Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-05-27 / 22. szám
Nagybánya, 1900. 22. szám. TÁRSAPALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGrELEKTIK MXWDEIfl" 'V.A.S.Á.XSX-T.A.IE» Előfizetési ára k:; Egész évre 8 Kor. Fél évre é Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20 fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvny mdájába intézendők. ; Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-ik szám alá — küldendők. Nyilttér soronként 20 fill. Városi közgyűlés május 23-án. Eléggé népes közgyűlése volt ma a képviselet iek s a tárgysor előre is érdekesnek ígérkezett. A hivatalosan Budapestre utazott polgár- mester helyett Torday Imre legidősebb tanácsos vezette a gyűlést. Mintegy negyvenen jelentek meg a városatyák s gyorsan és dicséretre méltó higgadtsággal letárgyalták a kitűzött 8 pontot, úgy, hogy V4 12 órakor a közgyűlés teljesen be volt fejezve. Örvendetes és lényeges dolog volt a műtermek építésének elhatározása, bár őszintén szólva, úgy vagyunk vele, hogy ezt mi már sokszor elhatároztuk s félek, hogy a mai napnak eredménye csupán az lesz, hogy most már egygyel többször van elhatározva A kaolin, mely hivatva volna a nagybányai fazekas iparnak uj munkát és uj lendületet adni, szakértők véleménye szerint nincs annyira feltárva, hogy Ítéletet lehetne róla mondani. A képviselet most intézkedett a feltárás iránt s Szellemy Géza a tudós és praktikus bányamérnök szives volt vállalkozni annak eszközlésére. A hitelszövetkezetet, ezt a még mindig siró és jajgató csecsemőt szeretettel fogadták, örömmel üdvözölték s 10 részvényt jegyeztek is a város nevében. Fontosabb tárgy volt még a zsibói vasútnál fölmerült 4165 írt túllríadás, az ilyen summákat azonban nem szívesen szokta senki elvállalni, különösen mikor már fütyül a vonat s igy a képviseleten se csodálkozhatunk, ha nem sietett az újabb terhet magára vállalni. A festőműtermek kérdésénél szép eszmecsere fejlődött ki, melyben km. Pap Sándor, Bay Lajos, Égly Mihály vettek részt s a rokon- szenv legmelegebb hangján szóltak a mi mű- vésztelepü ikről. A gyűlés lefolyásáról részletes tudósításunk következő: Elnök: Torday Imre tanácsos, h. polgármester. Jegyző : Égly Mihály főjegyző. A „NAGYBANYA ES YIDEKE" tárnája. A büdöspataki fürdő. A büdöspataki fürdő Erdély északkeleti részében, Szolnok-Dobokavármegye nagy-ilondai járásában a nagybánya-kolozsvári út mellett, Nagy-llonda járási székhelytől alig 2 kilométer távolságra, egy erdős, magas sziklák, bérezek által szegélyezett, vadregényes, egészséges levegőjű, gyönyörű völgyben fekszik; a völgy ölében a kénes forrásról »büdöspatak«nak nevezett kispalák folydogál csendesen az állami út felé s azt, valamint a Szamosvölgyi vasút testét is átszelve, mindjárt a közelben átvonuló Szamos folyóba ömlik. A forrás már századok óta ismeretes s vize oly bő, hogy a kifolyó viz a kispatak csekély vizével egyesülve, malmot képes hajtani, a mint ezelőtt 2 évtizeddel tényleg hajtott is. Áz egész völgyben és magában a kisközségben, a mely a patak jobb partján »Büdöspataka« név aiatt alig néhány házból áll és a mely közigazgatásilag a szomszédos Rév-körtvélyes községnek praediumát képezi, nem felette, de azért határozottan kivehető kénhydrogén szag, a szomszédos községek idült csúzos, köszvényes bántalmakban szenvedő lakóit a forrás-viz használatára utalta. Daczára annak, hogy az korábban a mellette elhaladó kispatak vizébe ömlött s igy a forrás vize gyógyértéke rovására közönséges vízzel nagy mértékben diluálva használtatott, mindazonáltal csodatevő gyógy- hatást kötött hozzá a nép, a mennyiben a szomszédos Hitelesítők: Bálint Imre, km. Pap Sándor, Szellemy Geyza. Hitelesítés ideje májas 31. délután 4 óra. 1. Torday Imre elnök a gyűlést megnyitván, felolvassa Láng Lajos orsz. gy. képviselőnek levelét, melyben a városi képviselet részéről kifejezett jegyző- könyvi elismerést megköszöni Továbbá jelenti, hogy a május 12-jki fagykárt a tanács tudatla a kir. pénzügyigazgatósággal s kérte az illetékes adok leírását. Tudomásul szolgálnak. 2. Főjegyző olvassa a vallás- és közoktatásügyi miniszter 27206 számú leiratát, melyben elismerését és köszönetét fejezvén ki a városnak a festőiskola érkekében kifejtett buzgólkodásáért, tudatja, hogy az idei államsegélyt Hollósy Simon kezéhez kiutalványozta. E tárgynál Bay Lajos, Pap Sándor és Égly Mihály hosszabb beszédben szólaltak fel s javasolták, hogy a régóta vajúdó műtermek kérdését a varos végre- valahára oldja meg. Égly Mihály nagy elismeréssel adózott Hollósy Simonnak s beszédében hangsúlyozta, hogy a mester annyira összeforrott már városunkkal, hogy azt elhagyni nem fogja, de csak úgy és akkor, hogy ha műtermekről gondoskodunk. A közgyűlés határozatiig kimondja, hogy 12000 forint hitel erejéig a műtermek még ez esztendőben haladéktalanul elkészitendők. 3. Polgármester jelenti, hogy a kaolin-telepek nagyobb feltárást igényelnek, különben azok használhatóságára nézve nem lehet véleményt alkotni. A képviselet 1000 koronát engedélyez e czélra s Szellemy Géza bányámé, ököt kéri fel, hogy a feltárást eszközölni szíveskedjék. 4. Az ipari hitelszövetkezet részére polgármester által jegyzett 500 koronát a közgyűlés örvendetes tudomásvétel mellett kiutalványozza. 5. Következett gróf Teleki Géza és id. báró Bornemissza Károlynak a zsibó-nagybányai vasút kiépítésénél fölmerült 4165 frt tulkiadás megtérítése iránti kérelme s a jogügyi bizottságnak e tárgyban beadott javaslata. Mivel a jogügyi bizottság szerint a képviselet az előleges költségeket 1000 írtban állapította meg, s igy többre nem kötelezhető, közgyűlés kérvényezők kívánságának sajnálattal bár, de eleget nem tehet. 6. A fűrész felállítására nézve a kiküldött szak- bizottság véleménye az, hogy a postai gyiimölcs- szállitáshoz szükséges ládák fürészelésére nézve a fűrészt berendezni nem ajánlja, mivel ez 9000 korona több költséget okozna, hanem egy 12 pengés keret fűrész és egy körfűrész építését tartja szükségesnek. A képviselet ezt elfogadja. 7. Dr. Miskolczy Sándor tisztiügyész beterjeszti a következő szerződéseket : a felsőujfalusi legelő 150 frt bérért, a laposerdei » 300 frt bérért bérbe adatik, a borpataki iskola 100 frt bérért bérbe vétetik, a bérezés erdei kőrisfák lö korona 20 fill, egységárért köbméterenként eladatnak. Az idevágó szerződéseket a közgyűlés kivétel nélkül jóváhagyja 8. Soltész Elemér ref. lelkész az iránt kérvényez, hogy azon 190 frt személyes pótlék, melyet boldogult elődje Gergely Károly élvezett, részére is kiutaltassák. A képviselet helyt ad a kérelemnek s a kérdéses személyes pótlékot folyó évi május 1-től kezdve kiutalványozza. 9. Sipos Géza az iránt kérelmez hogy 34000 drb téglát és 10000 drb cserepet kedvezményes árban engedélyezzen részére a város a postakincstár számára emelendő épülethez Közgyűlés tekintettel arra, hogy Sipos Géza mint tűzoltó parancsnok a város közönségének elismerésre méltó szolgálatokat tesz, minden praecedens alkotásának kizárásával, részére a kért anyagokat kerüárban kiutalványozza. Ezzel a gyűlés véget ért. A szatmári testvérgyilkosság. Csütörtöki rendkívüli számunk kiegészítéséül saját külön tudósitónk előadásai alapján a rém-dráma utolsó felvonásaként közöljük a következőket: Herman Lipót beszéde után fél órai szünetet adott az elnök. Dr. Kelemen Samu ügyvéd, a Pap Béla védője magas színvonalon álló védbeszédet mondott, melyben a Pap Béla életrajzát, körülményeit, rideg környezetét úgy festette le, hogy ezek között lehetetlen volt az erkölcsi érzéknek benne kifejlődnie. Leírta aztán a Pap Zoltán lelkületét s egy ízben Zoltán helyett nyelvbotlásból azt mondta Kelemen- Samu, hogy »Pap Béla egy tipikus svihák«, mire Pap Béla fészkelődött és méltatlankodva nézett hátra. Erre Kelemen sietett kijelenteni, hogy nem Pap Béla, hanem Zoltán a svihák. Az ilyen alakokból lesznek a betörők, csirkefogók, gyilkosok. Ezután kizártnak jelezte, hogy Pap Béla beszámítható állapotban volna. Erre sok érvet hozott fel, többek közt azt, hogy Pap Béla ezelőtt nehány nappal a neje által ellene indított válóperében azt kötötte ki, hogy a gyermekek 7 éves koruktól nem az anyjuknál, hanem ő nála legyenek. Kérte az esküdteket, hogy Pap Bélát, a gyilkosságra való fel bujtásban ne mondja ki bűnösnek, hanem mondják ki, hogy Pap Béla beszámíthatatlan állapotban követte el tettét. községek lakói köszvényes bajokban mindig kitűnő sikkerrel használták; pár évtize I óta a vidék úri közönsége is kasználja a vizet, sokan bajaikból teljesen felgyógyulva hagyták el ezt a szerény kis fürdőt, mely gyógyító tényezőinek csodás gyógyerejét a maga egyszerűségében kínálja a szenvedő emberiségnek. A kénes források a fürdő-telepen a kispatak jobb és bal partján több helyan s magában a patak medrében is felbuzognak. Egy ilyen felbuzogó bő forrás kúttá mélyítve czélszerüen foglaltatott; a kút felett díszes kioszk emelkedik; a kút körül tágas tér szolgál pihenő i helyűi a kút vizét frissen élvezni akaró vendégeknek. Ez az úgynevezett »Fő-kúU, a mely újabban »Erzsébet-kúU-nak neveztetett el. Az »Erzsébet-kút» mellett. jobbYól van a fürdőház; ebben 8 fürdő-szoba. (5 szobában 2—2 fakád és 3 szobában 4 porczelán kád) áll rendelkezésére ; a fürdőszobákkal a vízmelegítő szoba van összeköttetésben; a kúttól balra közelben egy 5 vendégszobából álló csinos verandás épület emelkedik. Mindezek előtt egy kedves kis patak kígyózik tova, a mit jobbról meredek sziklasor szegélyez, a mely felett az állami út mellett levő nagy fürdő-vendéglőig lankásan ismét egy nagy gonddal fenntartott fasoros séta-utakkal ellátott park nyújt szórakozást a vendégeknek. — Ezen parknak magasabb pontjairól gyönyörű kilátás nyilik a Szamos szép völgyére, az abban fekvő néhány kis községre, a kanyargós folyóra, az ennek jobb partján elvonuló vasúton robogó vonatokra, a mészkő burkolattól fehérlő közutakra és a völgyet körös-körül szegélyező árnyas erdőkre. A parkból a fürdő-vendéglőbe jutunk; ez egy massiv kőépület, a melyben díszes nagy étterem és 5 kényelmesen berendezett vendégszoba áll a vendégek befogadására. A fürdő-telepen több kénes forrás buzog fel; ezek közül az u. n. »Erzsébet-főkút« vizét dr. Hankó Vilmos, a budapesti II. kér. állami főreáliskola chemia tanára, a magyar tudományos akadémia tagja elemezte a f. évben. Dr. Hankó az elemzés munkájának kapcsán a viz értékéről a következőleg nyilatkozik: »A büdöspataki »Fő-küt« vize elemzés tanúsága szerint kitűnő hideg-földes, kénes ásványvíz. A vízben lényeges alkatórészek a kénhydrogénen kivűl: a calcium-, magnesium és vasbicarbonat, calcium sulfat, a konyhasó és a natrium sulfat. A büdöspataki vizet a kénhydrogén jelentékeny mennyisége, s a többi lényeges alkatórész kedvező aránya a csoport (a hideg földes, kénes ásványvizek csoportja) legkiválóbb tagjai közé helyezi. A büdöspataki »Fő-kút« vize a hasonló természetű vizek között a legközelebb áll a hírneves weilbachi (Poroszország) és meinbergi (Németország) kénes forrásokhoz ; amazzal teljesen megegyezik, ezt pedig felülmúlja kénhydrogén tartalomra nézve. A büdöspataki viz igen jól értékesíthető azokban a bajokban, a melyekben a hideg-földes, kénes vizek javalva vannaak. Mint ilyen, teljesen méltó az orvosok figyelmére; a büdöspataki fürdő pedig — mely ennek a kiváló gyógyító tényezőnek az áldását kinálja — igazán érdemes a nagyközönség pártolására.« Dr. Hankó Ödön, kir. tanácsos, Szolnok-Dobokavármegye tiszti főorvosa a büdöspataki »Erzsébetkút« vizéről azt mondja hogy :a hasonló természetű vizek között alig találunk egyet-kettőt, melyben a karakterisztikus alkatrészek: a kénhidrogén, a calcium, mag-
