Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-31 / 13. szám
2) 13. szám. 1901. márczius 31. Tisztujitás Felsőbányán. A nagybányai tisztujitás után következett a felsőbányái csütörtökön, márczius hó 28-án, szintén Nagy László elnöklete alatt. A nem rég megtartott városi főorvosi választás, melynek előzményei oly sok egyenetlenséget és felfordult társadalmi viszonyokat csináltak Felsőbányán, előre sejtetni engedte, hogy az általános tisztujitásnál semmi változás nem fog történni a tisztikarban, a mint hogy nem is történt. Sokat beszéltek előzőleg, hogy ezzel-azzal szemben jelölteket állítanak, hogy Farkas Jenő ellen felléptetik Thoma László főszolgabíró volt polgármestert, mindez csak olyan garantirozatlan hírnek bizonyult. Nem volt ellenjelölt egyetlen egy sem, közfelkiáltással választották az összes tisztviselőket. Az alispán szerdán este Gellért Endre nagybányai polgármesternek házánál volt a tiszteletére rendezett vacsorán s csak másnap, csütörtökön délelőtt ment Felsőbányára A gyűlésen a törvény szerint megalakították a jelölő, szavazatszedő bizottságokat, megválasztották a bizalmi férfiakat. Ezután sorra vették az egyes állásokat és egymásután közfelkiáltással megválasztották őket, mind egyhangúlag. Majd a megválasztottak, a beteg Nyisztor István városi tanácsos kivételével, mind letették a hivatali esküt. Az újonnan megválasztott tisztviselők névsora ez : Polgármester: Farkas Jenő, Városi tanácsos: Nyisztor István, Tiszti ügyész: Dr. Sereghy Béla, Számvevő: Pap Márton, Pénztárnok: Háder Ferencz, Pénztári ellenőr: Bernovits Emil, Város gazda: Münnich Sándor, Rendőr tollnok : Kovács Olivér, Adótiszt és végrehajtó: Török Lajos, Állatorvos: Putnoky József. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt a bizonytalanságot, mely a sok szakaszában félreérthető községi törvényre nézve tényleg fennáll. Felsőbányán a városgazdát és a rendőrtollnokot is választották, holott Nagybányán az alkapitányt sem és a gazdatisztet sem. A törvény szerint igaz, hogy a segéd- és kezelő- személyzet tagjai életfogytig választatnak, de jó volna már egyszer tisztában lenni azzal, hogy kik hát az a segéd- és kezelő-személyzet. Az is igaz, hogy az elöljáróság tagjai fel vannak sorolva a községi törvényben, de a 63. §. végén oda van bigyesztve, hogy »s a község által a helyi igények szerint rendszeresített más tisztviselők,« Azt is jó volna már egyszer tudni, hogy kik azok a más Rozi néni majdnem szemrehányóan tekintett reám és aztán megindult hangon azt mondta, »Béla! Te nem is sejted miről beszélsz, hát nem gondolod, hogy komoly okaim lehetnek arra, hogy azt a régi bútordarabot megbecsüljem« ? Megszégyeltem magam, valóban erre gondolhattam volna. Azután azt mondta Rozi néni. »Ezen a divánon ült utoljára az én szeretett vőLegényem, aztán elment oda, ahova akkor minden jóravaló férfi elment, a csatába és nem jött többet vissza. Hát ne becsüljem-e meg utolsó együttlétünk tanúját ? Hát ne őrizzem-e meg emlékét ?« És Rozi néni könyes szemmel elhallgatott. Én pedig eddig soha sem sejtett érzéssel néztem az öreg divánt, gondolatban bocsánatot kértem tőle és mintha a dicsőséges múlt glóriával övezte volna, nekem úgy tetszett, pedig csak a szemembe gyűlő kö- nyeken át látszott az a dicsfény. Aztán haza mentünk, aztán elgondoltam, hogy vájjon én valaha találok-e olyan Rozi néniéhez hasonló szívre, mely elég meleggel bir, hogy az élettelen tárgynak is életet adjon? Hol van az a kor? Hol vannak azok a szivek? Eddig tartott, amit irtain. Másnap szivszorongá- sok között léptem be barátom szobájába, barátunk a doktor már ott volt és mind a ketten fényesen mosolygó ábrázattal üdvözöllek. Ez gyanút keltett bennem. Mi a patvar gondolám, ezek nálam nélkül is kiegyeztek. És csakugyan úgy vala. Meggyőzetni óhajtó barátunk, a doktor meggyőzetett, még pedig nálam nélkül. Jankó barátom, a házigazda egy csinos epigramm- szerü versecskével teljesen meggyőzte állítása igaz voltáról. Az én gyönge kísérletem mindkettőjük által másodrangunak ítéltetett. Nem kívánom, hogy tisztelt olvasóim is megbírálják, hogy melyik jobb, mert ahoz az epigrammát is közölnöm kellene, már pedig arra nem vagyok elég önzetlen. Csináljon vele édes Jankó barátom a mit akar. — h — a. tisztviselők, a kik szintén az elöljáróság tagjai, tehát 6 évenként választandok, mert az mégis csak érthetetlen és helytelen dolog, hogy egymástól egy mértföldre alig eső két városban eltérő elvek szerint menjen végbe a tisztujitás. Választás után Nagy László alispán tiszteletére déli 1 órakor közebédel rendeztek, melyen mintegy negyvenen vettek részt. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE __________ Vá rosunk világítási kérdése. A köz- és magánvilágitási kérdés utolsó években számos városban s községben előtérbelépett s a különfélejavaslatok megítélése igényeltetett, ahol nagyobbára a választás nehézsége állott be villámos és légszesz fény közölt, pedig a választás nem annyira nehéz, ha beha- tólag megvizsgáljuk s akkor az elhatározásnak a légszesz fény előnyére kell eldülni, ha a rajongó eszményi kulturhajhászat helyébe józan Ítélet s gyakorlati megfontolás áll elő. Az általános haladást követve s a város fejlődésének érdekében, köteles minden nagyobb város egy korszerű világítási mód bevezetésével foglalkozni. Mielőtt a villamos és légszesz világítás között, megbízhatóság, jutányosság s fény tekintetében a hasonlatokat összegeznék, következő általános megjegyzéseket kell még tennünk. Száz éve már, hogy a iégszesz fent áll, holott a villamosság alig másfél tizede, hogy létezik. Nagyobb városokban mindenütt fenállottak már régen a gázművek, a midőn a villamos fény be lett hozva s a rajongók azt hitték akkor, hogy a gázipar semmivé lett téve. Ez nem csak, hogy nem teljesült, hanem éppen az ellenkező állott be, mert a villamos fény által nagyobb világi tás lévén igényelve, ezen kívánság a légszeszfényre is átment, mely a gáziparnak nagy lendületet adott. Nevezetesen a légszesz Auer-féle izzófény feltalálása óta, rendkívüli nagy haladás észlelhető a gáziparban s az izzó-fény diadal útját vette az egész föld kerekségén, miután világítás tekintetében nagyban felülmúlta a villanyt s árra nézve alig negyedrész any- nyiba kerül. A dolog újdonsága magával hozta azon körülményt, hogy többé kevésbbé siettek mihamarább ezen fényesnek kikáltott világítást bevezetni. De miután az újdonság ingere elmúlt s a gyakorlat az ügy gyengéjét is bemutatta, a rajongók seregei hátat fordítottak neki s a pontos számítással élő fogyasztók nem igen határozhatták el magukat, a még mindig magas áram árai folytán ötször annyit fizetni, mint a légszeszért s nevezetesen a nagy városokban, mint Berlin, Drezda, Bécs, Budapesten az Auer izzófényhez kerültek vissza. A legnagyobb része, a vendéglők, kávéházak mulatók, üzletek s nyilvános helyiségek, melyek eleinte a villamos fénynek hódoltak, sorba gáz, izzófénynyel lesznek világítva. A mi pedig a világítási üzem biztonságát illeti az a légszesznél annyira elismert, hogy nem szükséges statistikai adatokkal azt igazolni. Évtizedek alatt egyszer sem fordult elő, hogy a rendszer hibája folytán az összvilágitás elaludt volna, mert magában a rendszerben már létezik a garantia, lévén a gáztartóban mindig elegendő légszesz előre gyűjtve s igy vezeték megrongálása folytán, legfeljebb egy bizonyos mennyiség párologhat el, de megszakításról szó sem lehet. Sokkalta rosszabbul áll a dolog a villamos világításnál, a hol egy hajtószíj egyszerű elcsúszása, egy csavar eltörése, egy vezeték elszakitása, vagy egy áram megakadása, stb., az áram vezetését megszünteti, s általános sötétséget idéz elő. Az ilyen esetek száma egy légiót képez már, s Párisban, Berlinben és Becsben több ízben még a nagy udvari színházakban is felmondta a villamos világítás a szolgálatot s a beállott sötétség folytán az előadások meglettek szakítva. — A köz és magán világítással is igy jártak, közvilágításra pedig egyáltalában ki nem elégítő Londonban, Newyorkban, Chicagóban, Milano, Turin s más számos nagyobb és kisebb városokban. Egészségügyi tekintetben mind a két világítási módszer egyenlőnek mondható, csakhogy az Auerfény valamivel több meleget áraszt el, mely kivált a téli hónapokban mind a nyilvános, mind a magán helyiségekben még kellemesnek mondható. A mi pedig a kényelmet illeti, hogy egy nyomással a villamos fényt meglehet gyújtani, ezt szinte az önműködő gyújtóval a légszesz izzó fénnyel is ellehet érni. A villamos Ívfény világnak hatása annyira vakító, hogy az emberi testszint halál sápadttá teszi s a szemnek is nagyon ártalmas. A villamos izzófény ellenben sárgás sőt vereses, s a tárgyak természetes szinöket vesztik. Ellenben a légszesz Auerfénye közeli és távoli hatásban egyformán használható. Gyönyörű szép fehér világot áraszt el, színét nem változtatja s mellette minden nemű munkát ép úgy mint csak a nap világánál végezhetünk. Az ember szemét nem sérti, mert nem lobog, egyformán s szépen vilá git s ép oly sokáig tart az izzótest, mint a villamosnál, helyenként jó kezeléssel még tovább is. A világításon kívül melegítésre s erő átvitelre a légszesz kitünően alkalmazható. Nagyobb városokban a fűtés s főzéshez nagyban lesz már a légszesz használva, tisztasága, szabályozhatása s takarékossága következtében. A kis iparnál is nagyban dívik a lég szesz, ereje, jutányossága, czélszerüsége és kényelme folytán. Magyarország számos városaiban, a hol a villamos világítás be lett rendezve 2 '/s krtói fogva egész 4 krajczárig váltakozik egy 16 gyertyaerejü villamos fény, holott az Auer-féle izzófény 55 — 70 gyertya erővel óránként csak 2 krba kerül. Ezen összehasonlítások után még megemlítendő, hogy a gáztechnika utolsó időben nagy vívmányokat bir felmutatni, melyek jövőre is létjogát biztosítják. A többek közt a golyó égők, melyek 400-tól egész 2000 gyertyafény erővel bírnak, a villamos ívfénnyel annál inkább is könnyen mérkőzhetnek, miután 40 -60 százalékkal olcsóbba kerülnek. Ezen következtetésből meríthetjük, hogy a légszesz világítás minden tekintetben a villanyfényt túlhaladja s könnyen versenyezhet vele, miután a légszesz izzófény egyedül gyakorlati s korszerű világításnak mondható, mely nem csak a jelennek, de a jövőnek is láthatatlan időre szolgálatában állana. Bevezetése minden városnak nem csak díszére, vállhatik, de jövőre szép jövedelemmel is kecsegteti, mely a házi pénztár bevételeit szaporitandja. Énnél fogva mindenütt, a hol az ósdi világítási rendszer lesz még alkalmazva, az az óhaj, mielőbb azt kiküszöbölni s korszerű világítást berendezni, mely legjobban és legczélszerübben az Auerizzó fényű világgal érhető el. Reflector. Heti krónika. Féltizenkettőig voltunk a színházban az iparos műkedvelők előadásán. 40 krajczárért ily hosszú darabot végig élvezni, valóban olcsó volt. Áz ilyen színműveket 2 versben kellene előadni, hogy minden lélek megpihenhessen. A közönség körében jól esett egyszer már iparosokat is látnunk, mert a szinpártolás rendszerint csak a tisztviselők kötelessége szokott maradni. Ez egyszer azonban fordítva volt a dolog. A Piros bugyellárisban a múltkor a ritka garasból deficit lett, most pedig a Betyár kendőjében a sürü krajczár kis jövedelmet produkált. Hja! ez a kor hű képe, az urnák üres a bugye- lárisa, a parasztnak meg üres a kendője, (mivelhogy a pénzét úgy a zsebkendő végibe szokta kötni.) Szerencse, hogy előadás után következő nap gyiimülcsoltó boldogasszony napja következett, különben ily hosszú darab után nem bírtunk volna eleget pihenni. Egyébiránt a választás hirtelenében elfeledtetett mindent, a mi az előtt történt. Egy nagyobb esemény hatása alatt háttérbe húzódnak és letűnnek a világ színpadáról a kisebbek. A választás először pártokra osztja, aztán a teremben összehozza, majd a forgalomból kivonja a vezetőket s végül sokszorozván az apprehenziókat, igy mind a négy alapműveletet végrehajtja. Van valami élvezet abban, mikor izzó levegőben huzgálják az egyeseket az embernek neve után s mindenki visszafojtott lélekzettel számlálja, most ennek, most amannak van 2-vel több, 5-tel, 10-zel kevesebb. A szorongatott hangulatban egy-egy röpke élez kelt derültséget, majd fogadások történnek s most már nem a közügy, hanem az egyén veszi át az érdeklődést. Rendkívül érdekes volt az is, mikor az alispán az üres ezédulát szavazatnak akarta venni. Talán szerette volna mégegyszer végig nézni ezt az elegáns vásárt, hisz a többi állásoknál arra úgy sem volt kilátása. Milyen furcsa lett volna, ha X-re 30 szavazat, Y-ra 20 üres lap s Z-re 10 szavazat, esik és az elnök elrendeli a szavazást, a 30 szavazat és a 20 üres lap között, másodszorra beadatik 30 szavazat és 30 üres lap, ekkor sorshúzás utján győz az üres lap, s az üres lapért küldöttség megy, leteszi az esküt. Áz üres lapnak bankettet tartanak. Valóban nagy erő volna egy ily üreslap pártban. Mindez csak enyelgésképpen legyen mondva, részemről különben is köszönettel tartozom annak az önnálló férfiúnak, aki üres lapot adott be, mert akkor nem jutott volna olcsó szerrel annyi érdekes thé mához a krónikás. Különfélék. Láng Lajos orsz. gy. képviselőnk élénken érdeklődött a városi tisztujitás iránt, s még az nap este táviratilag fejezte ki jó kivánatait Gellért Endre polgármesternek és az egész tisztikarnak, szerencsét kívánva működésükhöz. Szabad Lyczeum, Az állatni főgymnasium physi- kai hallgató termében f. é. márczius hó 31-én vasárnap délután félnégykor Szellemi Geyza kir. főbányamérnök tart felolvasást, a bányászatról és annak fejlődéséről. Beküldetett. A helybeli pékek ellen panasz van, hogy a hozzájuk megsütés végett küldött kenyereket elégetik, sokszor kicserélik, s nem egyszer a szakajtók és kenyérruhák el is vesznek. A közönség elvárhatja, hogy pénzéért kellő figyelemben részesüljön. Egyelőre a neveket elhallgatjuk, ha azonban újabb panaszok érkeznek, legközelebb a neveket is közzé fogjuk tenni. Adakozások a Lendvay szobor-alap javára. Gróf Károlyy Imre a 341. sz gyüjtőiven 5 korona. Báró Bánffiy Dezső 342. sz ivén 10 korona. Lánczy Leó m. kir, bank elnöke Budapest, a 348. sz, ivén 20 korona. Lolok Lenard prelatus lelkész Budapestről, a 352. sz. ivén 20 korona. A szives adakozóknak hálás köszönetét mond s az összeget takarékpénztárba helyezte : az elnökség.
