Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-05-13 / 19. szám
Nagybánya, 1900. 19. szám. XXVI. évfolyam. Május 13. — TÁRSADALMI HETILAP A NAGYBÁNYAI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE JvCEO-TELEITIK: 3vEX3STI3E1>T -VASÁE1TAP Előfizetési árak:-. Egész évre 8 Kor. Fél évre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egyes szám 20 fill. Előfizetések, reklamácziók és hirdetések Molnár Mihály könyvnyomdájába intézendők. "^7.. Közlemények a szerkesztő lakására — Felsőbányai-utcza 245-ik szám alá — küldendők. Nyilttór soronként 20 fill. Üdv a nagybányai festőiskolának. Most, hogy az egész ország gyásza oly impozánsul nyilatkozik meg, egy világhírű magyar festőművész halála felett, nekünk itt Nagybányán a szomorúság napjai alatt a fetőmővészet során öröm is jutott osztályrészül. Megérkeztek már ugyanis majdnem mindnyájan Münchenből a Hollósy festőiskolának tagjai. Minden tavasszal kedves újdonság városunknak a művészek érkezése, ők teszik élénkké májusi évadunkat, s ők hoznak babért ősszel e kis városra, melynek azóta lett nagyobb hire, mióta ez a festőiskola állandó látogatásra méltatta. Sokszor féltettük, hogy elegendő műterem híján hűtlenek lesznek hozzánk, de úgy látszik az ő vonzalmuk állandó és változhatatlan s szabad legyen reménylenünk, hogy Nagybánya városa ezt méltányolandó, mihamar megoldja már a festő-pavilonok kérdését, mert bármennyire igaz is az, hogy a mi vidékünk szebb, egészségesebb, kiesebb, mint pl. a Szolnoké, s a nyaralás porban és sárban nem oly kellemes, mint erdők, ligetek, árnyas bokrai alatt, mégis eszközök híján könnyen elcsábíthatják tőlünk hűséges festőinket. Ez idén már kétségtelenül mieink. Legyenek üdvözölve általunk, találják fel a régi otthont itt az ország szélén s a művészi ihlet a természeti szépség látásán serkentse őket nagy alkotásokra. Üdv a nagybányai festőiskolának! Az idén itt nyaraló művészek névsora ez: Takács Zoltán, Rózsaffy Dezső, Gasparetz Elemér, Flottow Ernő, Rudnay Gyula, Wieden Lajos, Sergeiew Mária, Felber Károly, Epstein Győző, Olszewski Bronislav, Olszewski Marján, Szalay István, Goldstein Hersch, Walter Ernő, Jagerspacher Gusztáv, Mészáros Gyula, Ujházy Berta, Ujházy Sándorné, Kormány Károly, Frischauf Ferencz, Stagel Rudolf, Grschebin Simon, Schubert Béla, Dittrich Zoltán, Török Jenő, Balogh József, Hradil Elemér, Hradil Margit, Blum Leonard, Blum Anna, Oberndorfer Rudolf, Kocsis György, Klein Jenő, Krzyzanovszki Konrád, Rychter Taddeus, Wimmer Dezső, Kardorff Konrád, Mayr Albert, Dworzak Sigmond, Hollósy Simon, Hollósy Simonné, Veit Margarethe, Lohwag Ernestine. A Hollósy iskola tagjain kívül a nyáron rövidebb-hosszabb ideig városunkban fognak időzni a következő neves művészek : Grünwald Béla, Csók István, Ferenczy Károly, Faragó József, Glatz Oszkár, Horthy Béla, Kubinyi Sándor, Nyilassy Sándor, Thorma János, Réti István. Két halott. Május 7-én este két régóta sínylődő beteg búcsúzott el örökre az élettől. Mindkettő az érteltniség köréből való s korra nézve is majdnem egyenlő volt. A reggeli harangszó s a kitűzött uyászlobogók kettős jelentőséggel bírtak. Tarczymski Bonifácz Ö volt az első, korra nézve is idősebb. A jelzett napon este 6 órakor hfinyta örök álomra szemeit. Hónapokon keresztül sokat szenvedett tüdő és sziv- tágulás miatt, de utolsó perezei nyugodtak voltak Az izmos, erős férfiú kiszenvedett. Tarczynski 1841. május 7-én született Petli- kovczében, Lengyelországban. — Iskoláit hazájában, Lembergben végezte, 21 éves korában részt vett a lengyel fölkelésben, mélynél: leveretése után emigráns lett s hazánkba költözött 1863-ban. Ettől kezdve szerette második hazáját s megtanulta a magyar nyelvet, lelkesedett földünkért,, dalainkért, népünkért. Kiejtésén ugyan megérzett a lengyel, de azért teljesen bírta nyelvünket. Magyarországon először kataszteri mérnök volt, majd részt vett az erdélyi vasutak építésében, aztán alkalmazást nyert mint mérnök az Albrecht főherczeg vasútnál. 1870-ben az éjszakkeleti vasúihoz ment át s Ungváron lakott, onnan Kassára, Nagyszőllősre került. Hosszabb ideig lakott a fővárosban is. 1889. októberben Ér-mihályfalváról, mint osztály - mérnök jött át a szatmár-nagybányai vasúthoz. A magyar honosságot még Mihályfalván megszerezte s nem régen belépett Nagybánya törzslakói közé. Itt vesztette el feleségét 1890. január 11-én, kinek halálát sokáig őszintén gyászolta. Három év előtt főmérnökké nevezték ki, de azért itt maradt nagybányai székhelyén. A télen már erősen gyengélkedett s a hosszú életet ígért, vállas, nagy ember csakhamar rommá lett, mig végre éppen születése napján, a napokban jobb létre szenderült. Senkinek rossz embere nem volt, ellenségei nem akadtak, csendes, jószivü természetét szerették, a kik ismerték s tisztelték benne azt a mély hazafias érzést, mely alkalomadtán olyan őszintén megnyilatkozott. Neje mellé temették szerdán, a r. kath. temetőbe. A család gyászlapja ez : Alulírottak a pótolhatlan veszteség mély fájdalmával tudatjuk az összes rokonság nevében is, hogy Tarczynski Bonifácz m. kir. államvasuti főmérnök, folyó hó 7-én, este 6 órakor, élete 59-ik évében, hosszú, kinos szenvedés után elhunyt. A boldogult földi maradványai folyó hó 9-ikén délelőtt 11 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint eltemettetni. Az engesztelő szentmiseáldozat folyó hó 10-én délelőtt 9 órakor fog a helybeli plebánia-templomban az egek Urának bemulattatni. Nagybányán, 1900. május 8-án. — Tarczynski Antal és neje Pischmann Paula mint unokatestvérek. Friedenliebi Fritz Pál mint unokaöcscse. Horváth Béláné sz. Tarczynski Ilona mint unokahuga. — Béke hamvaira, áldott legyen emlékezete. A hivatalos gyászjelentés igy hangzik : A m. kir. államvasutak nagybányai osztálymérnöksége megilletődéssel tudatja, hogy az osztálymérnökség volt vezetője Tarczynski Bonifácz m. kir. államvasuti főmérnök folyó hó 7-én, este 6 órakor, élete 59-ik, a vasut-intézet szolgálatában eltöltött 30-ik évében, hosszú, kinos szenvedés után elhalálozott. Temetése folyó hó 9-én délelőtt 11 órakor fog megtartatni. Az elhunytban az osztálymérnökség személyzete a róla mindenkor atyailag gondoskodó jóságos főnökét veszítette. — Nagybánya. 1900. május 8. A m. kir. államvasutak nagybányai osztály mérnöksége. Áldás legyen emlékezetén! — Legyen pihenése csendes a magyar földben, a lengyel szabadságharczosnak. Füiey Gusztáv. Másik halott Füley Gusztáv, a kit szintén az értelmiség köréből, ugyancsak 7-én este ragadott el a kérlelhetetlen halál. Atyja városi pénztárnok volt itt Nagybányán s igy Füley Gusztáv tősgyökeres nagybányai volt. — Született 1843-ban. A „NAGYBANYA ES VIDÉKÉ" tárczája. A feltámasztott bányász Az anyagi és szellemi világ csak különböző kifejezései egy azon lényegnek az Istenségnek s a minden- ségen belül a legszorosabb kapcsolat uralkodik az ok és okozat közt, melynek megismerése képezi az emberi tudás czélját. A mi létünknek tartama a földön végtelenül rövid s alig mérhető a mindenség idejéhez képest, azért nincs ember e földön, a ki néha magában nem kívánta volna, hogy bizonyos idő múlva újra jöhessen a világra; hogy láthassa családját, a társadalmat, a világ haladását és az eszmék győzelmét. A gazdag és fösvény szeretné látni vájjon utódai nem költötték e el birtokait és kincseit, a szegény földtulajdonos szeretné látni megújított szőlőcskéjét s ültetett fácskáinak fejlődését és termését és a szegény bányász- verkes bányájának áldását azon a ponton, a mely felé annyi áldozattal és munkával hajtotta feltárását. Senki sem közönyös azon világ jövője iránt, a melyet egy nehány évi idő közben roham lépéssel átfutunk a nélkül, hogy reményünk volna valamikor azt viszontláthatni. Mennyire kell irigyelnünk Epimedes sorsát, a ki egy barlangban negyven évig aludt és fiatalon felébredve látta, hogy mily nagyot öregedett ez alatt a világ s gyorsan átnézve az emberiség negyven évi haladását, Athén államát virágzóvá tette. Voltak és vannak jelenleg is komoly tudósok, a kik lehetségesnek tartják, hogy élő lényeket el lehet altatni, évek hosszú során át be állitván bennük a szervezetek működését s őket évek, sőt századok múlva megint felkelteni. Valamint a felhúzott óra az olajnak k!száradása folytán megáll és éveken keresztül nem mozdul, egy csep olaj által megint mozgásba hozható s tovább lejárja a még hátra levő fölhuzását, úgy lehetséges ez az élő lényekkel is, a mint azt egyes kis ázalagok kiszárításával s újonnan való felébresztésével sikerült is bebizonyítani. Ezen állatkák, a melyek rendes viszonyok közt legfeljebb egy évig élhetnek, kiszárításuk után vízbe tétel által még 28 év múlva is feltámaszhatók. Mily boldog nagyapa lenne az, a ki igy feltámasztva látná a 28-ik generáczióját. A kiszáritási eljárás keresztül vitelével nagy változás jönne a világra, az emberek nagy része, a kik kiváncsiak a jövőre, elégedetlenek a sorsukkal, protectio nélküli hivatalnokok és a kik ellen-éges lábon állnak kortársaikkal, ezek mind kiszáritnák magokat egy jobb század számára s nem volna többé öngyilkosság a világon. A betegek, kiket a gyógytudomány mai álláspontján gyógyithatlanoknak jelentettek ki, nem lőnék agyon magokat, hanem kiszárítva egy szekrényben egész csendben várnák meg, a mig valamely tudósnak sikerül betegségük ellen az orvosságot feltalálni. A visszautasított szerelmesek nem ugornának a hideg viz mélységébe, hogy örökké lehűtsék szerelmüket, hanem lefeküdnének csendesen egy pneumatikus barlang alá és negyven év múlva felébresztve szépen és fiatalon irigységgel néznének rájok a vén hűtelenek, sőt viszont győzelemittason lenéznék a volt kegyetlen szeretőjüket vénségében kifejezve iránta a legnagyobb megvetésüket. A Nagybánya és Vidéke 2000 évi január 8-iki reggeli lapja miután a vezérczikkében bebizonyítja, hogy a folyó év még nem a 21-ik század kezdete, hanem csak a 20-ik század vége következő újdonságot közöl: A nagybányai porczellán gyár munkásai kaolin telepek feltárása alkalmával egy kiszárított hullát találtak egy régi összedőlt aranybányában (mert az arany még száz év előtt nagyon értékes fém volt, a mennyiben az egész világon a pénzt képviselte, és Nagybányán is akkoriban hires arany bányák voltak) a hullát a gyár fiatal jeles orvosa Olsavszky Guidó megvizsgálva mikroskopikus kísérletei alapján kijelentette, hogy az gőz és meleg fürdő segítségével fel ébreszthető, a mennyiben tulajdonképpen nem halott, hanem csak lassan kiszárított ember múmiája s ha az Organismus a kellő vízmennyiséget vissza nyeri, megint élő lénynyé válik. A fiatal genialis orvosnak sok nehézséggel kellett küzdenie, hogy állítását bebizonyitsa. Ugyanis alig terjedt ennek hire a városban, megjelent nálla a rendőrbiztos és tiltakozott a feltámasztás ellen indokul hozván fel, hogy a városi halottkém ő nagysága a halált konstatálta s igy a törvény értelmében a temetés azonnal keresztül viendő. De különben is milyen alapon akarják feltámasztani ezen embert, hol van a törvénynek az a paragrafusa, a mely ezt megengedné ? A rendőrségnek kötelessége megakadályozni minden rendkívüli dolgot, mert az államban rendnek kell lenni. — Felhozta továbbá azt is, hogy lehetséges miszerint a feltámasztandó ember egy volt nagyállásu bányahivatalnok s ha feltámasztatik követelni fogja a várostól a régi bányák és kohók felállítását, régi vagyonát s állásába való visszahelyezését. Mit fog mondani erre a város méltóságos főpolgármestere, hát még ő Excellenciája a városi püspök mit szól ahhoz, hogy mi Isten akarata ellenében feltámasztjuk az embereket. Végre előhozta azt is, hogy ő hivatalnok, az az olyan ember, a kinek állása van, hát ha elveszíti állását ? Mi marad Magyarországból ha hivatalnokai elveszítik állásukat.
