Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-03 / 9. szám
2) szám. 9. 1901. márczius 3. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE telepeknek metamorfózis utján való képződésének bizonyítéka. Ezen ásványok korszerinti osztályozása a következő: 1. Vaskéneg és kvarcz, 2. ólomfényle, 3. horgany- fényié, 4. dolomit és tnispickel, 5. kaiéit. Az ásványok mennyisége nagyon változó, leginkább tűnik ki a vaskéneg, néha 80 -85%l utánna uralkodik a horganyfényle, néha 60—65% és ritkábban az ólomfényle egészen 50°/o-ig. Átlag vehető, hogy az ércztelepek állanak 60% kénegből, 15% horganyfény- léből, 5% ólouifényléból és 20% mész, kvarcz és egyébből. Az ólom és ólomfényiéből tart 0 0795% ezüstöt és 0 000829% aranyat. Az ó-radnai havasok ércztelepei Mármaros, Bukovina és Erdély határán el vannak terjedve 100 kilométer hosszúságra. Ezen vidéken egész sora vonul el, a régi evéseknek és horpáknak és a hegység magán viseli a régi bányászat nyomait. A régi időben a tatárok többszöri pusztításai folytán a bányászat századokra elpusztult, újabb időben pedig a bányászat iránt kedvezőtlen viszonyok folytán, a vállalatok egymás után megszűntek s csakis az Ünő alján, az Izvor és Kobasel völgyek közti bényesi hegylánczon levő ércztelepek tartatnak, a kincstár által nagy áldozattal üzemben. Az itteni ismeretes ércztelepek közül nevezetesebbek : 1. Nándor-tömzs. Csaknem tisztán kénegekből áll, melyek arzén-kénegekkel és 4—5% ólomfényiével vannak keverve. A tömzs szomszédságában halad egy éralaku képződmény, mely ólomfényle tartalmú. A tömzs határai biotit pala és trahit breccia. A tömzsön, mely eredeti éreztelep, tisztán észlelhető az andezit kitöréseinek a hatása 2. Kéneg-tömzs. Ezen tömzs ellipsoidot képez, melynek nagyobb sugara 150, kisebb sugara 120 m. A tömzs két elkülönített részből, az úgynevezett keleti és nyugati tömzsből áll, melyek az úgynevezett nyílt- erecs által vannak összekötve : határoltatik trahit breccia és boitit pala által mészben. Főtölteléke vaskéneg és horgany kevés ólomfényiével, melyek nagyon szilárdan vannak összeforrva. 3. Barbara-telepek. A fenti törzstől nyugatra van két párhuzamos éreztelep, melynek éralakja van nagy dőléssel. Anyagát ólomfényle és horganyfényle képezi ezek gazdagabbak az ezüstben, mint a nagy tőm- zsöknél. 4. Amália kerusit-tömzs ólom, ezüst és aranyban a leggazdagabb, hosszúságra 250 m, szélességre 60 m s magasságra eddig 150 m-re ismeretes. Környezve van felerészben andezit és felerészben kristályos mészköves pala által s közben hatalmas pala-részekkel, melyek a tömzs különböző formáczióját jelzik. A tömzs tölteléke nagyon törékeny és laza összetartása Mindezen telepek egy eredeti ércztelepnek még pedig egy nyereg szárnyának a részei, melyek a trachitkitörése alkalmával a fent elősorolt módon részekre daraboltattak széthányattak s összetörettek s a képződött nyílások és üregek a viz befolyása folytán újra kitöltettek. A nyeregnek egy hasonló szárnya van a hegység déli oldalán a Kobasel völgyben, melynek feltárása a Zappéter-táró illetőleg ennek a Kobasel völgyből hajtandó ellen vájvég által terveztetik jelenleg azonban még szünetel. A völgy északi hegyoldalán valamint fejebb a havasok alatt a kőzet bizonyos változatban fordul elő jellemezve a fekete szin által úgy a palánál mint a mésznél. Ezek határán számos éreztelep fordul elő különösen az úgynevezett Geezi hegységben Krecsunel vonulatában, valamint Djalupopi Alinulig Clini hegyekben. Ezek feltárása jelenleg szintén szünetel. Az ércztelepek féméi közül csak az olómfényle lesz feldolgozva s ebből az ólom, ezüst és arany egy része kinyerve, úgy hogy egy métermázsa bányatermény értéke alig 70 fillér. Tekintetbe véve, hogy a termény kénegeinek értéke legkeveseeb 2 K 40 fillér a horganyfényle értéke 1 K 40 f, ebből kilátszik, hogy csak a termény legkisebb értékű alkatrésze lesz kinyerve, mig az ötször olyan értékű vaskéneg és horganyfényle feldolgozatlanul megy a vadárba. A kénegekért Oroszország határán métermázsánként 2 K 40 fillért ígértek csakhogy ezen összeg nem fedezi még a szállító költséget sem. Az én véleményem szerint azonban a kénegeknek ott helyben való feldolgozása némi áldozattal volna keresztülvihető. Mert hiszen a kincstár jelenleg is áldoz, és 15 év óta közel egy millió koronát adott ki e bányászatra minden kilátás nélkül, mig igy vaskénegek és horganyfényle feldolgozása állal a nagy kiterjedésű telepek, feltáratának s Magyarország határán nagyszerű ipar lendülne fel. A horganyfényle feldolgozásával már 1818-ban Grimm János és 1838-ban Dollinger udvari tanácsosok foglalkoztak. A kiséretek azonban nem sikerültek, mert a mint későbben kitűnt a horganyfényle nagyon vastartalmú. Azóta ez iránybani lépések szüneteltek egészen a legújabb időkig a mikor is a nagy horgany mozgalom indítói figyelme az ó-radnai horganyfényle felé is fordult. A kísérletekből kitűnt, hogy a horganyfényle a természetes állapotában nagy vastartalma miatt nem olvasztható ágyán, de a villanyos utón való előkészítés mellett a vastartalmától teljesen megszabadítható s igy most már nem akadályoz semmi, hogy Ó-Radnán egy ilyen érczelőkészitő s mosómü fel- állitassék. Heti krónika. Márczius, a tavasznak, csirkéknek, ibolyának, árvíznek “is a forradalmaknak hónapja tehát beköszöntött. Ólomsulytól szabadultunk meg, mintha könnyebben lélekzenénk. Hátunk mögött a tél s előttünk a kedves, a várva várt kikelet. Minden elseje kedves a tisztviselői kebelnek, de márczius elseje különösen kedves egyéb kebleknek is A passát szelek Nagykároly felől fujdogálnak s olyanforma hirt hoztak, mintha a tavaszi napéj egyenlőség időpontjában elkövetkeznék a várva várt tiszt- ujitás. Villámgyorsan közkinersesé vált az újdonság, hogy 21-én választunk. A dolog persze nem igy áll. 1895-ben volt a múlt század utolsó választása á p r. 4-én. A tisztviselők mandátuma tehát csak áprilisban jár le, igy nem áll jogunkban őket 14 hapi boldog uralkodástól megfosztani. Az emberek megijedtek, hogy a korteskedés kellemes korszaka, mily boszantóan rövid lesz. Korai volt az ijjedség, mert hogy mikor lesz a választás, azt preczize ma senki sem tudja megmondani. Talán még maga az alispán sem. Mulatunk addig is mig az ádáz harcz be nem áll. Ma polgári köri felolvasás és tombola estély, holnap photoplastikon, reczitátor, jég-piknik, dús választék s hónap elején az embernek minden iránt finomabb érzéke, tudni vágyóbb lelke van, a mennyiben még nem szenved zsebrákban. Valóban ez a baj, az összes rákok között talán legnehezebben gyógyítható. Ha nincs igazim, akkor ne legyek én a krónikás* a mészpaláknál s velük összeköttetésben lévő éreztele • péknél a legnagyobb fokú zavarokat idézték elő. A másodlagos képződményü úgynevezett tömzsek később, üreg kitöltések az eredeti ércztelepekből. Az üregek melyek az andezit eruptió folytán mészben víznek befolyásával képződnek, teljesen szabálytalanok s lassan lettek kitöltve érczekkel vékony rétegekben közben agyagpalás rétegek által elkülönítve. 'A tömzsek képződéséhez tehát három kellék kívántatik : 1. Az ércztartalmu biotit pala, 2. A könnyen oldható mészpala 3. A granito-porfiros kvarcz biotit andezit. Az andezit ugyanis kitörése alkalmával a repedéseket idézte elő a mészkőben, melyekbe a vizki- mosta s palában lévő ércztelepekből az érez leülepedett. Vannak az andezit és pala határán bizonyos telepek, amelyek úgy képződnek, mint a rendes érczereink a trachytban ; ezeknek nincsen bizonyos meghatározott váladékuk, hanem a mellékkőzettel, mely egészen át van változtatva, össze vannak forrva. Az andezit ilyenkor mindig breccia alakban jön elő, sőt magában a brecciá- ban is vannak nagyon gyakran ilyen telértömzsök, melyek gyakran bányamivelés tárgyát képezik. Ezeken kívül vannak a mészkőben magában egyes kitöltések, melyekben a kénegérczek teljesen elmálva mint laza sárga anyag (Bräune) jönnek elő. Az ó-radnai nagy kiterjedésű ércztelepek az úgynevezett tömzsök tehát egészen szabálytalanok, feltárásuk minden lépéssel más irányba vezet és kiváló nagy figyelmet igényel. Természetüknél fogva ezen érczet tartalmazó nagy közök a kristállinikus meszet követvén, ők is mint az eredeti telepek mésszel együtt a csapás irányában iv-, a dőlés irányában pedig nyergek alakjában a hegyoldalokon sorakoznak, melyek határai közt az ércz- tömeg maga folytonosan uj feltárást igényel úgy, hogy tényleg mindig két feltárást kell eszközölni és a feltáró vágatnak nem mint rendesen két hanem 3—4 őt több vájóvége van. Az eruptiv kőzetek kitörései az eredeti ércztelepek dőlés irányai közt nagyfokú zavarokat idéztek elő s azonkívül mint fentebb emlitettem a hegység tengelye irányában fs történtek nagyfokú ránczolódá- sok úgy, hogy az eredeti ércztelepek is csak is egyes darabokban jönnek elő, s azok feltárásánál a csillámpala rétegzetét legnagyobb figyelemmel kell kisérni; a mennyiben rendesen ez irányban van az éreztelep folytatása. A nagy tömzsöknél, a fetárásnál mindig az andezit dőlését és csapását kell tekintetbe venni s ezek irányában haladni. A nagy előmüveleteknél pedig a legrövidebb irányban a nyereg részarányos oldalát keresni. Az ércztelepek tölteléke áll vaskénegből, mely leginkább, mint pirít és csak ritkán, mint markazit jön elő. Kisebb mértékben előfordul kvarcz kis átlátszó kristályokban és az ólomfényle szép koczka és oktaéder jegeczekben. A horganyfényle, mint ilyen szép fekete szinü s az egész világon ismeretes, jegeczei a koczka és oktaéder kombinaczióját képezik; ritkábban fordul tetraéder ellen tetraéderrel. Arzenkéneg jön rendesen elő kis tompított prizmákban bevonva kis pirít kristályokkal. Néha azonban a jegeczek 2—3 cm. nagyságúak homorú élekkel es ék alakkal A barnapát és mészpát számtalan változatban. A többi számtalan sok ásvány közt még megemlítendő, a fehér ólomércz, különösen az úgynevezett kerusit- tömzsön szép tejalaku tetraedrit-kristályokbau smith- sonit, mint horganyfényle produktuma és bournonit. Nagyon érdekesek a pirít és gabritnek pseudomorfusai a kaiéit után és a piritnek markazit után, ami az ércz"bor. A körúton sétálgattam. Valami szivszorongató keserűség fogott el. Menjünk feledni gondolám és egy zenétől hangos étterembe léptem. Csak egy üres asztalka volt még. Befoglaltam. Többszöri rovancsolás után meggyőződtem, hogy 2 korona 40 fillérnél egy vassal sincsen több pénzem, tehát szerényen sörözni voltam kénytelen. Egy impozáns termetű ősz férfi két gyönyörű lány kíséretében a szokásos »szabad« kérdés után asztalomnál helyet foglalnak. Az öreg úrral nagyon barátságos beszédbe ereszkedtünk. Nyugalmazott őrnagy. Maximilián mexikói császár alatt küzdött és harczi éleményeit sokszorosítva tárgyalta. Lucullusi vacsorát rendelt. Miután megtudta, hogy én is tartalékos tiszt vagyok, bajtársnak szólított és finom borral kínált. A kitűnő bor hatása alatt közlékenyek lettünk és én igyekeztem mint egy alantashoz illik hivatalból mulattatni szép leányait Az öreg katona alaposan nyakalta a bort és a hosszú nyakú üvegek asztalunk- kon szaporodni kezdtek. A zene akkordjai mellett vig csevegés között kellemesen telt az idő. A leányok elragadóan kedvesek voltak, és én semmi feltűnőt nem találtam azon, hogy először a lánykák később pedig az öreg ur eltűnt. De midőn egy kínos félóra is elmúlt a nélkül, hogy visszatértek volna, izgatottan kezdtem fészke- lődni székemen. Be voltam csapva. A pinezérek már Árgus szemekkel kezdtek figyelni. Előre láttam a botrányt. Egy ur a ki borozik és nem fizet — kidobatik. Hiába lesz minden védekezés, a fővárosban, a hol annyi visszaélés történik — nem kegyelmeznek. A verejték elborított és pokoli kínokat szenvedtem. Végre mentő eszmém támadt. Felöltőm meglehetős viselt, hátrahagyása mellett sikerült gyanú nélkül az udvari kapun eltávozni.-zSi. ló Éppen szerencsétlen emlékeimen töprengtem egyizben, a midőn egy barátom szobámba ront, és kapaczitál, hogy egy kisorsolandó hátas lóra. mely testvérek között megér 400 koronát, legalább 1 számot tegyek. Csak 2 koronába kerül. Tudva, hogy úgy se nyerem meg, mint kidobott pénzt tekintettem az elvitt 2 koronámat, és az egészről szépségesen el felejtkeztem. Képzelhetni meglepetésemet, a mikor egy szép napon értesítenek, hogy a lovat megnyertem. Tehát a szerencse istenasszonya úgy látszik megszánt, mert ime sok és keserű csapás után kegyeibe részesít gondolám. Határtalan örömömben barátaimat fényes vacsorára hívtam meg. Kitűnő kedvemben czigányt és pezsgőt rendeltem. De bármily gavallérosan láttam is el barátaimat, még is szem előtt tartottam a kétszerkettőt. Ló eladásból bevétel lesz 400 korona, a vendégség nem kerülhet többe mint 140 korona, sorsolási betét 2 korona, marad tehát még nekem 258 korona activa. A remekül sikerült muri utáni napon lovamat haza szállították. Tényleg a ló, eltekintve soványságától, meglehetősen festett Miután hamarosan nem akadt vevő, — istállót kellett bérelnem. És oh me miserum a balszerencse, a mely már elhagyni készült, mint a bomba lesújtott Lovam ugyanis eddig kifürkészhetetlen okokból másod napra megdöglött ....... * * * Tanúság: „A szerencse istenasszonyának bekötötték a szemét azért nem tud külömbséget tenni a méltók és méltatlanok között.“ Különfélék. A városi tisztujitás közeledik. Nagy László alispán febr. 28-iki kelettel átiratot intézett Nagybánya város tanácsához, hogy a pályázatok kiírásához a szükséges adatokat 8 nap alatt terjessze be, továbbá tegyen jelentést arról, hogy a tisztviselők megbízatása mikor jár le és javaslatot arra nézve, hogy a tisztujitás mikorra volna kitűzendő. Egyidejűleg az alispán az uj képviseletet márcz. 21-én d. e. 9 órára alakuló közgyűlésre hívja egybe. Tudomásunk van róla, hogy a vármegye által kezdeményezett aljegyzői állás szervezése miatt a tanács a munka beosztásra nézve némi változtatást akarna tenni, nevezetesen a levéltárnoki teendőket a főjegyzőre ruházná, az aljegyzőnek osztaná be az ipar ügyeket s a közgyámot 600 K fizetéssel és 200 K lakbérpótlékkal szervezné. Ily módon a város újabb megterheltetése nélkül volna a kérdés megoldható. Mivel e tárgyban a képviseletnek már a közeli napokban határoznia kell, a tanács valószínűleg megkéri az alispánt, hogy a képviselet alakuló gyűlését még e héten hivja egybe. A legközelebbi tisztujitáson a következő állások kerülnek választás alá: Polgármester, 2 tanácsos, ügyész, pénztárnok, számvevő, ellenőr, levéltárnok, mérnök, közgyám, gazdatiszt, alkapitány, állatorvos és ha a képviselet megszavazza az aljegyző. Személyi hírek. Nagy Károly szatmár vármegyei tollnok a napokban városunkban időzött s a helybeli közs. isk. osztályait meglátogatta. — Schönherr Sándor erdész, közismert mű- és bravurkorcsolyázó, február hó 24-én Kolozsváron tartott korcsolyaversenyen úgy a versenyfutásban (55 m. perez alatt 600 méter utat tett) mint a műkorcsolyázásban az első dij nyertese lett.
