Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-03 / 44. szám
44. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1901. november 3. (3) Szabad líceum. Október hó 3-án d. u. 3 órakor Vida Aladár értekezletet hivott össze a főgymnasiutn rajztermébe, hol határozatba ment, hogy a tudományos felolvasásokat ez idén ismét megtartják. Felsőbányán az állami óvoda helyiség uj épületének építésé rohamosan halad. Az alig 2 hónap előtt megkezdett díszes, hatalmas épület, mely Felsőbányának Nagybányai utczáját igen disziti, már a befedés stádiumában van. Csak az a kár, hogy ennél az esetnél maga az állam nem jár jó példával elől, s a helyett, hogy bádog vagy cserép fedelet készíttetne az uj épületnek, közönséges bűkk-zsindelylyel takarékoskodik, mely a mellett, hogy tűzveszélyes is, nem olyan tartós, és szépnek sem mondható. lljabb állami segély. Hogy a kormány mennyire szivén viseli a vidéki múzeumok ügyét, mutatja azon körülmény, hogy azok támogatásában semmiféle áldozattól nem riad vissza. Csak nem rég adtunk hirt. arról. hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter állami segélyképpen a nagybányai városi muzeum részére régiségtárának gyarapítására 300, könyvtárának fejlesztésére 400. összesen tehát 700 koronát adományozott. Most ugyancsak a vallás- . és közoktatásügyi miniszter 1901. szeptember hó 20-én 65215. sz. a. kelt rendeletével 500 korona állami segélyt bocsátott a muzeum-egyesület elnökségének rendelkezésére oly czélból, hogy ez Nagybánya vidékén néprajzi gyűjtést indítson. Ily hathatós támogatás mellett a legszebb bizalommal tekintünk múzeumunk jövője elé s reméljük annak mielőbbi fölvirágzását. Kováts Géza és neje okt. hó 26-án érkeztek haza Nagybányára hosszú utjokról, melyet pár hét alatt automobilon tettek meg. Az utazásról a B. H. kővetkezőket irja: Automobilon Nagybányáról Krim-félszi- getre Berenczei Kovács Géza nagybányai földbirtokos nejével együtt Románián, Besszarábián á a Krim- félszigetre ment s onnan vissza is jött automobilon. Több mint háromezer kilométer utat tettek meg automobilon. Nagybányáról indultak augusztus 29 én egy Deimler-féle automobilon. Kíséretükben egy szerelő volt és egy Lőrincz János nevő alföldi magyar legény. A gépet Kovács Géza kormányozta, az utat neje jelölte meg az osztrák-magyar (katonai • térképek nyomán. Egyszer sem tévedtek el. Útirányuk következő volt: Nagybánya, Szatmár, Máramaros-Sziget, Kolomea, Csernovic, a román határon át Mihailem', Botosán, Jászvásár, az orosz határon át Besszarábia, Ungeni Kisznijev, Benderi, Odessza, Kerzon, Szimferopol Szebasztopol, Jalta. Vissza Bakcsi-Szeráj, Szebasztopol; hajón Odessza-Jászvásár s az indulási vonalon vissza Bukarest, Sinaja, Brassó, Kolozsvár, hova okt. 25-én érkeztek meg. Útközben főleg látni akartak mindent, azért csak óránkint 28 — 30 kilométer gyorsasággal haladtak. Besszarábiáig jól ment minden. Ott azonban uttalan vidéken, dombos helyeken át kellett törtetni és nem egy kisebb-nagyobb kellemetlen kalandjuk akadt. Esténkint a repülő-hangyák árasztották el őket, befurakodva az álarcz alá is, melyet védőül vittek magukkal. Besszarábiában ez az automobil volt az első. Az oroszhatáron, Ungeninél minden fegyverét elszedték s minden állomáson soká várakoztatták utasainkat, mig útlevelüket láttamozták. Odeszában pár napig tartózkodtak, majd Jaltába mentek, hol egy Basilió nevű újságíró csatlakozott hozzájuk, kijelentve, hogy szívesen kalauzolja őket Livadiába. A keskeny utón háromlovas kocsi jött velük szembe. A lovak megvadultak s a kocsi fölborult. Utasai, köztük hölgyek is, gyorsan kiugrottak, nem is történt bajuk, de a kocsi összetört. Az utasok s a kocsis fenyegetőzni kezdtek, a muszka ujságiró-kalauz pedig sürgősen ezt javasolta : Óh, de anyám, te elménél, Árván maradt kerted; Árván, búsan, melyben egykor Szép reményld lelted. Mérges gyomok sarjadzottak Itt is-ott is benne S oh, nem volt a gyöngéd kéz, mely Gondozója lenne. Vihar is dúlt: ékességét Letiporta, tépte; Résztvevő szív nem volt, aki Lehajoljon érte. Most már ősz van ... nincsen disze, Csak pár őszi rózsa; Pusztulástól a jő Isten S hű szellemed óvta. Mit nyújthatnék e nagy napra, Drága anyám neked ? I... E pár rózsa s könyüm árja Téged áld, óh, téged. Itereczhy László. 4et Futni! A gépkocsi utasai tehát egyszerűen faképnél hagyták a lármázó társaságot. A thajtattak Lividián is, a legközelebbi városkában azonban fegyveres tatárok fogták körül a gépkocsit, a póruljárt orosz társaság panaszára az orcsz hatóságok telefonon elrendelték a kocsi föltartóztatását. Itt töltötték az éjszakát. Másnap útlevelük zálogul tartása mellett visszaeresztették őket Jaltába, a hol megkezdődött a hivatalos eljárás. A rendőrfőnök igen udvariasan hallgatta ki Kovácsot s a maga részéről fölmentette. Az orosz kocsi tulajdonosai ugyanis bepörölték Kovácsot kártérítésért. Ügyvédet fogadott hát s megjelent a bírónál, a hol találkozott a póruljárt társaság tagjaival is. A feleket leültették, teát hoztak a felperesnek, alperesnek, ügyvédnek. A biró tolmács segítségével tárgyalt. A tárgyalás tea és szivar mellett egész napon át folyt Kovács két tanúra hivatkozott, a német gépészre s az orosz újságíróra, ezek bizonyították, hogy az automobil messze megállóit a kocsi előtt. A biró egyik tanút sem fogadta el. Jöttek aztán mintegy nyolezan, kik eskü alatt bizonyították, hogy az automobil nekiment a kocsinak. Az Ítélet igy hangzott: Száz rubel kártérítés, tiz rubel bírságpénz sebes hajtásért, huszonöt rubel az ügyvédnek. A tárgyalás után a biró, a mint az Ítéletet kimondta, bort hozatott s nagy áldomást ittak. Az a legérdekesebb része volt, midőn Bakcsi-Szeráj környékén, e tatárváros előtt 1300 méter magasságra hajtottak föl az automobillal az Aji-Petri magaslatra Itt nagy lelkesedéssel üdvözölte őket egy előkelő orosz társaság, mely érdeklő Ive figyelte meg, hogy törtet föl hozzájuk az automobil. A társaság egyik előkelő tagja ajánló levelet adott Bakcsi-Szerájba s itt, a régi tatár kánok fejedelmi kastélyában, a maga őseredeti állapotában föntartoil kán-szerájban szállásolták el a gépkocsi utasait. Érdekes, hogy egyik tatár helység bazárjában éppen olyan hímzést látott Kovácsné, mint a minőt Selmeczen vásárolt egyszer. Romániában Sinaja környékén Bibesco herczeg páratlan vendég- szeretettel fogadta az utasokat; még magyar nótákat is játszatott vendégeinek. Az orosz sajtó szimpátiával irt róluk s a hatóságok is élénken kérdezősködtek — különösen az odesszai katonai kormányzó — utjukról, gépjükről. Nagy megelégedéssel látták, hogy lehetséges azon a vidéken kedvező körülmények közt automobilon utazni. Persze, ha sár van, akkor vége az útnak. A Márton-vásár ez idén nov. 18-án és 19-én lesz. Csalódásoknak elejét vendő s a forgalomban lévő számos hamisítványra való tekintettel e lapok egyik legközelebbi számában közhírré lesz téve, hogy mely helyeken kapható a köhögés, rekedtség és elnyálká- sodás ellen évek óta bevált Réthy- féle pemetefü- ezukorka, és mely helyeken árulnak utánzatokat. Ez utóbbi helyek, mint megbízhatatlanok kerilendők. A nagybányai dalegylet november hó 9-én, szom baton a nagyvendéglő dísztermében tagdijilletményes dalestélöt tart. Műsor. 1. »Intés« szerzé Dr. Bródy Miklós. 2. »Régi nóta« szerzé Lányi Ernő. 3. »Szavalat« előadja Lugossy István. 4. »Dalbokréta« szerzé Szentirmay Elemér, a) Suhog, suhog a szomorú fűz ág, b) Hapták nóta, c) Csak, csak, csak. 5. »Költői elbeszélés« irta és felolv. Incze Lajos. 6. »Megcsendült a kis kápolna harangja« szerzé Kerner József. Belépő dij: Személy-jegy 1 K, család-jegy 2 K. Kezdete este 8 órakor. A meghívó az egylet alapitó, pártoló tagjai és családjaik részére belépő jegyül szolgál. Alapitó és pártoló tagsági aláírást a pénztár a dalestélyen elfogad. Az elnökség. Műkedvelők kiállítása Kolozsvárt. A kolozsvári Egyetemi kör 1901. évi deczember hó 15-étől 20-áig terjedő időben a kör Kossuth Lajos-utcza 10. sz. első emeletén levő helyiségében Báró Bánfy Zoltánná és Szvacsina Gézáné úrnők, Gróf Béldy Ákos főispán, Dr. Lőte József tud. egyetemi rector, és Palkovics József altábornagy urak védnöksége alatt műkedvelői kiállítást rendez, melyről az alábbi tájékoztató szolgál felvilágosításul : 1. A kiállításban részt vehet minden műkedvelő az alább részletezett módozatok és feltételek mellett. 2. A kiállítás 3 fő csoportra oszlik u. m. 1) fényképészeti, 2) festészeti (olaj és aquarel) és 3) iparművészeti osztály a (u. m. selyem, porczellán- festés, fa-faragás, bőr-munka, női kézimunka stb.) 3. A versenyben kizárólag csak műkedvelők vehetnek részt, jogában áll azonban bárkinek »versenyen kívül« jelzéssel kiállítani. 4 A kiállított tárgyak díjazása felett a rendező bizottság által felkérendő s műkedvelőkből álló bíráló bizottság fog a kiállítás tartama alatt határozni. 5. A kiállítás mindhárom csoportjában u. m. fényképészeti, festészeti és iparművészeti csoportban külön-külön egy első, két második, három harmadik dij, 5 díszoklevél és számos elismerő oklevél összesen 3 első 6 második, 9 harmadik dij, 15 díszoklevél van kitűzve a versenyben résztvevő tárgyak díjazására A dijak művészi bécsü értékes arany és ezüst, vagy másnemű iparművészeti emléktárgyak a kiállításnak s a dij fokozatáuak meglelölésével. 6. A kiállításra szánt tárgyak 1901. deczember 10-ikéig a kiállítási bizottság czimére (Egyetemi kör, Kossuth Lajos-u. 10. sz.) beküldendők. 7. A kiállítók kötelesek a tárgyak beküldésére kitűzött időpontig (deczember 10 -ikéig) helydij fejében az első négyszögméter árában 2 K, minden további négyszögméter árában 1 koronát a kiállítási bizottságnak befizetni. Ennek fejében a kiállítók egy belépő jegyet is kapnak. 8 A kiállított tárgyak elárusíthatok. Az eladást a kiállítási iroda közvetíti, a vételár 10%-a a kiállítás pénztárát illeti. A kiállításra vonatkozó írásbeli vagy szóbeli felvilágosítással készségesen szolgál a kiállítást rendező bizottsága (Egyetemi kör, Kossuth Lajos-u. 10. sz. elnöki iroda.) Kolozsvárt 1901. október 15-én. A műkedvelők kiállításának rendező bizottsága. Nem lesz peticzló. A Láng-párt azon része, mely az okt. 3-iki választás ellen a kúriánál kérvényezni akart, ezen szándékától elállóit s teljesen biztos hírként írhatjuk, hogy a peticziót a mai napig be nem nyújtotta. A vörheny Felsőbányán. Október hó 25-étől november hó 1-ig Felsőbányán vörhenyben megbetegedett 10, elhalt: —. Eddig összesen 127 eset fordult elő s ez oly kisebb városban valósággal megdöbbentő. Elismerés. A honvédelmi miniszter a helybeli városi főkapitányi hivatalnak a mozgósitás előmunkálatainak pontos és alapos eszközléséért és rendben tartásáért elismerését nyilvánította. Szép halál. Ilniczky László nyugdíjas kohó altiszt, külországi illetőségű 65 éves, ki a bányaigazga tóságnál őrségi szolgálatokat teljesített, f. hó 27-én bevonult az őrszobába s este 7 órakor, éppen harangozáskor, mint istenfélő ember elővette az imakönyvét, let érdéit s abban a pillanatban meghalt. A halál oka szivszélhüdés volt, az öreg szolgát kedden temették el. Nagykárolyban a sertésvész járványszerüen lépett fel, ez okból a zárlatot elrendelték. Holdfogyatkozás volt múlt vasárnap este, azonban az amúgy is felhős égen nem volt látható »Érmellóki első szöllöoltvány-telep« Nagy-Kágya hirdetését a t. ez. olvasóközönség szives figyelmébe ajánljuk. Elbitangolt tehenek Október 31-én az itteni városi legelőről 2 drb. szürke szőrű vágó tehén elbitangolt. Felhivatnak a községi előljáráságok, hogy a bitangolt tehenek felöl feltalálás esetén alulírott hivatalt értesíteni szíveskedjenek. Nagybányán, 1901. novemb. hó 1-én. Schönherr Antal főkapitány. Ág ev. istenitisztelet Szatmár on Révész János ág. ev. lelkész november hó 3-án vasárnap délelőtt istenitiszteletet tart a szatmári ev. ref. templomban s Úrvacsorát oszt a szatmári ág. ev. híveknek. Zempléni Árpád neves irót, lapunk szerkesztőjének sógorát, az »Auróra« irodalmi és művészeti kör választmányi tagjává választotta. A kilenczedik osztálysorsjátók Sohase volt szerencsére olyan nagyon szükségünk mint most. Nagyon időszerű tehát a magyar királyi osztálysorsjáték kilenczedik sorsjátékának beköszönte. Már nem ,uj intézmény hazánkban az osztálysorsjáték, hiszen nyolez sorsjátéka megkedveltette közönségünkkel, és meggyökereztette a beléje vetett bizalmat. Kifogástalan működése, kezelésének abszolút korrektsége, szerencse esélyeinek rendkívül kedvező volta, nyereményeinek sokasága és nagysága, a sorsjegyek vásárlását mindenki számára könnyítő osztályrendszer a magy. kir. osztálysorsjátékot népszerűvé, sőt egyenesen közszükséggé tették. A most kezdődő IX. osztálysorsjáték első osztályára szóló sorsjegyek már kaphatók. Ennek az osztálynak húzását az idén november 21. és 22-én tartják meg. Dobó Istvánnak Egerben szobrot akarnak emelni s e czélból gyűjtést rendeznek a polgármester elnöklete alatt. Az emelkedett hangú felhívás többek között ezeket mondja: Szobrot akarunk emelni az Egri hősöknek, szépet, nagyot, nevükhöz méltót. E szoborban benne kell lennie minden magyar család érzésének, minden m igyar férfi hálagondolatának, minden magyar nő büszkeségének, benne kell lennie minden magyar gyermek szive dobbanásának. Mert mindnyájunk büszkeségei, példaképei, díszei, hősei ők ; nemcsak az egrieké — az egész nemzeté. Egy szemernyi érczet kérünk minden magyar családtól, minden magyar férfitól, minden magyar nőtől, minden magyar gyermektől. Adjon a szegény rezet, adjon a gazdag ezüstöt, aranyat, de ne legyen magyar ember ebben az országban, akinek egy réz fillérnyi része se lesz a szoborban. Szeretnénk egy szép szobor-csoportozatot, amely feltüntetné Dobóban a hazafias elszántságot, Bornemisszában a magyar ész leleményességét, Mekcseyben az erőt, s egy tépett ruháju kibomlott hajú fegyveres magyar női alakban a magyar nőnek azt a kiválóságát, midőn a veszedelem förgetegében a hazaszeretet hősei közzé rohan, s velők küzd, velők osztozik a martiromság véres babéraiban. Nem áldozatot kérünk, hanem csak erszény megerőltetés nélkül való adományt, Az özvegyasszony fillére ép úgy fog ragyogni a bronzban, mint a jómódúak aranya. Nyolez millió magyar él ebben az országban; ha mindegyik csak egy-egy kis adománnyal járul is a szobor költségeihez, olyan emléket állítunk, amely méltó lesz a hősökhöz, s a mely előtt az utánunk következő nemzedék fölmelegült szívvel veszi le kalapját. Az adományokat Egerben elfogadja dr, Hibay György gyógyszerész, mint a szobor bizottság pénztárosa. Az ország különböző részeiből azonban ily czim alatt is lehet küldeni: Polgármesteri hivatalnak Eger. A fővárosi napilapok szintén elfogadják az adományokat. Minden adományt nyilvánosan nyugtázunk. Az adakozók nevét pedig a szobor leleplezési ünnepen megjelevő emlékkönyvben fogjuk átadni az utókornak. Kelt Egerben, 1901. évi október hó 18-án, az egri diadal 349-ik évfordulóján. A Dobó-szobor bizottság vezetősége. Szerkesztői üzenetek. Az u. n. felsőbányát angolok képviselője Roberts János kapitány, lakik : Nagybánya Magyar-utcza Torday-ház, tessék hozzáfordulni, a ezéget ő is megnevezi. Közelebbi értesülések Dr. Krasznay Ferencz budapesti ügyvédnél is szerezhetők. (Harisbazár.) Több közleményre jövő számunkban válaszolunk. Felelős szerkesztő: Révész János. Kiadótulajdonos: Molnár Mihály.
