Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-10 / 45. szám
(2) 45. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1901. november 10. 4. Almásy Erzsébet és társai az iránt kérelmeznek, hogy a Varga-utcza végén a Zazar mentén levő partbirtok □ ölenként 60 fillérért részökre parcelláztassák és eladassék. A közgyűlés ezen ügyet újabb javaslattétel végett a jogügyi bizottságnak adja ki. 5. Következett a gyűlés leglényegesebb és legterjedelmesebb tárgya az 1902. évi kölLségvetés. Itt a vita széles mederben indult meg s a tárgyalás majdnem d. u. 2 óráig tartott. Lapunk szűk kerete miatt nem vagyunk azon helyzetben, hogy a sok érdemleges és tartalmas felszólalásról kellő részletességgel referáljunk, azért csupán a képviselet által eszközölt változtatásokat jelezzük : 54 t. a. A pénzügyi bizottság javaslata alapján a főtéri birtokosok által a kövezeli vízcsatornák árából várható 769-59. 50. A gazdasági egylettől visszatérítés 800 K. A bevételi 21 tételnél. A vásárvám bérlete a gazd. és pénzügyi-bizottság javaslata alapján 16000 koronáról 17000 koronára emeltetik, tekintettel az 5-ik vásárra. A 32-ik tételnél községi felvételi dijakból 50 K helyett 300 K várható. A 33-ik tételnél 178, 48 K 500 koronára emeltetett az idegen illetményekből. A 36-ik tételnél a mértékhiteiesitésbői. tekintettel az idei bő termésre 192 K 54 fillérről 500 koronára emeltetett. Az 53-ik tételnél tűzoltói váltság-dijakböl 254 K 06 fillér helyett 500 K várható. A 74-ik tételnél vegyesek rovatán az utozai házszámok megtérítését véve figyelembe 1029 K 98 fillér összeg 1529 K 98 fillérre javíttatott. A kiadásoknál a 19. tételnél, mivel a Laposerdő vételárából (472100 K,) a képviselet csupán a kamatot engedélyezte felhasználásra, a közgazdasági pénztárba beszolgáltatandó összeg nem 57684 K 97 fillér, hanem csak 46568 K lesz az 1902 évre. 21. tétel, a nagyvendéglő építési köl ségei 11 évre osztatván el, 21600 koronáról 11600-ra apadt. A 37. tételnél napdijasok díjazása, a képviselet egy napdijjas fizetését törölte s igy 3650 koronáról ez a kiadás 2920 koronára apadt. A 88. tételnél a zsibó nagybányai vasútra a pénzügyi bizottság javaslatára 11Ö0 korona helyett 2100 korona irányoztatott elő. A 100. tétel előre nem láthatók czimén 818 K 62 fillérről 1818 K 62 fillérre s a 101. tétel, vegyesek rovatán 1500 koronáról 2500 koronára emeltetett. A gazd. és pénzügyi bizottság javaslata alapján : 90. t. a. tanítók dija . . 600 — 63. » » számológépre . 80 — 40. » » rendőrségi ruhákra 68 — 48. » » Vásártér bekerítésére 813 73 49. » » főtéri csatornákra 1539 18 54. » » Ö felsége arczképének beszerzésére 50 — 55. » » Nemz. dicső, diszmüve 201 02 80. > » A dögtér planirozására 500 — korona szavaztatott meg. A számvevő költségvetését tehát végeredményében a képviselet úgy változtatta meg, hogy A bevételeket fokozta .... 4194 K 51 f Éhez jön a számvevő által kimutatott zárlati felesleg ....................... 27 69 K 11 f Összesen 6963 » 62 » A kiadásokat fokozta .... 17967 » 93 » Apasztotta...................................... 10730 »-- » fo kozás 7237 » 93 » Ebből levonandó a bevételi -j6963 » 62 » Mutatkoznék................................. 27 4 » 31 » deficzit, ezt azonban úgy értesülünk a ligeti virágház kiépítésének elejtésével szándékoznak fedezni s akkor még némi felesleg fog mutatkozni. Ezúttal tehát a pótadótól még megszabadultunk, a mit leginkább a számvevő azon ügyes ötletének köszönhetünk, hogy a vendéglő átalakításának költségeit nem egy év terhére, de 1 l-re javasolta beosztani. A költségvetés teljesen letárgyaltatásán, a gyűlés véget ért. Heti, krónika. A radványi sötét erdőben halva találták Bárczy Benőt, ki tudja hány száz évvel ezelőtt, s a legaranyosabb tollú krónikás ezt méltónak találta meg- éneklésre. Nálunk a héten két embert is találtak halva. Ha hidegebb volna, azt mondanám, hogy megfagytak szegények, megdermedtek a szörnyű időben, ha rosz- szabb esztendő volna, azt mondanám, hogy éhínségben hullottak el, de egyik sem illik rájuk, elaludtak szegény öregek, mint a dali madár az erdőben, hol | alig találunk rá a hulló levelek között. Az igazságszolgáltatás mindjárt okokat keres, fürkész, — mert hisz emberéletről van szó — pedig bizony elég ok az, mikor az ember 70 esztendős. Sok ember özönlik be különben is ide mostanában a heti vásárokra, ezek az őszi gazdasági forgalmak hetekig tartanak. A jó gazdasszony most veszi a paszulyt, káposztát, tormát stb., mert azt tartja, hogy a vásárkor drága lesz, pedig hogyan lehetne félni drága vásártól az általános pénztelenség közepette. Miattunk ugyan bocsáthatnak ki 10 koronás bankót 20 koronás aranyat, itt meg nem ragad, csak visszarepül vagy gurul ismét a danaidák hordójába. — Hol van az hordó, mondja János bátyánk a sikárlói birtokos, ilyen kellene most nekünk hadd töltöm bele a boromat, hogy asszut ne legyünk kénytelenek csinálni. Az őszi betakarítás egyébiránt be van fejezve, már csak a csicsóka meg a marharépa van hátra, aztán reá borulhat a téli szemfedő a föld peremére és jön a mulatozás évadja, mikor a négyesek tánczoló párjairól számol be szűnni nem akaró tudósításokban a krónikás. Különfélék. Geliért Endre polgármester kis leányának ke- rcszlelője e hó 7-én volt, a lányka a keresztségben Ferinké és Blanka nevet kapott. A keresztelési szertartást Soltész Elemér ev. ref. lelkész végezte szép beszéd kíséretében, utána díszes vacsora volt, melyen a f-salád és rokonság tagjai vettek részt. Mi is őszin- téu kívánjuk, hogy városunk derék polgármesterének sok öröme legyen kis leányában. Szerenáddal lepte meg a dalegyesület f. hó 4-én este 8 órakor Torday Imrét az egyesület szeretett elnökét saját házánál. Annak elvégeztével a dalkör legidősebb tagja, Pityik György rövid szavakban köszöntötte fel az elnököt névünnepe alkalmából s kiemelte beszédében az elnöknek azon fáradhatatlan odaadását, mely már a sokszor oszlófélben levő egyesületet mindig össze tudta tartani. Felsőbányán a városi alorvosi állás mielőbbi betöltése f. hó 6-án tartott rendkívüli közgyűlésen határozatba ment. Járandóságait a 12-iki képviselőtestületi rendkívüli közgyűlés 1200 K évi fizetés, 300 lakpénz és 64 köbméter tűzifában állapító*! ta meg. A pályázatot a vármegyei alispán fogja meghirdetni, kihez a közgyűlési határozatot 15 nap múlva terjesztik fel. Néh. Nyirő József volt bányatörvényszéki biró özvegye f. hó 5-én halt meg Nagybányán hosszas szenvedés után. A Nyirő család egyike Nagybányán a legrégibbek és legkiterjedtebbeknek s igy a gyászeset széles körben keltett részvétet városszerte. A temetésen nov. 7-én az egész Nyirő család együtt volt távol vidékekről, megjelent városunk értelmisége is, hogy lerója a kegyelet adóját az elhunyt derék magyar nő és gondos anya iránt. A család gyászlapja igy hangzik : Alulírottak úgy a saját, valamint az özszes rokonság nevében is, fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a legjobb anya, legszeretőbb nagyanya, testvér, nagynéne, anyós, illetve rokon, özv. marosvásárhelyi Nyirő Józsefné szül. thurapataki és komjothnai Thu- ránszky Natália f. évi november hó 5-én, reggeli 5 órakor hosszas, kínos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, áldásos eleiének 7L-ik, özvegységének 31-ik évében, az Urban elszenderült. A megboldogult drága hült tetemi f. évi november hó 7-én d. u. 3 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat f. évi november 8-án d. e. 9 órakor fog a helybeli plébánia-templomban az Egek Urának bemulattatni. Áldás és béke drága hamvaira ! Nagybányán, 1901. november hó 5-én. Nyirő Gábor, Nyirő Mariska férj, Lerch Ignáczné, Nyirő Béla, Nyirő Géza, Nyirő Natália férj. Bernhard Arnoldné, mint gyermekei. Thurapataki és Komjothnai Thuránszky Ferencz és neje: Udvardi Kossuth Ida és gyermekei, özv. Ember Jakabné szül. Thuránszky Mária és gyermekei, Thuránszky Paula, mint testvérei és sógornője. Özv. Nyirő Sándorné szül. Ember Gizella, Nyirő Gá- borné szül. Kossutány Margit, Nyirő Béláné szül. Ste- pán Ilona, mint menyei, Lerch Ignácz, Bernhard Arnold mint vejei. Nyirő Gizella, Zolna, Éva, Paula, István, Sándorka, Nyirő Dezső, Jolánka, Mariska, Nyirő Erzsiké, Zelma, Gyula, Géza, mint unokái. Felsőbányán vörhenyben november 2—8-ig megbetegedett 2 gyermek, elhalt 1. A népiskolák és a kisdedóvódák még mindig szünetelnek. A polgári iskola előtti tér parkírozása határozatban ment, erre a czélra 500 koronát szánt a város s már a tavaszszal kicsinosítja a térséget a szomszédok és a közellakók nem kis örömére. A misztótfalusi ev. ref. egyház elöljárósága a torony-óra alapra vasárnap november hó 10-én, saját helyiségében zártkörű tánczmulatságot rendez. Belépő dij: Személy-jegy 1 K, család-jegy 3 K. Kezdete este 7 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. »non putárenn-ek ellen föl kell fegyverkeznünk jó előre. S ugyancsak természetesen megjelentünk mindnyájan. mert hiszen tudtuk, hogy Ferenczy urnák kitűnő konyakja és fenomenális czigarettái vannak. Közülünk, apró szen‘ek közül, aki tehette, ala Ferenczy öltözött, kis piros szegfüvei és monoklival díszítette magát. Frakk vagy szalonkabát is akadt egy pár, de azoknak pórias szabásán láthatólag megütközött az elegáns főszerkesztő, aki tüneményes házi ruhában és hóditó fejedelmi leereszkedéssel fogadott bennünket. Sok szobás első emeleti garcon lakása oly előkelő pompával volt berendezve, amilyet azóta se láttam. Ferenczy képviselő ur, isten uccse! nyugodt lelkiismerettel elvállalhatta volna akármelyik kárpitozó és diszilö butorrak'ár részvénytársaság vezérigazgatóságát. Lassanként, tiz-tizenöt perczenetnyi késedelemmel, szállingózni kezdetlek a nagyfejüek is. Elsőnek érkezeit Bükk Pál, a kitűnő publiczista, a szabadelvűsé? törhetlen bajnoka, akit egy ultramontán laptól hódítottunk el háromszáz forint havi fizetéssel. Fogadtatásánál az tűnt föl nekünk apróknak, hogy Bükk Pál volt leereszkedő és a házi gazda olvadozóan szives. Hja 1 mióta Bükk Pál urnák zsebében volt az ötszáz forint előleg, nagy ur lett, inast fogadott, és And- rássi úti sétáin, melyeket egy keleti fejedelem vagy nyugati államférfiu méltóságával végezett, az a borotvált képű suhancz vitte utánna a — felöltőt. Nemrégiben láttuk mi ugyan még őt egyes kávéházakban, ahol a főpinczérrel per te volt, rántottat ebédelni s kis üveg sört inni rá — hitelbe; de hát, a mi volt, elmúlt. A tehetségnek előbb utóbb érvényesülnie köll s ki vetné szemére a régi czigány nyomorúságot!? Aztán a két kiadó érkezett meg, elválhatatlan veszekedő barátok. Az egyik rajztanárból lett nyomda és litográfus intézeti igazgatóvá : dühös ortolog nyelvész, és kurucz ellensége minden ellenzéki politikának. A másik szelíd, szőke német filiszteus, csak a nyelve félig meg a neve egészen volt magyar. Ez egy tudósitó és hirdetés szerző irodát igazgatott az előtt, ámde sokat fáradozott a hírlapi műkifejezések megteremtése körül is. Valóságos uj Kazinczy volt e téren, ö is a német grammatikával akarta boldoggá tenni a barbár magyar nyelvet. Mükifejezései külöuben halhatatlanok. A koholmányról ő sütötte ki például, hogy az »minden alapot nélkülöz.« Aztán érkezett a »felelős,« a világ legszerényebb embere, akiről se azelőtt se azóta, (ha ugyan él még !) nem tudott roszat mondani senki. Bismarck gonosz mondása igazán rá illett, hogy az újságíró pálya- tévesz'ett egzisztenczia. Ennek az embernek nem zsurnalisztának, hanem asszonynak kellett volna születnie. Minta feleség vált volna belőle: soha nem beszélt volna róla a világ. Mig a gyülekezés tartott, a képviselő ur inasa folyton hordta körül a konyakot meg a szivarféléket, közbe sznllemes főúri bon-mot-kkal és pletykákkal mulattatott szeretetre méltó házi gazdánk. S a társaság, elragadtatva a boldogságtól, hogy ily férfiú vendége lehet s ily elegáns dolgokat hallhat: állandó derültséggel honorálta e francziás finomságokat. Mi naivabbak a szerkesztőségben még hetek múlva is elő-előszedtük (pláne, ha Ferenczy képviselő ur bejött egy~eÉ?Y félhivatalos kinyilatkoztatás aláírása végett) s alázatos lelkesedéssel mulattunk az ő magas származású elmésségein. Azt hittük, legalább is fölemelteti majd a fizetésüuket, ha látja, hogy mennyire bálványozzuk. No, de hát ez nem tartozik a dologra. Ez kinek- kinek magánügye volt; térjünk vissza a közügyekre. Kezdődik a tanácskozás. Komoly dolog az nagyon. Legelőbb is a közgazdász fölolvasta azt a körlevél-mintát, melyet majd a bankok,- üzletek- és ipar- vállatoknak fog a kiadóhivatal szétküldeni, Elfogadták, a szelíd szőke társkiadó azon megjegyzésével, hogy németre is le köll fordítani, mert hiába, az üzleti nyelv sok helyütt még német s a túlzott chauvinis- musból nem élünk meg. Aztán szóba került az ujség czime: »Fehér Lap.« »Fehér* és tiszta, mint az igazság, a becsület, az ártatlanság, mely nem árt senkinek, vagy elegáns hasonlattal élve, fehér minta szibériai ezoboly prém. »Lap« mert hát lap, még pedig politikai napilap. A kurucz természetű ortológ litográfus közbe szólt ugyan, hogy magyarosabb volna a »Fehér Újság,« de letorkolták. Bizonyosan ma is emészti még magát, ha azóta belé nem halt, hogy miért jobb a korcs-modern »lap« az ősmagyar »ujság«-nál. Bátértünk végre összejövetelünk tulajdonképeni czéljára, s a tanácskozás legfontosabb kérdésére : — Cz-vel irjuk-é a »c«-ét vagy szimpla c-ével ? Kurucz nyelvészünk a szimpla »c« mellett szállt síkra, mert hiszen ez az ősibb forma, összes kodek- szeinkben ez uralkodik. (Én nem láttam, de azt hiszem ő se!) És az abéczé-ben is az egyszerű c-ét tanítják előbb: cím, cicu, uccu, úri cím. Erre viszont lapunk szerződtetett humoristája felhozta a Czuczor, ezukor, kukor példát. S variálni kezdette különféle Nyűgöt-Európai olvasásmód szerint az abéczei idézetet: csim, csiku, ukku, úri csim — mint az olasz mondaná: kim. kik.u, ukku, úri kim, — idézné a görög; szim, sziszü, ükkü, űri szim — sziszegné a franczia. A boldogtalan fiú nem vette észre a mi kínos derültségünkön, hogy nem csak szavakkal hanem a kenyerével játszik, úgy megsértette az érzékeny kiadót. A jámbor ! ki akarta mutatni a humorát! Fel is mondottak neki első tárczájának megjelente után azonnal. Mélyre ható, általános vita után mégis az egyszerű »c« győzött. Két fontos okból. Egyik az indítványozó iránti tekintet volt, a másik takarékossági indok. A szelíd szőke társkiadó és a közgazdász hozzávetőleg kiszámították, hogy a sok fölösleges »z«-betün, melyet csak megszokásból raknak sokan a »c« után, évenként három ezer forint nyomdaköltséget lehet megtakarítani. A »Fehér Lap« nem-sokára megjelent zászlaján a szimpla »c«-vel s a gondos kiadók szigorúan őrködtek, hogy a vállalat a programúitól el ne térhessen s a kitünően szerkesztett szövegbe »ez« né kerekedjék. Fehér is maradt a lap és szimpla és szimpla c-és nagy ideig, egészen a legközelebbi kermányválságig. Az uj kormány azonban uj elvek alapján szervezkedett és cz-ét követelt félhivatalosától.
