Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-06 / 40. szám
Nagybánya, 1901. Október 6. — 40. szám. XXVII. évfolyám^Y v NAGYBÁNYA ES YIDEKE TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE megjelentik: mciltideált tt^sAent^ip Előfizetési ára Ve Egész évre 8 Kor. Fél évre í Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20 fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 2-ik szám alá — küldendők. Nyilttér soronként 20 fill. Képviselő választások. Október hó 2-án és 3-ánvoIfák az ország legnagyobb részében a képviselő választások. Szatmárvármegyében csütörtökön, október 3-án zajlottak le mind a 9 kerületben. A tapasztalat, mit e választásokból merítünk az, hogy az uj törvény sem felel meg egészen a czéljának, a magyarországi népek vérmérsékletének határt szabni bajos a legjobb törvénynyel is. Nálunk mindenki született politikus s a mai politikai életünknek meg van az a szörnyű hátránya, hogy minden dicséret, vagy minden gyűlölet egy személyben össze- pontosul. A közvetlen választási rendszer, midőn maga a nép választja a képviselőt, igen ideális dolog volna, azonban nagy mérvű politikai érettséget feltételez. A közvetett választásoknál mintegy megtisztul a közvélemény s nem kor- bácsolódnak annyira fel a szenvedélyek tenger hullámai. Bajor, Poroszországban, Spanyolországban, Szlavóniában s több más államban a nép előbb megválasztja azokat, a kik a képviselőt választják. Az uj törvény próbált tisztítani a mi választásunk erkölcstelen kinövésein ez azonban nem egészen sikerült. Ma is hallottunk pl. a somkuti kerületben pénzelésekről, ma is látjuk az etetést, itatást, a választók előleges beszállítását, itt-ott elzárását, tapasztaljuk, hogy a falusi választó két helyről is elfogadja a fuvardíjat s aztán megy ahoz, a ki éppen eltudja őt erőszakkal vezetni. Szóval mi nem igy képzeltük a tiszta választásokat Az, hogy egyes tisztviselőknek összetett kekekkel kell nézniök, mit csinál a felséges nép s még elébe sem mehetnek szeretett képviselőjüknek, vagy ugv szólván nem is beszélhetnek vele, szerencsés megoldásnak éppen nem mondható. Hogy a tisztviselő a maga hivatalos hatalmával ne pressionáljo.i, azt értjük, de hogy úgy szólván minden joga ól meg legyen fosztva, mint egy megvetett, lenézett rabszolga, a törvény ezzel túllőtt a czélon. Mi lenne ily rendszer mellett Magyarország felvidéki részeivel, hol a vezető uri-elemet egyes-egyedül a tisztviselő képezi és sok helyütt a társadalom egyéb réUgei a magyar, állam eszméről egyáltalában tudni sem akarnak. Az uj rendszernek nagy áldozatai vannak Plósz Sándor, Tisza Kálmán, Polonyi, Láng Lajos és egy kicsi hijja, hogy Apponyi is el nem bukott, de vannak más nagyságok is, kikre az országnak szüksége volna, kik nélkül a képviselőház nem képez teljes egészet s úgy szólván el nem lehet. A nagybányai választó kerületben 3 — 4 nappal ez előtt senki sem tudta volna megmondani, hogy ki lesz a győztes. Nagybánya ősi szokás szerint két felé szakadt, vagyis egymást megsemmisíti, Felsőbánya kétségtelenül, Váralja állítólag Láng mellett tartott s a többi falvakról biztosat állítani nehéz lett volna. Ma köztudomású az eredmény, hogy Bay Lajos lett nagy többséggel megválasztva. A város képe egészen rriegváltozott, csapatokban érkeztek a falusi szekerek lobogókkal, toliakkal díszítve, a zene szólt egész nap, 9 óra tájban jöttek a felsőbányaiak, váraljaiak, 10 óra után a vonaton is sok szavazó érkezett. A város egyes pontjain nagy kavarodás volt s az elnök a karhatalmat alig vette igénybe, nem akarta, hogy erőszakkal vádolják. 8 órakor nyitotta meg az elnök a választást s megkezdte a jegyzőkönyv felvételét. Kihúzták a sorsot s a Láng Lajos neve jött ki, a Láng-pártiak kezdték meg a szavazást. Láng Lajosra Nagybányáról 174 en, Szinérváraljáról 165-en szavaztak le. Bayra Nagybányáról 226-an, Szinérváraljáról 196-an. A felsőbányiak ezután Láng javára döntötték el a mérleget. D. u. 2 órakor már azonban tudni lehetett, hogy Bay Lajos neve fog győztesen kikerülni az urnából, a mikor Lángnak 549, Baynak 654 szavazata volt. Ekkor a fekete táblán helytelen számok tűntek ki, Láng 654, Bay 549, a mi a Láng pártiakban nagy lelkesedést keltett, ezt azonban a 10 perez múlva kiigazított számokkal lehangolták. 3/4 5-től 3/4 6-ig volt a záróra Torday Imre választási elnök bódéjában, 3/4 6-tól 3/4 7-ig a másik szavazó bódéban. A végeredmény : Bay Lajos 1088. Láng Lajos 675. A többség tehát 413. Ezt az elnök 7 órakor kihirdette s 8 órakor a mandátumot is átnyújtotta az ujjonan választott képviselőnek. Este a Bay-párt hívei és a választási elnökség, jegyzői kar a nagy szállóban gyűltek össze, hol hajnalig lakoma volt. Persze a választás zaj, verekedések, szavazatok félreterelése és elfogása nélkül nem eshetett meg s bizony a tiszta választások nem nagy díszére sok embert láthattunk tántorogva. A zsivaly úgy szólván egész éjen át tartott. Hirlik, hogy a Láng-pártiak petitióval fognak élni, erről azonban ma még bizonyosat nem Írhatunk. Tanitó-egyesületi gyűlés Kapnikbányán. A szatmárvármegyei tanitóegyesület nagybányai köre folyó év szeptember 26-án tartotta Kapnikbányán rendes gyűlését. Tudósításunk térszüke miatt múlt számunkból kimaradván ezúttal referálunk a gyűlés lefolyásáról. A gyűlés igen népesnek mondható, jelen volt Bodnár György s. tanfelügyelő is és a kapniki intelliA „NAGYBÁNYA ES VIDÉKE” tárczája. üti képek. — A Karszton és Fiúméban. — Múlt évi augusztus 16-án a felkelő nappal hagytam el fekhelyemet; útra keltem a délnyugati tájakra. Másnap 6 órakor reggel Gyékénesben, az utolsó magyarországi állomáson voltam Köd borult a szemhatárra. Csakhamar elértük Horvátország kis halmait és változatos domborulatait. Minden baj nélkül át mentünk a Dráván; eszembe jutott a kataztrófa, mely évekkel ezelőtt derék honvédeinket érte a hid leszakadása folytán. Útközben láttam sok gyönyörű tamariszkafát, jeléül a sokkal enyhébb éghajlatnak. Három negyed órai tartózkodás alatt Zágrábból is sok szépet láttam. A dombon emelkedő kéttornyú katedrálist a vonalról elég jól lehetett kivenni. A tornyokat állványok vették körül, javítás folyván. A pályaudvar mellett gyönyörű csendőr-laktanya emelkedik ; továbbá szép séta-tér diszlik, a virágoktól illatos a levegő. Feltűnt előttem egy virág, melynek gyümölcse kökényhez hasonlít. A tért egy horvát költő szobra is ékesíti. A palotáknak szép sora vonul el, köztük Lipót királyi herczeg lakása is. Ez modern város rész. Tovább nem mertem menni, ne hogy a vonattól elkéssek. Duga Resánál megyszinü a föld, milyet a Balaton mentén Arácson láttam. Felkapaszkodtunk a Generalszki Stolra. Előtte számos katlanszerü mélyedés. Itt-ott a mélyedésekben rétek, szántóföldek. Magas sziklatömegek. Egy hegy tetején óriás kupolás dóm, mely más szempontból czikk-czakos várormok alakját ölti magára. Ez a karszt vidéke. Egy-egy ilyen mélyedés, mint egy oázis a kövek e sivatagján. Itt a szó teljes értelmében arcza verejtékével kell az embernek a földtől táplálékát kiküzdeuie. Mindazonáltal itt szép kőtemplomot és tisztességes kőházakat látsz, nem valami nyomorult kunyhókat. Életre való nép ám ez! Következnek gyönyörű fenyőerdők, a hegyi patak túlsó oldalán sziklafal merede- zik Voloszkán szép gőzfürész-telep vonja magára a figyelmet. Most jönnek az alagutak. Kilátás messze tájakra, különböző változatos hegyalakulatok feltűnése és eltűnése; uj meg uj panoráma. Elragadó az a perspektíva, melyben jobbról messze távolokkal egymástól elválasztott hegykupok sora elvonul. Cameral Moravize szintén fa-telep. Most már meg- gyujlják a kocsikban a lámpát, mert hosszú 4 perczig tartó alagút kövelkezik. Lökvén emelet magasságú palánkok és kőkerítések húzódnak két oldalról keresztben a pályáról. Ezek tartóztatják vissza a nagy hó-fuvatagokat, melyekkel a Bóra az utat elárasztaná. A szebbnél- szebb természet-képek elvonulása után feltűnik végre a magyar tenger aranyos tükre. Nem bántam, hogy a személyvonat lassúságával haladtam, mert igy is alig voltam képes a kellemes benyomások külön befogadására. Itt is az öböl felé a kopárság váltakozása viruló mezőkkel és mosolygó kertekkel. A szikla mögül a fügefa kínálja édes gyümölcsét. Kacskaringós utakon ereszkedtünk le a guar- nerói öbölhöz. Még egy alagút, Lusak mellett és Magyarország gyöngye kellő közepén, Fiumében találtuk magunkat. S hogy elhigvjük, hogy olaszok közt vagyunk immár, láttuk az utczára kiakasztott ágynemüe- kel s a közönség szeme láttára kiteregetett fehérne- müeket, Olasz különlegesség! De szagló érzékünkkel is megtudtuk azt, hogy tenger mellett vagyunk ; ugyanis a vendéglőben a víznek egészen halszaga volt, ugyanazt éreztük a kikötő partján. Este a Hotel al Tirolese előtt a korzón fogyasztottam az orata nevű tengeri halat, kényelmeden és gyönyörrel néztem és hallgattam a musica citadinát, mely előttünk elvonult, az élénk ugrándozó gyermekektől követve 0 Felsége születésnapjának elő estéje volt. A díszes közönséggel elmentem aztán a villamos fényben úszó Adamich mólóra, melyre az ember éjjel-nappal többször is kimenni meg nem unja. Mindig látni a kikötői nyüzsgő életet. Á fiumeik előtt is újdonság volt a számos uj torpedó hajó, Dániel E. és Hegedűs Sándor hajók kikötve. Egy más hajón gőzerővel működik az emelő gép. Amaíia nevű három árboczos siracusai hajón egy egész vidék lovainak csontjai halomra rakva. Itt egy halász horgász, ott erőszakkal ringatják a gondolát s még sem képes a viz behatolni. Már hajnalban többszörös ágyudörgés hirdette a torpedó h «jókról dicső uralkodónk születésnapját, tompábban hangzott, mint a szárazföldi ágyukból. Az ünnepélyes misén valóban fényes közönséget láttam, kivált a sok tengerésztiszt csak úgy ragyogott az arany paszománttól. Megjelent a kormányzó is fényes magyar díszben. Mint a király helyettesével megcsókol- tatta a pap az evangéliomot, megtömjénezte és paxot (békét) vitt neki. Gyönyörű volt az ének, kiváló derék bariton. De egy női hang oly édesen és elragadó szépen énekelte az Agnus Dei-t, hogy kimondhatatlan. Közelemben egy olasz ki is fejezte a brava szóval tetszéséi. Dél tájban a Sirályon Abbáziába hajóztam, a gyönyörű, regényes és az emberi kéz remeheitől tündöklő helyre. Visszajövet délután ismét többszöri ágyudörgés hallatszott a torpedó hajókról. A távolság köztünk oly jelentékeny volt, hogy a füst feltűnése és a hang között több perez múlt el. Tündöklő kék színben diszlett a tenger, apró fodrai felett egy sirály és két kisebb madár ólálkodott a halakra A háttérben a Karszt, mintha csak tavaszszal hó esett volna a kizöl- dült helyekre, úgy nézett ki a mészkövektől. Már útközben megismerkedtem egy szerb nemzetiségű tanárjelölttel. Örvendett, hogy gyakorolhatja velem a magyar nyelvet, benne kedves utitársat nyertem. A Deák-szállóban való vacsora után siettünk a Dániel hajóra, mely ulrakészen állott Velenczébe. Lukácsy György.
