Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-27 / 43. szám
(2) 43. szám. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 1901. október 27. 111. 1 emelési járulékok. az utasítást nekik megadjam, vagy az adatok beszerzésében segítségükre legyek. Folyó év október 28-án délután 1 '/, 3 óráig a polgári kör olvasó termében szerelném K. Nagy Sándor budapesti biró czikkét a 48 as honvédekről felolvasni és a szükséges dolgokat megbeszélni. A nevezett c/.ikk a »Néptanítók Lapja« 39-ik számában jelent meg. Addig is még találkozhatunk, közlöm a következőket: 1. Honvédek nyugdija. Minden 48-as szabadságharczban részt vett honvéd rendes nyugdíjra tarthat ezután kivétel nélkül igényt, ha a kellő adatokkal kérvényt szerkeszt vagy szerkesztet. A kérvényhez kell 1. Erkölcsi bizonyítvány, hogy feddhetlen életű volt, a polgármestertől. Ezt jó lenne egy kérvénynyel minden nagybányai honvéd részére beszerezni, az idő pénz. 2. Az életkorról szükséges keresztlevél vagy anyakönyvi kivonat. 3. A honvéd minőség igazolványa, ilyenül szolgálhat p. o. a honvédi vagy tiszti kinevezés, okmány, útlevél, szabadságlevél az úgynevezett obsit, az osztrák igazolvány, melyből kitűnik, hogy a fegyverletétel után oda soroztatott, valamint a honvédegyesületek által kiadott igazolvány. 4. Szabadságharczban való részvétel igazolványa két bajtárs által, ki már nyugdíjazva van, illető honvéd volta kétségbe nem vonható. Itt Nagybányán e bizonyítványt a honvéd egyesület állíthatja ki. Ott kell hogy meg legyenek ez igazoláshoz a szükséges adatok. Csak azoknak az igazolása fog nehézkesen menni, kik nincsenek az egyesület kötelékében. Ha a folyamodó agg kora miatt nem tudja a kérvényt megírni, az adatokat beszerezni, jelentkezzék a polgármesternél, itt jegyzőkönyvbe veszik kérelmét és hivatalból beszerzik a szükséges okiratokat is. De sokkal gyorsabban menne, ha az adatokat mi szerez- nök be és a kérvény megírási munkálatot hagynók a városi hivatal a, mert hiszen ott is sok a munka, és az ügygyei sokat késni nem szabad, a jövő hó 15-ig minden kérvényt fel kell küldenünk Nagybányáról. A honvédek évi járandósága a következő: Tábornok 4000 K, ezredes 960 K, alezredes 816 K, őrnagy 720 K, százados 624 K, főhadnagynak 552 K, hadnagynak 504 K, őrmesternek 144 K, a tizedesnek 96 K, közvitéznek 72 korona. És ezenkivül azon szerencsétlen honvédek, kik szemök világától megvannak fosztva, és ezt a tiszti orvos által igazolják, még 36 K pótlékot kapnak a fenti évi járandósághoz. II. Honvéd-özvegy nyugdíj Ugye. A honvéd-özvegyek a tiszti nyugdijak felét, az altisztek és közvitézek özvegyei az altiszti és közvitézek egész nyugdiját kapják. Az igazolás kellékei: 1. Erkölcsi bizonyítvány. 2. Az elhalt honvéd honvédi minőségének igazolványa. 3 Együttélési bizonyítvány, hogy a honvédet haláláig el nem hagyta és azután férjhez nem ment. 4. Esketési bizonyítvány, hogy 1849. év végéig tényleg megesküdött. 5. Anyakönyvi kivonat vagy keresztlevél a honvéd-özvegy életkolekszünk, ha olyan vízszűrőről gondoskodunk, mely ivóvizünket legalább a mennyire lehet megtisztítsa a baktériumok halmazától. Tagadhatatlan, hogy ez eljárás nem könnyű, sietek azonban megjegyezni, hogy nem is nehéz. Fődolog, hogy illeszszük be a házi rendbe a vízszűrőt, úgy a mint besoroztuk a reggeli edények megmosását. Vizünk ugyanis van, csak a megszűrésre ne sajnáljuk a fáradtságot. ' A vizszüiőríek,. a melyet az ivóvizek megtisztítására használnunk kell, 3 főkelléke van. Első kelléke, hogy lehetőleg baktériummentes vizet szűrjön, azaz hogy a baktériumokat visszatartsa. Második kelléke, hogy szolgáltasson annyi vizet, a mennyi a családnak a napi ivóvíz szükséglete. Harmadik kelléke, hogy a szűrő könnyen kezelhető legven. E kezelhetés alatt azt értjük, hogy a visszatartott baktériumokat a szűrőről könnyen eltávolithas- suk, mi által a szűrőt újból működőképessé tettük, vagyis regeneráltuk. Visszatérve az első kellékre, bebizonyított tény, hogy csak olyan szűrő anyagot, szürőtestet alkalmazhatunk, a melynek likacsain és pórusain a baktériumok nem hatolnak keresztül Mennél sűrűbb tömegében a szürőtest, annál több baktériumot tart vissza, illetőleg annál kevesebb baktérium hatolhat a szürőtesten keresztül. Minden e tapasztalati ténynyel ellenkező állítást a legridegebben vissza kell utasítanunk. Önkényt következik, hogy vászon, szita, szén, homok, vas, spongya, vagy valamely más laza szövetű szűrők bő menyiségben szűrik ugyan Minden szegény honvéd után az állam temetési járulékot fog ezentúl fizetni. A már nyugdíjazott honvéd. ha vagyontalanul hal el és a ki eltemette maga is vagyontalan, ezt hatóságilag igazolni képes, a temetéstől számítva 3 hónap alatt, akkor a tisztek után 80 K, az altiszt s jíözviléz után 30 K temetési járulékot kap. IV. A kérvény. A kérvények és mellékletei a miniszteri rendelet értelmében bélyegmeníesek. A kérvény a miniszterelnökhöz czimzendő. A miniszteri rendeletre hivatkozni kell. A rendelet 1901. óv jun. 11-én 3000. sz. alatt adatott ki. Nagybánya, 1901. okt. 23-án. Szabó József. A gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár érdekében. Hugonnay Béla gróf főispán folyó évi 3037. sz. alatt rendeletet intézett a polgármesterekhez és főszolgabirákhoz, a mely rendeletét közérdekű voltánál fogva, egész terjedelmében ismertetjük. A rendelet szövege ez: Sajnálattal szereztem meggyőződést arról, hogy az 1900 XVI. t. ez. áltat létesített segélypénztárnak a munkások köréből feltűnően kevés tagja van s a birtokosok sem biztosították ez intézménynél cselédeiket. Figyelembe véve azt, hogy az uj intézmény az év elején, tehát oly időben kezdte meg működését, a mikor általános volt a keresethiány s utóbb a nagy mezőgazdasági munkálatok, majd az országos képviselőválasztási mozgalmak elterelték a közfigyelmet e humánus intézményről; figyelembe véve végül azt is, hogy az idei termés nem volt kedvező, érthetőnek tartom a segélypénztár ügyének eddigi hátramaradását, de másfelől reményiem, hogy most már minden tényező teljes buzgalommal hozzá fog járulni ahhoz, hogy az uj intézmény fejlődése biztosittassék. A mennyiben a segélypénztár fejlődése attól függ, hogy a birtokosok beiratják-e rendes tagokul cselédeiket s hogy a gazdasági munkások önként belépnek-e tagokul, meggyőződésem szerint részben a Tekintetes séged közreműködésén fordul meg az uj intézmény sorsa; mert a személyes érintkezés révén módjában áll a birtokosokat megnyerni a jó ügynek s módjában áll állandóan odahatni, hogy mindenki buzgó lelkesedéssel szolgálja ezt az ügyet. Jól ismerem azokat a nehézségeket, melyek egy ilyen intézmény fejlesztése elé tolulnak, de azt is tudom, hogy a közönyt, a bizalmatlanságot a lankadatlan buzgalom megtöri, s meggyőződésem, hogy ha teljes jóakarattal kezébe veszi a segélypénztár fejlesztésének ügyét, rövid időn belől siker fogja koronázni tevékenységét. Mivel ez uj intézmény megerősítése szoczial- politikai szempontból kiváló jelentőségű, a minek elég bizonysága az, hogy az állam maga évenként 100.000 koronával járul a segélypénztarhoz s Ö császári és apostoli Felsége 6000 korona alapítványán felül pedig azt is elrendelni méltóztatott, hogy a legfelső családi alap magyarországi uradalmaiban alkalmazott gazdasági cselédek az uradalmak költségére a segélypénztar, rendes tagjai közé felvétessenek, mivel továbbá éppen ezen uj intézmény helyi szervezése révén lehet á társadalmi s gazdasági rend felforgatását ezélzó irányzatok szüntelenül terjedő agitátioját ellensúlyozni, részemről kötelességemnek tartom különösen is felkérni, hogy a segélypénztár rendes tagjainak gyűjtésére az a vizet, de az igy szürf viz baktérium tartalma éppenséggel nem csökken a szűrés következtében. Legelsőnek Pasteur a nagyemlékű és kiváló bnk- terológ állította fel ezen axiómát Teljesen tisztában volt azzal ugyanis, hogy a mikroskopiai kicsinységü baktériumokat nem lehet egyszerű szűrő segítségével a vízből eltávolítani. Számo- kísérletek utána mázla- lan porczellán anyagon eszközölt szűrést találta a legmegfelelőbbnek. E czélbói sterain gyertya alakú 2—3 mjm vastag falu, belül üres szürőtestet formált máztalan porczellánból. Mondhatni csaknem baktérium mentes vizet szűrt a szürőtest. Egy ilyen szürőtest alig 0 2 liter vizet szolgáltatott peremenként. Chamberland azért a gyakorlatban akként alkalmazta a szürőtestet, hogy 4—8—16 drbot szerelt egy szűrőben. Minthogy a szürőtest területét a vízben lévő (algár por) ellepik, bizonyos idő múlva vagy jobban mondva bizonyos mennyiségű viz megszűrés után a szűrő testet meg kell tisztítani (regenárálni) a lerakodásoktól. Sőt a tökéletes megtisztítása a szürőtestek kifőzését, vagy kiizzusztását is megkívánja. Elfogultság nélkül állíthatom, hogy a Pasteúr-Chamberland féle szürőtestek tisztogatása igen körülményes. A kiizzasztás alatt pedig egy-egy szürőtest. rendszerint megreped vagy széttörik, mi által hasznavehetetlenné vált. Tekintve, hogy a Pasteur- Chámberland féle szűrőket 70—100 koronán alól nem kapni. Tekintve, hogy egy szürőtest tönkremenetele által 3 korona 60 fillér kár származik és végül mert a kezelése igen complikált, nagyban nálunk nincs elterjedve, sőt a mint informálva vagyok, ott a hol beszerzik (a székesfőváros iskoláiban) rövid idő alatt mellőzték. (Befejező közlemény következik.) actiot meginditsni s annak élére állva minden alkalmas mód és eszköz igénybevételével odahatni szíveskedjék, hogy a birtokosok cselédeiket a segélypénztárnál tagjai sorában önként tömegesen belépjenek. Figyelmeztetni kívánom, hogy azoknak, a kik a folyó év végéig legalább tiz első csoportbeli rendes tagot, szereznek az uj intézménynek, minden egyes felvett, tag után 2 korona, s minden egyes második csoportbeli rendes tag után egy korona tiszteletdij fog a törvényhatóság első tisztviselőjének felterjesztésére a földmivelésügyi magyar királyi Miniszter ur Ö Nagyméltósága által utalványoztatni s községi elöl- járósági tagok buzgalma külön jutalmazás által is fog méltányoltatni, sőt hajlandó leszek a kiváló buzgalmat legfelsőbb elismerésre is javaslatba hozni. Végül kérem, hogy eljárása eredményéről nov. hó 13-ig nekem jelentést tenni szíveskedjék. Nagykároly, 1901. október 22. Ctróf Hugonnai Béla s. k. főispán. Heti krónika. Debreczenben kidobolták, hogy a dongót ne da- nolják, Nagybányán pedig kidobollák, hogy az adóját október 25-ikéig mindenki fizesse be, különben elkövetkezik a zálogosdi. Ennél nagyobb újdonságot nem tudunk mondani, a jó szőlő és gyümölcstermés hire bizonyosan eljutott messze földre s igy az állam is jónak látja követelni a maga részét. A'borszállítás egyre folyik, szinte kétségbe esik az ember, hogy ki fogja azt a sok italt meginni, szerencsére nagy része nem marad Bányán, hanem elviszik messze földre. Az idő csak tartja magát úgy a hogy, de már október is beadja a kulcsot nemsokára s elkövetkezik a szomorú november, melynek első dolga, hogy a temetőre, a sírokra vonja figyelmünket, elbusit s komor gondolatokat ébreszt minden halandóban. A nagy memento móritól csak pár nap választ el. Ezzel együtt azonban megkezdődik a téli szezon, mikor mulat az ember, hogy felejtse a természet mos- tohaságát. A téli esték között az első a dalárdáé lesz. A dal kedvelői köfelességöket akarják leróvni a pártfogók iránt s csinos műsorral lepik meg a közönséget. Szóval a dalárda nem alszik, próbálja megteremteni a zenei és társadalmi összhangot, mely valóban annyira kívánatos és hogy a pártolás nem fog elmaradni a derék vállalkozó dalosoktól, azt bizonyosan sokan állítják a városon, nemcsak a krónikás. Különfélék. Grűnwald Béla festménye. Grünwald Béla festőművész az idei téli tárlatra remek kivitelű képet küld. Az idő rövidsége miatt csak kevesen tekinthették meg a művész legújabb alkotását. A 3 méter hosszú és 2 I méter széles vászon az izvorai tájrészletek legszebbi- két ábrázolja, a Pleska vidékét. A hegyek aljában elterülő lapályon X.VII-ik századbeli társaság mulat. Jobb old ilt a férfi főalak korhű sárga brokzát disz köpenyben énekel. Lábainál egy czigányleány hegedül. A kép baloldalán csípőre tett kezekkel fiatal nő tánczol, ruhája bronz virágokkal ékített nehéz selyemből készült A mellék alakok közül első helyen említendő a barna nő alak, ki a gyepen heverószve hallgatja a muzsikaszót. A háttérben ülő férfi alak vígan együtt énekel a társasággal. Két fiatal leány összeölelkezve dalol a jobboldali háttérben. Az egész alkotás Grün- wald komoly művész munkásságáról tesz tanúbizonyságot. ügy a felfogás, mint a kivitel igen sikerült. A kép minket nagybányaiakat annyival inkább érdekel, mert a nagybányai környéket ábrázolja s mert a fő alakok (Grünwald Béláné, Makrai Emma, Komoróczy Iván, Égly Mihály) helybeliek. A müvet bizonyára Nagybányáról is sokan fogják megtekinteni a budapesti műcsarnok téli tárlatán, hova e hó 23-án elszállították. A nagybányai dalárda nov. hó 9-én estélyt tart a pártoló tagok tiszteletére és pedig, mint értesülünk, a nagyszálló dísztermében. Azok, kik az egyesületnek nem pártoló tagjai 1 K belépti dijat fizetnek. Az estélyen társas vacsora s esetleg táncz is lesz. A külön meghívókat még a héten kibocsátják. Az uj dal-kar egyszera polgári körben, egyszer a kaszinóban tartott estélyt, most a dísztermet választotta, a következő estélyeit is ebben a hármas sorrendben fogja tartani. Rendkívüli vármegyei közgyűlés lesz a vármegye székhazának nagytermében október hó 31-én d. e. 11 órakor. Tárgysorozat: Az 1902. évre összeállított legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékének bemutatása. II. A megyebizottsági tagok választása iránti intézkedés. II. Alispáni előterjesztés a Nagykároly— mátészalka—csapi h. é. vasul engedélyezési tárgyalásának kitűzése ügyében. Fj. A Gazdasági Egylet elnöksége ez utón is tudatja, hogy az ojtványok kiadását folyó hó 28-án megkezdette, tagsági ojtvány járulékok minden hétfőn és csütörtökön adatnak ki, más napokon a kiadáshoz külön napszámos hiányában tagsági járulék ki nem adható. A Gazd. Egylet elnöksége. ráról.
