Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-24 / 8. szám

1901. február 24. Városi közgyűlés Felsőbányán f. hó 18-án. Ezen rendkívüli közgyűlés tárgyai voltak: 1. A város tu­lajdonát képező kisbányai malom és korcsmaépület eladása, tekintettel Lupán Miklós g. kath. lelkész aján­latára, mely ügyben érdemleges tárgyalásra márczius hó 20-ik napja tűzetett ki 2. A gyöngyház gombgyár­tásra költséges pénzfedezetet a képviselőtestület nem szavazta meg, az ügyet napirendről levenni határozta (Gyöngyház, ha leszakad lesz más. Szedő.) 3. A. jóváhagyott 1901. évi házipénztári költségelőirányzat valamint az 1901. évi községi közmunka költségelői­rányzat tudomásul vétetvén, betartás végett a tanács­nak kiadatik. 4. Az Árpád-utczai korcsmára vonatkozó italmérési engedély tárgyában megbizatott a tanács, hogy a város területén még szükséges egy kimérési engedély, megadása iránti kérelmet az illetékes helyre terjessze fel. 5. Farkas Jenő polgármesternek a fürdőkura igénybe vételére kért 4 heti szabadságidő megadatott. 6. Igazoló választmányba Almássy János és Lévay Károly képviselők egyhangúlag választattak meg. 7. Pap János, valamint Berindán László és tár­sai felsőbányái lakosok a községi közmunka ellen tett felszólamlásának hely adatott. 8. Az 1901. évi gyám­pénztári számodást és mérleget a városi tanács be­terjesztvén, azt a képviselőtestület úgy jogczim mint összeg tekintetében okmányokkal igazolva találta s meggyőződvén a követelési és tartozási főkönyvek helyes vezetéserői, jóváhagyta és a számadóknak a felmentvényt megadta. 9. Lévay Károly és társai in­dítványát vízvezeték létesítésére a közgyűlés elvileg elfogadván, megbízta tanácsot, hogy ez ügyet előké­szítő bizottságba szakértőket is kérjen fel. 10. A tiszti ügyész által bemutatott bérleti szerződések a köz­gyűlés által jóváhagyatván, megőrzés végett a pénz­tárnak kiadatni határoztatnak. Emlékeztető. A kegyelet temetkezési társulat köz­gyűlése: vasárnap, febr. 24-én, d. e. 10 órakor a Nagyszálló kistermében. A Kereskedő ifjak köre tisztújító gyűlését márez. 17-én tartja a polgári kör társalgó termében. Meghívó. A nagybányai kath. legényegylet évi rendes közgyűlését f. évi február hó 24-én d. e. 11 órakor tartja meg, a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki jelentés a lefolyt évről. 2. A múlt évi száma­dások előterjesztése. 3. A választmány kiegészítése. 4. Egyéb esetleges indítványok. Köszönet nyilvánítás. A helybeli ujjonan építendő gör. szert. kath. templom javára f. hó 16-án a Kath. legényegylet helyiségében és Kosztin Sándor ur laká­sán rendezett tánczestély alkalmából a következő urak voltak szívesek jegyeiket megváltani: családjegyet : Hanzulovits Kristóf és Miszovits Mihály. Személyjegyet: Ft. Szépi Béla, Kovács Gyula és Moldován Miklós' A jegyeiken felülfizettek: Szász József (bor jöv.) 11 K, 10 f, Berindán Pál 7 K, Gitta Jusztin 5 K, Mlts. Bittsánszky Ede, Dumitrán Ábrahám, Dobricsán János, Kosztin György és Madarász János 4—4 K, Dr. Drágos Theofil 3 K, 80 f, Hanzulovits Kristóf, Kádár Mihály és Tamás András 3—3 K, Dávidovits testvérek 2 K, 80 f, Kosztin Sándor (sör jöv ) 2 K, 64 f, id. Gyirá- szin Marosán János 2 K, 40 f, Ft. Szőke Béla, Pap Endre, Sürger Mihály, Moldován Miklós, Nánásy Ist­ván, Fritsch Sámuel, Drágos Demeter, Kádár Miklós, Petrován Péter, özv. Kovács Jánosné és Mladejovszky Lajos 2—2 K, Drumár János, Butyikás Károly és Ist­ván, Román Demeter 1 K, 60 f, ifj. Gyirászin Maro­sán János 1 K, 40 f, Kis Antal 1 K, 20 f, Abrugyán Antalné, Abrugyán Antal, Miklós János, Petrucz László, Papp János, Laurán János, Pável József, Kornis Ala­dár, özv. Tyifor Lászlóné, Tepelága István, Morzsa György, Lázár János, Dábis Demeter és Farkas And­rás 1—1 K, Ft. Fiszter Károly, Miklós István, Sax Béla, Abrahám Romulus, Drentye János, Csople László és Girgye Péter 80—80 f, Matyasovszky Márton, Kozma Béla, Palotay Lajos és Moldován Ignácz 60—60 f, Kusnyér György, Ilia Ignácz, Repka János, Frink Jó­zsef, Draveczky János és ifjú Suhánvi József 40—40 f, Pretori Jakab 20 f. Ezen szives támogatásukért a mindenható egek Urát, jutalmazza bőséges áldásával s ez utón is fogadják hálás köszönetünket. A gond­nokság. A vetés idejének közeledtével említés nélkül nem hagyhatjuk, — a mit különben régen tud mindenki — hogy nincsen hazánkban czég, mely nagyobb biza­lomnak örvend, mint Mauthner Ödön világhírű buda­pesti megkereskedése. Különösen megbízhatók gazda­sági magvai, melyek közül impregnált takarmány ré­pamagjai párjukat ritkítják, de kerti magvai is minden versenyen fülül állanak. Nagyon csodálkoznánk, ha akadna csak egyetlen hazai gazda, vagy kertész, aki külföldről hozatna magot, mikor — mint általánosan ismeretes — a Mauthner-féle magvak ép oly elter­jedtek és közkedveltek külföldön, mint idehaza Ma­gyarországon. Van e hatása a műtrágyának a gyümölcsösben ? Egy érdekes s a gyakorlatban még nem elégé megvi­lágított kísérlet eredményéről számolunk be alábbi sorainkban, melyeket egy Abauj megyebeli pómológus bo- csájtott rendelkezésünkre oly kérelemmel, hogy azok­nak lapunkban helyet adjunk. Készséggel teszünk e kérelemnek eleget, mert tudjuk azt, hogy az olvasó- közönség szívesen veszi a gyakorlat mezejéről érke­zett közleményeket. A pomológus, ki inkognitóját szi­gorúan megőrizni óhajtja, három év óta tanulmá­nyozza a legnagyobb szakszerűséggel ama kérdést, hogy érdemés-e gyümölcsfák alá műtrágyát alkal­mazni, s ha igen, a trágyakereskedők árjegyzékeiben egyaránt fennen dicsért műtrágyák közül melyik az, a mely tényleg hasznosítható ? A kérdés nem oly egy­nagybánya és vidéke szerű, mint a minőnek az első pillanatra látszik, mert hiszen tudvalevő, hogy oly gyümölcsösben sokkal, de sokkal nehezebb mindazon tényezők befolyását kel­lően mérlegelni, mint a melyekre az adandó tápanya­gok megválasztásánál figyelemmel kell lennünk-. Tud­juk például azt, hogy mennyi tápanyagot igényel s tényleg mennyi tápanyagot vesz fel egy körtefa, egy almafa vagy egy szilvafa, szóval bárminő gyümölcsfa, de nem tudjuk, hogy a fák közül melyik minő táp­anyagot tud legnehezebben áthasonitani, s melyik minő könnyűséggel képes a különböző tápanyagot fel­vonni, vagyis nem tudjuk azt, hogy minő tápanyagok pótolhatók és pótolandók mesterséges trágya alakjá­ban s minő mértékben? Már pedig nállunk, a hol a gyümölcstermelésre kedvező talaj és klimatikus vi­szonyokkal bírunk, nem egészen utolsó dolog ezen ismeretek bírása is, mert. hiszen a gyümölcsben egy jelentékeny exportczikket bírunk, a melylyel nagy mértékben képesek vagyunk gazdaságunk jövedelme­zőségét emelni. Mindenesetre örvendetes jelenség te­hát, ha a gyümölcstermés fokozására irányuló törek­vés mindinkább fokozódik, s ha mind számosabban akadnak oly termelők, kik időt, fáradságot s költséget nem kiméivé, a legbehatóbb tanulmányozás tárgyává teszik, az e tekintetben teendő intézkedések soroza­tát. Jelen esetben — miként a beküldött adatok mu­tatják — egy sik fekvésű gazdaságról van szó, mely­nek kötött minőségű szántóföldjeit körte, alma és szilvafákkal vannak szegélyezve, s a melyek részint félmagasak, részint magastörzsüek s egymástól 12 mé­ter távolságra vannak ültetve. A fák kora a gazdaság dűlőiben eltérő; részben 6, részben 8, részben 10 ■ évesek. Trágyául szuperfoszfát, chilisalétrom és kén­savas káli használtatott fel oly módon, hogy szuper­foszfát. és kénsavas káliból minden fára 1 kilogramm vétetvén, az jól összekevertetett s három évvel eze­lőtti augusztusban elszóratván a fa koronája alatt elterülő földrészleten, jól bekapáltatott, illetve a fa alja felásatott, a chilisalétromból pedig a következő tavass/.al fél kg. hintetett el, de csak mint fejtrágya. Minden második fa trágyázlalan maradt. A trágyázás évében a fák gyönyörűen hajtottak, bőven virágzottak, a termőrügyek erőteljesen fejlődtek s a trágyázatlan fákkal szemben : a szilvafa átlag darabonként 48 ki­lógrammal, az almafa átlag darabonként 37 kilogram mal, a körtefa átlag darabonként 34 kilógrammal adott többet. Második esztendőben a műtrágyázás halasa még mindig jelentékenyen konstatálható volt, a meny­nyiben: a szilvafa átlag darabonként 24 kilogrammal, az almafa átlag darabonként 18 kilogrammal, a kör­tefa átlag darabonként 17 kilogrammal termett többet. A most lefolyt esztendőben szintén dúsabban virág- ottak a műtrágyázottak, de már nem volt oly feltűnő az eltérés, a végeredményt pedig sajnos nem lehetett észlelni a bekövetkező fagy miatt, mely az összes fák termését tönkretette. Számadás. A helybeli gör. kath. egyház bálja al­kalmával a bevétel 332 K, 54 f, a kiadás 116 K. 98 f volt. Maradt 215 K, 56 f, mely összeget az ujjonan építendő templom alapjához csatoljuk. A gondnokság. Nyilvános köszönet. A misztótfalusi polgári ol­vasókör pénztárának, könyvtára gyarapítására Tóth Bálint ur Láposbányáról 4 koronát., Kazay Endre ur pedig Nagybányáról több drb könyvet voltak szívesek adományozni. Szives adományaikért fogadják köszö- netünk nyilvánítását. A választmány nevében: Kiss Sándor. Születtek: 48. Febr. 13. Tunuczki Jánosnak, »La­jos« 49. Febr. 17. Gózsa Fülöpnek, »Anna« 50. Febr. 16. Zamuka Józsefnek, »Jószef« 51. Febr. 12. Orecskó Mátyásnak, »Mária« 52. Febr. 17. Szeleczki Jánosnak, »Mária« 53. Febr. 16. Szilágyi Sándornak, »Mátyás« 54. Febr. 17. Zákány Árpádnak, »Lajos« 55. Febr. 18. Pap Györgynek, »Imre« nevű gyermeke. Elhaltak: 47. Febr. 18. Stei Anna özv. Graz Já­nosné, róm kath 81 éves, ocskaruhaárus, szivhüdés 58. Febr. 16. Szilágyi Gergely, gör. kath. 47 éves, vinczellér, görcsök. 59. Febr. 19. Pleischer Márton, róm. kath. 3 hónapos, mosóné gyermeke, veleszületett gyengeség. 60. Febr. 19. Bucskó Mátyás, róm. kath 75 éves, városi alamizsnás, aggor. 61. Február 19. Izsák Háni, izr. 10 éves, pék gyermeke, égési sebek. Kihirdetés alatt állanak : 1. Weisz Bernát és Bleies Juliánná nagybányai. 2. Z-Jjkás János és Mán Flori nagybunyai lakosok. Lóbab termelése. Még csak vagy 10 éve annak, hogy a gazdák figyelme a lóbab termelésére is kiter­jedt és ma már azt mondhatjuk, hogy sok gazdaság­ban pótolhatlan takarmányt nyújt, igáslovaknak és ökröknek egyaránt. A lóbab nem valami kényes nö­vény, hazánkban mindenütt megterem, a hosszabb ideig tartó szárazságot azonban megsínyli. A túlsá­gosan hideg talajokon nem diszlik, mert nem tud beérni. Humuszdús, kötött mélyrétegü agyag- vagy vályogtalajon a legbiztosabb hüvelyes; legbújábban fejlődik hatalmas iszap lerakodásokban és jó ered­ményt szolgáltat a mérsékelten nedves fristörésekben is. Mint a talajt beárnyékoló és nitrogén gyűjtő, szó­val mint talajjavító növény könnyen illeszthető a forgóba, mert két gabona közzé szépen beékelhetjük. Miután mélyreható gyökereivel meglazítja a kötött talajt és annak felületét dús levélzetével porhanyóan tartja, tehát kitűnő előveteménye a gabonának. Ve­tése lehetőleg korán történjék ; a sorok helyes távol­sága 20., 30., 35. cm. szokott lenni. 1 holdra (1600. négyszögöl) 100 liter mag szükséges. Felelős szerkesztő: Révész János. Kiadótulajdonos: Molnár Mihály. 8. szám. (3) 37"irttér_*) Tudomásunkra jutott, hogy bizonyos egyének hireket terjesztenek, melyek szerint a Rota-Anna Mi­nes Limited angol bányatársulatnál nagy bányaszeren­csétlenségek fordultak elő és ezeknek számos ember­élet esett volna áldozatul. Az alólirt társaság szükségesnek látja kijelenteni, miszerint ezen kósza hírek, híresztelések teljesen lég­ből kapottak és minden alapot nélkülöznek. Ezen kijelentésünk alaposságában netalán kétel­kedőket bátran felkérhetjük, hogy leghitelesebben nyújtható felvilágosításért forduljanak a m. kir. bánya- kapitánysághoz, mint bányarendőri hatósághoz Nagy­bányán. Kapnikbánya, 1901 február 19-én. A Rota-Anna Mines Limited. igazgatósága. Van önnek aszthmája? Dr. Schiffmann aszthma-pora a legmakacsabb esetekben is azonnali enyhülést és teljes gyógyulást hoz létre, a hol már semmi más szer nem segített. Kapható minden gyógy­szertárban, csomagja kor. 3.20 és 5.80. A hol készletbe nincs' onnan tessék Török József gyógyszerészhez, Budapest, Ki- rály-utcza 12. fordulni. Foulard selyem 65 krtól 3 frt 65 krig métere. Blousoknak és ruháknak való, úgymint a »Henneberg selyem« fekete, fehér é- színes 65 krtól 14 frt 65 krig métere. Mindenkinek bér- és vámmentesen házhoz szállítva. Minták forduló postával. Kétszeres levéldij Helvécziába. Henneberg G. selyemgyáros (cs. és kir. udvari szállító) Zürich. *) E rovat alatt közöltekért felelősséget nem vállal a Szerié. 4788/1900. tkvi sz. Árverési hr detmény. A nagybányai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a nagybányai önsegélyző egylet végrehajtatónak Huszár Jánosné végrehajtást szenvedő elleni 160 korona tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagybányai 312. sz. tjkvben felvett 323. hr. 331. sorsz. házastelekből Hu­szár Jánosnét illető fele részre 648 koronában és a nagybányai 2814. sz. tjkvben felvett 2080. hrsz. rákosi legelőre, 124 koronában ezennel megállapított kikiál­tási árban az árverést elrendelte és hogy a fenneb megjelölt ingatlanok az 1900. évi márczius hó 13-ik napján d. e. 9 órakor, a n. bányai kir. jbiróság, mint tkvi hatóság hivatalos helyiségében megtartandó nyil­vános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10-át készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett, árfolyammal számított és az 1881. évi november 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügy­miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpéz- nek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Nagybányán, 1900. évi okt. hó 22-ik napján. A kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság. Kin. Pap Sándor kir. it. tbiró, mint jbirő. Meghivó. A nagybányai rész vény takarékpénztár részvénytársaság Nagybányán 1900. évi márczius 10-én d. e. II órakor tartja az intézet helyiségéTben évi rendes közgyűlését, melyre a t. részvényesek tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Jegyzőkönyv hitelesítők és jegyző választás. 2. Az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentése a múlt évi számadás és mérlegről s javaslata a jöve­delem feloszlása és a fölmentvény megadása iránt. 3. Az alapszabály 26. és 41. §§.-ainak módo­sítása iránti indítvány. 4. Igazgatóság és felügyelő bizottságnak a multi választásokról való jelentése és az igazgatóság és fel­ügyelő bizottságnak (26—41 §. m. f.) újbóli vá­lasztása. 5. Jelentés az alaptőke felemelés tárgyában a hátralék befizetése iránti intézkedésről. 6. Netáni időközileg beadott előterjesztés és in­dítványok feletti határozat. A mérleg és jelentések a k. t. 198. §. szerint az üzleti órákban az üzleti helyiségben megtekinthetők. Alapszabály változtatásról van előterjesztés s igy a közgyűlésen résztvenni kívánó tagok felkéretnek, hogy részvényeiket a közgyélést megelőzőleg a pénztárban téritvény mellett letenni szíveskedjenek. Nagybánya, 1901. évi február 21. Az igazgatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents