Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-07-21 / 29. szám

J. 1901. julius 21. iől kezdve a vadregényességnek kvinteszencziája volt. Olyan gyönyörűen sehol, még a legsötétebb Afrikában sem törhette ki az ember a lábát, mint épen abban az utczában. A kocsitengelyek meg csak épen öngyil­kossági szándékból tértek be ebbe az utczába. Az ön- gyilkosság mindenkor pazarul sikerült. Amikor We- kerle néhai miniszterelnök ez utczán hajtatott végig jó összegekre biztosított kocsiján a magas kincstári épü­letbe, azt a megjegyzést tette, hogy csupán csak az Adria-tengeren töltött viharos napok alatt érezé azt a tengeri betegséget okozó hullámzást, melylyel ez az utcza a népszerű miniszterelnököt megtisztelé! Nagy­bánya e ritka specziálitásának most már azonban vége! Kövezik az utczát. Ám a mi a bérkocsisoknak öröm, az a kerékgyártóknak üröm. Mennyivel keve­sebb tengely és kerék kell ezután. Exintencziájukat látván kíméletlenül megtámadva, sürgős kérvényt ad­tak be a városi tanácshoz az Erzsébet-utcza stalus- quo ante helyreállítására. Mi ha nem történnék meg, derék kerékgyártóink kereken kijelentették, hogy el­kerekeznek Nagybányáról. Mint ha még nem volna városunknak sok más régi Erzsébet-utczája ! Tánczmulatság. A nagybányai iparos ifjúság ön­képző egyesülete saját pénztára gyarapítására augusz­tus hó 3-án a Széchenyi-ligetben tánczmulatságot rendez. A rendezőség nagy buzgalommal teszi meg előkészületeit, hogy a tánczmulatság minden tekinteté­ben a legjobban sikerüljön. Belépti dij: személy-jegy 1 korona 20 fillér; család-jegy (3 személyre) 3 korona Kezdete este 8 órakor. A főkapitányt kirabolták. Kolosszális gúnyt űzött a sors a rendőrséggel. Ha meg nem történt volna, le sem mérnök írni, mert bizonyára becsületsértési per szakadna a nyakunkba. A főkapitányt kirabolták. Épen akkor, midőn a rendőrség fölött erélyes szemlét tar­tott. Az elemeit ékszerek s drágaságok értéke mintegy ötezer korona. Az ismeretlen tettesek felhajszolására a legszélesebb körű intézkedéseket megtették, de mindez ideig sikerült inkognitójukat megőrizni. Az eset, mely Jeruzsálemmel szoros összeköttetésben levő Makó váro­sában történt, érthető feltűnést kelt országszerte. Gombamérgezés. Az elmúlt napokban majdnem egy egész család esett áldozatul a gombamérgezésnek. Molcsányi Mihály veresvizi bányamunkás gombát sze­dett a hegyekben s azt haza vive családjával együtt jóízűen elfogyasztotta. Nem sokára azonban az egész család oly rosszul lett, hogy orvost kellett hivatni. Nagy János városi orvos érdeme, hogy a gombamér­gezésnek váltságosabb következményei nem lettek. Czirkusz — ló nélkül. Asszonynak való a szín­ház, nekem lú kell — mondja Mokány Bérezi. Mert ő még olyan czirkuszba járt, a hol még lovakkal ját­szottak. A náiunk ez idő szerint működő társulat azonban egy nagy jelentőségű újítást hozott be az artistika terén. Ö ugyanis egyszerűen nem szerepeltet lovakat, hanem e helyett a közönséget teszi — lóvá a hangzatos C z i r- kus Variette önjelzéssel. Mellesleg mondva a franczia akadémia mód felett fog örülni, ha megtudja, hogy a társulat egy egész »t« betűt ajándékozott a daliás gall nemzetnek, a Variette szóban, valószí­nűleg kárpótlásul a végső »e« fejéről elsikkasztott nehéz ékezet fejében. Külömben nemcsak a nehéz ékezet, de a lovak is elsikkasztódtak. Ligeti térzene lesz f. év julius hó 23-án. Műsor: 1. Uj bécsi induló, szerzé Wetaschek; 2. Nyitány a »Czigánynő« dalműből, szerzé Balfe; 3. Magyar da. lók, összeállította Muzsik; 4. Nagy takaródó egyve­leg, szerzé Kéler; 5. Kettős (Duett) szerzé Rendla ; 6. Két lélek egy gondolat, hangverseny polka, szerzé Alberti. Születtek: 205. jul. 2. Plofy Lászlónak »Róza.« 206. jul. 2. Szász Gergelynek »Pál.« 207. jun. 30. Incze Lajosnak »Sárika. Viola, Hajna.« 208. jul. 5. Varga Illésnek »Mária Lujza'.« 209. jul. 5. Körösi Józsefnek »Sándor Jenő.« 210. jul. 7. Varga Máriának halvaszü- lelett leát y gyermeke. 211. jul. 4. Tyivném Jánosnak »Mária.« 212. jul. 4. Virág Sándornak »Sándor.« 213. jul. 4. Stern Salamonnak »Leona « 214. jul. 3. Rusznák Györgynek »Teréz.« 215. jul. 5. Pap Lászlónak »János.« 216. Barkóczi Károlynak »Károly« 217. jul. 5. Fried Adolfnak, »Győző« 218. jul. 8. Kanalas Marinak, »Mari« 219. jul. 8. Miháli Matildnak, »Erzsébet« 220. jul. 14. Koszti Jánosnak, »Matild« 221. jul. 11. Sávalszki Mi­hálynak, »Anna« 222. jul. 14. Somkutyán Miklósnak, »János« nevű gyermeke. Kihirdetés alatt állanak: 1. Botos Vilmos és Hubert Juliánná, nagybányai. 2. Kaucz Miklós és Pap Ágnes nagybányai. 3. Túri József és Duna Eszter nagybányai lakósok. Elhaltak: 177. jul. 4. Balázs Katalin özv. Bereg­szászi Jánosné, ev. ref. 77 éves, szivtágulat. 178. jul. 5. Ötves Ignácz, róm. kath. 18 napos, bányász gyermeke, veleszületett bujakór. 179. jul. 5. Rám Sándor, gör. kath. 9 hónapos, bányász gyermeke, tüdőhurut. 180. jul. 7. Marosán Pál, gör. kath. 8 napos, napszámos gyermeke, rángások. 181. jul. 8. Lengyel Sándor, gör. kath. 53 éves, nyugb. bányász, tüdőgümőkór. 182. jul. 7. Varga Máriának gör. kath. (halvaszületett) leány gyermeke. 183. Jul. 13. Stoll Mária, róm. kath. 20 éves ügyvéd leánya, tüdőgümő. 184. jul. 16. Dobu- zsinszki Konstantin, gör. kath. 10 hónapos, festőmű­vész gyermeke, bélgyuladás. 185. Jul. 15. Geőcze Ist­ván 78 éves kisbirtokos, aggkor. 186. jul. 15. Mol- dován Nelli, róm kath. 22 napos szobaleánygyermeke, görcsök. * Helyreigazítás. A baraczlekvár készítés leírásá­ban nz e?ész közleményt hasznavehetetlenné tevő nyomdahiba van Ugyanis nem a felforrással számítva perczig főzzük stb. hanem a lélfonástól s/ámitva NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE 20 perczig főzzük stb. a helyes. Ez pedig lényeges külömbség, mert az előbbeni esetben rövid időn fel- poshad a lekvár, mivel fövetlen maradt; az utóbbi esetben pedig évekig eltartható. Gazdák figyelmébe. Szatmárvármegye alispánja a következő rendeletet bocsátotta ki, melyet az ügy fontosságánál fogva melegen ajánlunk a gazdák figyel­mébe: A közös legelőre kihajtandó állatokon az 1894. évi XII. t. ez. 23 §-a illetve az 1900. évi XVII. t. ez. 10 § j. pontja alapján a f. évben foganatosított ta­vaszi állatvizsgálatok alkalmával a vármegye terüle­tén feltűnő nagy számú riihkóros ló találtatott. Ezen betegségnek ily nagy mérvű elterjedése által nem csak a vármegye egészséges lóállománya van a be- fertőzés veszélyének kitéve, hanem a rühkórnak az emberekre való átragadásának lehetősége miatt ezen betegség közegészségi szempontból is veszélyes, vala­mint állatkivételi szempontból is káros, mivel az Ausztriával létrejött állatforgalmi kiegyezési megálla­podások végrehajtása iránt kiadott 7550/0889 számú föld. ügyi miniszteri rendelet értelmében oly közsé­gekből és az ezekkel közvetlen szomszédos közsé­gekből, melyekről hivatalosan nem igazolható, hogy azokban az elszállítandó állatfajra ragadós betegség 40 nap óta nem uralkodott, Ausztriába állatok kü­lön engedély nélkül ki nem vihetők. A földm. ügyi. m. kir miniszter urnák f. évi május hó 15-én 43164 sz a. kelt rendelete folytán felhívom ez okból az illetékes hatóságokat, hogy az 1888 évi VII. t. ez. 96 §-a illetve a 4G.000/888 sz. végrehajtási rendelet 264 §-a értelmében a rühkóros lovak tulajdonosaik a legszigoruabban utasítsák és kötelezzék, hogy beteg lovaikat állatorvos által gyógyittassák, illetőleg az ál­latorvos által adott gyógykezelési utasításokat betart­sák. A rühkórnak valamely községben történt meg­szűnéséről a 40.000/888 sz. földm. ügyi végrehajtó utasítás 125 § illetve a 95000/900 sz. végrehajtási rendelet 54 §-ának 2. és 3. bekezdésében foglaltak alapján szerkesztett végjelentés a rühkóros esetek gyógyításával az előirt alapos fertőtlenítés után hoz­zám minden esetben sürgősen beterjesztendő. Nagy- Károly, 1901. junius hó 18-án. Alispán h. Ilosvay vm. főjegyző. TÖRVÉNYSZÉK. Az elvarázsolt hegedű. (Kriminális dráma két felvonásban, muzsika nélkül.) Személyek: Az albiró ur. A jegyző ur. Az ügyészi megbízott. Nuczu, becsapott hegedűs. Ávrám, ártatlan tolvaj. Peták ( Hegedütávolitók és tanuk. (Színhely ; a járásbirósági palota költözés közben.) I. felvonás. Az albiró ur. A jegyző ur. Az ügyészi megbízott. Nuczu és Avrám. Az albiró ur: (Szelíd ábrázattal, de mély bas- sussal.) Hallotta Avrám, mivel van vádolva? Ellopta a Nuczu hegedűjét. Szógyelje magát. Szálljon magába és valljon, de gyorsan, mert kevés az idő és sok a hegedű... akarám mondani a tárgyalás. Ávrám : Tekintetes törvényszék ! A jegyző ur: (közbevág) Ne czifrázza barátom. Már be is Írtam, hogy lopott. Most már egy nagy­bőgőért sem rontom el a jegyzőkönyvet. Ügyészi megbízott: Ávrám, Ávrám, hát nem látod mennyire szivünkön viseljük sorsodat. Szólj igazat és nem törik bele a hegedűd. Nuczu: Az istentelen még tagadja, hogy lopott. A felsőbányái vásáron hallottam a hegedűmet. Ávrám muzsikált rajta. De mijjen muzsikát. Káromkodás volt az kérem nem hegedüszó. Nyilvánvaló dühbe volt a hegedűm. Az albiró ui : (Rózsaszínűbb arczczal, tenorban) Megtiltom, hogy itt hegedüljenek vagy káromkodja­nak ! Mi lesz Avrám, beszéljen gyorsan to be, or not to be, yallasz, vagy nem vallasz. Avrám: (az angliustól elsáppadva) Tekintetes és nagyságos Törvényszék! Ha már meg kell valla­nom, — beismerem. Valamennyien kitörő lelkesedéssel: Beösmeri, beismerte. Egy szót sem többet, csitt. A tárgyalást befejeztük. Avrám: (a vizbefuló kétségbeesésével) Csak azt ösmerem be, hogy egyszer mindnyájunknak meg kell halni. A hegedűt más hegedülte el. Én Sisától, meg a Petáktól vettem drága pénzen. Most aztán kössenek fel, ha úgy tetszik. A jegyző ur: Arra nincs blankettánk. Az ügyészi megbízott: Lássuk a medvét. Indítvá­nyozom a Sisa meg a Peták kihallgatását. Egy helyett három. Ezt nevezem kriminális rekkordnak. A biró ur: (Bús baritonban) Elrendelem a Sisa és Peták kihallgatását. Nuczu: Te Ávrám, ha a nagyságos főtörvényszék nem süti rád a hegedűt, úgy elhegedüllek, mint a kétfenekü dobot. A bíró ur: Ne doboljanak annyit. Takarodja­nak haza. II. felvonás. Előbbiek : Peták, meg a Sisa. Az albiró ur: (Mérgesen) Micsoda emberek ma­gok Nuczu, hogy még most sem békültek ki. (Dühösen) 29. szám. (3) Vagy azt hiszik, hogy a járásbíróság ■ kapustól együtt a hegedűjükért termett. (Kikelve) Bókiiljenek vagy rögtön becsukatom mindkettőt! A jegyző ur: (Olvadékonyan) Béküljetek, óh béküljetek ... A béke angyal, kinek hófehér homlokát nem érte árny, tiszta és szűz, mint egy tárgyalási jegyzőkönyv irás nélkül. Peták, Sisa: Ne húzszsuk el a nótáját nagy­ságos urfi. Az albiró ur: (Ünnepélyes hangon) Sisa és Peták, magok itt most nem czigányok, hanem polgári köte­lességek. (Általános megrökönyödés). Térjenek el atyáik ősi hagyományaitól és ez egyszer, a járásbíró­ság költözködésének esős és ünnepélyes perczeiben (Petákék sírnak) mondják meg az igazságot. A tör­vény a hamis tanút szigorúan ... Ügyészi megbízott: Felnyársalja a díszkapura de­korációnak. Sisa : Hát Nagyságos, Tekintetes Törvényszék, kezsit, lábát csókolom, hogy ne huz'sám a sót, úgy vót ázs, hogy ámikor Felsőn á házsámba egy sép reggelen a purdék fürödtek ázs árokban, meg mi ázs Anyukkal egymás haján himbálózstunk, meg a nyá- rálók bámulták a kákás dombot és ázst mondták, hogy jáj csák sip is ezs, mint az ájfel tornyá. A jegyző ur: Figyelmeztetem a tanút, hogy most ne mászkáljon az Eifel tornyán. Sisa: Hát ákkor történt, hogy á Nuczu hegedűje, hogy hogy nem, issen beli á gyevla, ázs in kezsembe kezsdett megsólálni. ügy muzsikált, ojan sípén pen­gett, hogy a nyárálók mind odá gyűltek és táncsra kerekedtek, ákár csák fársáng lett volná. Az albiró: Lombrosora mondom, az eset rej­télyes, akár csak egy angol detektív regény A jegyző ur: Detektiv fene, már a második ivet körmölöm. Röviden te sötét gimpli. Sisa: Hát amint muzsikálok, egyre muzsikálok, oda hévül került ázs Ávrám, a kinek a víre csak á felibe román, a másik felibe olyan tisztá csigány, mint ázs enyim. A jegyző ur: Nem bonezjegyzőkönyvet írunk most, röviden, mert kihajítalak. Sisa: No hát mert seretem a vire felét, ha el­adtam neki a hegedűt a sip semeiért. Az albiró ur: (Megdöbbenve) Hát Ávrám nem lopta, hanem tőled vette a hegedűt. Ez lehetetlen. Ez ellenkezik a panasz szellemével, törvényes jog- gyakorlatunkkal, átköltözésünkkel, s a lawn tennis eddig ösmert kúriai döntvényeivel. Mit tegyünk ? Az ügyészi megbízott: Semmit. Az albiró ur: Fiat justicia! Ha Mozartnak van »varázsfuvolája« miért ne legyen nekünk »Varázs­hegedünk*. A hegedűt nem lopta el senki, úgy hullott az magától az Ávrám ölébe. Sisa Peták: (Egymás között) Ázst mindig tudtuk, hogy sipen muzsikálunk, de hogy lopni is ilyen sipen tudunk.... Nuczu: (Siró hangon) Hol a hegedűm, adjátok vissza a hegedűmet. A jegyző ur: Adjon be egy sürgős panaszt szt. Dávidhoz, ő szokta az ilyes ügyeket elhegedülni. Felelős szerkesztő: Révész János. Kiadótulajdonos: Molnár Mihály. 1756—1901. kig. Árverési hirdetmény. Szilágy-Cseh község elöljárósága ezennel kozhirré teszi, hogy a nevezett község tulaj­donát tevő, vendéglői helyiségül igen alkalmas uj községi ház, — mely a község piaczterén 4. házszám alatti községi telken összesen 13 szobát, 2 boltot, egy raktárt, és egy nagy ter­met, valamint megfelelő folyósokat, egy istál­lót és egy pinezét, egy jégvermet foglal ma­gában és a melyhez még megfelelő nagyságú kövezett udvar, egy konyhakert, egy kút és egy korlátlan italmérési jog is tartozik, — a folyó évi julius hó 28-án d. u. 3 órakor Szi- lágy-Cseh község hivatalos helyiségében meg­tartandó nyilvános árverésen, alantirt községi elöljáróság által a folyó évi október 1-től, az 1904. évi október 1-ig terjedő három egymás­után következő évekre, évi 2400 korona ki­kiáltási ár mellett a legmagasabb Ígéretet te­vőnek kizárólag vendéglőül, haszonbérbe fog adatni. Miről a kibérelni szándékozók azzal ér- tesittetnek s hivatnak meg, hogy bánatpénzül a kikiáltási ár 10%-ka lesz leteendő és hogy a vonatkozó árverési és szerződési feltételek a hivatalos órák alatt a mai naptól kezdve a községi jegyzői irodában megtekinthetők lesznek. Szilágy-Csehen, 1901. évi jul. hó 17-én. .A községi elöljáróság. Ady János. Pojlák János kbiró,

Next

/
Thumbnails
Contents