Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-01 / 48. szám

(2) 1901. deczember 1. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 48. szám nosnak alaptalan gazdagodás miatt nincs követelése az uj tulajdonos ellen.*)« Azonban e tervezet sem öleli fel a méhészetet oly mértékben, mint azt e fontos nemzetgazdászati ág érdeke joggal igényelhetné; no de hát bizzunk bölcs kormányunk jóakaratában s legyünk meggyőződve róla, hogy ami halad — talán nem fog örökre el­maradni ! Paozek Béla. *) Az 595—597. §-oknál fogva az 189-4. XII t.-cz. 95 §-át az életbeléptető törvényben hatályon kívül kell helyezni' Heti krónika. A betörések olyanokká lettek, mint a vidéki tárczák, hogy mindig »folytatása következik.« A heten a postánál viziteltek, aztán van egy szegény pap, a ki nagy nehezen ősszekuporgatott magának 2 somkuti részvényt, most készpénzzé tette papírjait, de csak­hamar felemelték, s a szegény papnak megint nincs semmi vagyona. Beköszöntött deczember, beállott a havazás, az ablakon jégvirágok pompáznak, a tréfás betörők sze­zonja még csak ezután következik. Tegnap András napját ünnepeltük, sok háznál ólmot öntöttek s töméntelen házasságot jósoltak meg, a hölgy világ legnagyobb része ennek örömére ma általános böjtöt rendelt. És hogy érdekesebbek legyenek a napok, a vá­lasztásokból úgy látszik sohasem fogyunk ki. Ki van tűzve a választás Nagybányán 3 állásra, a vármegyé­nél az általános tisztujitás s szerdán zajlott a csaczai választás is, a mely minket oly közelről érdekelt. Ellensúlyozásául a nagy politikai hullámoknak szinte jól esik, hogy jönnek a színészek, mulattatnak minket, a nélkül, hogy szavazni kellene, rengeteg új­donságot szedtek össze s mind bérletbe fogják adni. Egy kis irodalmi élvezet kellemesen érint a pár­toskodás után. Az már azulán egészen más kérdés, hogy a nagyterem meg fog-e telni, vagy csak az erkölcsi siker lesz nagy s a deíiczit még nagyobb, eziránt legke- vésbbé sem óhajt nyilatkozni a krónikás. Különfélék. Láng Lajos megválasztása. Választó kerületünk volt országgyűlési képviselőjét, Láng Lajos valóságos belső titkos tanácsost, a csanai (trencséni) választó- kerület november. 28-án egyhangúlag országgyűlési képviselőjévé választotta. Láng nagybányai párt­hívei már reggel 9 órakor kaptak sürgőnyi értesülést, hogy ellenjelölt nincs felléptetve, majd 10 óra 10 perczkor a következő távirat érkezett! »Láng Lajost egyhangúlag megválasztottuk.« Lángnak nagybányai tisztelői és párthívei erre sürgönyileg gratuláltak. »Fogadja Nagyméltóságod egyhangú megválasztása alkalmából nagybányai párthiveinek őszinte és meleg üdvözletét és örömünknek kifejezését a felett, hogy nagy tudását, államférfim tehetségeit az ország tanácsá­ban továbbra is érvényesíthetni fogja. Éljen Láng Lajos!« Az üdvözlő táviratot Nagybányáról 80-an Ír­ták alá. Uj elnök. A helybeli áll. polgári leányiskola gondnoksági elnökévé a vallás és közoktatásügyi mi­niszter Stoll Gábor kir. közjegyzőt nevezte ki. A városi közgyám, aljegyző és állatorvos vá­lasztást, mint hírlik az alispán deczember 8-ára tűzte ki. Egy szerény fiatalember nevét, vagyunk kénytele­nek, gyászkeretbe tenni. A lapunkat kiadó nyomdának volt ő egyik derék munkása, több: munkavezetője. Ügyessége, tanultsága. jómodora képesítették őt erre az állásra. Sokszor találkoztunk a zajos, izgatott nyomdai munkánál s mennél jobban megismertük, annál inkább becsültük a szorgalmas, nyugodt és szakavatott fiatal embert. A halál rövidre szabta az ő pályafutását, a tüdővész, az emberiség ezen legnagyobb ellensége sorvasztani kezdte erőit, az ifjú kiment a szép sikárlói hegyek közé a nyáron gyógyulást keresni, de a pihenés, a jó levegő nem használt a súlyosan megtámadott szervezetnek. Az őszi szél fagyasztó lehellete siri ágyába döntötte. A család, szaktársai, a szerkesztőség tagjai nagyon fájlalják a »derék Árpád­nak« korai halálát és sok könnyet hullattak érette. Temetésén a részvét nagy arányokban nyilatkozott meg. Sírjánál egyik szaktársa Nánásy Jenő mondott rövid beszédet, elsiratva az élte legszebb korszakában elhunyt fiatalembert, s a heiybeli dalárda Musik Ja­kab vezetése alatt gyönyörű bánatos dalokat énekelt. Gyászdalt zengettek a pályatársnak, ki a dalárdának szintén tagja volt. Tizennégy év óta ném jelent meg lap, hogy abban neki része ne lett volna, hogy ne szentelnénk hát pár sort az ö emlékének. A nyomda ( külön gyászlapot adott ki: Molnár Mihály és személy­zete fájó szívvel tudatja, hogy szorgalmas és hűséges szaktá.rsuk és munkatársuk Szabadszállásy Árpád könyv­nyomdái munkavezető, élete 25 ik évében, hoszszas szenvedés után, folyó hó 25-én éjjel 11 órakor jobb­létre szend érült. A megboldogultat folyó hó 27-én délután 3 órakor fogják róm. kath. szertartás szerint temetni a fazekas-utczai 53-ik számú gyászháztól. A derék ifjú korai halála nagy veszteség úgy az őt tisz­telő barátaira, mint a magyar nyomdászatra nézve. Nagybányán, 1901. november 26-án. Nyugodjék béké­ben! A család gyászlapja ez: Özv. Kardos Gyuláné szül. Szabadszállásy Lila és leánya Kardos Hona, valamint férje Pásztorkai József úgy a maguk, mint gyermekeik nevében is mélyen megszomorodott szív­vel jelentik, hogy a forrón szeretett testvér, figyelmes és gondos nagybátya, önzetlen lelkű sógor Szabad­szállásy Árpád könyvnyomdái munkavezető, életét 25-ik évében, e hó 25-én éjjel 11 órakor hosszas szen­vedés után bevégezte. Hűlt tetemei drága halottunknak folyó hó 27-én délután 3 órakor fognak a róm. kath. temető földjében örök nyugalomra tétetni Az engesz­telő szentmise-áldozat lelki üdvéért e hó 28-án reggel 7 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Nagybá­nyán, 1901. november hó 26-án. Legyen emléke áldott, pihenése csendes!« Fájó szívvel veszünk búcsút jóra- való munkatársunktól. Nyugodjék békében a sok és kitartó munka után ! A népszerű tudományos felolvasások múlt vasár­nap d. u. vették kezdetüket a főgymnasium fizikai hallgató termében, mikor is Dr. Káplány Antal tanár tartott szép számú közönség jelenlétében magvas és élvezetes előadást Arany János Toldijáról, holnap decz. 1-én délután Dr. Koller János tanár olvas fel »A görög színházról.« A műkedvelők előadása szept. 7-én lesz a zenegy­let közreműködésével, a hidegkúti tüzkárosultak ja­vára. A szinlapokat a hét elején fogják széthordani. A tüzkárosultak részére a rendezőség felülfizetéseket is elfogad. Deczember hó 8-án Mária szeplőtelen fogantatá­sának ünnepén, a reggel 1/29 órai diákmisén a gym- nasiumi katholikus ifjúság énekkara néhány gyönyörű 16. és 17. századbeli magyar Mária-dalt fog énekelni. A darabokat Dr. Koller János tanár tanitotta be. Özv. Riedl Ignáczné haláláról megemlékeztünk múlt számunkban, most közöljük a gyászlapot, melyet a család kiadott: Alulirottak az összes rokonság nevé­ben is mély fájdalomtól megrendült szívvel tudatjuk, hogy a forrón szeretett jó anya, anyós, nagyanya és jó rokon özv. lovag Riedl Ignáczné szül. kis-jeszeni Jeszenszky Paula életének 60 ik évében rövid szenve­dés után hirtelen elhunyt. A legnagyobb családi boldogság után mérhetlen gyászt és vigasztalan bána­tot hagyva mireánk. Drága halottunk földi részeit e hó 23-án d. u. fél 4 órakor helyezik örök nyugalomra a róm. kath. vallás szertartása szerint. Lelki üdvéért az engesztelő szentmise-áldozat e hó 23-reggel 9 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Felsőbánya, 1901. november hó 23-án, Hámori Nándorné szül, Riedl Etelka gyermeke. Hámori Nándor veje. Hanzu- lovics Zoltán, Hanzulovics Ilonka, Hámori Ede, unokái. Béke hamvaira! Köszönetnyilvánítás Mindazon jó barátok és is­merősök, kik feledhetetlen drága jó anyám váratlan elhunyta alkalmával nagy fájdalmamat részvétükkel enyhíteni szívesek voltak, fogadják ez utón is hálás köszönetemet. Felsőbányán, 1901. november hó 28 án. Hámoriné Riedl Etelka. Színészet. Micsey dés-zilahi színigazgató 32 tag­ból álló társulatával e hó 10-én városunkba jön pár heti szezonra, Micsey tavaly is jó erőkkel köszöntött be s teljes megelégedésünket vívta ki, reméljük, hogy az idén is úgy lesz. Hírlik, hogy a társulat harinincz újdonságot fog Bányán előadni. Kinevezés. Ifj. Molnár Antal okleveles erdészt Nagy-Szőlősre erdőgyakornokká nevezték ki. Gyászhir. özv. Farkas Rezsőné szül. Rajzinger Irén úgy a maga, valamiét az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelenti felejthetetlen férjének, a legjobb testvérnek, sógornak és rokonnak Farkas Rezső méltóságos gróf Kárulyi István ur ura­dalmi számvevő és titkárának hosszas szenvedés után folyó hó 25-én éjjeli fél 1 órakor, életének 52 ik, boldog házássága 22-ik évében történt gyászos el­hunyták A megboldogult hült teteme folyó hó 27-én délután 3 órakor fog az ág. ev. hitvallás szertartása szerin a nagykárolyi ág ev. temetőben örök nyuga­lomra helyeztetni. Nagykároly, 1901. november 25. Áldás és béke legyen a drága halott hamvai felelt! Farkas Carolin, Farkas Ernesztin és férje Barnier Amédée mint testvérei és sógora s ezek gyermekei : Ernestin, Sándor, Margit, Jeanne, Róza, /fsuzsánna, Rudolf, Mária. Rajzinger Emília és férje Szerényi Imre, Rajzinger Antal és n<-je szül. Major Erzsébet, Rajzin­ger Lajos és neje szül. Schwenk Leolpoldin, Rajzinger Imre és neje szül. Unger Nella, Rajzinger József és neje szül. Haag Emilia, Rajzinger Sándor és neje szül. Wagner Ida, mint sógorai és sógornői. — A nagy­károlyi Takarékpénztár-Egyesület igazgatósága mély részvéttel tudatja, hogy felügyelő-bizottságának tevé­keny és érdemes lagja Farkas Rezső folyó hó 25-én munkás életének 52-ik évében elhunyt. Emléke mara­dandó lessz közöttünk. Béke poraira! Nagykároly, 1901. november 25. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, kik boldogult édes atyánk Lukács Mihály nagybányai volt g. kath. kántor-tanitó elhunyta alkalmával részvétüket kife­jezni és az elhunytat utolsó utján elkísérni szívesek voltak, az idő rövidsége miatt ez utón mond hálás kö­szönetét az egész csalad megbízásából és nevében : Lukács Konstantin józsefházai g. kath. plébános. Egészségügy. Nagybányán a héten 6 skarlát és torokgyík eset fordult elő, többnyire a külvárosokban. A hatóság az elkülönítésre nézve szigorú intézkedé­seket tett. Szabadszállásy Árpád. legeltetett még satnyább állatokat, apró hosszú szőrű riska teheneket, — bentebb már nincs tehén csak silány juhok s a vaddisznóhoz hasonló sertések, — ké­sőbb elfogy ez is, — a köveken legfellebb moha látható, s igavonó állat helyett a kicsigázotl asszony és gyermek nép czepel a hátán kevéske fát, hogy éjjelre melegedjék, vagy talán, hogy a vadállatokat távol tartsa a tűz fényével magától, — de bizonnyára nem azért, hogy főzzön vele. (Ugyan mit is főzne ?) Lie állomást elérve, a Kaszt ezen részének legnagyobb magasságán túl vagyunk s szinte mi könnyebbülünk meg — a mozdony helyett — a mikor meghalljuk az u. n. brenzolást, (fékezést) — pedig bizony fele sem tréfa ám ha elgondoljuk minő meredeken rohan vona­tunk a tenger fele! Meja állomástól már lathatnók a tengert, de bizony sötét van, hiába erőltetjük szeme­inket, be kell érnünk a tudattal, hogy még egy fél órácska s megérkezünk a mi magyar tengeri kikötőnkbe Fiúméba. Az első elektromos lámpa láttára, a mely Fiúmé­ból felénk csillan, örömtől dobban meg szivünk, hasonló érzés fog el, mint a minő büszke öröm tölt el -mind­annyiszor, a hányszor csak alkalmam nyílik a mi világhírű székesfővárosunkat közelebről láthatni ! Min­dig úgy képzelem, hogy Budapest után Fiúménak kellene lennie a második magyar fővárosnak ! — Én Istenem ! Pedig mily keserűen csalódom mindannyiszor, a hányszor itten kiszállok a vonalról. Lehetséges e hogy ez Fiume s ez a mi büszkeségünk, a mi drágán szerzett és sok áldozattal fenttartotf »magyar kikötő városunk!?« Még az állomástól sem bírsz bemenni, ha lega- ! Valódi orosz sárezpőkben! lább némeiül nem beszélsz, sőt minden német tudo­mányom kárba veszett néhányszor, mert rendőr, hordár, borbély stb. az csak horvátul beszél! Az igazság ked­véért ide jegyezem, hogy hallottam a Corson egy ízben magyar társalgást is, de mog is bámultam em­bereimet. Siettünk szállásainkra, hol az ut fáradalmait kipihenve, uj erőt mentettünk a más nap folytatandó tengeri utazáshoz. November 12-én Reggel a városnak még nem látott egy-két szebb pontját megnézve, igyekeztünk az Adamich mólón készülődő remek építésű hajónkhoz, a »Pannoniához,« mely a magyar horvát tengerhajózási társaság egyik legkényelmesebb és leggyorsabb járatú hajója. Lázasan folyt itt már a beterhelés munkája s mi is igyekeztünk jó fülkéket biztosítani magunknak, miben nagy könnyebbségünkre volt azon körülmény, hogy Nyirő Gábor tenger hajóz, főfelügyelő földink, megtudva ottlétünket, a hajón fölkeresett s a hajós kapitánynak figyelmébe volt szives beajánlani. Még egy pár búcsú kézszoritás s nehány ansichts kártyának megLása s hajónk füttye figyelmeztet, hogy vegyünk búcsút a száraz-földtől egy időre. Remek, szép látvány a távozó hajó fedélzetéről a mindjobban elmaradó Fiume látképe, a melyről távcsöveinket csak akkor fordítjuk el, a mikor a ka- ezéran fehérlő tengerparti városkák — s Abbázia Vo- losca körvonalai lesznek láthatókká. Utunk a Quarnero öblön át visz a Dalmát parto­kon, az idő kedvez, társaságunk kitűnő, próbára tesszük hajónk konyháját is mindjárt, melyről kiderül, hogy biz’ annak a pinezéje jobb, mint a föztje. — A déli közös ebédnél igen jó hangulat van, melyet kedvelt kapitányunknak — ki az asztalfőn a házi-asszony szerepét játsza — köszönhetünk. Jobbján áll társasá­gunk legidősebb s talán legelőkelőbb tagja; reichsgraf Autón von Stadion, az ő barátságos kedélye és bon- vivánsága elragad mindannyinkra, — beszél vagy 8 nyelvet s igen szeret magyarul társalogni, östneri a mi főurainkat, kiknél megfordult vadászatokon,— most is vadászni megy egy vadászával pár hónapra Her- czegovinába, Montenegróba, — hova nemcsak remek vadász-fegyvereket. —- hanem, mint később a leré- szegedett vadász zsebéből kiderült, 10 drb ezer frtos bankót is vitt e ficzkó ura részére a kisebb kiadásokra ! Az öreg gróf beleköt szomszédnémba is, — ki egy elegáns magános festőnő s ki eddig csak úgy szedte magába a hangulatokat, — most itt tartja őt velünk az ebédlőbe. Engem a jó czigerettáknál is jobban érde­kel a vadász felszerelés, melyet különös kegyként nekem később megmutat grófunk s ha utamnak hatá­rozott czélja nem kötne, olfogadnám a gróf meghívását pár hónapi vadászatra. Vig mulatozásunkból hajónk bömbölése ébreszt fel, — Zárához közeledünk, d. u. 5 óra, — reggel óta ez az első megállásunk, csodálatos, hogy hajónk érke­zési ideje miként lehet oly pontos, hogy az egy másod perczet nem téved, be sok vasút (még a Szatmár- nagybányai is) vehetne |pé!dát e sínek nélkül s az elemek szeszélyeinek annyira kitett hajójáratok, pon­tosságától. (Folyt, köv.) férfiak, nők és gyermekek részére nagy raktár van RADÓ ANDOR czipő- és férfidivat-üzletében Nagybányán.

Next

/
Thumbnails
Contents