kiviteli móddal dűlőbe jut. A főaka­dályt eddig is a pénz hiánya képezte, a mely, hisz- szük és reméljük a képviselők többségének az actiója folytán mihamarabb kedvező megoldást nyer.« Közöl­tük az it elmondottakat szóról szóra. Az egészben csak azt nem értjük, hogy a vízvezeték, maga ez a meglehet, hogy nagyon pompás; de mindenesetre igen drága dolog a képviselet által még mindig nem volt tárgyalva s arra már is fedezetet keresnek. Ez sze­rintünk korai, talán az a-nál kellene kezdeni, minek a gyermeknek ruhát varratni, mig a gyermek sehol sincs. A vízvezetékhez még sok szó fér, tehát csak lassan a testtel. Előbb szeretnők, ha valaki minket arról meggyőzne, hogy tényleg a vízvezeték a legol­csóbb és legjobb megoldása a vízügynek. Az ifjúsági kör jan. 5-iki tánczvigalma nem volt ugyan népes, de a jelelnvoltak kitünően mulat­tak. A kaszinó termei szépen fel voltak díszítve s az ifjú párok majdnem a hajnali órákig lejtették a vi­dám tánezokat. Az újonnan alakult ifjúsági kör, ugyan már csak az ügyes rendezésért is nagyohb kö­zönséget érdemelt volna, de szolgáljon a közönség mentségéül, hogy a tánczvigalinat igen gyorsén hoz­ták létre. A korcsolyapályán holnap, január 12-én vasár­nap délután bányász-zene lesz. Napijegyekért ez al­kalomból 60 fillért, idényjegygyel 40 fillért kell fizetni. Kezdete 3 órakor., A 48-as honvédek fölsegélyezésére lapunk múlt­kori czikke alapján Kállay Kornél nagybirtőkos 20 koronát küldött szerkesztőségünkhöz, mi az összeget Beregszászy Sámuel honvédegyesületi elnöknek nyug- tatvány mellett átadtuk, a ki intézkedett a szegény honvédek közt vaió kiosztás iránt. Megjegyezzük, hogy a 15 közzül a múlt hét óta egy el is halt s igy már csak 14-en vannak Nagybányán a szegény hon­védek Jótékonyság. Egy ismeretlen budapesti jóltevő 20 koronát küldött szerkesztőségünkhöz a szegények fölsegélyezésére. Ez összegből 4 koronát egy szegény­nek már küldtünk s *6 koronát január 15-én fogunk kiosztani. Elveszett váltó űrlap. Az Apáról Szinérváraljára vezető országúton elveszett 1 drb 20 filléres kitöltet­len váltó a következő aláírásokkal ellátva: Kerekes János, Kerekes György, Kerekes Miklós és Kató Gá­bor. A megtaláló kéretik, hogy a váltót Kerekes Já­nos apai lakos ezimére elküldeni szíveskedjék, egyút­tal ezen váltóra felhívjuk a pénzintézetek szives figyelmét. Színészet. Micsey F. György társulata szombaton január 5-én a Babát adta elő, Áudran. Edmond nagy operettjét, szép közönség előtt. A czimszerepet Tor- dayné játszotta ügyesen, nehezebb feladat jutott Staud Margitnak (Lancelot), a ki azonban a közönség teljes megelégedésére alakított és énekelt. Vasárnap délután 2 előadás Genovéva és Uj Sulamit nem nagy közön­ség érdeklődése mellett. Á polgári kör estéjének ha­tása meglátszott a félig üres termen. Méltó befejezése volt Micsey társulata itt időzésének a hétfői előadás. „A folt, mely tisztit-1 Eehegariy hírneves drámája ke­rült színre. Á közönség egészen megtöltötte a nézőte­ret. A remek darabot oly pompás előadásban láthattuk, a milyet Nagybányán talán még soha sem élveztünk. Minden szereplő annyira jól játszott, hogy valóban elfeledtük, hogy színpad van előttünk, az életei lát­tuk, a való életet. Tény az is, hogy ez a színdarab az ujabbkori sziniirodalom remeke, komoly, mély gondolatokkal teljes, költői, művészi és mégis a rideg élet maga, tehát önmagában véve szép, de ily jó szí­nészektől előadva kétszeres műélvezetet nvujt. Van a társulatnak többek között egy ifjú tagja, pompás hang­gal, deli alakkal, aki elvégezte az országos színi képez- dét: Jeskó Ariadne. 0 adta Henryquetát. Henryqueta szép, kedves, naiv, de alapjában véve rósz és romlott. Ä nehéz és sok tekintetben ellenszenves szerepet, annyi bájjal, a hol kellett tűzzel, ravaszsággal, majd játszi pajzánsággal oldotta meg, hogy a kisasszonynak ezu­tán a nálunk való első fellépte után is igen szép jö­vőt merünk jósolni. Szilágyi Berta ismert drámai szí­nésznő Matilod a hősnőt adta kitünően. Az ő játéká­nak is főértéke az igazság, nem túloz, nem deklamál émelygősen, de minden szava megfelelő indulat szü­leménye. Kitöréseiben fenséges. Donna Gonceptione az anya szerepe Aitner Ilka kezében volt, ki a játék szép összhangjához szintén hozzájárult. Meg kell még dicsérnünk Mezeyt, kinek játéka absolute semmi kí­vánni valót nem hagyott fenn. Árkosi az operett szí­nész is bele melegedett hivatott társai között s az édes anya és ideálja közt való' választás nehéz hely­zetében kitörése érzelemteljes, megragadó volt. A töb­biek is hozzájárultak a darab sikeréhez. Közönségünk valóban el volt ragadtatva, mindenki sajnálta, hogy a társulat már elmegy, az igazgató pedig láthatta, hogy Nagybányán van a jó drámának legalább is akkora közönsége, mint a sokszor sületlen operetteknek. A kapnikbányai tífusz járványról ismét csak azt, írhatjuk, hogy a járvány csendesen szünőfélben van. Az orsz. bakterologiai intézet a felküldött vérből két­ségtelenül megállapította, hogy a tömegesen jelentke­zett betegség csakugyan tífusz volt. Jótékonyság. A Micsey-féle színtársulat egyik ze­nészének, Zeller Gyulának szerencsétlenül járt felesége fölsegélyezésére könyörülő emberbarátok 32 koronát adtak össze. Az illető összeget Schönherr Antal fő­kapitány átadta a segélyezendőnek. A misztótfalusi polgári olvasó-kör f. ,1901. évi január hó 18-án az ev. ref. egyház épületében. Pénz­tára javára és könyvtára gyarapítására zártkörű tánczvigalmat rendez, melyre a t. ez. közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. Belépti dij: Sze­mély-jegy 1 korona, család-jegy (4 személyre) 3 ko­rona. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirla- pilag nyugtáztatnak. Kezdete esteli 6 órakor. Ételek­ről és italokról gondoskodva leend. Gyászhir. A szatmári kir. kath. főgymnasium tanárkara fájdalmas szívvel jelenti, hogy szeretett kartársa Majoros Károly, rendes rajztanár és festő­művész, életének 31 -ik, tanári működésének 7-ik évében sorvasztó betegsége daczára is buzgón telje­sített munkálkodása közben f. hó 7-én este 10 óra­kor elhalálozott. A gyászszertartás f. hó 9-én d. u. fél 3 órakor a Pelikán-kerti halottas házban, az engesz­telő Szent mise-áldozat d. e. 10 órakor a székesegy­házban lesz. Szatmáron, 1901 január 8-án. Az Ö. V. F. N.l Nyilvános köszönet. Kazay Endre urnák, a »Gyógy­szerészeti Lexikon« szerkesztőjének, aki az elmúlt év­ben a misztótfalusi állami elemi népiskolának egy kisebbszerü ásvány-gyűjteményt, egy mágnes-patkót, egy iránytűt és két darab könyvet volt szives aján­dékozni, úgyszintén Filep Gábor községi biró urnák, aki iskolánk szegény sorsú tanulóinak 5 darab uj ABc-t adományozott: úgy a gondnokság, valamint a szegény gyermekek nevében is hálás köszönetünket nyilvánít­juk. Misztótfalu, 1901. január hó 10-én. Kiss Sándor gondn. h. elnök. Técsy Lajos áll. isk. igazgató, tanító. Születtek: 6. jan. 2. Bortó Jánosnak »István.« 7. jan. 3. Jablankszki Andrásnak »János.« 8. jan. 5. Vaksz Mártonnak »Heléna.« 9. jan. 7. Vaiszt Istvánnak »Emma.« 10. jan. 4. Kovács Gyulának »József Zsigmond.« 11. jan. 6. Singer Jakabnak »Zoltán.« 12 jan. 10. Árkosi Gizellának halvaszületett fiú gyermeke. Elhaltak: 5. Jan. 6. Madarász Péter gör. kath 72 éves, negyven-nyolezas nyugdijjas honvéd, aggkor 6, Jan. 7. Szabó Vilmos, ev. ref. 13 napos, bányász gyermeke, vele született gyengeség. 7. Jan. 8. Torocz- kai Pál, ev. ref. 50 éves utczaseprő, agyhüdés. 8. Jan. 8. Fleischer Márton, róm. kath. 31 éves, műmalmi munkás, tüdővész. 9. Jan. 9. Folticska Sándor, róm kath. 44 éves, vasúti vonal őr, tüdővész. 10. Jan. 9. hegymegi Szendy Antal ág. hitv. evang. 75. éves, házbirtokos, aggkor. 11. Jan. 9. Pap Anna, gör. kath. 1 hónapos, napszámos gyermeke, görcsök. 12. Jan. 10. Árkosi Gizellának ev. ref. halvaszületett fiú gyermeke. 13. Jan. 10. Török Erzsébet gör. kath. 1 hónapos kincstári gépkezelő gyermeke, veleszületett gyengeség 14. Jan. 10. Silberberger Amália, izr. 7 éves, termény- kereskedő gyermeke, tüdőlob. 15. Jan. 11. Csontos Mihály, gör. kath. 7 hónapos, napszámos gyermeke, bélhurut. Kihirdetés allatt állanak Wienerberger Ödön Árpád nagyváradi és Koncz Mária nagybányai. Felelős szerkesztő: Révész János. _____ Kiadótulajdonos: Molnár Mihály._________ »H enneberg-selyem.« Ckak úgy valódi, ha egye­nesen tőlem rendeltetik, blousoknak és ruháknak való fekete, fehér és spines 65 krtól 14 frt 65 krig méte- renkint Mindenkinek bér- és vámmentesen házhoz szállítva. Minták forduló postával. Helvécziába kettős levéldij. Henneberg G. selyemgyáros (cs. és kir. udvari szállító) Zürich.

Next

/
Thumbnails
Contents