Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-03 / 44. szám
TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MESTELEUIK: 2x4:13ST DEIST Előfizetési árak -. Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 2-ik szám alá — küldénSőkT^'v Nyilttér soronként 20 fill. Nagybánya költségvetése. Az 1902. városi költségvetést a napokban küldötték szét a képviselet tagjainak, hogy mindenki foglalkozzék vele jó előre s úgy a pénzügyi bizottságban, mint a közgyűlésen kellő tájékozással hozzá szólhasson. Az idén túlságos sok átmenő kiadás van fölvéve az előirányzatba s azért laikus ember nem tud magának tiszta képet alkotni a jövedelmekről és a szükséges kiadásokról. A költségvetés szerint bevétel ugyanis 776297 K 76 f, a kiadás 773528 K 65 f, felesleg 2769.11. Ebben azonban az üzemi befektetések és egyéb olyan bevételek és kiadások is benne foglaltatnak, melyek tulajdonkép jövedelmet, vagy valóságos terhet nem képeznek. A valódi jövedelem mintegy 185817 korona 73 fillérre tehető. És ha szigorúan veszszük a dolgot, már ezt a költségvetést pótadóval kellett volna összeállítani. A laposerdő 14 évi vágásából bejött tekintélyes összeget ugyanis már a vízvezetékre szánta a minisztérium s igy ezen a czimen a jövedelemből törölni kellene mintegy 24000 koronát, ez pedig 2769 K felesleg mellett mindjárt pótadóval billentené meg a mérleget. A rendkívüli bevételek közt VI. czim alatt 75 pontban, az 1901. decz. 31-iki pénztári maradványból és a péztári hátralék, hátralékából 29972 K 48 f irányoztatott elő, az összeg oly tekintélyes s a czim annyira semmit mondó, hogy a jövedelmet bátran törölni lehetne, a mennyiben a maradvány tulajdonképpeni jövedelmet nem képez. Átmenő bevételek czimén 12509 K 50 f a jövedelem, holott az átmenő bevételeken nem alapulhat egy költség előirányzat. A fogyasztási adó utáni államsegély 29817 K 52 f.-ben van fölvéve s ez a pont is voltaképp az állam kegyétől függ, Mindezeket figyelembe véve azt kell mondanunk, hogy a számvevő sok jó akarattal járt el s igyekezett gondosan számba venni mindent, mi azonban aggódunk, hogy a pénzügyi bizottság és közgyűlés retortáján, ha keresztül megy ez az előirányzat, aligha fog póladó nélkül maradni. A város ossz vagyona különben 4886017 korona, terhei 877793, tiszta vagyona 4008224 korona s ebből a nem jövedelmező vagyon 485855 korona. Az előirányzat rövid idő alatt tárgyalás alá kerül s méltán számíthat egyes városi képviselő mély érdeklődésére. Az ivóvíz szűréséről. Irta és felolvasta az orvosok és természetvizsgálók XXXI. vándorgyűlésén Grósz Samu gyógyszerész. (Befejező közlemény.) A Berkefeld-Cella szűrője csaknem a Pasteur- Chamberland során áll, annak ellenére, hogy aránylag több szűrt vizet produkál, mint amaz. A szűrő teste háromszor akkora, mint a Pasteurének. Tömege legnagyobbrészt infuzoria föld. Ez okból igen porlékony és könnyen törik. Szűrés közben ugyanezen okból, mint az előbbi, felmondja a szolgálatot, sem, hogy piszkos vizet produkáljon. A megtiszlitása ugyanaz, mint az előbbinek és a kitisztításnál ugyanaz a sors vár reá, mint a Pasteur szűrő szálacsára. Elreped, vagy eltörik. Ez maga elég >k arra, hogy a nagy-közönség idegenkedjék a szűrösnek beszerzésétől. Mintegy négy év előtt egy bécsi társaság szabadalmaztatott Magyarországon egy vízszűrőt, melynél a szűrő test. egy 8 c/m átmérőjű belől üres 2 c/m vastag falu és 14 c/m magas műkőből készült, a melyet most nálánk »Dal fin« név alatt árusítanak. E szűrő bizonyos ideig bakteriológiai szempontból kifogástalan vizet szűr. A megszűrt vízről mondhatjuk, hogy az elég bő. Bizonyos idő múlva azonban a szürőtesten visszamaradt baktérium nemcsak összegyülemlik, hanem tenyésztésre is indul. A szűrendő viz ezen baktérium fészken keresztül hatolván, mi sem természetesebb, minthogy baktériumot tömegesen ragad magával, mi által be áll azon sajnálatos eredmény, hogy a szürött viz több baktériumot tartalmaz a szüretlennél. A dolog magyarázata az, hogy a szürőtest szerkezete, illetőleg állománya annyira porosus, hogy a vízben lévő mekanikai piszok nem tömi el a szűrőt, hanem a felgyülemlett piszok ellenére tovább is működik. Ezen hátránya mellett a szürőtest kiigazításánál ugyanaz a veszedelem fenyegeti, mint az előbb ösmer- tetteket. A szűrő kő fémcsavarra van felszerelve, mi sem természetesebb, mint a fémcsavar a kibővítésénél, a fizikai törvénynek hódolása közben a kiterjedésével szétrepeszti a kisebb kiterjedésű együtthatóval bíró műkövet. Egy ilyen szürőkő ára négy korona lévén, egy-egy regenerálás tehát számbavehető költséggel járhat. Az (ismertetett szűrők bemutatásánál részben ismertettem a jó szűrőnek második kellékét, a vízszolgáltatás képességet. Jó szerencse, hogy ivási czélra aránylag kevés vízre van szükségünk, hozzávetőleg egy 6—10 tagból álló családnak napi ivóvíz szükséglete alig tesz ki 6—10 litert. Könnyű feladat tehát e feltétel betartása. Ugyanis főzési czélokra egészen nyugodtan alkalmazhatjuk a nyers, de egyébként tiszta vizet, mivel a 100 foknyi hőmérsékletnél kivétel nélkül az összes baktériumok elpusztulnak. Ha tehát olyan vízszűrőt alkalmazunk, mely a napi ivóvíz szükségletet fedezi, hygenia szempontból nagy részben eleget tettünk az óvatosság követelményeinek. Sokkal fontosabb e kérdésnél a harmadik kellék, mely a vízszűrő regenerálását van hivatva szabályozni és előírni. E regenerálásnál a következő feltételeket kell figyelembe vennünk. És pedig: legyen a kezelés olyan egyszerű, hogy azt egy cseléd-leány minden előtanulmány neikül elvégezhesse. Legyen a kezelés olyan, hogy a vízszűrő tisztántartása költségmentesen történhessék. Fontos továbbá, hogy a szűrő nyers, illetve baktérium tartalmú vizet akaratunk és tudtunkon kívül ne szolgáltasson, inkább automatikusan mondja fel a szolgálatot, anélkül azonban, hogy a szűrő szerkezetében hasznavehetetlenné lett légyen. Osmerjük el gyengénket és lássuk be, hogy mig a szűrő működésben van, nem fogunk arra gondolni, vájjon csirás, vagy csiramentes viz folyik e a szűrőn ? Ellenben ha a szűrő önmagától »vétót« mond, mint ezt a Pasteuer-Cham- berland és Berkefeld-Celle teszi, kénytelen — kelletlen hozzálátunk a regeneráláshoz. Egy, ezen összes kellékeknek megfelelő vizszörőt van szerencsém nagy ábrában, mint kivitelben illetőleg 3 féle alkalmazásban bemutatni. A „NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE” tárcsa. Halottak napján. (Az ifjú poéta legközelebb megjelenő kötetéből.) Kedvesének sirhalmáhnz Megyen most az egész világ Es a néma sirhalmokon Lobog a sok gyertyavilág Nézegetik, birálgatják: Ki viágit vájjon szebben? Ámde fájó könnycseppeket Nem látsz — alig egy pár szemben. A legtöbb csak bámul, beszél, S nem gondol holt kedvesére ; Elég hogyha égő gyertyát Rakosgat a keresztjére. De nézd! ott egy árva gyermek Nem világit a sir felett; Nincsen gyertya, nincs koszorú, Nincsen pénz — s igy nincs kegyelet Pedig láng ég a szivében, Szeretetnek tiszta fénye, S a kegyelet ottan ragyog Könnytől ázott kél szemébe 1 Nem ér semmit, hisz’ a világ Csak a pompát látja, nézi ; Gyertyafénynyel mutassa ki, H i szivébe a bút érzi! Kialudtak már a lángok, A sötétség elérkezett, S a lángokkal, hejh ! sok szívben Aludt el az emlékezet, Ámde a halottak napján Az is a temetőt járja, Az is viíágit a síron: Ki egy hosszú éven által Nem is gondolt halottjára ifj Szabó János. Mi van a síron túl ? Dr. Olsavszky Viktortól. Mi egyéb sugdlhatna nekem ilyen mysticus és szomorú themát, ha nem a foglalkozás, orvosi hivatásom. 0 az én bánatos múzsám, a ki sötét fátyolával beárnyékolja lelkem mindannyiszor, valahányszor csak. a megfeszitett küzdelemben a tudás és az enyészet között én maradok a vesztes. Még mintha érezném az utolsó kísérletre szánt camphoros aether nehéz, hűvös páráit a levegőben, a mint felém szállnak, a mint körültem imbolyogaak és a szivemre nehezedve, betöltik azt közös megváltozhatatlan emberi sorsunk szomorú hangulatával, olyan bánatos együttérzéssel, mintha a hely a hol vagyok nem is egy haldokló embertársamnak volna földi hajléka, hanem más valami: a sir előszobája. Való igaz, hogy értékében ennyi a világon minden helynek emberi jelentősége. Ennyi és semmivel sem több, semmivel sem más az a nagy vergődés sem, melynek öntudatlan ouverturje a születéssel kezdődik, történeti folyása pedig a physicai meghalás tünetei között ér véget. Ez az élet, ez a világ a sir előszobája. Hogy azután e helyről milyen ut vezet el a végső tartózkodásig s hogy ez utón a lét és fajfenntartás micsoda harczait fogod megvívni, e tekintetek ép úgy mint szerencse, jellem és szerveid anyaga mind mellékes, megbízhatatlan ingadozó szempontok; a lényeg nem ebben rejlik, hanem abban a mi biztos: hogy egyszer te is elérkezel a felséges átmenethez, a hol át léped azt a határt, mely a síron inneni élettől örökre elválaszt. És a bizonyos halálnak ebben az időbeli bizonytalanságában több erő rejlik, mint a mit kitesz a természet minden csodája, sőt a halál állandó munkája az említett berendezés mellett e hazug életnek egyetlen positiv igazsága. Egyetlen földi igazság, melynek nagy és kérlelhetetlen hatalma ledönti a megkülönböztetés bálványait és 2 méternyire a temető szintjén alul a koldust a királylyal teszi egyenlővé; egyetlen igazság, melynek hatal ma az igaz érzelmű szegényt hitében dúsgazdaggá emeli, a rabló önzésnek pedig meghagyja az örömtelen vágyak csilapithatlan szomjúságát. S ez az átmenet időbelileg kiszámíthatatlanul rövidebb mint az a másik, mely az anyai szív védő dobbanásai alól a megszülető élet eró egységeit bevezeti az anyag forgalom mozgó készletébe. Rövid, olykor villámszerű. Egy két nehéz hörgés, majd a lélekzet, az érverés megszűnik s a megüvegesedő szemekből elszállt a élet. Ugyanaz a kéz, mely előbb még bágyadt erejével megszorította jobbomat, ugyanaz az ajk, mely imént még hálás köszönetét rebegve segítségért esdekelt, ugyanaz a félig becsukó szempár
