Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-01-14 / 2. szám
(*2) 2. szám vezető fekély, a pestis-fekély fejlődik. A betegség lefolyása ennél az alaknál valamivel enyhébb, mint a mirigyes pestisnél. A tüdő pestis éppoly alakban jelentkezik, mint valamely hirtelen kezdődő tüdőgyuladás; ez az alak majdnem kivétel nélkül halálos. Az ily betegek köpetjében számtalan pestis bacillus van. Oly egyének, a kik a tüdő idült betegségeiben, különösen tüdővészben szenvednek, kiválólag hajlamosítottak a pestis betegség ezen alakjára, A tüdőbe helyezkedett betegség a tüdőszövet elpusziulására, nagyfokú tüdővérzésre és végül üszkösödésre vezet. (Ezt nevezték a középkorban »fekete halálnak.«) Némely kutatók a pestis betegségnek egy negyedik alakját, bél-pestist is észleltek ; úgy mondják, hogy ennél fekélyesedés támad a gyomor és a belek nyálkahártyáján és hogy a betegség úgy jelenik meg, mint valamely súlyos hasi hagymáz. A betegség mindezen alakjainak amúgy is rosszindulatú volta, már kezdetben is nagyban fokozódha- lik a fertőzésnek az egész szervezetre való kiterjedése által, úgy hogy általános vérmérgezés (sepsis) jelenségei között már néhány óra múlva bekövetkezik a halál. A felsorolt súlyos alakokon kívül vannak a pestis betegségnek — ha ritkán is — könyü alakjai, melyek alig észrevehető általános és helybeli tünetekkel jelentkeznek és rendszerint kedvezően folynak le. 3. A pestis betegséget okozó fertőző anyag a vérben, a nyirokmirigyek nedvében és szövetében, a pestises hólyagosában és fekélyben, tüdő pestisnél a nyálban és köpelben van, ritkábban a betegek vizeletében és bélürülékeiben; ezekből átvihető más személyekre, valamint némely állatokra, mint patkányokra, egerekre és eljuthat különféle tárgyakra, a melyekkel azután el is hurczolható. Ily tárgyak pld. a ruházat, ágynemű, rongyok, gyapjú, szőnyegek, szőrök és haj, nyers bőrök s hasonlók; sőt étel és italnemüek is közvetítik itt-oit a fertőzést. 4. A fertőző anyag leggyakrabban úgy jut az emberbe és az iránta fogékony állatokba hogy valamely észre nem vett, vagy figyelemre sem méltatott kis bőrsérülésen, például szúráson, karczoláson, lehor- zsoláson át vagy pestis beteg emberről vagy állatról származó rovarok csípése utján kerül a keringő vérbe; de úgyis átvihető a fertőző anyag, ha porral belélegzi avagy étellel, itallal szájába veszi az ember. Tüdő-pestisnél a betegnek bacillusok millióit tartalmazó köpetje közvetíti a fertőző anyag átvitelét személyről-személy re. 5. Egyik helyről, másikra úgy jut el a pestis: a) ha olyanok viszik el, akik csak könnyű pestis betegségben szenvednek vagy akik lábbadozúk ; b) ha pestis betegeknek kellőképen nem fertőtlenített tárgyain, ruháin, ágyneműin s egyéb holmiján vitetik el; c) ha hajókon vagy egyébként szállított, vagy önként vándorló egerek vagy patkányok viszik el magukkal; sőt az ily állatokon tartózkodó parasita rovarok, vagy egererek, patkányok ürülékei, esetleg holltesljei is közvetítik a betegség tova hurczolását. Heti krónika. Hétfőn, kedden, sőt némely házon még csütörtökön is ott lengeti a nemzeti lobogó, pedig az ünnepségek szombaton befejeződlek. Ez a hoszzas lobogó- disz tehát olyan utóünneplésnek mondható. A polgári kör estélye koronája volt. a mozgalmas napoknak. Az egyesület termei szinültig megtellek vendégekkel. Alig jutott hely az asztaloknál. Aztán az az élénkség, kedélyesség, demokratikus hangulat, még a belvárosi polgári körben is imponált volna, a hol pedig »kegyelmes ur« az elnök. kosságnak nagy előmozdítója, ugyanis : ha a szegény paraszt is az »urak rendjével« akar tartani s keltőt látni ott is a hol egy van, akkor mielőtt az istá'lóba benézne, előbb be kell néznie a pálinkás bütykös fenekére, mert csak igy láthat két telién két ott a hova csak egyet kötött! De hisz ez a szegény paraszt dolga, azt még az ág is huzza a közmondás szerint. Káros, mondhatnám átkos volt ez a rendelet azonban reám is, elmondom miért: Mindjárt a XX-ik század elején történt, hogy egy nagyobb kirohanás végén (igy szoktuk mi nevezni a hangosabb murikat »búr nyelven«) a mikor a »fillér« rendszerben meg ivott, de krajezár sistemában fizetni szándékolt szomorú pillanatban, az elfogyasztott szesz hatásától érzékenységem tetőpontjára hágott s extási- somban a házaséietre gondolva véletlenül nem Idu- kám, de kedves leendő anyósom jutott az eszembe! Ez volt az én vesztem! De hát az a nyomorult pinezér is az oka mindennek ; Ö hatványokban számolta az elfogyasztott italokat, én meg bár kétszer annyi üveget láttam, (mert reggel felé lehet ám már koronában látni is) törtekre próbáltam redukálni a tulkövetelést zsebemhez viszonyítva a tételeket; ebbeli törekvésemben végre úgy belezavarodtam a matematikába, hogy a mikor leendő kedves anyósomra gondoltam, ott is forintból a korona értékel véve figyelembe: két anyóst fedeztem fel! Már pedig kérem, ez az »egység« a miből mindig a régi »egy« is sok. Ezért vagyok én még ma is egy század óta, vőlegény jelölt. Köszöntő, dal, koczintgatás, zene, ez kell a magyarnak. Hanem a nagy füst, az már nem kell senkinek, pedig minden nyilvános helyiségünkben, hívják azt akár kaszinónak, vendéglőnek, vagy bárminek, vacsora után a füstfelhőtől nem látjuk egymást s az alakok mint valami tulvilági lények »köd előttem, köd utánam« jelszó alatt leledzenek, nagy dicsőségére a technikai találmányoknak. Ezen aztán az ügyes polgárság úgy szokott segíteni, hogy mikor valaki beszél: felállván, fejét beleemeli a füstfellegbe s szónokol mint egy hipnotikus kisértet, fej nélkül, akkor oda kiáltják neki »lássuk« és a szónok szétfujja, a füstöt, kísérteties gomolygások között végig járja a »csak szorosan« asztaltársaság minden egyes tagját és mikor 10 cm.-nyiről szemtől- szembe látják, akkor aztán elhiszik, hogy csakugyan ő beszélt. A Láng tiszteletére rendezett estély egyszersmind a farsang első mulatsága volt, mert hát megint »itt a farsang«, régente sokat reméltek tőle a mamák, mikor még a leányvásáron választották a férfiak leendő párjaikat, mióta azonban divatba jött a telekkönyvből való házasodás, azóta a farsang minden komolyabb jelentőségét elvesztette. Mulatságokról különben bőven lesz gondoskodva ez idén is, ma az iparos ifjúsági bál, mához egy hétre az ifjúsági köré, aztán kereskedő iljak, nőegylet, polgári kör és igy tovább, minden hétre jut egy-egy, pedig Carneval uralma ezúttal 7 egész hétig tart, tehát nem aféle pünkösdi királyság. A maszkok is megindultak. Esténkint egész csapatok vonulnak utczáról utczára sokszor gyalog, sokszor kocsikon, csak lóháton nem láttam még. Ezek aztán sokkal őszintébbek, mint a nappali és lárva nélkül járó-kelők, mert odáig jutottunk már a nagy czivilizáczió mellett, hogy aki őszintén akar beszélni, az először is díarczot vesz magára. Az élet egy farsangi tréfa, melyben kiki a más sorsán kaczag, hogy a magáén könnyezik-e? arra már nem tud választ adni a krónikás _____NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE_______ Me zőgazdaság. Nemesített legkorábbi székely tengeri. Az utolsó két évtized legkeresettebb, mondhatni: legdivatosabb mezőgazdasági terménye a »legkorábbi székely tengeri«. E tengeri minden más mezőgazdasági tengeri fajnál sokkal korábban megérik s fejlődése annyira gyors, hogy például a biharmegyei gazdasági egyletnek 1879. évben eszközölt termelési kísérlete alkalmával április 14-én elvettetvén julius 16-án a nagyváradi terménykiállitáson megérve mutaltatott be s e napon újra elvettetvén, e második vetésből október 6-an a b.-csabai kiállításon már megint érett csövek mutattattak be. Tehát a »legkorábbi székely tengeri« egy és ugyanazon évben kétszer ért meg. Bőtermő voltára nézve legyen elég felemlítenem a »Magyar Föld« czimü gazdasági szaklap 1882. évi ?25-ik számában Nagy Iván által közölt azon adatot, mely szerint a Bakony alatt eszközölt összehasonlító kisérlelnél az utasításom szerint miveit székely tengeri 700Q-Ö1 területről 10 hectoliter kifogástalan minőségű szemet adott: mig az ugyanakkora területen mi- velt közönséges magyar tengeri hozama alig 5 hectoliter középminőségü szem volt. Hivatkozom továbbá a magyaróvári kir. gazdasági tanintézet jelentésére (Lásd: »Mezőgazdasági Szemle« 1887 évi II. számát), m-*ly szerint az ottani kísérletnél következő eredmény mutatkozott, 1 kát. holdra számítva: Székely tengeri 2464 kiló =30.80 hectoliter szem. Ezzel szemben a Cinquantio csak 1713 kiló = 21.40 hectoliter szem. Pignoletto » 1184 » ==14.80 » » Meg kell említenem még egy fontos körülményt, mely az utolsó évek kísérleteinél merült fel s mely hivatva van a székely tengerit egy újabb irányban is keresetté tenni. Megállapittatotl ugyanis, hogy a »legkorábbi székely tengeri« csalamádé termelésre is mindenek fölött első rangú tengeri faj. És ezen előnye különösen a csalamádé bevermelésénél, besavanyitasáná! feltűnő, mert vékony szára jobban összenyomulva, a bever- melés is biztosabb. Ezen tekintetben is hivatkozom a m.-óvári kir. gazdasági tanintézet jelentésére (Lásd: »Mezőgazdasági Szemle« 1876. évi XI. szám), mely szerint a székely tengeri az eddig kísérlet alá vett tengeri fajok között csalamádé termelésre is első helyet érdemel. Végül hivatkozom a hohenheimi kísérleti telep jelentésére Lásd »Würltembergisches Wochenblatt« 1887. évi 5. számát), mely szerint a székely tengeri még az ottani hideg égalj alatt is — hol néha augusztus hóban is fütenek — bámulatos eredményt mutatott fel. Az általam nemesitett »székely tengeri« fénylő sárga, szeme hectoliterenként 79—81 kilót nyom és különösen két irányban megbecsülhetetlen. Először ott, hol bármely körülmény miatt is csak későn lehet vetni, ősszel pedig korán jön a dér s igy más fajú tengeri nem érnék meg. Másodsor ott, hol tarlójába 1900. Január 14. őszi búzát akarnak vetni. Sőt meleg és kövér talajban, ha a tengeri korán vettetett, még repeze is. vethető utána. A székely tengerinek fönnebbiekben vázolt előnyeiből következett annak csaknem egész Európát meghódított rohamos elterjedése: következett az, hogy a bécsi kiállításon ennek a tengerinek nemesítéséért és megismertetéseért első díjjal, állami arany éremmel lettem kitüntetve, mely kitüntetésnek érléke azon körülményből mérlegelhető, hogy a mezőgazdasági csoportban mindössze csak három ilyen érem lett kiosztva Es következett az, hogy a budapesti millenáris kiállításon sok száz versenyző között, megint első díjjal, millenáris nagy éremmel letttem kitüntetve; és pedig nem csupán azért, mert tengerim az ismert fajok közölt a legértékesebb, hanem főképen azért mert tengeri fajomnak »előállítása és forgalomba hozása« által a gazdaközőnségnek megbecsülhetetlen hasznot szereztem. De hogy a főnnebbi előnyöket a székely tengeri művelése elérhesse, feltétlenül szükséges, hogy valóban eredeti vetőmag vettessék, mert a már oly nagy mérvben elterjedett utántermelések egyfelől a a közelben miveit más fajok által kisebb nagyobb mérvben korcsosulva vannak: másfelől pedig, mert az utántermelők mégnem követik a vetőmag kiválasztásánál gyakorolt módszeremet. Ami pedig a magkereskedőket illeti, ezek közül csak a párisi Vilmorin & Andricux és a svéd Skänska Frökontoret árulják az én tengeri fajomat; a többi — ez alatt a név alatt — az enyémhez semmiben sem hasonló, itt-ott összevásárolt, piaczi árut ad, a mi lehet szép, lehet jó, de nem »székely tengeri« A nemesitett székely tengerinek eredeti termelésű, fajtiszta velőmagva kizárólag csak az ere leti termelőtársaság alantirt vezetőjétől szerezhető be.Áraink következők : 1000 kiló 280 kor. j 100 kiló 36 kor. ÖOO » 150 » | 50 » 20 » 300 » 100 » | 25 » 12 » 4:4/4 kiló 3 kor, A vasúiig való fuvardíj fejében minden 100 kiló után 80 fillért számítunk, A zsák külön számiltalik. Mivelési utasítás minden rendelményhez mellékelletik. Egy katasztrális hold földbe (1600 Q öl) 25 kiló vetőmag kell. A megrendelések beérkezését azonnal tudatom. A szétküldés, a megrendelések sorrendé szerint, már- czius elején kezdődik. Becses rendelését mielőbbre vagyok bátor kérni, hogy előjegyzésbe vétel utján a kiszolgáltatás biztosítva lehessen, mert készletünk csak korlátolt meny- nyiségü. Szék oly-Kérész túr, (Udvar megye). Szent-Királyi Árpád, az »eredeti székely tengerit termelő tárcsái vezetője. Különfélék. A polgári kör vizkereszti estélyéről a dolog természeténél fogva közleményt nem hozhattunk, mivel lapunk a kettős ünnep mialt korábban jelent meg. Utólag röviden a következőkben számolunk be. A kör estélyének jelentőségét a szokottnál jobban fokozta, hogy Láng Lajos is megjelent azon s az estét olt töltötte, sőt nagyobb beszédet is tarlotl, melyen főleg a magyar ipar- és kereskedelemről n gyfonlosságu kijelentéseket telt, beszédét többször éljenezték és megtapsolok. A kilünő vacsora és jő bor mellett fesztelenül s kedélyesen mulatott a mintegy 200 főre lehelő társaság. A köszöntők sorát Gellert Endre polgár- mester nyitotta meg, ki a gyász miatt meg nem jelenhetett dr. Lovrich Gynla nevében és megbízásából szólva, Láng Lajosra űri tette poharát. Bányai József alelnök hagyományos szokás szerint előadta a körnek egy évi történetét. Stoll Gábor a körért, i’áley Gusztáv Láng Lajosért, Beregszászy Sámuel a képviselő családjáért, Szerencs;/ József S'oll Gáborért, mint a kaszinó elnökéért, Kapás Mihály a képviselőért, -mint statisztikusért, Soltész Elemér ref. lelkész a nőkért, Bálint Soltészért, Bónis István Láng Lajosért emelt poharat. Láng Lajos több ízben felszólalt s beszédei mindannyiszor nagy hatást keltettek. — A bankett még reggel is tartott, midőn fél 6 órakor szeretett képviselőnk már a vasúti állomáshoz sietett, hogy Becsbe utazzék, hol a delegáczió tárgyalásain vett részt a héten. Közönségünk rokonszenvvel, szives, magyaros vendégszeretettel fogadta nagy vendégét az egész kerületben, hova hogy mennél gyakrabban ellátogasson, ez őszinte óhajtásunk. Az állomáshoz a távozó képviselőt többen elkísérték, kik között olt láttuk a házigazdát Bittsánszky Ede min. tanácsost, Gellért Endre polgármesterrel. A képviselő a legkedvesebb emlékekkel távozott városunkból. A nagybányai ifjúsági kör az idén is megtartja szokásos tánnczvigalmát, mely az elit közönség találkozó helye szokott lenni s egyike a farsang legdíszesebb estélyeinek. A készülődések már nagyban folynak s a héten a meghívókat is szétküldötték. A meghívó szószerinti szövegben igy hangzik : A nagybányai iljusági kör Nagybányán, 1900. évi január 20-án a nagyszálloda dísztermében jótékonyczélu zártkörű táncz- estélyt rendez, melyre kívül czimzett urat és becses családját tisztelettel meghívják az ifjúsági kör nevében: Komjáthy Gyula elnök. Schönherr Sándor titkár. Moldován Ferencz pénztárnok. Ábrahám Romulus, ifj. Bilcz István, Bilez Sándor, Bommersbach Lajos, Csu- tor József, í kker József, Égly Mihály, Glanzer Gyula, Gózsa János, dr. Gyiszalovics Vidor, Hartmayer Károly, Hikl Imre, Husovszky D. László, Kassay István,
