Nagybánya és Vidéke, 1901 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-09 / 23. szám

1901. június 9. 23. szám. (3) történelem; VI. o. latin ny., görög ny.; VII. o. latin ny., történelem, görögpótló magyar, görögpótló rajz. Junius 22-én: 1. A. o. mennyiségtan, rajz. geometria; I. B. o. földrajz, természetrajz; II. o. mennyiségtan, természetrajz; III. o. német ny., történelem. — Junius 24-én: I. A. o. földrajz, természetrajz; I. B. o. magyar ny., latin ny.; II. o. földrajz, rajz. geometria; III. o. magyar ny., latin ny.; IV. o. magyar ny., latin nv., történelem d. u. 2—5:ig; V. o. természetrajz, mennyi­ségtan; VI. o. magyar ny., német ny., történelem; VII. o. mennyiségtan, természettan. — Junius 26-án: I. A. o. szépírás; I. B. o. szépírás 9—10-ig; II. o. szépírás, d. u. 4—7-ig intézeti tornaverseny. — Junius 27-én: Franczia ny., gyorsírás. — Junius 28-án: Ének elemei (I. A. és B.), román ny. — Junius 29-én: 8—9. »Te Deum;« 9—10. iskolai évzáró ünnep. Jun. 28. és 29. rajzkiállitás. A vizsgálatok d. e. 8 órakor kezdődnek; az ettől eltérő intézkedés meg van jelölve. A magán tanulók írásbeli vizsgálata jun. 14. d. e. 8 órakor, szóbeli vizsgálata jun. 15. d. u. 2 órakor kezdődik. Az osztályvizsgálatokra és isk. évzáró ünnepre a szülőket s a tanügy iránti érdeklődőket tisztelettel meghívja. Nagybányán, 1901. jun. hó 8-án. Vida Aladár állami főgymn. igazgató. Rendelet a kerékpározás szabályozása tárgyában. A nagyméltóságu Belügyminiszter ur 42.159—1897. sz. alatt kiadott szabályrendelete alapján Nagybánya sz. kir. város tanácsa a közbiztonzág, közrend és a sza­bad közlekedés biztosítása érdekében a kerékpározás szabályozása tárgyában a következő rendeletet teszi közzé: 1. A kerékpárral való közlekedés csakis kocsi- utakon engedtetik meg. Ennélfogva tilos a kerékpá­rozás a város területén levő össes járdákon és a Deák-téren. 2. A Széchenyi-ligetbe vezető főúton a kerékpárral való közlekedés szintén eltiltatik; a Szé- chenyi-ligetben a kerékpározás csak a millenáris főúton engedtetik meg, vasár- és ünnepnapokon, nemkülönben térzenék alkalmával azonban tilos a kerékpározás a liget egész területén. 3. Minden kerékpáros legalább 30 méternyi távolságra hallható csöngetyü készülékkel és elől alkalmas lámpással legyen ellátva. 4. Oly ko- csiutakon, hol a közlekedés élénkebb, a kerékpáros csakis a lépésben menő ember haladását felül nem múló sebességei haladhat; a város belterületén pedig túlságos gyorsasággal, vagyis a kétfogatu könnyű ko­csik rendes sebességénél gyorsabban előhaladni, vagy versenyt futni nem szabad. 5. Jelen rendelet ellen vé­tők rendőri kihágást követnek el s a mennyiben cselekvényük, vagy mulasztásuk a büntető törvényekbe nem ütközik, 100 koronáig terjedhető birsággal, vissza­esés esetén pedig 8 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fognak büntetletni. Kelt Nagybányán, a város tanácsának 1900. évi junius hó 23-án tartott üléséből. Géllért Endre polgármester. Égly Mihály főjegyző. — Üdvös jlolog volna, ha, mint a fővárosban, miden egyes kerék-pár, világosan leolvas­ható számmal volna ellátva. Előfizetési felhívás. Költeményeim második köte­tét rendeztem sajtó alá, melyre nézve tisztelettel föl­hívom a költészet kedvelőinek becses figyelmét és pártfogását. E költemények egytől-egyig megjelentek lapokban és folyóiratokban s az a fogadtatás és elis­merés, miben már részesültek: följogosít, hogy össze­gezve, egy kötetben adjam az olvasó közönség ren­delkezésére. A haza, vallás és család szerelme, zendül meg bennük. Még kis gyermekek számára is van egy- egy csemege; egy két dalból pedig a szoezialismus közelgő viharának figyelmeztető menydörgése szól. A kötet tartalmát általában: hazafias, vallásos, társa­minden. Szellem tehát a kezdet. Az ős 1 tevékenységre szólította a 0. t. Kimerítő fejtegetést, e helyen azonban nem nyújt­hatok, de ha érdeklődése mindenek daczára főiébredne, hát olvassa el a »Szellem, Erő, Anyag« czimü, me- diumi utón Írott könyvet. Azon világhírű tudósok közül, kik a spirifizmus szolgálatába szegődtek fölsorolok nehányat, hogy lát­hassa belőle azon korlátolt ismeretről tanúskodó ál­lítás tarthatatlanságát, hogy a spiritizmus gyermek mese. Allán Cardec, Richet. Gibier természetbúvárok, E. Nus, de Rochas, du Potet, Leon Denis, Ch Lafon- tain franczia tudósok, Thury és Perty a genfi és berni egyetemek tanárai. Crookes, Vallace és Varley a londoni »Royal Society« tagjai. Gox jogtanár, Mar- gan, Jenior, Barret, Gregory a londoni, ox-forti, dub­lini, és edinburgi egyetemek tanárai. Nehány irót : Zöllner, Fechner, Véber, Schreibner a lipcsei és gö- tingai egyetemek tanárai. — Dale Owen, Edmond, Róbert Hare, Mapes amerikai egyetemi tanárok. Brof- ferió, Bianchi Rossi de Guistiani olasz tudósok stb. Ha­zánkban vagy 21 nagyobb spiritiszta kör. Budapesten a »Szellem-búvárok egyesülete«. Tagjai irók, doktorok, ügyvédek, mérnökök, katonatisztek, kereskedők, mun­kások, grófok, bárók, hivatalnokok, kik között a test­véri szeretett bontja le a rang és czim válasz falát. Ezeket óhajtom Önnek, kedves szellemi testvérem, elmondani. — Hogy elértem é annyit czikkecskóm- mel, a mennyit óhajtanék, —• nem tudom; de köte­lességemnek tartottam ennyit felvilágosításul nyújtani, — csakis az igazság kedvéért. Szavaimat azon óhajtással végzem, hogy a spi- ritizmusnak, mely azt vallja, hogy Isten akaratának mi sem vethet gátat, s hogy a spiritizmus Isten aka­ratának kegyelmes nyilvánulása/ — adjon az Isten számos tudós, komolyan tanulmányozó ellenséget. Bereczky László. NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE dalmi, politikai költemények, életkép, népmese-, ro- máncz-, hymnus, legenda-, zsoltárok stb. teszik. A szü­lők nyugodtan adhatják kötetemet ifjaik kezébe, akár egy paedagogiai munkát, úgy hiszem, nemes érzést önállóságot és jellemerőt meríthetnek ábrándozás helyett. A kötet f. 1901. év julius első felében fog megjelenni Kolozsvárt, Gámán János örökösének jó- hirü nyomdájában nyomatva. E költeméey-kötet előfi­zetési ára, igen finom papírra nyomva, 2 K 40 fillér. Legfinomabb velinpapirosra nyomottnak 3 korona. Gyűjtőknek 10 előfizetés után velin papírra nyomott tiszteletpéldánnyal szolgálok. Gyűjtő-iveket kívánatra bérmentve küld a szerző bárkinask. Az előfizetések Rédiger Géza, unitárus lelkész czimére küldendők, Szabédra, u. p. Mező-Rűcs. Szabéd, 1901. május 1-én. Rédiger Géza Púpos szú. A gazdasági egyesület kívánságára és meghívására itt megjelent és a púpos szűrői előadást tartott Jablonovszky György szavai, úgy látszik, komoly megfontolás tárgyává tétettek a gazdák által. Ma uj kísérletezésről értesülünk, melyet ime közlünk: Az érdeklődőket értesítem, hogy a púpos szú irtására kí­sérletet tettem. Egy rész higanyt térfogat szerinti négyszer annyi zsírral jól összedörzsöltem. Gyógytári gyapotból vettem egy borsószem nagyságú csipetet s egyik oldalán fél centiméternyi hosszúságban erősen és hegyesre sodortam. Ezen kemény és hegyes részt a higany-kenőcsbe mártottam s igy a szú fészek lyu­kába dugtam, aztán tompahegyü árral az egész gyapot csomócskát a lyukba betömködtem. Három nap múlva az ágat felvágván, a betöméshez közel eső szút és még 5—6 kukaczot megdögölve találtam. A fészek végében nehány kukacz még élt, de azokon is látszott, hogy bajuk van, alig mozogtak. Ezen védekezés minden­esetre csak kevéssé megtámadott, olyan fánál látszik alkalmazhatnak, a mely fa megérdemli a több napon át tartó naponkinti kutatást, hogy a leggondosabb kutatással minden fészek lyukat felkeressünk és be- tömködjünk, A nép-hit azt tartja, hogy az élő fa a higanytól kivész, de én részemről ezt csak olyan (mendemondának tartom, mint azt, hogyha egy borsó­szem nagyságú higanyt kútba dobunk az a kút 3 nap alatt bedől. Mindazonáltal, ha valaki a higany alkal­mazásától félne, higany-kenőcs nélküli gyapottal is betömheti a fészek lyukakat jó erősen. Ha azután a betömésre oltó viaszt tesz és igy a levegőt a fészektől teljesen elzárja, azt következtetem, hogy a beszorult levegő élenyének elhasználása után a szú és kukaczai megfuladnak. Ez az utóbbi betömés megfelelne a né­meteknél szokásos beczövekelésnek, de annál kell, hogy jobb legyen, mert egy kissé bajos légmentesen czövekelni. A rninisterium kiküldöttje, hog^t szakelődást tart, arról értesülve nem voltam és igy, nagy sajnálatomra, azt nem hallgathattam meg. ügy magam mint azon többek nevében, kik szintén nem voltak.jelen a szakelőadáson az ügy iránt pedig érdeklődnek, tisztelettel kérem tz előadás hallgatóit, első sorban is a gazdasági egyesü letet, szíveskedjék valaki e lap utján értesíteni ben­nünket, hogy mi mondatott azokról a gombákról, miket a szú a fészekbe visz s amik abban szaporod­nak is, hogy t. i. azok a gombák, is pusztitólag hat- nak-é a fára, avagy csak a kukaczok fejlődését segítik elő, magukban véye pedig nem károsak. Én a múlt számban levő közleményt olvasván, nem értettem meg határozottan, hogy azok a gombák maguk is károsak e vagy nem. De feltételeztem, hogy károsak lehetnek s az egyszerű betömés helyett azért alkalmaztam higanykenőcsös betömést, mert amint fentebb említem, hallottam, hogy a higany a fát kiöli s igy okoskodtam: képtelenségnek tartom ugyan, hogy egy nagy fára is alig egy bors szem nagyságú higany jutván, azt a nagy fát kiölje, de amint a picziny állatokra gyilkos hatású az, fellehet tenni, hogy olyan gombaféle növé­nyi életre szintén lehet megölő hatású. Igaz, hogy a gomba megölésére sokkal biztosabb volna kénessavat, vagy kénhydrogént fejleszteni a szúfészekben, amik aztán a kukaczokat is megölnék, csak az a baj, hogy e gázakat nem lehet oly egyszerűen bejuttatni a szú- fészek Iabyrinthusba, mint a higanygázt. Egyelőre azonban még az a kérdés, hogy a gombák magok is veszélyesek e a fákra; erre a felvilágosítást tisztelet­tel kéri: Lakos Imre. Népmozgalom : A f. év. május havában házasság köttetett 11, született 30. elhalt 24, az év elejétől május hó végével bezárólag házasság köttetett 39, született 162, elhalt 156, hasonlítva az előző év hason- időszakával, akkor volt a házasság kötések száma 43, most 39, kevesebb 4. A születések száma 204, most 162, kevesebb 42. A halálozások száma 172, most 156 kevesebb 16. Kihirdetés alatt állanak: 1 Havreluk (Taraska) János és Mezei Juliánná nagybányai. 2. Berindán Pál és Krizsán Ilona nagybányai. 3. Muntyán János és Ferencz Anna nagybányai. 4. Kovács Dániel és Sza- szarán Mária nagybánvai. 5. Máriás Demeter és Horzsa Juliánná nagybányai. 6.. Demeter György nagybányai és Szőke Mária batizi lakosok. A baromfitenyésztés a legjövedelmezőbb foglal­kozás. Olvasva a múlt évi hivatalos statisztikai ki­mutatást, látjuk, hogy hazánkból a lefolyt évben 72 millió korona értékű baromfit vittek ki. Tehát a ki­vitt és a külföldi nagy piaczokon értékesített barom­fiért, tojásért és tollért több pénzt kaptunk, mint a kivitt buzatermékekért, ki hitte volna azt csak pár év előtt is, hogy baromfitenyésztésünk oda fog fej­lődni, hogy ősi foglalkozásunk legszámottevőbb terme­lési ágában a kivitelünket pénzértékben túl fogja szárnyalni. Pedig az igy van, ez megdönthetien tény. A kereslet baromfi és ezek termékeit képező élelmi és használati czikkek iránt folyton fokozódik, a mi annyit jelent, hogy baromfit okszerűen tenyészteni egy meghatározott és jól átgondolt irány szerint, min­den kapkodás és kísérletezés mellőzesével, igen érde­mes, sőt a legjövedelmezőbb foglalkozás. Minden két­séget kizáró dolog, hogy hazánk baromfitenyésztésé­nek gyors fellendülésénél igen lényeges szerepe volt a Hereblay Emil kir. állattenyésztési felügyelő által irt és több mint 10.000 példányban kiadott és igen kedvelt baromfitenyésztési szakmunkáknak, melyek közül különösen a »Tyuktenyésztést« és a »Pulyka- tenyésztést« tárgyaló kiváló két műre hívjuk fel tisz­telt olvasóink figyelmét. E két munka egyenként két korona beküldése ellenében kapható »a m. kir. állami baromfitenyésztő telep kezességénél Gödöllőn. Születtek: 161. máj. 18. Porán Györgynek »János.« 162. máj. 23. Debreczeni Mihálynak »Ferencz Dezső.« 163. máj. 26. Mógya Miklósnak »Róza.« 164. máj. 26. Toroszkai Etelkának »Ferencz.« 165. máj. 25. Bonis Istvánnak »Mária, Julianna, Anna.« 166. máj. 30. Mi- hálya Péternek »Róza.« 167. máj. 31. Mangyoszki Alajosnak »János.« 168. máj. 30. Porán Jánosnak »Szilárd.« 169. jun. 1. Zupcsek Pálnak »János.« 170. jun. 3. Székely Árpádnak »Balázs.« 171. jun. 2. Slézin- ger Pálnak »Adél-Mária nevű gyermeke. Felhívás előfizetésre »én« czimü, prózában irt költeményre. Irta: Káplány Géza. A mintegy 6 nyo­mott ivre terjedő kötetnek előfizetési ára egy korona. Egy korona tiz fillérnek postautalványon való bekül­dése után a mü bérmentve küldetik meg. Gyűjtőknek 10 előfizető után egy tiszteletpéldány jár. Az előfize­tési pénzek és gyüjtőivek legkésőbb 1901. évi junius hó 10-ik napjáig szerző czimére Szegedre (Tisza Lajos- körut 22. sz) küldendők. Magyarországon a Családos államhivatalnoknak, vármegyei, városi és községi tiszt­viselőnek — hacsak magánvagyona nincs — egész élete nem egyéb szomorú vergődésnél, mert az ilyennek fizetése és lakpénze nem elég arra, hogy magát és családját tisztességesen eltarthassa s gyermekeit kellő­kép fölnevelhesse, iskoláztathassa. Akinek nincs elég lelki ereje és nincs elég szilárdsága az erkölcsben és hitben, csakhamar elbukik, (sok szomorú példa van rá) magával rántva ártatlan családját. A lélekben erősnek, az élet tengerén, amelynek hullámai hol föl­emelik őt a szerencse felé, hol alásülvesztik a balsors irányában, és újra fel és újra le sokszor egymásután, amig hosszú küzködés után sajkája felborul, vagy véletlenül biztos partra jut. Egy ilyen hivatalnoknak életét mondja el — eszményítve és élénken színezve — e szerény költemény. Hazánk egyik elsőrangá Írója e müvecske szerzőjét azzal tisztelte meg, hogy annaí kéziratát elolvasni kegyeskedett. Budapestről szerző­höz irt. levelében kifejtett bírálatából legyen szabad kiemelnünk, hogy az említett nagynevű és nagy tekin­télyű író ez igénytelen munkáról szerzője abbeli nagy aggodalmának eloszlatására, hogy vájjon az 58 éves és 8 gyermekkel megáldott ősz apa, a több mint 20 éves múltú telekkönyvi szakiró és magasabb állású biró esetleg nem válhatik-e e szépirodalmi munka közreadásával nevetségessé? azt válaszolta, hogy »sem­mitől sem kell kevésbé tartani, mint ettől; mert az nagyon is komoly, czéljában nemes, tartalma szerint tiszteletreméltó és tanulságos munka és talpraesett eszmék, fenkölt gondolatok, nemes és lélekemelő érzé­sek és tanítások foglaltatnak benne, egészséges irány­elvek és szilárdság az erkölcsben és hitben.« E ke­gyes szavak nyugtatták meg szerzőtt afelől, hogy nem fog vele szégyent vallani. Szerző czélja ez igénytelen művecskével az egész országban általános érdeklődést kelteni a szegény családos hivatalnokok szánandó sorsa iránt s az intéző köröket kiapadhatatlan svádá- val meggyőzni arról, hogy hazaellenes bűn volna e hivatalnokok szomorú helyzetének javítását, fizetésük és lakpénzük jelentékeny emelését még továbra is elodázni És ha mégis minden szép tartalma és czél- zata mellett is ez az olvasmány egészben véve le fogja talán hangolni, el fogja talán csüggeszteni, le fogja talán sújtani (ahelyelt, hogy fölemelné) az olva­sót: nem szerző lesz az oka, hanem annak a nagy családdal biró szegény hivatalnoknak élettörténete, melyet a sors keze oly kontárul komponált meg. Ha ez igénytelen müvecske szerzője művésziesen tudna is komponálni: ezt most nem tehette volna, mert külön­ben az az élettörténet, amelyet eszményítve bár, de élénken színezve leír, nem lett volna sem hű, sem igaz. A sors keze csinálta kontár kompositióban foly­ton megismétlődő le- és felhullámozással talán fárasz­tóan s a vége felé talán már boszantóan is, de mindig híven leirt s lényegében igaz élettörténet győzheti meg csak az intéző köröket arról, hogy a szegény családos hivatalnokok helyzetén sürgősen javítani im­már halaszthatatlanul szükséges. Dr. Balogh Miklós gyak. orvos, India, Szerém- megye : A »Kristály« ásványvizet betegeimnél különösen a gyomor és belek idült hurutjainál sikerrel alkalmaztam 3rllttér_*) »Henneberg selyem« Csak úgy valódi, ha egye­nesen tőlem rendeltetik, blousoknak és ruháknak való fekete, fehér és színes 65 krtól 14 frt 65 krig méterenként. Mindenkinek bér- és vámmentesen házhoz szállítva ! Minták forduló postával. Helvécziába kettős levéldij. Henneberg G , selyemgyáros (cs. és kir. udvari- szállitó.) Zürich. *) E rovat alatt közöltekért felelősséget nem vállal a Szerk. Felelős szerkesztő: Révész János. Kiadótulajdonos: Molnár Mihály.

Next

/
Thumbnails
Contents