Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-29 / 52. szám

(2) 52. szám. nagybánya és vidéke 1901. deczember 29. Nagybányának minden szépért lelkesedni tudó, müérzékkel biró közönsége áthatva a műemlékek fon­tosságától, iniciativájára 1898. évben hozzáfogott a már roskadozó torony restaurálásához, a műemlékek or­szágos bizottsága által megállapított terve alapján és ma már a befejezés stádiumában, teljes díszében do­minál a város környéke felett. A torony nyugati falának alsó részén, az áttört diszitésü kerek-ablak két oldalán a Mátyás korabeli országos címer és a város címere van elhelyezve s közöttük alól, a torony történetére vonatkozó, úgy tartalmára, mint külső alakjára nézve kifogás alá eső, fekete márvány emléktábla van beillesztve, a következő felírással: NAGYBÁNYA SZ. KIR. VÁROS HATSZÁZ ÉVES MVLT JÁNAK AZ ALAPÍTÁS IDEJÉBŐL FENNMARADT EGYE DŰLI TANVJA NAGY LAJOS HVNYADI JÁNOS ÉS MÁTYÁS KIRÁLY KEGYVRI GONDOSSÁGÁT HIRDETŐ SZENT ISTVÁN TORONY ASSZONYPATAKA ÉS ZAZAR BÁNYA POLGÁRAI ÁLTAL SZENT ISTVÁN TISZTELE TÉRÉ ÉPÍTETT EGYKORI PLÉBÁNIA TEMPLOMVNK VTOLSÓ MARADVÁNYA MAGYARORSZÁG EZERÉVES FENNÁLLÁSÁNAK EMLÉKÉRE A VÁROS KÖZÖNSÉGE ÁLTAL RÉGI DÍSZÉBE VISSZAÁLLÍTTATOTT I. FE RENCZ JÓZSEF KIRÁLVNK DICSŐSÉGES VRALKODÁSA ALATT TVRMAN OLIVÉR KIR. TANÁCSOS POLGÁR MESTER IDEJÉBEN. A MŰEMLÉKEK OR'Z. BÍZOTT SÁGÁTÓL MEGÁLLAPÍTOTT TERV SZERINT SZTEHLO OTTÓ BIZ. ÉPÍTÉSZ VEZETÉSE MELLETT AZ VR 1898. ÉS 1899. ÉVÉBEN. a ki a Fehér könyvbe Ígérgeti, hogy ő mindent feltár, a mi a szivét nyomja, de azért, ha figyelemmel ol­vassa az ember az ő műveit, hát bizony a hol jelez­tük, ő is mindjárt siet a gyógy irral, hogy behegessze. Újat is, jót is mondani, mindig olyat, hogy min­denkinek tetszék, erre egy józan életű krónikás nem vállalkozhatik, már pedig a franczia azt mondja, hogy »de mostnis nil misi bene.« Ha nem tudunk tehát jót mondani erről a hal­dokló hétről és erről a megvénhedt haldokló eszten­dőről, hát akkor inkább semmit. Ergo én választom a semmit és ha kifogásuk nincs ellene, maradok még továbbra is a krónikás. Újévi üdvözletek megváltása a nagybányai jóté­kony nöegyesület javára : Sváiczer Ilka, Sváiczer Sándor, Révész János és neje, Schönherr Antal, Szőke Karoly és neje, Mikes János, Németh József, Molnár Antal, Podhorszky József, Grillusz Emil és neje, özv. Bitt- sánszky Edéné, Lakatos Ottó, Harácsek Vilmosné, Ölömösy Gyuláné. A nőegyesület karácsonfájára kiadóhivatalunkban adakoztak: Moldován Lászlóné, Robelly Lajos, Nagy Györgynél Lakos Imréné . Á szegénysorsu református gyermekek felruhá­zásához járultak még: Özv. Buday Károlyné 2 K, özv. Lipták Sinefné, Hanzulovics Kristófné és Moldován Lászlóné ruhaneműket adományoztak. Az adományo­kat köszönettel nyugtázza Soltész Elemér lelkész. Folyó hó 29-én, vasárnap délelőtt fél 11 órakor lesz a református templomban a próbára meghívott 5 ref. kántor hangversenye. A ref. egyház által hirdetett kántori állásra ugyanis 38 pályázó jelentkezett, kik közül az egyházlanács öt jelöltet hivott meg próbára. A választás jan. 1-én lesz. Heti műsor: Vasárnap decz. 29-én két előadás: d. u. 3 órakor gyermekelőadás félhelyárakkal: Hófe­hérke, tündérmese. Este rendes helyárakkal: Micseyné Bácska Julcsa felléptével: A piros bugyelláris, kitűnő népszínmű. Hétfő decz. 30. itt először: Brieux szenzá- cziós sikerű szinmü-ujdonsága a Bölcső. Kedd. decz. 31. nagy hangversenynyel egybekötött Sylvester-estély. Szerda, jan. 1. két előadás: d. u. félhelyárakkal: A napraforgó, este itt először: Csongory M. felléptével: Newyork szépe, nagy angol operette. Csütörtök, jan. 2. itt először: A teknősbéka, remek bohózat. Péntek, jan. 3. Offenbach világhírű operája: Hoffman meséi. Szombat; jan. 4. Itt először: Csongori M. fellégtével : A postás fiú, nagy angol operett. Vasárnap, jan. 5. két előadás : d. u. 3 órakor zónaelőadás félhelyárakkal: a bányamester, remek operett Este rendes helyárak­kal: itt először: Jupiter és társa. Rákosy és Guthy remek énekes hohózata. A 48 -as honvédek részére Kállay Kornél ur 20 koronát tevő adományát a honvéd egyesület elnöké­vel egyetértőleg úgy osztottuk ki, hogy azok, a kiknek most volt karácsonjuk fejenként 2 — 2 koronái, ösz- szesen 20 koronát kaptak, a gör. kath. honvédeknek csak jan. 7-én lesz karácson iinnepjük, ezek hárman vannak s azon reményben élünk, hogy január 7-ig lesz olyan joltevő, a ki az ő részükre is beküld 1—1 forintot. A levélírás művészete. Fiatal leányoknak nagy örömük telik abban, ha érzésüket és gondolataikat egymással levél formában kicserélhetik. A szép levél­írásnak titkát azonban nem egy könnyen lehet meg­találni. A hozzávaló utat egyengeti a Tutsek Anna szerkesztése mellett megjelenő, »Magyar Lányok« czimü szépirodalmi képes hetilap. Minden esztendőben érde­kes pályadijakat tűz ki arra, hogy valamely a fiatal lányok életéből vett téma fölött ki Írja meg a legszebb levelet? A Magyar Lányok azonfelül az egyetlen olyan újság és olvasmány, melyet aggodalom nélkül adhat minden anya serdülő leánya kezébe. Tanulságos; a jó ízlést fejleszti, az erkölcsöt nemesíti, és amellett érdekesen szórakoztató. Előfizetési ára negyed évre három korona és elő lehet fizetni a Magyar Lányok kiadóhivatalában Budapesten, Andrássi-ut 10. sz. Ápold a gyökerét! Aki az emberéletének nemes irányt akar adni, kezdje meg az irányítást a gyöke­rénél. Mikor még gyermekkorát éli, akkor ojtandó bele a jó érzés, a tiszta hazafiság, a lelkesedés mindenért, ami nemes és szép. Hatalmas tényező ebben a neme­sitő és nevelő munkában az, amit a gyermeknek első olvasmány gyanánt adunk a kezébe. A magyar szülő pedig abban a szerencsés helyzetben van, hogy min­den válogatás és gondolkozás nélkül kezébe adhatja gyermekének a mondott czélra »Az En Újságomat,« Pósa Lajos gyermeklapját. Most, hogy ismét egy teljes Az illetékes intéző-körök becses figyelmébe aján­lom azt a jogos és méltányos követelésünket, hogy a: írásjelek hiánya következtében értelmet zavaró szöveg módosittassék, annál is inkább, mivel a műemléknek természetes befejezője az emléktábla s.mint ilyennek minden tekintetben korrektnek kell lennie. Heti krónika. Tizenegy esztendő óta művelem ezen rovatot. Egy-kettő híján tehát 572 krónikát irtam eddig a Nagybánya és Vidékébe. Ha ezeket egy kötetbe összegyüjteném körülbelül 1000 lapos vaskos könyv telnék ki belőle, ha egy hosszú kutya nyelvre (keskeny papír szelet) leakarnám vonatni kefelenyomatba, akkor 15000 cm. hosszú papiros kellene hozzá, ha egy ivre 40000 betűt szá- mitnak, akkor az eddig megirt 62 és fél nyomtatott ivre terjedő krónikákban összesen 2 millió 500 ezer betű fordult elő. Önök kérdezik: honnan lehetett ennyit össze­szedni Nagybányán ? Hát bizony én magam is csodál­kozom felette, már most is valami újat, nagyszerűt akarnék, szeretnék feltalálni, de mikor a külügyeket nem innen vezetik, a történelmet nem itt csinálják, s az ország szive nem e helyt dobog, csoda-e ha nem igen történik semmi uj a rozsályi nap alatt. Hogy karácson másodnapján mulattunk, az nem uj, mulattunk mi bizony tavaly is, hogy karácsonkor a templomok megteltek, betlehemesek jártak, az ut- czák sárosak voltak s a levegő 16 C° az sem uj, ép­pen igy volt a múltkor is. Igaz, hogy ottan-otlan felmerül valami szokatla­nabb esemény, csakhogy ezekről még nem írhatunk. Azt mondják szabad a sajtó, ez is éppen olyan theoria, mint hogy Magyarország független. Ugyan mi történnék akkor, ha az iró mind elbeszélné azt, a mi a szivén fekszik. Ha valahol, itt érvényesül telj s pompájában az a kellemetes igazság, hogy »szólj iga­zat, betörik a fejed.« Egyedül Bródy az, sók között Különfélék. Lapunk uj évnegyedbe lép a következő számmal s ez okból a t. előfizetőket az előfizetés megújítására, a hátralékosokat tartozásuk lefizetésére kérjük. Uj erdőmester. A földmivelésügyi m. kir. minisz­ter Molcsányi Gábor czimzetes erdőmeslert valóságos erdőmesterré nevezte ki. Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Hen-erné Dmmár Alexandra fiumei polgári iskolai se- gédtanitónőt rendes tanítónővé nevezte ki. Eljegyzés. Moldován Lajos állami tisztviselő el­jegyezte Nagybányán decz. 21-én Marosán Athanász kedves és müveit leányát: Annát. Dalestély. A helybeli dalárdának karácson másod - napi estélye kitünően sikerült. A dalkar Muzsik Jakab szakavatott vezetése alatt ez alkalommal is kitett magáért s a közönség oly nagy számmal töltötte meg a kör termeit, hogy a táncz is majdnem lehetetlen volt. Az ünnep kivállóan alkalmasnak bizonyult az érdeklő­dés felkeltésére s a dalkar a legszélesebb körű párto­lást valóban megérdemli Talán mondanunk sem kell, hogy a mulatság — more patris — reggelig tartott. Színészet Micsey F. György jólszervezett társu­lata állandóan fenntartja a közönség érdeklődését. A héten is szakada lanul játszottak, még első tnnepen is. Városunk közönségének általános véleménye, hogy a derék társulat a pártolást nagy mértékben'megér ■ demli decz. 21-én, Csongory Mariska a primadonna ragyogtalta kiválló tehetségeit általános;tetszés mellett, vasárnap 2 előadás is volt a Falu rossza és Gyerek­asszony egyik délután, a másik este ment közepes érdeklődés mellett. Hétfőn San-Toyt, kedden Domit megismételték. Szerdán Goldstein Számi, csütörtökön az Ócska brigadéros és egy másik ócska darab a Szép Heléna került színre, pénteken pedig Csongory M. fellép*ével a »Gésák« ez. operettet mutatta be a társulat. Térszüke miatt részletesebben nem foglalkozhatunk ezúttal kedvelt színészeinkkel, de hiszen legjobb is, ha kiki elfárad a színházba, látogatja az előadásokat s megalkatja a maga véleményét, mely hogy csakis kedvező lehet, arról megvagyunk győződve. Halálozás. E hó 21 én temették el Horzsa Pált, a veresvizi bányánál alkalmazott öreg bányafelügyelet 60 éves korában. Özvegye, három fia s egy leánya siratják az elhunytat. Béke poraira! Gyászhir. Mühlenbach Róbert poroszországi apc- heni születésű gépész mérnök e hó 20-án hirtelen elhalt agyszélhüdésben. A boldogult, szorgalmas, derék, ifjú mérnöknek temetése decz 22-én volt a város nagy részvéte mellet, az ág. ev. szertartás szerint. A család gyászlapját következő szöveggel adták ki: A mélyen megszomoritott atyja tudtul adja hirtelen halálát az ő kedves fiának Mühlenbach Róbertnek, a Siller és Dubris ezég mérnökének a ki 32-ik évében 1901. decz. 20-án d. e. 11 órakor jobblétre szenderült. A temetés decz. 22-én délután 3 órakor lesz a felső­bányái utczabeli gyászháztól. Nagybánya 1901. decz. 2l-én. Az idegen országban elhunyt fiatal embernek legyen könnyű a magyarföld göröngye ! A Corsó másik végén van a Szent Balázs temp­lom, ennek háta mögött a székes egyház, melyben roppant sok egyházi kincs van felhalmozva. E téren találjuk Csaknem egymás mellett az elnöki palotát (dogé pali) melyei most restaurálnak nagy művészettel, a mennyiben minden javítás az elpusztult résznek hü utánzata, — ujjitás semmi sem jön reá; Ez a legszebb épületek egyike, — e mellett van a színház, muzeum, rendőrségi épület,, és a remek vámház, — előtte a Roland oszlop — zászló rúddal a melyet ak.xor álitoltak fel, a mikor Ragusa még magyar fenhatóság alatt állt (1418. év Zsigmond király idejében.) A rectori palota építése szintén ez időre esik, a már nem gyakori olasz, ren esanz stílben van építve, annak idején két emeletre készült, de az 1667-iki földrengés Jedöntöt,t s most már csak egy emeletes. Ma is láthatók a régi Senatorok márványszékei, és a tornácz falába helyezett emlék táblán olvasható Zsig­mond király neve, kinek uralkodása alatt, épült fel a palota. Innen az északi kapun átmenve jövünk a Loyd kikötőhöz, — e kapu mellett van a Szt.-Domokosok temploma és kolostorba, utóbbi a városnak egyik leg­szebb és legnevezetesebb épülete, igen szépek temp­lom oltár képei és nagybecsű régiségei Ragusa lakos­sága, a hozzá tartozó Gravosávai együtt mintegy 12 ezerre tehető, kikről bátran elmondhatjuk, hogy jó­módú nép, van közöttük 5—6 miliomos, özek néme­lyike töbszörös miliomos; olyan meg kinek pár száz­ezer frt. vagyona van, bőven akad közöttük. Szegény ember aránylag kevés van. Igen jól értenek a takaré­kossághoz és a tőke gyűjtéshez, s ha nem is dolgoz­nak mind, de legalább jól számítanak, fő elvük az, hogy a mit keresnek azt nem itthonról és egymástól, hanem künt a vizeken, vagy távol hazájoktól szerez­zék s haza pénzt hozzanak onnan, ezért pénzük jelen­tékeny részét hajó vállalatokba helyezik el, a mely hajókkal a nagy oczeánon idegen áruk szállítását eszközük, s szépen jövedelmez pénzük, mert a legtöbb ilyen hajó vállalat a részvényeseknek 20—25°/n divi- dendát hoz, s ha ehhez hozzá vesszük, hogy ez em­berek (még a legjobb módnak is) mily kicsi igényűek, mily szerényen élnek, — könnyen rnegleljük magya rázatát a meggazdagodásnak. Hihetetlenül keveset költenek a gyomrukra, ét­kezésük legfőbbképen zöldség és olaj féléből áll, utóbbi különösen bőségesen termett ez évben, s mindenütt láthatni nagy, felterhelt fuvarokat, melyek az olaj malmokba szálitják a friss bogyókat, melyet olyan formán préselnek és őrölnek, mint nálunk a jobb borsajtó házakba a szőllőt szüretkor darálják. Szőllő területeket a legelhagyottabb helyeken is találunk, csaknem vadon tenyészik itt az, nem lesz ápolva munkálva, mint nálunk, sőt karóhoz sem kötik, hanem a mint az Isten megadja úgy nő és kúszik a hova tud s ontja bőven a finom méz édes nektárt. Az idei bort isszuk itt már mindenüt egészen szép átlátszó, sötét vörös és igen kellemes izü, — hagyja is magát inni, nem erős és a mi fő igen olcsó, 16—18 kr.-ért literenként vehető a borhajókon a jobbnál jobb ital sőt Curzola szigetén 6—8 kr.-ért lehet venni literét Bort itt minden halandó iszik és pedig megle­hetős sokat! Ragusa város már 663. évben köztársaság volt, s hogy 12 századon át fenttarthatta magát mint ilyen azt tapintatos kormányzóságának, munkásságának és, erkölcsös voltának köszönheti. Fénykora a magyar uralom idejére esik (1358 és 1526. között.) Csak 1814. évben került az osztrákok fenhatósága alá, — azonban Magyarország mindég hangoztatta és a dalmátok nagy örömére, ma is fent- tartja hozzá való jussát. Nincs talán itt egy párt sem, mely nem látná örömmel a hozzánk való csatolásukat, — de különö­sen a horvátok (pedig ez 90°/tí*a lakosságnak) szeretnék ha Ausztriától szabadulnának mivel soha semmit nem kapnak onnan, csak mint mostoha gyermekekkel bánnak el velük. Fáj különösen nekik az, hogy vasutakat nem akar építtetni az osztr. kormány. A lakosság túlnyomó része (83°/0) kathoükus, — s a kis Dalmáczia legtöbb valamire való városa püspöki vagy érseki székhely,, — ezért is van az, hogy kor­mányzata. a befolyásos papság vezetése alatt, kleri­kális irányzatú. A közel környék szép kiránduló helyei megér­demlik, hogy azokkal bővebben foglalkozzunk, mit fenttartok magamnak akkorra,ha azokat keliő alapos­sággal megtekintettem. Ragusa 1901. év decz. 15. Ember Elek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents