Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-27 / 4. szám

Nagybánya, 1901. Január 27. — 4. szám. XXVII. évfolyam. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYA] GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MI1T13E1T -’C.A.S.Á.ISXT.A.I5 Előfizetési árak: Egész évre 8 Kor. Fél évre í Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szára 20 fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-ik szám alá Nyilttér soronként 20 fill. küldendők A választó urnánál. A városi képviselők választását Nagy László alispán január hó 3í-ére, csütörtökre tűzte ki. Ezúttal 24 bizottsági tagot és 6 póttagot kell választani. A szavazás azonban az eddigi­től lényegesen eltérő módon fog végbe menni Mivel Nagybányának több mint 600 választója van, (715) a várost két kerületre kell a törvény értelmében osztani. A keleti kerület a városházán, a nyugati kerület a községi iskola helyiségében, esetleg a kis teremben fog leszavazni. A keleti kerület 14 képviselőt és 3 pót­tagot, s a nyugati 10 képviselőt és 3 póttagot választ. Kiesnek a jelenlegi képviseletből, mivel 6 éves mandátumok lejárt, a következők : Id. Biltz István, Nagy János, ifj. Alrner Károly, Révész János, Bányai József, Weisz György, Fábián Lajos, Homola Gyula, Takács Lajos, Vásárhelyi Gyula, Szerencsy József, Bába István, Tóth Sándor, Spiczuli Károly, Kegyes Károly, b. Kováts Géza, Szász Lajos, Szellemy Geyza, Sürger Mihály, Vida Aladár, Molnár Antal, Dobi Ervin, Dergáts Sándor, Gerdenits János. Bent vannak jelenleg a képviseletben ré­szint mint választottak, részint mint érték­képviselők vagy tisztviselők: Dr. Kádár Antal, Spinetli Sándor, Szirti Vilmos, Gellért Béla, Molnár Mihály, Tf. Pap Elemér, Szűcs Károly, Beregszászy Samu. Szervirth János, Virág Mihály, Kupás Mihály, Virág Lajos, Vigh János, Szász József, ifj. Incze József, Wienerberger Géza, Sípos Géza, Petky Károly, Dr. Harácsek Imre, Steinfeld Samu, Weinberger Samu, Galló Antal, Kőrösy Károly, Glavitzky Károly. — Érték képviselők: M. kir. bánya­kincstár képviseletében Pothorszky József, Calasanti bánya képviseletében Csausz Gyula, Részvénytakarék­pénztár képviseletében Veres László, Nagybánya város takarékpénztára képviseletében Moldován Antal, Incze György örökösei képviseletében Incze Sándor, M. kir. erdőkincstár képviseletében Erőss Gyula, Bittsánszky Ede, Kereskedelmi bank képviseletében Bátory Gusz­táv, Stoll Béla, Dr. Lovrich Gyula, Molcsány Gábor, Minorita társház képviseletében Dobróczky Alajos, Stoll Gábor, Almer Lajos, özv. Harácsek Vilmosné képviseletében Dr. Makray Mihály, Svaiczer Ilka kép­viselőt mindeddig nem jelentett be. Bay Lajos, gróf Dégenfeld Sándor képviseletében Géresy János, Leo­pold verkesség képviseletében Soltész Elemér, Stein- feld Mór, Zoltán Lajos, Torday Imre, Hanzulovits Kristóf, Dr. Miskolczy Sándor, Neubauer Ferencz, Steinfeld Lipót, Szabó Adolf, Ember Elek, Vass István utóda: Vass Lajos, Moldován László, id. Bay József, Sziklaváry Adolf, Harácsek József, Turman Olivérné képviseletében Langer Sándor, Csüdör Lajos, Csomós Áronné képviseletében Almer Károly, id. Husovszkiy József, Madán Ferencz, Drumár János, Grillusz Emil, Robelly Lajos, Löw Jakab, Bernhardt Adolf, Bér. Ko­vács Géza, gróf Teleky László Gyula képviselőt nem jelentett be. Km. Pap Sándor, Weisz György, Szat- máry Béláné képviselőt nem jelentett, Rónay Géza. — Tisztviselő képviselők: Gellért Endre, Égly Mihály, Schönherr Antal, Csüdör Lajos, Torday Imre, Dr. Miskolczy Sándor, Bálint Imre, Nagy György, Marosfy Dezső, Herczinger Ferencz, Csüdör Ferencz, Thurzó Ferencz. A szavazás reggel 9 órakor fog kezdődni Torday Imre elnöklete alatt s délután 4 óráig tart. A keleti kerületben 378, a nyugatiban 269 választó van, 68 pedig részint eltávozott, ré­szint meghalt. A régi képviselet hétfőn, január 28-án tartja utolsó gyűlését, melyen a kerületek szét­választását kimondja, a névsort úgy a keleti, mint a nyugati kerületre nézve megállapítja, szóval intézkedik mindenről, a mi e kérdéssel összefügg. A városon keresztül az elválaszt! vonalat képezi a ligeti út, a Hid-utcza, Magyar-utcza, Erdélyi-ut. Midőn ezen felvilágosító adatokat közöljük, kötelességünknek tartjuk habár pár szóval is arra hívni fel a lakosság figyelmét, hogy a képviselők fontos állást töltenek be, tőlük függ Nagybánya közügyéinek vezetése. Tegyünk tehát félre minden magánérdeket, családi összeköt­tetést, egyéni szimpátiát s igyekezzünk kivá­lasztani a sok érdemes ember közzül azokat, kik a közügyek iránt érdeklődnek, azok veze­tésére érzékkel bírnak s a kik függetlenségük és önzetlen becsületességük révén legjobban megérdemlik bizalmunkat. Á bányászati és kohászati Nagybánya-vidéki osztály alapszabályai. Czim. 1. §. Az országos magyar bányászati és kohá­szati egyesület »Nagybánya-vidéki osztálya*. Czél. 2. §. Az osztály a központi anyaegyesület egyik ágát képezvén, mindenekelőtt annak czéljat és érde­keit, minden irányban előmozditja. 3. §. A bányászati tisztviselők, szaktársak, bá­nyatulajdonosok s a bányászat iránt érdeklődők kö­zött az összetartó bányászati barátságos szellemet fejleszti és ápolja. 4. §. A bányászati tudományt, szakismereteket és a bányászat érdekeit, különös tekintettel a Nagy­bánya-vidéki bányászati viszonyokra, fejleszti és elő­mozdítja. Eszközök. 5. §. A fentebbi czél elérése tekintetéből az osztály, a bányászati tudományt általában, de különö­sen a vidéki bányászat terén felmerülő észleleteket és tapasztalatokat, előadások és felolvasások által, ki­rándulásokkal egybekötve ismerteti, a miről az anya­egyesületet jegyzőkönyvi másolat alapján értesíti. A tagok jogai és kötelezettségei. 6. §. Az osztály tagjai: rendes és pártoló tagok. Rendes tagok csak azok lehetnek, a kik egy­szersmind az anyaegyesület alapitó vagy rendes tag­jai, s a kik mint ilyenek, már is az osztály tagjainak tekintetnek. 7. §. Az osztály pártoló tagjai lehetnek mind azon fedhetetlen jellemű egyének, a kik a bányászáti tudomány vagy a bányászat iránt általában érdek­lődnek. 8. §. Minden egyes, rendes vagy pártoló tag kö­teles évenként 4 koronát félévi részletekben előlegesen, a társulat pénztárába befizetni. 9. §. Az osztály pártoló tagjai két tag ajánla­tára, a választmány által titkos szavazás utján vétet­nek fel. 10. §. A tagok kötelezettsége megszűnik : ön­kéntes kilépés, a vidékről való eltávozás, esetleg ki­zárás esetén, a mely felett minden esetben a köz­gyűlés határoz. 11. §. Minden rendes vagy pártoló tag, részt vehet az oszlály ülésein, azokon javaslatokat, tehet, felolvasásokat tarthat, az ülés tárgyaihoz szólhat, in­dítványozhat, szavazhat, de mindig csak személyesen. Tisztviselők és bizottsági tagok azonban csak rendes tagok lehetnek. 12. §. Társulatok, városok, hivatalok, írásbeli felhatalmazással ellátott képviselőjük által gyakorol­hatják tanácskozási és szavazási jogukat. Egy és ugyan­azon egyén, csak egy megbízást fogadhat el. Tisztviselők, 13. §. Az osztály ügyeit a tisztviselők vezetik, a vá­lasztmány és az osztálygyülés határozatai alapján. 14. §. Az osztály tisztviselői : 1., az elnök, 2.. két alelnök, 3., a titkár, 4., a pénztárnok, 5., az ellenőr. A tisztviselők választása a r. ndes tagok közzül, az osztálygyülés által három évre közfelkiáltás, vagy titkos szavazás utján történik. 15. §. Az elnök képviseli az osztályt annak min­den ügyében, az osztály és választmányi gyűléseket összehívja, azokon elnököl és határozatait foganato­sítja, rendkívüli esetekben saját belátása szerint in­A „NAGYBANYA ES VIDEO” tárczája. Czim-kórság. Azóta, hogy a szabadságharcz lezajlott; azóta, hogy az 1789-i franczia forradalom vívmányaként a szabadság jelszava zúgott át az öreg Európán, nálunk is elmúlt az az idő, hogy bárónál kezdődik az ember grófnál folytatást nyer, az alantibb fajzat két lábon szaladgáló tollatlan állat csupán. Az uj vívmányoknak idő kell a megérlelésre. így van ez nálunk magyarok­nál főként. A magyarnál becsületesebb, tisztességesebb nép alig van Európában, de a czim-kórság sehol sincs úgy elharapódzva, mint nálunk. A titulus a fő.*) Az iskolába, teszem azt tanítják is, hogy uralkodónk czime fölséges, a főherczegek fönségesek, a herczegek kegyel­mesek, a val. belső titkos tanácsosok nagyméltóságuak, a mágnások, püspökök, főispánok, kúriai elnök stb méltóságosak, a kir. tanácsos, kir. táblabirák nagy­ságosak. a felsőbb iskolát végzett emberek tekintete­sek, mégis megszólításul jól esik egy kalkulussal fel ­*) Milyen kedvesen Hangzik is az, mikor a négy éves fiatal gróf odakiáltja a livres inasnak : mondja meg a méltó- ságos grófnénak, hogy a méltóságos gróf ur nem adja ide a labdámat. Már t. i. mondja meg a mamának, hogy a kedves bátyja, a 7 éves Jankó okoskodik a labdával. leb kapni a czimet a helyett, hogy megmondanák, hogy ez nekik nem dukál. A Deák Ferencz szelleme kihalt, ki a tekintetes czimet fogadta el, mert ezt ő maga vívta ki diplo­májával, a többit kegyelmi utón sorra lehet kapni. A dzsentri kora is elmúlt, a nemes osztály kiváltságai megszűntek s azért a hét szilvafával rendelkező zub- bonyos para-zt is nagy hangon mondogatja a predi­kátumát. Mivel hogy ő Árpáddal jött be. S nem lát­juk e, hogy ma is ajándékoznak nemességet, mágnási czimet és rangot s azt mondjuk, mégis, hogy nagy a kulturális haladás, szabadok vagyunk egyenlők és testvérek. Igaz. az élet két fő elemében, a levegő és viz használatában. Vagy azt a középosztálybeli becsületes jó embert, tisztességtudó, törvény respektáló polgárt nem nézik e le a kiváltságos osztályok, ügyesen meg­törülve kezeiket, ha nagy kegyesen, leereszkedőleg kezet is fogtak vele. A franczia ma már ott van, bogy a férfit monsigneur, a nőt madamenak szólítja. No hiszen próbálná ez meg valaki honunkban, örvendt- hetne, ha ki nem dobják, ha ép bőrrel menekülhe. A nagyzás fúriája beékelte magát nemzetünk életfájába, pedig a szu magát a fát is megdöntheti. Igaz. hogy a haladás évszázadokat kíván. Nagy idő kell hogy elérjük azt az időt, a népneveléssel, hogy a szellem hatalma legyen az irányadó, tiszteletet, be­csülést adjunk mindenkinek és ne csak követeljünk. Hogy ez meg lesz, az bizonyos, csak az a kérdés mikor! Az idő nagy ugrásokat nem tűr, de a haladás lassú bár, de folyamatos s kitérni előle nem lehet, az ellenállókat letiporja. Csak a történelem lapjait kell ol­vasni. Az ókor rettentő, korlátlan hatalma után jön a középkor elfogultsága, az újkor szabad fejlődése az alkotmányosság alapletételével, mely mindinkább szép betetőzést nyer. Az embert mindjobban mint embert bírálják el s elmúlik az az idő, hogy selyem párnák közt szü­letni a fő érdem az életben. A szellem haladása, fej­lődése, művelése igy hilad előre, vívmányait már is láthatjuk minden téren. Eljön az az idő. mikor nem pinczérek fogják a magasabb társadalmi érintkezés formáit megszabni, kik előtt mindenki legalább is nagy­ságos ur, ha jobb ruhács-ka van rajta, ha az ócskás soron is vette. Lehet, hogy ez a fejlődés sokaknak nem is tetszik. A czimelc harácsolásának vége szakad, bár fanyar képet vágnak is hozzá, mint a diákok, kiket kéregetéskor kolduló czigányok előbb méltóságos urak­nak szólítottak, a miért sokat is adtak, a másik czi- gány már csak nagyságosnak cziinezte őket s kapott egy krt s megköszönte, hogy Isten fizesse meg a te­kintetes urnák, aztán fülök hallatára mondta a másik czigánynak : hisen ezsek csák diákok ! Hogy ez a fejlődés, ez a szellemi előhaladás be fog következni, az bizonyes ; hogy a ma élők még meg uem érjük, az még bizonyosabb. A történelem hirte­len nagyobb ugrásokat nem ismer, pedig a történelem az idők tanúja. Dunay János.

Next

/
Thumbnails
Contents